Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-20 / 92. szám

1913. április 20 DELMXÖYÁKOISZXÖ 11 gondolkozásukat, de kissé izgalmasan vár­tam, hogy milyen hatással lesz reám ame­rikai utazásom. Azt hajtogatták előttem, hogy az amerikai városok csúnyák és a „fel­hőkarcolók" rettentő í-épületek. Szerintem az ilyen állítás teljesen hamis. Ezek a házak im­ponálóak. Bennük a tömeg kifejeződése ér­ződik. Hatalmas poézis árad róluk. Nem kell az amerikai dogokat lelki megszokottságunk­kal! nézni. Nem lehet az amerikaiakat meg­ítélni ágy, ha az európaiakkal hasonlítjuk őket össze, lőik a munkájukba ugyanazt a heves lelkesedést viszik be, mint a pénzszer­zésükbe. És ez a két müvelet alapjában véve rokon. Az amerikai nem szereti a pénzt. Ha pénzszerzésre törekszik, ez inkább bizonyos merész szenvedélyből történik és nem ala­csony nyerészkedési vágyból. Ez a tempera­mentumuk magyarázza meg akciókedvüket, de egyszersmind szellemi szerénységüket. Mert az amerikaiak szerények ... Igazában nem tudják mindazt, amit nekik köszönhe­tünk. Ök a mai idők idealistái." Igy beszél Bergson Amerikáról és impressziói egészen mások, mint amint rendeslen Amerikáról kap­ni szoktunk. — Szublimát a borban. Szerfölött titok­zatos bűnügyben nyomoz a debreceni .rend­őrség. Mayer -Emilné, dúsgazdag debreceni úrhölgy, aiki egy abbáziai szanatóriumban tartózkodik, -a napokban csomagot kapott, a melynek feladójaként iegy jó ismerőse, Szabó Lajos szőlőbirtokos v-dlt megnevezve. Néhány üveg bor volt a csomagban és az egyik üveg­ből. az úrhölgy meginvitálta az épen jelen- r lévő orvosáJt. Az orvos alig kóstolta meg a -borit, rémülten dobta el a poharát. — Ebben szublimát van! — mondotta. Analizálta a bort és kiderült, (hogy ny-olc-tiz .szublimátpaszt'iila volt feloldva az italban, a melyiből egyetlen korty halált okozhat. Az ügy biróság elé került ós móst a debreceni rendőrség a -titokzatos küldőt keresi, m-ert mjegálLapitot'ták, hogy a csomagot nem Szabó Lajos földibirtokos küldte az uriasszonyna-k, hanem az ő nevével visszaélt valaki. — Az asszony miatt. Nagykikindáról jelentik: Borzalmas gyilkosság történt Nagy­kiki-ndán. Treisz János sváb földes-gazda agyonlőtte Szlamár Károly földbirtokost. Tet tóne'k oka az volt, hogy -Szlamár folytonosan féltékenykedett rá. A két gazda egy utcában lakott, szomszédok voltak. Tegnapelőtt este együtt mentek haza, -Szlamár Károly szemre­hányást fett Treisznak s -követelte, hogy vall­ja be, hogy feleségével hiinös viszonyt foly­tat. Treisz tiltakozott ellene, mire elváltak egymás tól. A két gazdia h aza ment, Treisz h al­lotta, hogy Szlamár üti-Veri a feleségét. Re­volvert vett magához és besurrant Szlamár udvarába s az .istállóiba bujt, hogy szükség esetén közbeiléph essen. Szlamár azonban ész­revette ós késsel kezében Treis-zra -támadt, aki négyszer fejbe lőtte ellenfelét. Szlamár nyom­ban meghalt. Treiszt a csendőrség letartóz­tatta. —Milyen lesz a röpülőgép végleges alakja? Egy francia folyóirat ezzel a körkérdéssel fordult -a francia. av-iatosoMioz, akiknek vá­laszai -közül az érdekesebbek ezek. Blériot lassú, fokozatos fejlődésben 'hisz: — A röpiilés művészetében -n-ein lehet­nek -ugrásszerű változások, hanem csak foko­zatos- átalakulások. Connegu tengerészh-aduagy-nak, akit ál­talában Beuumont néven ismernek, más a vé­leménye: — A röpülőgép -mai alakja -nem tekint­hető véglegesnek. Sőt, okvetlenül kell egy olyan alakot találni, -amely -a. röpülőgépet használhatóbbá, praktikusabbá fogja tenni, mert ma a röpülőgép már nagyon veszedel­mes' ós csak sportszerűnek -tekinthető. Garros -a motortól várja -a röpülőgép jö­vőjét. Weymann aviatikus a mai rqpülőgéipat embrionális formának tartotta és meg vart róla győződve, hogy a mai alak gyökeresen meg fog változni, azért csak ugy éri el a rö­pülőgép a végcélját. (Ezzel szemben Farmom­nak az a vélemény-e, hogy a mai alak foko­zatosan tovább fejlőd-iík és meg van róla -győ­ződve, ihogy a motornak és a szárnyifölülete-k­•niek a jövő -aeroplán jártál iis m-eg kell -mja.rad­niiíok. Szerinte nem, nevoludio, hanem cslak -evolúció várh-ató ezen. a téren. Pesszimiszti­kusan nyilatkozik Tabuteau: — Ha az aviatika megmarad a mostani szerkezet-ok m-ellett — mondotta, — akkor az ,les-z a sorsa, hogy megint -el fog -tünn-L A mos­tani .gépek, h-a jól röpülnek, akkor nagyon tö­rékenyek, h-a peldliig .elleíntállók, -akikor nem röpülnek. Én n-eim Ihis-Zek a röpülőgép jövőjé­ben, hacsak .nem találnak -föl egy olyan -gépet, amelynek alakja a máitól teljesen eltér. Védrines nem nyilatkozik, mig Bréginek az -a véleménye, hogy a mái alak végleges, -csak javításokra szorul. Csaknem v-alameny­nyi francia aviatikus azonkívül ellenzi a moz­gatható szárnyak konstruálását. Daucourt erre -nézve ezt mondattá: — A mozgatható szárnyú röpülőgép merő utópia. A természetet nem szabad szolgai mó­don utánozni, amaz egyszerű okból, mje/r.t a természet utánozhatatlan, — Állami képesítést nyert Neményiné, szegedi fogászati műterem tulajdonosnője az összes fogászati -műtétekre. Tegnap tette le a szakvizsgát Budapesten a fogászati vizsgáló bizottság előtt kitűnő sikerrel. Az állami ké­pesítéssel Neményiilné sziakképzeftségét tezi­után szabadón érvényesitheti, csakúgy, mint akármelyik szakképzett fogász. De módot ad a kiváló foigásznőnék az állami képesítés ar­ra is, hogy ambicióját működése további so­rán teljes -egészében, pácienseinek eddig ta­pasztalt általános megelégedésére kifejthesse. — A telefon szerencseszámai. Nem­csak Kisnagy-nak, Törökországénak vannak szerencseszámai. Van ,a telefonnak is. Meg­történt, hogy egy fiatalember, erősen tagolva a szá-mokat, a központtól kérte, hogy kös­sék össze 6—10—13—17-vaI. „Ilyeini telefon­szám nincs!" — hangzott a válasz. A fiatal­ember még kezében tartotta a kagylót és iime, nemsokára jelentkezett Moskovitz cipő­gyárának szegedi képviselete. A telefonos­kisasszony megértette, hogy a 6 gyermek­cipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőiizlet-ben. — Vérszegénység, étvágytalanság, ide­gesség gyógyítására és gyenge gyermekek, valamint felnőtték, sápkóros fiatal leányok erősbitésére a legkitűnőbb készítmény a Krlegn-er-féle „Tokaji Ghina Vasbor." Való­di 5 putonos tokaji borból készül, nagyon kel­lemes iz-ü, hatása biztos. Kis üveg ára 3.20, nagy iiveg 6 korona a gyógyszertárakban. Postán kiildi utánvéttel vagy -a pénz előleges beküldése után Kri-egner -gyógyszertár, Bu­dapest, Kálvin-tér. — Tilos a bajusz. Néhányszor körkérdez­ték már a hölgyeket, hogy bajuszos, v-agy bajusztalan ajaktól szeretik-e inkább a csó­kot. A -kérdésit nem lehetett eldönteni. Van­nak szemérmes lányok, aikíik -elpirultak és égne-föld-re esküdöztek, Ih-oigy még sohasem csókolóztak, az asszony-oik ellenben a bajuszos csókot szeretik, ha férjük leborotválja, mig az esetben feltétlenül a bajusztalant, ha fér­jük bajuszt visel. Legszellemesebben vála­szolt még -egy fiatal, -elvált asszony, .aki Kiss József szavait idézte: „Allah lényét ne fürkészd, csak imádd, S a. csókot gyakorold ós n-e magyarázd." Nehéz itt kiokosodni. írtak -már pro ós kontra eleget.. Tudományos alapon is, -esztéti­kai alapon is. A bajusztalan csóknak legna­gyobb lándzsa törő je Piierre Jaq-ues francia tudós, aki inem mulasztott cl egy alkalmat sem, hogy a bajuszról) mánit bacillusMfcözveti­tő-ről elitélőleg nyilatkozzon, egy uj tanul­mányt irt, ezzel a címmel: „Nők, csak bajusz­talan férfit csókoljatok!" Az impulzust erre az az -eset -adta a tanár­nak, hogy leánya menyasszonya lett egy tor­zonborz bajusz u, délceg katonaitisztnek. A fiatalok természetes-eh, Isizorgallmasaln szede­gették a-z isteni nektárt, egymás ajkairól, ami az apát tudományos kísérletekre késztette. Mikor a vőlegény távozott, megvizsgálta le­ánya ajkát, és, óh borzalőm, -16-53 baoi.llus-t ta­lált rajta. Megtörtént egyszer, hogy -a katona­tiszt, cigarettájával lopork-ölte -a bajuszát és l-e kellett borotváltatnia. A tudós apa most nagy heurékával konstatálta, hogy -a bajusz­talan csók -után már csak 143 ba-cillus volt a menyasszony ajkán. A -tudományos fcisórl-et eredménye az lett, liogy Jaques professzor csak az esetben v-olt hajlandó áldását adni az ifjú párra, lia a vő­legény kötelezi magáit arra, hogy bajuszát ál­landóan borotváltatni fogja. Végre egy -okos gondolat. Ezentúl már csak higiéniai alapon fogunk csókolózni. Hohó! Nekem is volna -egy indítványom eb­ben a kérdésben. Rend-életet kellene kiadni, iho-gy minden csók eliőtit fertőtleníteni -kell minden -ajkat. Miinde-n szerelmes férfi és nő (hordjon a zsebében dezinificiáló készüléket és fia netán szükség volna -reá, használja. Csak igy lesz elérhető, hogy a osók-bacállusófc szá­mát 1510-zel redukáljuk. Szervezkedjünk te­hát a bajusz -ellen. -Mert -fő az egészség. KÖZIGAZGATÁS Ne legyen korcsolyázó-tó — a Korcsolyázó-téren. — A Máv elnök-igazgatója a polgármesterhez. — (Saját tudósítónktól.) Marx János, a Máv. elnökigazgatója, a szegedi lapokból ér­tesült arról, hogy a korcsolyázó-téren kor­csolyázó-pályát akar létesíteni a Szegedi Korcsolyázók Egyesülete és azért, mert a vasutas palota ott díszlik, Marx János a terv ellen- kifogást em-el. Ugyan -eddig is azon a helyen volt a város egyetlen- korcsolyázó­pályája, csakhogy amióta a vasutas palotát ott fölépítették, változott a helyzet. A tiszt­viselők panaszkodnak, hogyha a Korcsolyá­zó-téren majd a tél folyamán zajos élet lesz, akkor ők nem tudnak nyugodtan dolgozni. Ez-ért kéri Marx János a polgármestert, hogy helyeztesse a jégpályát máshová. Az elnök­igazgató levele igy hangzik: A szegedi sajtó útiján arról értesültünk, •hogy -több törvényhatósági bizottsági tag in­d'M-ványt nyújtott be aziránt, hogy a vasúti leszámoló hivatal -épülete mellett lévő, úgy­nevezett Korcsoly a-tér jégpálya céljaira ala­kitassék át. Tekintettel arra, ho-gy az indítvány elfo­gadása -eset-én a -nagyköltséggel épített palo­ta, mely csak azért építtetett a város köz­pontiján kivül eső helyre, hogy a hivatalba beosztott tisztviselők munkájához feltétlenül szükséges csendet, és nyugalmat a városi ut­ca forgalma és zaja ne zavarja, a kitűzött óéinak nem felelne- meg, mert a térnek jég­pályává való át alakitásával a korcsolya­sporttal járó -lármás zene é-s a nagyiforgalom felette zavarná a tisztviselők munkáját, tisz­telettel mogkeressü-k, miszerint nyomatéko­san -odahatni sziveskeidjék, hogy -az indítvány mellőztessék, a tér pedig — miként az a tár­gyalások során egyébként is tervez-ve volt .ós többször kilátásba is helyeztetett — parki­roztassék, hogy ez által a szép épület részére megfelelő kere-t, a tisztvis-előka-r -részére jobb levegő és a szükséges csend és nyugalom biz­tositassék. Budapest, 1913. évi április hó 15. Marx s. ik., elnök. Az a kérdés vetődik már most föl, ho-gy az indítványozók föntartják-e indítványukat továbbra is, vagy sem. Amennyiben Marx János kérelmét méltányolni nem hajlandók és az indítványt nem vonják vissza, a kér­désben természetesen a 'közgyűlés fog dön­teni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom