Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-12 / 289. szám

1913. december 10. DÉLMAGYARORSZÁG 7 H I H E K. Szegedi kalendárium. HZ IDŐJÁRÁSBAN: A meteorológiai intézet je­I lenlése szerint: Egyelőre W I lényegtelen hőváltözással * I változékony, szeles és több­nyire csapadékos (hó vagy eső) idő várható, később hő­snlyedés valószínű. — Sürgöny prognózis: Változékony, szeles, sok helyütt csapadék, ké­sőbb hidegebb. — Déli hőmérséklet: 4.7 C. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal ban délelőtt 8 órától délután 2 óráig van hi­vatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad. A főkapitány fogad 11—1 óráig. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzletvezetőségnél és a munkásbiztositó-pénz­tárnál délelőtt 8—2 óráig van hivatal. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hivata­los óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatás délután 2 órától 3 óráig. A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor A szentivánéji álom, szvnmii. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától este 11 óráig: A csoda, romantikus történet 2 felvonásban. VASS-MOZI: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: A szivek békéje. Dráma 5 fel­vonásban. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután 5 órától kezdve este 11 óráia: „Az utolsó bohém", kmemaszkeccs. Nyárai Antal játsza a főszerepet. EDISON-MOZI: Az előadások tartanak délután 5 órától kezdve este 11 óráig: A felhők között, érdekfeszítő det&ktivdráma 5 felvonásban. — Lehet korcsolyázni ! Annak idején részletesen foglalkoztunk azokkal a bonyo­dalmakkal, amelyek a jégpálya-kérdés miatt támadtak a város és a leszámoló hivatal között. A jégpálya helyét a tanács tudva­levőleg a Cserepes-soron jelölte ki, de csak a jövő évtől kezdve és megengedte, hogy az idén a jégpálya a Korcsolyázó-téren ma­radjon. A leszámoló hivatal erélyesen tilta­kozott ez ellen, mondván egy, a tanácsihoz intézett beadványában, hogy a Korcsolyá­zó-térre bocsátott viz befolyik a leszámoló hivatali pincehelyiségeibe és tönkreteszi a fűtőkészülékeket. A tanács erre kiküldte a mérnökséget, hogy vizsgálja meg az álla­potokat és tegyen véleményes jelentést, le­het-e vizet ereszteni a pályára vagy sem. A mérnöksék befejezte a .vizsgálatot és az eredményről csütörtökön délelőtt számolt be a tanácsnak. Eszerint, ha a Korcsolyázó-tér­re kevés vizet bocsátanak, akkor a leszá­moló hivatalt semimi veszély nem fenyegeti. A tanács ennek alapján megengedte, hogy a Korcsolyázó Egyesület az idén a Korcso­lyázó-téren nyissa meg a jégpályát. — Csak kilóval. Szabó Gyula törvény­hatósági bizottsági tag azt indítványozza a közgyűlésnek, hogy a halpiacon is csináljon rendet. Az eddigi darabszámra való árusí­tás helyett rendeljék el a kilóval való mé­rést, mert igy nem történhetik a közönség rovására visszaélés. A tanács az indítványt pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. " . — Angolország a német orvosok ellen. Anglia nagyszerű példáját szolgáltatta .ismét annak, milyen óvatosan és csökönyösen védi mindenütt azt .a befolyásét, amelyet már egy­szer megszerzett magának. Adtriamla dr., a csilei flotta főorvosa, a római és tairini nem­zetközi kiállítások alkalmából Európában járt. Amikor Olaszországiban elvégezte a dol­gát, Németországba utazott és itt azon dol­gozott, bogy harminc német orvost szerződ­tessen a csilei flotta, számára, mivel a flotta igen szűkében van az orvosoknak. A dolga a legjobb utón haladt, mikor az angol kor­mány véletlenül tudomást szerzett a:z orvos­verbuválásról. Anglia erre nyomban Csille londoni nagykövetségéhez fordult és igen udvarias formában tudtára adta, ti egy német orvosok ily nagy számban való alkalmazását semmi körülmények között nem nézheti el. Okul azt adta, hogy ezek az orvosok bizo­nyos körülmények között könnyen Németor­szág kémei lehetnek ós kikutathatják azt a rendszert, amellyel Anglia tengerésatisztjei szívességből oktatják a csilei tengerészi egén y séget. Ha Csile ragaszkodik ahoz, hogy né­met orvosokat alkalmazzon, Anglia nyomban visszahívja a csilei, flottának szívességből átengedett angol instruktorokat. iMit tehetett egyebet. Csile: lemondott a, német orvosokról. Va.n azonban egy német orvos, Rizert dr. személyében, aki már régóta, a csilei flottánál teljesít szolgállatot egy kisebb hadihajón. Már most a valparaisoi angol kiképző tisztek pa­rancsnoka, Burnes, ragaszkodik ahoz, hogy Riffertneik ne legyen szabad aktív csataha­jón szolgálatot teljesítenie. Riffert német em­ber és már csak azért is könnyen német kém lehet, mert katonav.iselt ember ós tisztáiban van a katonai dolgokkal. Az angol, német és csilei diplomácia körében most ez a legújabb szenzáció. Mindenki kíváncsian várja, mi lesz a vége annak az ügynek, amelynek gyúj­tópontjába egy jámbor német orvos jutott. — Petrovits Mihály életjelt adott. Pátrovits Mihály battonyai főszolgabíróról hónapok óta semmi hir se érkezett. Azt se tudták, hova lett. Most azután életjelt adott magáról és egy Írást küldött Makóra, ame­lyet tegnap Csanádmegye közigazgatási bi­zottsága tárgyalt le a tartott ülésén. A (bi­zottság .mindenekelőtt azt határoyta el, (hogy sürgős fölerjesztést intéznek a me­gyei közkórháznak elmebeteg osztállyal va­ló kibővítése végett. Élénk feltűnést keltett Urbán Iván báró főispán interpellációja a makói hagymászövetkezét bukása ügyében. Az alispán kijelentette, Ihogy a kereskedelmi törvények értelmében a törvényszék végzi a fölszámolást, ezért tehát fölöslegesnek tar­totta a dologba beavatkozni. Petrovits fő­biró ügyében, aki tudvalevően Battonyán otthagyta állását, a fegyelmi eljárást meg­indították. Petrovits most levéfy jtt, tiltakózík az ellen, hagy ügyében az alispán íoflytássa le a vizsgálatot, mert az alispánnál — uigy­rnond — feszült viszonyban volt. A bizott­ság • Petrovits összeférhetetlenségi bejelen­tését elutasította és a vizsgálat végzésével az alispánt bizta meg, Petrovits kihallga­tását december 18-ára tűzték ki. Ezután To­kody Viktor pénzügyigazgató számolt be az adózásról, mely a kedvezőtlen gazdasági vi­szonyok mellett elég jónak mondható, ugy az egyenes, mint a fogyasztási adók száz­ezer koronás többletet mutatnak a tavalyi adózással szemben. E jelentést a bizottság örömmel vette tudomásul. --• A Ganz-gyárban állnak a gépek. Tegnap óta szünetel a Ganz-gyárban a miun­ka. A munkawiegsziüntetés története a kö­vetkező: Még november tizenkilencedikén valami sztrájkmozgalom miatt a szakszer­vezetben elhatározták, hogy a Ganz-gyár szerszámkészítő műhelyében négy mester közül hármat sztrájktörőinek tartanak és meg is okolták miért. Ezek egyike volt az a j bizonyos Csaplár, aki egyik munkástársát, tudvalevően agyonlőtte. A másik volt Veiczy István, akit ugy megvertek, hogy kórházba került. Ott meggyógyult, de azóta sem épült föl teljesen. Amikor a kórházat eí­hagyta, még szédülései voltak s ezért az igazgatóság mindaddig szabadságot adott neki. mig egészsége teljesen helyreáll. Most aztán már be tudott menni a gyárba. Teg­nap szolgálatba állott s az igazgatóság az inasok oktatásával és vezetésével bizta meg. Mikor a hadihajó-osztályba hire ment, hogy Veiczy bejött a gyárba és megint dolgozik, a munkások között elterjedt a hir: — Sztrájktörő dolgözik közöttünk! A munkások kirohantak a műhelyekből, félbehagyták a munkát és küldöttséggel já­rultak Asbóth vezérigazgató elé. Először Veiczy elbocsátást követelték, később azon­ban már azzal is megelégedtek volna, hogy Veiczyt áthelyezzék valamely más osztály­ba. A vezérigazgató azonban nem teljesítette a munkások kivánságát. Veiczyt ezután vé­resre verték a sztrájkba lépett munkások. Ma a gyár hatalmas területe néma é? csön­des volt. Csak a mester, a mühelyifőnökök és az irodai tisztviselők tartózkodtak a gyár területén. A kizárás a Ganz-gyárnak nagy kárt okoz ugyan, az igazgatóság azonban megmaradt annál az álláspontnál, hogy a mennyiben a kizárt munkások nem teljesi­tik az esetleg elébük terjesztendő föltétele­ket, kénytelen a munkát továbbra is szüne­teltetni. A gyár épületét és_ berendezését a rendőrség őrzi. A kizárt munkások részé­ről mindeddig nem is tqrtént kísérlet arra nézve, hogy tárgyalást kezdjen az igazga­tósággal a békés magállapodásra, vagyis a munka újra való megkezdésére. A kizárás íojytán 4766 munkás maradt munka nélkül. — Hazafiatlan tanitók büntetése. Te­mesmegye közigazgatási bizottsága, mint Temesvárról jelentik, szigorú példát sta­tuált Sebesán János székesuti tanítónak és féleségének ügyében, akik a magyar nyelv tanítását szándékosan elhanyagolták. A közigazgatási bizottságnak Joanovich Sán­dor főispán elnöklésével ma tartott ülésén hosszasan tárgyalták a tanitó házaspár ügyét, akik semmi eredményt sem értek el a magyar nyelv tanítása terén s akikre rá­bizonyították, hogy a magyar nyelv tanítá­sát szándékosan elhanyagolták. A bizottság a tanitó és a tanitónő személyes meghall­gatása után Sebesán Jánosnét hivatalvesz­tésre, Sebesám Jánost pedig pénzbüntetésre ítélte, amelynek összegét fizetésének tiz százalékában állapította meg, A tanitó meg­nyugodott az Ítéletben, a tanitónő fölehbe­zett. — Harisnya nélkül. A párisi téli szezon maghozta a maga szenzációját, amennyiben megteremtette a harisnya nélkül való cipő­diratot. Az uj cipőt a legradikálisabb for­májában, teljesen harisnya nélkül, a csupasz lábra, húzzák föl és szíjakkal fűzik össze. A cipő posztászáru és ahol a posztó véget ér, kezdődik a. csupasz láb, a párisi nő pompás vonalú iába, melyet az u(j viselet szinte köz­kinccsé tesz. Az uj divatért természetesen el­sősorban a párisi vivőrök lelkesednek, akik­nek élvezet lesz a 'hölgyeket le- és fölsegíteni az autómobiilba. A hölgyek véleménye meg­oszlik. Vannak, akik a legnagyobb lelkese­déssel köszöntik, a nagy többség azonban tar­tózkodó, sőt ellenséges álláspontot foglal el az uj divattal szemben. Egy párisi .grófiné meghívta barátnőit tiltakozó-estre és kiderült hogy a barátnők — harisnyát! an cipőben jöt­tek el. Erre a grófné megvallotta, hogy rajta is az az undok modern divatireáeió van. A párisi démimonidok és egyéb szféípségcsillagok a legmerészebb formáiban viselik a harisnyát­lan cipőt s az előkelő társadalom egyik-má­sik höligytagja, aki automiobiioin sétál, szin­tén. A szegényebb nők, akilk néha gyalog is kénytelenek néhány lépést tenni, szintén el vannak ragadtatva a merész ötlettői, de a gyakorlatban konstatálták, hogy a dolog fö­| lőtte veszedelmes. Nem az ostromló férfisereg, l 'hianem a nátha miatt, mely a harisnyátlan cipő elmaradhatatlan járuléka. Azonban a di­' vat ezen is segít. Máris 'divatba kerülték a

Next

/
Oldalképek
Tartalom