Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-11 / 58. szám

1913. március 7. DÉLMAÜYARORSZÁÖ 11 ünnep rendjére vonatkozólag az egyes hi­vatalokhoz a következő átiratot intézte: „A magyar alkotmány ujjászületésie hat­vankettedik évfordulójának ünnepe alkalmá­tól felili,ivóim a tisztviselő, segéd- és kezelő személyzet minden egyes tagját, liogy a hazafias ünnep napján folyó évi március hó 15-én délelőtt 10 órakor a belvárosi templom­ban tartandó isteni tiszteleten jelenjenek imieg. Gyülekezés délelőtt fél 10 órakor a ta­imesteremben. A városi gazdáiszi tisztséget fiellhiivoim, hogy március 15-ére a városi szák­épületet és egyéb városi középületet nemzeti sai,nü lobogóval lássa el. Miről a tianáesi ügy­osztályok előadóit, a kapitányi hivatalt, az árvaszéket, a szakhivatalok főnökeit, Völ­igyessy János gaadászt tudomás és a hiva­talokhoz beosztott alkalmazottakkal való köz­lés végett értesítem. Lázár György dr., pol­gármestier. — Az árvíz évfordulója. Szegednek mindig emlékezési napja marad az 1879. évi árviz fordulója. Elb)be,n az éviben, március 12-én, éjijei egy órakor öntötte el a Tisza a várost, amely az árviz után a romlás Borzal­mas képét mutatta. Szeged törvényhatósági Bizottsága 1880. március 7-én tartott ülésén /hozott határozatával minden év március 12­ót a város fogadalmi ünnepévé avatta. Az idei imnapen is diszmise lesz a belvárosi tem­plomban. Amisót Jászai Gézia püspök mondja — Falk Zsigmond. Csak az imént hal­mozták el a nagyrabecsült és szeretet őszinte melegségével ritka szép jubileuma alkalmá­ból. Hetvenéves nyomdász jubileumát ünne­pelte a nyomdászok szívós munkaerejű do­yenje s vasárnap az Otthon közgyűléséről, a hol betegsége miatt imár nem terjeszthette elő szokásos pénztári jelentését, még táv­iratot küldtek betegágyához. Egy-két órával később azonban lovag Falk Zsigmond már meghalt Budapesten, a Váci-körut 28-ik szám alatt levő lakásán. Nyolcvanhárom évet élt s szinte az utolsó napokig megőrizte testi és szellemi erejét, három héttel ezelőtt ö vezette a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság közgyűlését, mely intézetnek alelnöke volt. A részvényesek ez alkalommal lelkesen ün­nepelték jubileuma alkalmából, s ő hosszabb beszédben köszönte meg az ünneplést. Csak tiz nap óta volt kénytelen :a szobájában ma­radni, régi baja, szivérelmeszesedése gyö­törte. Mint szegény családnak a gyermeke tiz éves korában lett nyomdászinas, a tör­delőségig vitte, imikor kitört a szabadságharc, amelyben miint nemzetőr vett részt. Aztán Bécsben nyomdaigazgató lett, erősen támo­gatta az ott megjelent két magyar lapot. 1868. óta a Pesti Könyvnyomida keretében rendkí­vül termékeny munkássággal föüenditette a magyar nyomdászati ipart. Sok emberbaráti intézménynek főtisztviselője és közgazdasági vállalatoknak elnöke lett. Érdemeiért sok ki­tüntetés érte, lovag és udvari tanácsos lett. Előikelő rokonság, fia Falk Zsigmond dr., le­ánya özvegy Rubner Károlyné gyászolja. Temetése kedden délután három órakor lesz a lakásáról. — Istentisztelet a zsinagógában. Az árvízkatasztrófa évfordulóján március 12-én, szerdán délelőtt kilenc órakor a zsinagógá­ban ernlék'istentiszteletet tartanak. — Választmányi ülés a Kereskedők Egyesületében. A február 23-án iartott tiszt­újító közgyűlés után vasárnap tartotta első ülését a Szegedi Kereskedők Egyesületének választmánya. A választmány első sorban Li­geti Lipótnak azzal az indítványával foglal­kozott, hogy az egyesület szálljon siikra egy olyan akció sikere érdekében, hogy a sör­raktárosok a detailvevöket ne szolgálhassák ki. A váilasztmány bizottságot küldött ki, mely a Csongrád-megyei vendéglősök Ipartársula­tának delegált bizottságával együtt fogja a kérdést szabályozni. Nagyobb vita indult meg egy indítvánnyal kapcsolatban a fü­szercikkek árszabályozásáról. Az előkészítés munkáját e tekintetben is nagy körültekin­'tésse! kezdte el a választmány. Március 15-két megünneplt az egyesület és tiltakozni fog. a tanfelügyelőnél p. ellen. hogy a taní­tók. és tanitónők árusíthassanak tanszereket az iskolákban. — Eszperantó-kongresszus, Az eszpe­rantó nemzetközi nyelv művelői vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termében kongresszust tartottak. A gyűlésre Temesvár ­lói, Aradról, Nagykikiindáról, Szabadikáról es Zomborból érkeztek vendégek. A kongresz­szus után díszebéd volt, majd a várost tekin­tették meg a vidékiek. — Lakatos Károly szakmunkája. Most jelent meg egy szegedi íróember: Lakatos Károly előfizetési, illetve megrendelési felhí­vása. A haltenyésztés szárnyas ellenei és irtási (vadászati) módjuk cimü halgazdasá­gi, egyben vadászati szakmunkáját adja ki ia szerző, aki érdekes fölhivási Írásában töb­bek közt ezeket irja.: A folyamszabályozások és rétszárítási műveletek majdnem teljesen tönkretették egykor virágzó halászatunkat az ősi halászati iparággal együtt, ugy, hogy ma „balász mesterság"-ről. beszélni sem lehet a hajdani értelemben. A mai „lvalászok" in­kább csáik halászó napszámosok, sem mint a régi érteleimben vehető telivér, ősfoglalko­zást: ősi ipart űző néposztály. Olyan már nincs, vagy ha van, nagyon kevés lehet. Sze­g "len például, hol a halászatnak s a halá­szoknak igazi ősi fészke volt: m,a már alig egy-két képviselője akad a régi halászgárdá­nak. De minek is volnának halászok?! És vájjon hol véthetnék meg ezerlyukai szerszá­maikat, miikor a régi halastavak helyén most érő gabonát hullámo'ztat a fuvalom, a Tiszá­ban pedig nincs bal! És bejárhatjuk a Tisza­mentét szegről-végre, de mindenütt csak azt látjuk, hogy az ősi halászóihelyeik, lápok, ta­vak a kapa-kasza uralma alá bajtvák ós még a legmélyebb fenekekben — ahonnét pedig egykor mázsaszámsza emelték ki az ízletes réti halakat — sincs a víznek hitre se, de vlan helyette kukorica-erdő, ami a gazdának ked­ves látvány lehet ugyan, de az ideális lelkü­letű h alász,::mbornek annál szomorkodtatóbb látványt nyújt. Az „árterek" is gabonaiföl­dekkó, kaszálókká változtak átal s nemes kó­csag s keringő sirálycsapatok helyett most a vércse, a kuMurának ez • a tolakodó madara lebeg felettünk, egér után kémlelve ott, hol hajdan pirosszárnyu keszeg után vágott le a (villáfiifarkn, habfehér balászmadár. — Sok vizmenti vadászterület van hazánkban, ahol ia fölös számmal fölszaporodott kocapuskás nép baitromoskodiik nyulak és mindenféle hasznos madarak irányába, de egyiknek se jut eszébe, hogy a halak védelme érdekében is indítana valami védelmi .akciót, a hal pusz­tító elem irtása irányában és a vadászterület­tulajdonos községek sem gyakorolnak ez irányban semmi haszonihajtó kikötéseket a köteles halvédelem szempontjából, sőt nem sokat mondok, ha azt állítom, hogy a kajla tollú nimródság még azokat a madarakat se ösimeri, melyek a halászat káros tényezői kö­zé tartoznak! Épp ezért talán nem vélünk fölösleget cselekedni azon szárnyasok megis­mertetése által, melyek halgazdaságunk ká­ros tényezői közé tartoznak. E hasznos és ez­időszierint nagyon is aktuálissá vált lialvé­dielmi munka, mely nemcsak a szak-, de a viágirodalonrból is hiányzik, saját kiadá­sunkban, március hó végén jelenik meg s a megrendelőknek azonnal megküldjük. Előfi­zetési ára bérmentes küldéssel: fűzve 4 ko­rona, diszkötésben 6 korona. — Foerk Ernő a fogadalmi templomról. Foerk Ernő, a fogadalmi templom építésének vezetője értesítette a városi tanácsot, hogy március 18-án Szegedre érkezik s magával hozza a fogadalmi templom összes terveit és költségvetését. A polgármester a jövő hét keddjére összehívta a fogadalmi templom­bizottságot is, amely Foerk ismertetése alap­ján felülvizsgálja a terveket. Még a jövő hét folyamán megkérik az építési engedélyt is, a régi szent Demeter-templom lebontására pedig kiírják a pályázatot. Valószínű, hogy az idei őszön meg lesz az alapkőletételi ün­nepség Is. — Gyorsíró-verseny. A Szegedi Gyors­airól- Egyesülete az állaimi folsőkereskeílelpii — Gelléri Mór arcképe. A szegedi ipar­testület hétfőn illést tartott, amelyen Cserzy Mihály indítványára elhatározták, hogy az ipartestület számára megf estetik Gelléri Mór arcképét Pálfy Dániel vezetésével bi­zottságot küldtek ki a határozat megvalósí­tására. — A hercegprímás portréja körül. Érdékes müvészpör került most a bíróságok elé. Tizenhat évvel ezelőtt történt, hogy Vaszary Kolos volt hercegprímás nagyobb alapítványt tett szülővárosa, Keszthely javá­ra. A város halálából elhatározta, hogy köz­gyűlési terme részére megfesteti jóltevője művészi kivitelű arcképét A munkát Vaszary János festőimiivészre bizták, aki teljes művé­szi tudását belevitte a kitűnően sikerült mű­be. Az idén februárban a festőművész felhá­borító dologról értesült. Megtudta, hogy Keszthely város átfestette a képet, még pe­dig ugy, hogy a percegprimás arcát eltorzi­itották s helyébe egy fiatal pap képét festet­ték. Vaszary megbiizásából most Balogh N. Imre dr. ügyvéd rágalmazás miatt fel jelen­tőst tett ismeretlen tettesek ellen. Szerinte a torzkép az ő művészi jó hírnevét mélyen sér­ti s ezért büntető zárlat, elrendelését s a fest­mény zár alá vételét kérte. Egyben polgá­ri pert is indított Keszthely városa ellen. Va­"szary ebben azt kéri, liogy a képet szakértő festők által helyezzék vissza előbbi álla­potában s ha ez nem sikerülne, a biróság rendelje el annak megsemmitését. Mű­vészi körök nagy érdeklődéssel várják a po­rok kimeneteilét, — Népgyűlés a Klauzál-téren. A sze­gedi szociálistá'k vasárnap délután négy óra­kor népgyűlést rendeztek a Klauzál-téren. A gyűlésen, amelyen mintegy ötszázan jelentek meg. Halász Kálmán budapesti kiküldött a „Politikai helyzet és a tömegsztrájk" cimcn másfél órás beszédet tartott. Azt fejtegette, hogy miért maradt el a tömegsztrájk. Az el­lenzék megszegte az egyezséget, mert ahe­lyett, hogy a Házban megakadályozta volna a választójogi törvényjavaslat tárgyalását, megelégedett egy ünnepélyes deklarációval. Ezek után — mondta a kiküldött — céltalan lett volna a munkásság tüntetése. A tömeg­sztrájk azonban nem maradt el végképen — magyarázta a szónak — csak kitolódott al­kalmasabb időre. A gyűlésen a rendőrséget Follráth Gyula álkapitány képviselte, be­avatkozására azonban nem volt szükség. - Batthyány Ervin gróf, az anarkista. A bel iigymi nisztérium érdekes kérelem dol­gában döntött a minap, Batthyány Ervin gróf a szocialista, azzal a kérelemmel fordult a minisztériumhoz, liogy törölje őt a magyar állampolgárság kötelékéből. Batthyány Er­vin gróf régebben huszártiszt volt, később ki­lépett a hadseregből és gazdálkodni kezdett. Közben sokat foglalkozott szociológiával és ideális anarkistává lett. Birtokán, Bögötén, ő állította fel az első szocialista iskolát. Az utóbbi időben keveset beszéltetett magáról. Állandóan Londonban élt s bőven támogat­ta az anarkista propagandát. Magyarországi 'birtokait szerette volna eladni, azok azon­ban Mtbizományok, a király engedélyét pedig nem sikerült megnyernie. A különc gróf inosit angol állampolgárrá lesz. — Lezuhant a miniszter! Báró Hei­nold osztrák belügyminisztert — mint Bécs­ből jelentik — tegnap délelőtt magyar terü­leten veszedelmes baleset érte. A miniszter Deutsch Viktor miniszteri tanácsos kísére­tében automobilon kirándulást tett a sopron­ímegyei Nagymárton közelében lévő Eszter­házy-kaistély megtekintésére. Délután ne­gyedfél órakor Indultak vissza auto­mobilon, amely Nagymárton közelében a nedves,' síkos talajon megcsúszott és a töltés­ről lezuhant, fíeinöld az üvegszilánkoktól hat centiméteres vágott sebet szenvedett. Deutsch minisztert tanácsos és'ft soffőr sér­tetlen maradt. Köves nagymártoni orvos, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom