Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-25 / 249. szám

1913. október 26. délmagyarország 13. Rókuson nyitják meg a jégpályát. — A korcsolyázó-egyesület és a város. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi "korcso­I yázó-egyesület, amielynek az elnöke Gaél Endre dr., nagy dilemma elé jutott az idén. A vasutas palota fölépítésével ugyanis menn számithat többé arra, hogy a. jégpálya to­vábbra is a korcsolyázó-téren maradjon. En­nél a helynél pedig különbet keresve sem Jehet találni, A belváros szivében van, köny­nyen megközelithető, a talajt évek során át munkálták, .gereblyézték, alakították, pavil­lont építettek emeletes tornásszal, szóval meg­felelő jégpálya állt a szegedi korcsolyázó kö­zönség rendelkezésére. ,A nyáron aztán Marx János, az államvasutak elnök-igazgatója át­iratot intézett a városhoz, amelyben a vas­utas palota hivatalainak érdekében arra kér­te a várost, hogy a jégpályát egyszer s min­denkorra helyezze máshová. Az elnök-igazga­tó szerint a jégpálya zajától a tisztviselők nem tudnának dolgozni. 'A tanács az elnök­igazgató álliásipointjára .helyezkedett és elha­tározta, hogy más hely után néz. Erről érte­sítette az elnök-igazgatót, az ügyet a köz­gyűlés elé vitte, ameily ad-hoc bizottságot vá­lasztott, hogy ez beszélje meg a helykérdés dolgát ós tegyen javaslatot nemcsak a jég­pálya, de a gyermekjátszótér hely-kérdésének megoldás-a tekintetében is. Ezzel egyidejűleg az a terv is fölmerült, -hogy a korcsolyázók pavilJonját a város megveszi és a szegedi ifes­tőgárd'a -részére műteremmé alakíttatja át. Az ad-hoc bizottság -augusztusban össze is ült, -de -nem határozott semmit. A vélemé­nyek ugyanis nagyon .megoszlóak voltak. Ahány bizottsági tag, -annyifelé javasolt he­lyet a jégpályának. Egyesek a rókusi tavat emlegették, mások a Lecbner-teret, többen Uj szegedet és szó volt még a -Gedó-kert taváról, meg Alsóvárosról is. Egyöntetű csak annyi­ban volt -a bizottság véleménye, hogy vala­mennyi ajánlott hely kiesik a város központ­jából, ami a legnagyobb hiba. A .gyermekját­szó-tér helykérdiésének a megoldása és a kor­csolyázó paviltlon festő-,műteremmé való át­alakítása pedig épen csak megemlítés formá­jában került szóba. Ilyen stádiumban volt a jégpálya ügye akkor -és ebben a stádium­ban van ma is. a korcsolyázó-egyesület pe­dig várja, mit akar csinálni a tanács, Azaz, hogy még se várja .meg. Egy hét múlva már novemberben leszünk, december­ig pályát kell teremteni, előkészületeket ten­ni és könnyen megtörténhet, hogy beállatnak az erős hidegék és a szegedi korcsolyázó kö­zönségnek .még mindig nincs jégpályája. Aradon például épen a napokban -oldották meg ezt a kérdést -ugy, hogy novemberben már viga-n korcsolyázhatnak egyszerre két helyen is. Az -ottani korcsolyázó-egyesület a várossal karöltve keresztülvitte, hogy a bu­dapestihez hasonló mesterséges jégpályát ké­szített, amelyen a legminimálisabb fagypont­nál is lehet korcsolyázni. A dolog igen egy­szerű. A jégpályának beton alapja van, ezt a város csináltatja, a többiről pedig az egye­sület gondoskodik. Meg lehetne ezt csinálni Szegeden is, -de — hol? Ez a hökkenő s eb­iben a kérdésben kellene végre döntenie az ad-hoc bizottságnak. Mivel az ügyet a tanács .liuzza-halasztja, a korcsolyázó-egyesület, amint értesülünk, maga akar gondoskodni most már jégpályá­ról. Ugy hírlik, hogy az idén a jégpálya Ró- [ kuson lesz, ahol pavillont építtet a korcso- 5 ilyázó-egyesüliet. Érdeklődtünk a dolog iránt Gaál Endre d-r.-ná!, aki a következő felvilá­gosítást adta: — Ezt az ügyet a városházán nem én ké­z-elem, ímert érdekelt fél vagyok a .korcso­ilyázó-iegyesűl-etnél. A-z akták Balogh Ká­roly pénzügyi tanácsos urnái vannak. Hogy mi lesz, kapunk-e jégpályát a város­tól, .ezt .még nem tudóm. iAmny.it tudok, bogy a korcsolyázó-egyesület Rókuson akar jégpályát csinálni, pavillont is építtet. Igaz, hogy egy kissé messze esik ez a hely -a várostól ós mi -nem kötelezhetjük az apá­kat arra, hogy a diák-fiaiknak ós lányaik­nak villamos bórilietet váltsanak, de hát nem mehetünk máshová. Az Újszegedért ra­jongók -ott szeretnének jégpályát, de az -én véleményem s-zerint -ez sok.kal alkalmatla­nabb hely volna, mint a rókusi pálya. Majdnem bizonyos tehát, hogy ha a tanács ós -az a bizonyos ad-hoc bizottság ezt a kérdést dűlőre vinni .nem budija, az -idén Rókuson lesz a korcsolyázó-egyesület jég­pályája. Valahogy tehát -mégis lesz. Bár Rókus — szegedi fogalmiak szerint — csakugyan mesz­sze van kissé. ":a»as»BBBH9Bos«assaBSBSiEnaaaB9sa»a£S9»:issa'5e:sssB!»s!»s A bolgárok és a monarchia. (Bulgária lakói áttérnek a katoli­kus hitre, hogy a monarchia vé­delme alá kerüljenek. — Mi a szerb-albán konfliktusban Asiszíria és Magyarország legfontosobb győzelme?) (Saját tudósítónktól.) Egy kis hir érke­zett ma Szófiából, de ez a hir rendkívül nagyjelentőségű nemcsak Bulgária miatt, ha­nem a monarchia miatt is, — más szóval arról szól, milyen viszonyba kerülünk ez­után a Balkánnal? A szófiai hir a követke­ző: „A macedóniai bolgárok körében nagy mozgalom indult meg, amely egyre szélesebb rétegekben terjed. Arról van szó, hogy a szerb hódított területen élő bolgárok áttérje­nek a római katolikus vallásra s igy bizto­sítsák maguknak az osztrák-magyar mon­archia rokonszenvét." Ez a hir. És ez a legszebb győzelmünkről beszél. íme, Bulgária annyira bizik a mon­arhiába-n és annyira a segítségét óhajtja, hogy képes uj vallásra áttérni, csak azért, hogy hozzánk való kapcsolódását egyen­gesse, sőt be is bizonyitsa. Aki tudja, mit jelent a balkáni népeknél a vallás, — az tudja igazán, mennyire lehet majd megbíz­ni az áttért bolgár népben. Tagadhatatlan, hogy Ausztria és Ma­gyarország a bolgároknak eme döntő aka­ratával vivta ki legszebb — erkölcsi — si­kerét. És az is bizonyos, hogy a szerb—albán konfliktusban követett diplomáciai föllépé­sünk eredményezte ezt. Bulgária végleg be­bizonyítva látja, hogy a balkáni népeknek egy igazi proktektora van, aki önzetlenül, igazi kulturával és szabad szellemmel irá­nyítja a dolgokat és ez a monarchia. S az uj helyzetben tényleg bizalommal fordulnak hozzánk Bulgária, valamint a már függet­len Albánia lakosai, — ez a két ország iga­zán, szive szerint kapcsolódik belénk és ez a teljes siker, amit egy nagyhatalom kivív­hat. A mai napon még ezek -a jelentések ér­keztek : ÚJRA JÁR AZ EXPRESSZ! Szófia, október 24. Tizenhárom hónapos szünet után ma haladt itt át az első keleti expresszvonat, amely Konstantinápolyból jött. A vonaton utazott többek között Gena­diev bolgár külügyminiszter is Parisba. A miniszter beszélgetés közben kijelentette, hogy utazása tisztán magánjellegű, a Politi­ka ci-mü il-ap azonban az-t állit j-a, ho-gy G-e na­diev utjának fontos külpolitikai célja van, a külügyminiszternek az a missziója, hogy a bukaresti békeszerződés megváltoztatását megkísérelje. MEGEGYEZETT SZERBIA MONTENEGRÓVAL. Belgrád, október 24. A szerb kormánnyal közölték CeMnjéből, ho-gy a szerb-monitene­grói határkérdést telj-es-en tisztázták -és a főbb pontokban megegyezésre jutottak. MEGSZÁLLTÁK A BOLGÁROK NYUGAT-TRÁCIÁT. Szófia, október 24. Tegnap délután szál­lották meg a bolgár csapatok Xanti és Gii­miildzsina területét. Minthogy összeütközé­sekről nem érkezett hir, föl kell tenni, hogy Nyugat-Trácia megszállása ellenállás nélkül történt. A BOLGÁROK ÁTTÉRNEK A RÓMAI KATOLIKUS VALLÁSRA. Szófia, október 24. Tegnap a macedón­bolgárok tanácskozásra gyűltek össze. A tár­gyalás [folyamán megvitatták lazt a kérdést is, nem volna-e jó, ha a bolgárok áttérnének a római katolikus vallásra, h-ogy igy bizto­sítsák Ausztria és- Magyarország védelmét. Végleges határozatot még nem hoztak, hanem ankétot fognak rendezni ebben az ügyben. A SZERB KÖLCSÖN. Páris, október 24. [Mint itt hire -jár, a szerb kormány Szaszonov támogatásának kö­szönheti, liogy sikerült előleget kapnia a nére. A francia kormány magatartását külö­nére. A francia kormány magatrtását külö­nösen a szerbeknek a monarchiával szemben való engedékenysége befolyásolta. Piohon engedett Szaszonov ama kívánságának, hogy a -két háborúban kimerült államot anyagilag megsegítsék. A szerb kölcsön kétszázötven millió frank összegű ós öt százalékkal .kama­tozik. Királyi kihallgatáson. Bécsből jelentik : Schönbrunnban ma egész délelőtt audienciák voltaik. Először Frigyes főherceget fogadta a -király, majd Péter Ferdinánd herceget, utóbb gróf Berchtold .külügyminisztert és Piffi bé­csi herceg-érsek jelen-t meg kihal-lgatá-so-n. — Bécsből jelentik -n-ekünlk: A -király tegnap Schönbrunnban jkü-lön kihaLlgatásom fogadta Szögyény-Marich gróf berlini -osztrák és ma­-gyar .nagykövetet, Szögyén-y-Marich gróf a inémet csás-zár .látogatása idejére Bécsben maradt, azután vis-szatér-t berlini állomáshe­lyére. 5 gyertya-fényű WOLLFRAM izzókörték meg­érkeztek melyeknek fogyasztása úgyszólván semmi, Szegeden kapható vállalatána -utcza 4 Fonyó Soma Síel: Tisztelettel értesítem a nagyrabecsült hölgyközön­séget, hogy kézimunka-üzletet létesítettem, ahol kizárólag i » a g r g szerezhe­il rauira JHl, minta és összeállítás tekintetében a legké­nyesebb igényeket is kielégítik. — Mintaimat csakis eredeti iparművészeti tervezések alapján ké­szítik és állítják össze. Megrendeléseket el fogadok ruhákra, hlousokra, teritékekre, bonne-fem­meokra stb. meglepő olcsó árak mellett. Az igen tisztelt hölgyközönség szi ves pártfogását kér Schaffer Karolina SZEGED, Széchenyi-tér 8., II. emelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom