Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-20 / 142. szám

191S. junius 19. DÉLMAGYARORSZÁG karékosább alapokra kell fektetni a vezetését. Kijelenti, ihogy erre vonatkozólag a tanács egyik legközelebbi ülésén előterjesztést fog tenni és már hozzá is .fogott egy javaslat ki­dolgozásához, amelytől a fürdő jövedelmének emelkedését reméli. A bizottság Balogh Károly kijelentéseit helyeslőleg tudomásul vette. Indítvány a hidvámmentesség eltörléséről. — A javadalmi-bizottság és az uj hidvám-siabályzah — Nincs érdem­leges határozat. — (Saját tudósítónktól.) A javadalmi bi­zottság ma délután közel mástfél órán ke­resztül tárgyalt a hidvámról szóló uj sza­bályrendelet megalkotása dolgában. Az uj szabályrendelet tervezetét Balogh Károly pénzügyi tanácsos készítette el és bemutatta a javadalmi bizottságnak, amely a kívána­tosnak vélt módosításokat nyolc pontban foglalta össze, az uj szabályzat elfogadása vagy el nem fogadása tekintetében azonban érdemben nem határozott. A végső állás­foglalást a legközelebbi ülésre halasztotta. Azért történt ez igy, mert a bizottság részint az idő rövidsége miatt, részint a kér­dés alapos ismerete nélkül nem foghatott hozzá Szabó Gyula kamarai másodtitkár, bizottsági tag indítványának részletes tár­gyalásához. Szabó Gyula ugyanis azt kíván­ja, hogy a hidvámmentességet általában tö­rölje el a város és helyette az egységes vá­molást léptesse életbe, ami szorosan össze­függ az uj hidvámszabályzattal. Az uj sza­bályzat ugyanis leszállítja a hidvámtarifákat ott, ahol az igazán "helyénvaló (például vá­sárra Járó iparosoknál, termelőknél), viszont fölemeli a hidvámtarifát a luxus-átkelések­nél, például az automobiloknál. Az uj sza­bályrendelet tehát alapjában a hidvámjöve­.delem csökkenéséhez vezetne/amibe a város szívesen belemegy akkor, ha a hidvámked­vezményeket megszüntetik, vagy legalább is szigorúbban korlátozzák. Már most, ha Sza­bó Gyulának erre vonatkozólag indítványát a javaáalmi bizottság nem fogadná, el, akkor az. uj hidvámszabályzat sem léphet életbe, mert a tarifák leszállítását s ágy a kevesebb bevételt nem ellensúlyozza az, hogy a hid­vámmentesség megszűnik és igy többen fi­zetnének hídpénzt, mint amennyien most fi­zetnek, Ezért nem hozott tehát végérvényes határozatot a iavadalmi bizottság az ujhid­vámszabályzat dolgában addig, amig Sza­bó Gyula indítványával szemben nem foglalt állást. A javadaltmi bizottság ülésének erről a részéről a következő részleteket adjuk: Tanácsosi előterjesztés. Balogh Károly ismertette az ügyet. A javadalmi bizottság egy izben már össze­ült, hogy az uj hidvámszabályzatot megal­kossa, akkor azonban Szabó Gyula azt in­dítványozta, hogy miután e kérdést alapos megfontolás tárgyává kell tenni, egyik leg­közelebbi ülésen tegyen majd konkrét javas­latot a javadalmi bizottság ugy az uj hid­vámszabályzat, mint a hidvámmentesség megszűntetése vagy korlátozása dolgában. Szabó Gyula akkor vállalkozott arra, hogy a hidvámmentesség eltörlésére vonatkozó in­dítványát írásban, részletesen kidolgozza. Az Ígéretnek eleget is tett és az előadó az uj hidvámszabályzattal együtt beterjeszti az irásos indítványt a bizottsághoz. Először a hidvámról szóló uj szabály­rendelet-tervezetet tárgyalták. Hosszas ta­nácskozás után a bizottság kimondotta, hogy a tervezeten a következő módosításokat ki­vánja tenni: 1. HároniJterek.ü kerékpár e>gy személlyel .hét fillér helyett tiz fillért fizet. 2. Egy fogat, üres hintó, bérkocsi kocsis­sal Ihusz fillér helyetti harminc fillért fizet. 3. Taliga üresen egy vezető személlyel és terhelten, egy személlyel 14 és 16 fillér helyett ,10 fillért fizet. 4. Nagy teherszállító és inagy paraszt­fe'oosi, valamint vásárra járó társzekér Ikétt személlyel terhelten egy Jóval 40, két lóval 50 fillért fizet. 5. Ugyanez teherrel egy személlyel, egy lóval ,28 és 40 fillér helyett 20, két lévai 30 fil­lért özet. ,6. Kisebb üzleti kocisi kélt személlyel egy lévai és két lóval, 16 és 20 fillér helyett 12 és 16 fiillérit fizet. 7. Négykerekű kézikocsi a vezető szeméi y­lyel 14 fillér helyett 10 fillért ós végül 8. társas gépkocsi a .rajta ülő egy szemóly­lyel 40 fillér hélyett 60 fillért fizet. Kimondja ezek után a bizottság, hogy az uj hidvámszabályzatot általánosságban elfo­gadja, a hidvámot hat évre állapítja meg és az ujszegedi lakosokat tovább is hidvámmen­tességben részesítse, illetőleg ilyen értelmű javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. Kimond­ja továbbá a bizottság azt is„hogy a hidvám­szabályzat módosítására vonatkozólag ér­demleges határozatot majd csak Szabó Gyu­la indítványának részletes letárgyalása után hoz. Az indítvány. Szabó Gyula ilnditványát a hidvámmen­tesség megszüntetéséről, illetőleg fcarJátozá­zásáról főbb részeiben itt közöljük: A vámmentességek közé felvett, .részint •az 1890. I. t.-c. rendelkezés© alapján, részint önkéntes méltányosságból sok olyan tételt, melyek kevósbbé Indokoltak s amelyek egyen­lőtlen elbánást teremtettek a város lakói között. Ebből azután a hídvám teljes eltörlé­sének kívánalma kezdett tért hódítani. Ez pedig veszedelmes irányzat, mert ha hozzászokik ',közönségünk ingyen követelni hasonló szolgáltatást a város részéről, köny­nyen megkezdheti a város többi közjövedel­mieit iis nyirbálni. Gondolnunk kell emellett iarra, hogy a hid örökké nem tart és előbb­utóbb uj hidak forgalomba helyezésére is szükség (lesz. Ha elszokunk a hídvám fizeté­sétől, nem tudjuk majd a későbbi 'befekteté­sek .amortizálásához szükséges alapot meg­teremteni. 'Ép ezént revidiáílandóniak tartom a terve­zetben foglalt vámmentességek tételeit s oda kell törekednünk, (hogy e téren a törvény által reánk oktroiált kedvezményebet .a legszigo­rúbb értelmezéssel vegyük fel. Az önként adottak közül csak azokat hagyjuk meg, me­lyek okvetlenül szükségesek és méltányosak, A hid vámmentességek téltelei közül ki­hagy andónak javaslom: azt a ,pontot, mely 'a katonák magánfoga­tait is vámmentesiti. A törvényben ez a ked­Vezés nincs benn. A keresk. min. idézett ha­tározatának 'érvényesülése ellen közszempon­tokból küzdeni meg kell kísérelnünk. Kihagyhatjuk már továbbá a templom­építkezéssel foglalkozó munkásokat is. Megemlítem, hogy az 1890: I. t.-c. reví­zióját iköVetelnümk kell, de módunk van a tör­vény nekünk kedvező magyarázása érdeké­hen is fellépni, hiszen ezt he sem tartják. A budapesti hidakon nincsenek vámmentessé­gek. Ez is beleütközik az emiitett törvénybe. Másrészt az idézett törvényszakasz a gyalo­gosok vámmentességét is előírja, ennek elle­nében azonban sok helyütt szednek hidvámot. A további vámmentességek legnagyobb része megszüntethető lenne azzal az elvi ha­tározattal, hogy a törvényben meghatározott vámmentességen tul, továbbterjedőt a város nem engedélyez, sőt azok is, akik igényelhetik a vámmentességüket, az igazolvány kiállítá­sáért személyenkiinf legalább 3 koronát fizes­senek. A jogos igények kielégítését meg lehet oldani: a) a kedvezményekkel, b) kedvezmé­nyes bérletjegyekkel. Kedvezményt kaphatnának, az esetenlkint való átkelésre 50 százalékost: 1. az ujszegedi lakosok, 2. földbórlők, kik a part egyik olda­láról a másikra járnák át földjük művelése céljából, 3. munkások, akik Szegedről Újsze­gedre, vagy megfordítva járnak munkába, 4. internátus! növendékek, tanárjaik vezetése mellett, 5. orvosok a kocsijaikkal is. Ugyan­ezek számára kedvezményes bérlettjegyek is kibocsájthatóik lennének. Egy iskolába járó 10 éven felüli gyermek, vagy középiskolai tanuló, továbbá iparosta­nonc, laki Újszegedén lakó szüléitől jár át munkába, vagy megfordítva, éves 'bérletje­gyéit 2 koronával válthatná meg ® ezzel feles­legessé válnék az iutennátusbeöii növendékek vámmentessége, viszont, adatnék mód a játék­térre átrándulé más diákoknak is kedvez­mény 'igónyhé vételére. A föntebb említett njszegedi lakosok, munkások, földhérlők s orvosok gyalogos évi 'bérlet jegye 4 .koronában volnia megállapitan­dó. Igy az ujszegedi lakosok családfői, akik gyakran járnak át, jelentékenynek inem mondható áldozatot hoznának, a családtag­jaik pedig 50 százalékos kedvezményt élvez­nének alkalomszerű 'átkelésük után.. Módot kellene nyújtani az egyenlő elbá­nás elvénél fogva arra is* hagy a sétálni sze­retőközönség személyenkint 4—5 koronáért a nyári hónapokra terjedő szezonbérletjegyhez jusson. Egy-egy földbérlő kedvezményes bérlet­jegye kacsája után, egy személyt is .beleszá­imiltva, 10 korona lehetne. Hozzátenném még, hogy a tisztviselőik hid vámmentességüket, csak ,a saj át szemé­lyükben, gyalogosan történő átkelésük alikal­mával élvezhetik. Végül megemlítem, hogy a sok vámmen­tesség beszüntetéséből eredő többletjövedelem terhére célszerű volna a bánáti élelmiszert és gabonaféléket hozó kacsák elvámolása oly mérsékelt áru jegyeket kiadni, melyékben bentfoglaltatnék a kövezetvám ós helypénz is iklb. 50 százalékos mérsékléssel, mert ía mai. állapot, amidőn pl. egy szőregi gazdálkodó la néhány métermázsa búzával, burgonyával stb. megterhelt kocsija után e három címen 1,20—lj50 ikor. vámiot fizet, a piacunk forgal­mának gyaropodását nem mozdítja elő, pedig erre gondolni célszerű lenne. Döntő órák. Bulgáriában mindenki meg van győződve arról, hogy végzetes esemé­nyek fognak elkövetkezni, melyeket csak a cár és energikus döntése akadályozhat meg. Naponkint vannak összeütközések bolgár és szerb csapatok között. Ma éjszaka pedig az a rövid hir érkezett, hogy a bolgárok levegőbe röpítettek egy szerb vonatot és kétszáz em­ber életét vesztette. A szófiai minisztertanács és a főhadiszállás állandóan érintkezésben Ttlcfon 515. Kizárólag helybeli, hírne­ves asztalosmesterek által készített, elismert jómínő­ségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok' Bútor raktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom