Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-01 / 178. szám

1913. augusztus 1. gyan deferálnak az uj direkciónak. A rend­kívüli közgyűlésen megjelenik Pallós Ignác is, de nem szólal föl. Kiszabadulása óta na­gyon visszavonult életet él, családja köré­ben dolgozik, hogy teljes felkészültséggel állhasson elő becsülete tisztázására és meg­alapozhassa jövendőjét. Helyette a közgyű­lésen védője, Gál Jenő dr. fejti ki álláspont­ját. Szóba kerül a szombati rendkívüli köz­gyűlésen a junius 25-iiki közgyűlés eredmé­nye is. Megkérdezik a vezetőséget, vájjon föíterjesztették-e a jegyzökönyvet a keres­kedelmi minisztériumhoz és mi volt a hatá­rozatokkal szemben a minisztérium állás­pontja. A Pallós-ügynek egyik legnevezete­sebb fejezete ma játszódott le Tabon. Egy székesfehérvári takarékpénztár követelése fejében elárverezték a Pallós-féle téglagyá­rat. A hatalmas téglagyár testvérek között is megér másfél millió koronát, Tabon négy­száznyolcvanezer korona kikiáltási áron ke­rült árverés alá és a Székesfehérvári Bank vette meg hétszáznegyvenezer koronáért. — A szegedi gyorsiró-ünnep programja. A szegedi 'gyorsírók egyesülete augusztus 15-én délelőtt 11 órakor leplezi le a Stefánia­sétányon, az állami felső kereskedelmi isko­lával szemben eső részen a magyar (gyorsírás megteremtődének: Markoviig Ivánnak mell­szobrát. A szegedi gyorsírók kegyeletes ünne­pén jelem lesznek a hazai és külföldi .gyorsíró egyesülteitek kiküldöttei. Az érkező előkelő vendégeiket Szeged város vendégeiül tekinti és a fogadtatás és megvendégélés ie,s:z,közlésére Nyáry György városi felsőkereskedelmi isko­lai igazgatót és a városi felsőkereskedelmi is­kola tanári karút kérte meg. A gyorsíró ün­nep előkészítő bizottsága kedden délután tar­totta értekezletét Dobay Gyula. dr. elnökléeé­vel. A bizottság megállapította a külföldiek Szegeden tartózkodásának programját. Ér­keznek augusztus 15-én reggel 1 óra 25 perc­kor. Az állomásion fogadtatás Szeged város és a gyorsiiró egyesület részéről. Reggel 9 órakor reggeli a Kass terraszán. Délélőtt fél tiz órakor a Stefánián át a Tisizapart és a szobrok megtekintése után a kulliturpalota megtek'iintésle, a halpiac (bemutatása, onnan .vissza a. Dugonics-térem és ia Széchenyi-térien át a Stefániára. Délelőtt 11 órakor a Marko­vi ts-szobor leleplezési ünnepsége. Dobay Gyu­la dr. átadja a szobrot Szeged város tulajdo­nába, Lázár György dr. polgármester a város nevében átveszi. Szász Hugó dr. alelnök az egyesület nevében megkoszorúzza, utána a többi egyesülétek és körök koszorúi elhelye­zése következik. A szobor leleplezése ultán a vendégek a viztornyot nézik meg, honnan vil­lamoson Újszegedre mennek át, ahol Szeged ,város d'iszébédet ad a vendégek tiszteletére. Résztvenni akarók augusztus 12-ág szívesked­jenek ebibelli szándékukat az elnökségnél be­jelenteni. Ebéd iütám Újszegedet, a gyermek­menhelyet mutatják be a külföldieknek, 5 órakor ia körtöltéshez mennek vííilamosion, on­nan a Gedóbam tartandó népünnepélyt nézik meg, visszafelé a zsidótemplomot, ahonnan társasvacsorára térnek vissza. Az ünnepség alkalmából a kereskedelemügyi miniszter kedvezményes vasúti igazolványokat bocsá­tott rendelkezésre. Kimondotta .az értekezlet, hogy a budapesti ünnepségeken is résztvesz az egyesület nevében francia nyelven mond üdvözlő beszédet Murati Frigyes my. bonvéd alezredes, a budapesti Markovi ts-szoborra a. koszorút Katona Dávid .dr. főtitkár helyezi el az egyesület nevében. — Pusztít a hőség NeWyorkban. New­yorkból jelentik: A tegnapi nap volt a leg­melegebb ebben az évben. A hőmérséklet ár­nyékban . harmincnégy fok volt. A lakosság a hőségtől nagyon sokat szenved és az éj­jeleket többnyire parkokban és a házak te­tején töltik. A hőség több száz szerencsét­lenséget is okozott. Nagyon sokan napszú­rást kaptak -és többen bele is háltak. — Hajnali rablómerénylet. Budapestről jelentik: Az Andrássyrat legélénkebb helyén, az éjjel Is nagyforgalimu Oktogön-tiéren, vak­merő betörést követett .el ima hajnalban egy elszánt gonosztevő. 'ÁUkuicscsal behatolt a Vürady-féle vendéglőbe és feszegetni kezdte a sÖ'ntésbén levő Werthéim-székrényf. Mun­DÉLMAQYARQRSZÁG kajáiban azonban megzavarta a helyiségbe belépő takarító asszony, mire az elvetemült ember fojtogatni kezdte, majd meg is szúrta a halálra rémült teremtést. Az asszony zajt csapott és a betörő — attól tartván, hogy meghallják a lármát a járókelők — bezúzta az egyik hatalmas kirakat-ablakot és elme­nekült a hajnali homályban. • A betörő hajnali négy órakcir hatolt bo a, vendéglő helyiségébe. Az éjszakát nyilván az udvar valamelyik rejtekhelyén töltötte és a hajnali szürkületkor, amikor a háziban még mindenki aludt, álkulccsal .nyitotta kii a ven­dég,lő udvarba vezető ajtaját. A söntésben egy kiis Werthelni-szeikrény van a falba befalaz­va, ebben a szekrényben tartotta Szűcs főpin­cér a iváltápénzlt ós az előző nap bevételét, rendszerint nagyobb összeget tartott a szek­rényben, mely ötezer koronára volt betörés ellen biztosítva. A helyi viszonyokkal alapo­san ,ismierős tolvaj ezt a szekrényt akarta fel­törni és miután az erős zárral nem (boldogult, a falat kezdte bontogatni, liogy az egész szek­rényt kiemelje a falból. Ebben a munkájában zavarta .meg Váczi Mária takarítónő, áki hajnali négy óraikor lépett be a söntésbe, hogy kitakarítsa ,a vendéglő helyiségeit. A megrémült asszony sikoltozni kezdett, amint a falat feszítő embert meglátta. — Segítség! Betörtek a vendéglőbe! — kiáltotta tork alsizakadtálból. iA betörő erre ,a kiabáló asszonynak ug­rott és fojtogatni kezdte. Rettenetes dulako­dás támadt kettejük között és egyszerre csak élesre fent, kés villant még a gonosz ember kezében. A következő pillanatban az asszony vércsen rogyott le a padlóra. A betörő szi­vén akarta, szúrni a takarítónőt, de a szúrás szerencsére célt tévesztett és csak karját ér­te a kétségbeesetten védekező saszcinynak. A takarítónő könyörgésre fogta a dolgot: — Irgalom! Apró gyermekeim vannak! — e szavakkal kérlelte támadóját, — Jól van, nem bántom, — felélte ,a be­törő — de csatk ugy, ha meg sem mukkan és mindvégig csendben marad! Az asszony mindent ímegigért halálos fé­lelmében és a hetörő elengedte megsebzett ál­dozatát, De ekkorra már gyanús nesz hallat­szott az udvar felől, ,a házjbelliek meghallották a dulakod-ás zaját. .A mindenre elszánt lem­ben- eirre nekiugrott az utcai ablaknak, betör­te a hatalmas üvegtáblát és a rajta ütött ré­sen át megszökve, nyomtalanul eltűnt az ut­cai szürkületbe. Az üzletbe belépő házbelielk már csiaik ólaiéit, vérző asszonyra akadtak. Nyomban hívták a mentőket .akik bekötözték az asszony isébeilt. A takarítónő nem tudott pontos személyteirást aidini a betörőről. Zava­ros előadásaiból annyi volt megállapitiható, hogy 25—28 év körüli, alacsony ember volt a tettes, aki ruházata után ítélve, munkás­ember lelhet, A rendőrség hatalmas appará­tussal látott hozzá a megszökött gonosztevő kézrekeritéiséhez. — A munkanélküliség. A munkanélküliek száma egyre nő, a munkáközvetitő-intézet­nél csapatosan jelentkeznek a munkások, de hasztalan. Mindennap uj csalódás a mun­kakeresőnek. Ahol iegy munkást keresnek, két-háromszáz jelentkezik. Elszomorító az a kimutatás, amit a budapesti munkaközvetítő hivatal közzétett, Legszarnorubbak a viszo­nyok az asztalos és szabóiparban. Ötszázöt­venhárom asztalos keres állást, ezzel szem­ben csak három állást kínálnak:. A szabó­iparban imindössze két állást kinálnak négy­százhatvannnyolc segédnek. A többi iparág­ban sem sókkal rózsásabbak a viszonyok. A gépiparban tiz állásra kétszázhatan, a ko­vácsmesterségnél tizenhárom állásra két­száznyolcvanheten, a lakatosipariban három állásra kétszáhatvanöten pályáznak. Szol­gai állást mintegy négyszázan, napszámos­munkát négy százhuszonhét en keresnek. A Délmagyar ország tudósítója kérdést intézett a .munkaközvetitő-intézet igazgatóságához, a hol a következő fölvilágosítást adták: — Az idén túlságos nagy a munkanél­küliek száráa, ami a gazdasági válságnak tulajdonitható. A helyzet jobbrafordulása egyelőre nem igen várható, mert .a vidékről is egyre-másra érkeznék a munkát keresők, 7. Csalódnak azonban, mert munka helyett csak a nagy drágaságot és a fokozott nyomorúsá­got találják. Különös, hogy az árviz sújtotta vidékek­ről egyáltalán nem jelentkeznek munkáért. Egyetlen iparág van, alhól nagyobb a mun­kalkinálat, mint a kereslet: a szíjgyártó, bő­röndös és nyergesipanban. Itt hetvenkét ál­lásra mindössze heten jelentkeztek. — Van még őszinteség. Csak a nyári újságok ínyilttér .rovatát kell fi gy elemmel kí­sérni, ott még talál az ember őszinteséget. Ott nem bókolnak az emberek, sőt. íme egy zom­bori újság nyílt tere: A „Bácsmegyel Függetlenség" folyó évi 57-i,k szániáiban esztelen kirohanást intéz el­lenem Mayer Nándor, a, helybeli önkéntes tűzoltóság pocakos parancsnoka. A közle­mény hangija méltó az ő lellki műveltségéhez, egyéni finomságához és társadalmi rutinjá­hoz. Oly szépen fest ez a szellemes kis för­medvény, akárcsak a parancsnok ur pocakos hasa a.z aranysujtásos parancsnoki unifor­misban. Ezt a ikrét kis remeik zsánerképet az utókor gyönyörködtetésére rámába foglalom s a tűzoltóság dísztermének fekl'Lszitéeiére adom oda. De most elég legyen a csevegés­ből, most már ko.moly hangon mondom el a mondókámat. Állítom s továbbra is teljes egészében fan­tartom, hogy parancsnak ur azt mondta, hogy minek a főispáni installációra a pará­dé; fűszerezve ezen kijelentését a tőle még­szokott durva tónusban Ízléstelen jelzővel. Hogy pedig egy önkéntes tüzoltióteisitületnak erkölcsi kötelessége-e résztvenníi a főispáhi beiktatási ünnepségen valgy sem, ész- és cél­szierü-e politikát bevinni egy humánus 'testü­letbe, — .annak elbírálását nem az ő hájas fejére és elfaggyiusoidott eszére, hanem a nagyközönség részrebajlatilan ítéletiére és jó­izleisére hizom. A goromba szóval és hang­nemmel pediig ügyetlenség és ízléstelenség előhozakodni s pláne akkor és főkép annak, akinek a sikkes teste még most sem bujt k-i egészen a klumpáJból. _ Zomíbor, 1913. évi julius ho 22-én. Mmsirevits Péter, őrparancsnok. A vidékén van még őszinteség. Ott a:z őrparancsnok nem bókolja agyon a parancs­nok urat, ihanem kimondj a róla, ami a szivén fekszik. Érzékenyebb kedélyű olvasóink ked­véért megjegyezzük, hogy a kliumpa — fapa­pucs. — Elpusztult Székely Mihály repülőgépe 'Mint Szarvasról jelentik, Székely Mihály monoplán ja tegnap a szélviharnak áldozatul esett. A monoplán napűk óta a szabadban volt. Szarvas 'határában, kedd1 délután öt óra­kor szélvihar dühöngött, amely fölkapta a gépet iés a rajta foglalatoskodó aviatikus édesatyját és két szerelőjét. A gép házma­gasságra emelkedett és. katasztrófától kellett tartani, miután a szél a Körös medrének so­dorta a monoplánt. Egy szélroham azonban még mielőtt a folyóhoz értek volna, lecsapta őket és apró ihorzsolásokon 'kívül a csodával határosán megmenekültek. A repülőgép azon­ban teljesen összezuzódott. — Autóbaleset a Kossuth Lajos-sugár­uton. Ma délelőtt tiz órakor Jámbory Lajos autója a rókusi állom,ás felől a városba igye­kezett, a Kossuth Lajos-sugáruton. A kocsi­ban uógyien ülték: Jámbory és a felesége, Frankó Manci és Glöckner Árpád soffőr. Az aiutó előtt folytonosan egy kerékpár haladt, amelyet a soffőr séhogyse bírt kikerülni, mert a rajta ülő 14—15 éves gyerek, szándékosan az autó elé kormáin,yozta a, kerékpárt. (A sof­főr efölötti dühében nagyot rántott a .gépko­csi kormányán, hogy végre is kikerülje a gyereket, de baj történt. Az autó nagyot ka­nyaradott és a 'járda szélének vágódott,, elő­zőleg azopban elütötte a biciklistát. Az autó ezután fölfordult és az -összes utasok, a sof­főrrel együtt kizuhantak a kövezetre; szeren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom