Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-23 / 94. szám

1913. április 24. DÉLMAGYARORSZ'ÁG 11 látott. A kis Szűcs szerencséiére, a kiáltást meghallották a szomszédos rendőrlaiktanyá­bain, ahonnan -azonnal több rendőr rohant át a korcsmába. A rendőrök kiszabadították a félig agyonvert gyer-eket a rabló 'legények kezei közül, .a rablókat pedig elfogták. Ma délelőtt hozták be a négy .megláncolt tanyai legényt a szegedi -rendőrs-égre. Mind a négy legényt letartóztatták és átkísérték az ügyészség fogházába. A legények élten rab­lásért és súlyos testisér-tlés bűntettéért indult meg az eljárás. Szűcs Béilá-t su'lyo-s sérülé­seivel beszállították a szegedi közkórházba. — Május 1-én nyílik meg a tavaszi tárlat. A szegedi kollektív kiállítást április 27-én akarták megnyitni, ezt a tervet azonban mó­dosítják, amennyiben május 1-én fogják meg­nyitni; a .kultúrpalota termeiben'. Az elhalasz­tás a kiállitók érdekében történt. Tudvalevő­leg szegedi művészek vesznek részt a kol­lektív kiállításon, amelyre különös ambíció­val készülnek. Egyik-másik .művészünk ti­zenöt-húsz dariab munkával vesz részt, kifor­rott, válogatott müvek sorakoznak és azt hisszük, evvel a kiállítással elérik a szegedi festők, hogy mint kolónia, olyan hírnevet vív­nak ki, amilyen a 'szolnoki vagy a nagybá­nyai. Ezért, az általán-os üékiikészülődésért halasztották el pár nappal a -megnyitást és elsősorban a külföldön, élő szegediekre voltak tekintettel. Igy Joachim Ferenc, kinek -Paris­ban szenzációs sikere van három kiállított festményével és akinek müvei csak e 'hónap végén érkezhetnék, továbbá Csáky József szintén Parisban élő szobrászunk is részt ki­van venni, valószínűleg a Berlinben, élő Bánszky Sándor szobrász is megjelenik, a kinek vasenergiája -és a páratlan szorgalma szédületes sikereket hozott s benne látják a monumentális müvek leghivatottabb, ifjú m-es­terét. Ha moist szülővárosában kiállít, ugy egymaga egész kollektív ikiállifást ad a szob­rokban. és plakettekben. Minden- jel szerint Pick Lajos szobrász is küild müvet. Egy bi­zonyos, az, hogy a május elsején megnyíló kiállítás ennek az évnek legnagyobb, .kiemel­kedő művészeti eseménye lesz. — Egy híres professzor előadása Szegeden. A felekezetnélküli erkölcstanitás Franciaországiján. Erről a témáról fog né­metnyelvű előadást tartani Broda -Rudolf -clr., -a párisi „É-oole l'ilbre" világhírű profesz­szora a szegedi társadalomtudományi tár­saságiban e hó 27-én. A tárgy maga is méltán fölkeltheti nálunk a legmelegebb érdeklő­dést, amely kétségkívüli meg is -fog nyilvá­nulni az előadás -nagy Játoga-tottságáJban, de 'az előadó személye i® mlegórldemli mindnyá­junk rokonszenvét és elismerését. Még fiatal emlber, 12 év előtt proim-oveáltáik Bécsben, maj'd Newyorkhan és Párásban folytatta ta­nulmányait. Év-ekien át az ázsiai országok­ban tartózkodott, Chioa, Japán, Siam, Tibet­ben összehasonlító valláspsycihologiai tanul­mányokkal foglallka-zivu, m-ajld beutazta Ka­nadát, Ausztráliát, Ujaeelandot, hogy az-otta­ni soci-áljs berendezkedéssel megismerked­jen. -Gazdag tapasztalatainak feldolgozása német és francia, nyelven jelent meg a könyv piacom S csakhamar meghívást nyert a pá­ris-i szabadegyetem so-ciologiai tanszékére. Hat év előtt e-gy nemzetközi folyóiratot ala­pított (Les dócuments dh progres) mely csak­hamar német és angol nyelven is megjelent, s uyafa/baií orosz és ma-gyair nyelvű kiadás­sal is'.gazdagodott, miajd m-e-galapította a haladás tapasztalatainak nemzetközi kicseré­lésével foglalkozó intézetet. Ez az intézet tár­sadalmi és kulturális problémákkal foglal- ] kőzik s időről-időre jeles előadókat küld Eu- | rópa miniden nagyohh városába. Broda ma­ga is élénk részt vesz ezen előadások tartásá­ban, elősegítve -ezzel -is a nemzetköziség nagy esetményeit. Szegeid város knl t,u iikö^önségé­n-ek módjában lesz megismerkedni az emberi­ség, a haladás egy értékes és kiváló úttörő­jével,, egy ideális agitátorral, a .Marxok, a Pőre-lek s-oráiból valóval. Az előadás pontos idejét és helyét pár nap mlnlva lesz módunk­ban közölni. — A temesvári Lloyd kegyelete. A szege-d-i Eisenstadter-cégnék Temesvárott is van virágzó üzlete. lEn-nek főnöke volt Eisen­stadter S. Ignác, -akinek emlékezetét m-ost ün­nepelte a temesvári Lloyd-tá-rsulat. lEiiseo­stadter Ignác, akli a társulatnak alöpítója volt, emberbaráti -szivénél, jótékony alapit­ványainál fogva a temesivá-riak bálás emlő­ik eiz-etében. él. — Bogdán Zsivkó halála. Tiszahegyesi Bogdán Zsivkó dr. országgyűlési képviselő vasárnap hajnaliban hosszú, kinos szenvedés­után 60 éves koráiban meghalt. Bogdán Zsiv­kó érdemekben gazdag pályatfutá-sát Nagyki­kindón mint ügyvéd kezdte. Rövidesen meg­nyerte -a váro-s lakosságának .szier-etejtét és becsülését. A szer-beiknek kultúráját segítette elő, a magyar lakosságot pedig azzal nyerte meg magának, hogy szerlb testvéreit -a ma­gyarosítás felé ösztönözte. Nagykifcindu pol­gár,mésterén-ek választotta. Tizenöt évig ma­radt e -díszes állásban s ez .alatt a Délvidék kulturájánalk és .gazdásági érdekéinek elő­mozdításában elévülhetetlen érdemeket szer­zett. magának. Töröiklbecsén me-g-alapitott-a -a közgazdasági bankot. Nagy része volt az Ara-d—-Na-gykiikindiai Vasút Részvénytársa­ság alapításában, valamint a Délvidéki Föld­bérleti és Parcellázó Ba-nk létrehozásaiban is. -Szülővárosa, Tiszafa-egyes község elöljárósága diszpölgárának választotta, majd .a törüikhe­csiei kerület képviselőjének választotta meg. Igazgatósági tagja volt -a Torontáli Tiszai Árment-esitő Társaságnak, vezérigazgatója a közgazdasági banknak, igazgatója, -a nagyiki­kin-di gőzmalomnak, az Országos Pénzintéze­teik Szövetségének és -a Központi Jelzálog­hitelbanknak. Tisza István és Lukács László különösen kitüntették barátságukkal. Az el­hunyt hozzátartozóihoz az ország miind-en ré­sziéből, de különösen a -Délvidékről valóságos -özöne érkezett a részvétiratdkn-ak. Kifejezték részvétüket t-oblbek közlött: Khuen-Hédervá­ry Károly grólf, aki a Nemzeti Miunkapárt nevében a következő táviratot küldötte az •elhunyt családjához: „Mély f-ájd-alommal értesültünk hü -párttagunknak, dr. Bogdán Zsivkónak ha­láláról. Fogadja ez alkalomból a gyászoló csalárd ugy a ma-gaun, mii-nt pártunk őszin­te részvéténeik nyilvánítását. Gróf Khuen­\Héderváry Károly pártelnök." Részvétt-áviratot küldtek továbbá: Ba­logh Jenő igazságügy-miniszter, Tisza István, Dellimanics La-jos főispán, Teleszky Kristóf képviselő,, -báró Hauser Károly, Rónai Jenő, Dungyerszky Bogdán és Gedeon képviselők, báró Bessenyei -Fer-e-n-c altábornagy, báró Csávossy Ignác, Péchy Zsigmond képviselő, Strasser íSán-dor, a Concordia vezérigazgató­ja, Jankó Ágoston udvari tanácsos és má­sok. Az elhunytai tegnap este Ihiét órakor a nyugati pályaudvarról Nagyik-ikdnidára száll litottáik, .ahol ma a gö-rög-kelleti szerb tem­plomban helyezték ravatalra. Temetése (ked­den délután két órakor ment végbe a tem­plomból s a nagyklkinidia-i családi Sírboltban helyezték örök nyugalomra. — A fiumei sztrájk vége. Fiuméből jelentik, hogy a Ganz-féle Danubius hajógyár munkásai m-a reggel valamennyien- munkába álltak. Az igazgatóság azonban- azt az intéz­kedést tette, hogy -a biztosítéki össz-eg fejé­ben visszatartani szokott egy heti fizetést nem vonja le -egyszerre, hanem a heti öt munkanapból csak négyet fizet ki. A -mun­kásság ebben a kérdésben gyűlést fog tar­tani. A munkaadók egyesületének tegnap dél­után lefolyt -gyűlésén -megállapodás jött létre, hogy -a munkáscsoportok -ma reggel a kikö­tőben megkezdik a munkát. Ma reggel meg is .indult a munka, de a -rév-hivatal jelentése szerint -nem valamennyi munkás állott mun­kába. Egyelőre nem lehet m-egélllapit-ani, hogy eze-k távol vannak-e vagy nem akarnak dol­gozni? — A Jellassch gyalogezred szenzációja. A -Fiúméban állomásozó 79. J-el-l-asidh gyalog­ezrednek ikin-os, kémkedési botránya ván. Krajnovits Dusán, -horvát joghallgató, ki sza­kaszvezető rangban szolgált, régóta folytat kémszol gála to-t Oroszország részére s a le­génységet is állandóan lázította, hogy há­ború esetén ne en-gedelniieskedjenek a pa­rancsnak. Krajnovits min-t póttartalékos kezd­te m-eg a katonai szolgálatot, -de a -mostani állapotok miatt visszatartották. Katonai, iro­dába ker-ült s itt a legbizalmasabb titkokról is értesülést szerzett. Valószínű, hogy bűn­társai,is voltak, a vizsgálat fogja megállapi­tan-i, kikkel cimborált Krajnovits. Nem lehe­tetlen, hogy a Budapesten elfogott Bravurá­val volt összekötetésben. A kémkedő sza­kaszvezető április ih-ó kilencedikén tün-t el a fiumei -hetvenkilencedik gyalogezred kaszár­nyájából. Nyomban megindították a vizsgála­tot, azonban minden eredmény nélkül. A na­pokban azután Krajnovits Dusán -maga adott életjelt önmagáról. Zürichből levelezőlapot küldött a barátainak és Kosumovich Mihály századosnak és azt irta néki, .hogy odakint nagyon jól érzi -magát, a vizsgálatra pedig, amelyet ellene megindítottak, fütyül. A leve­lek megérkezése -után ujabb nagyarányú nyo­mozás indult meg -és -ekkor megállapitották, hogy Krajnovits Dusán ,a túlnyomó részben horvát legénységű Jellasioh-ezredben nagy­szerb propagandát fejtett iki és katonai titkot árult el Oroszországnak. — Mibe került a balkáni háboruj? Anglia tekintélyes szaklapja, az Economist, legutóbbi számában érdekes számitások-at tesz közzé arról, hogy mily áldozatokba ke­rült a Balkánon lefolyt háború. A cikkíró abból indul iki, hogy a ha-d-viselő országok­nak minden egyes fegyverbe -szólított ember naponkint átlag 12 koronájába került, A há­borúskodás eddig huszonöt hét-e-n át tartott, beleszámítva ebbe az időbe a fegyverszüne­tet, amely idő alatt -a -hadműveletek szünet-eli­tek, de ez a szünetelés -a költségeket- alig a-pasztotta valamelyest, tekintettel még arra is, hogy példá-ull Görögország nem vett -részt a fegyverszünetiben. Ha min,dezt tekintetbe vesszük, a következő képet nyerjük: Bulgá­riának (300.000 emlber) hadi-költsége mintegy 600 millió korona. Szerbiáé (200.000 emlber) íme-güti a 400 millió koronát, Görögország (150.000 ember) körülbelül 300 millió koronát áldozott, Montenegró pedig (40.000 ember) közel 80 millió koronát, végül Törökország (400.000 emlber) 800 millió koronát adott ki, összesen tehát 1,090.000 ember hadi készültsé­ge körülbelül . 21S0 millió korona kiadást oko­zott. A hadviselő felek vesztesége katonákban összesen 110.000 halott és ugyanannyi sebe­sült. Az „Economist" szerint, -h-a a had-ba vo­nult emberek átlagos évi keresetiét -600 koro­náira tesszük, ugy -a veszendőbe ment produk­tív mlunka, illetve kereset körülbelül G60 mil­lió koronára rag, amely összeg -hozzászámí­tandó a fent kitüntetett 2180 millióhoz. Azok a veszteségek, amelyek lovaikban és egyéb vo­nójószágekban érték a háborúskodó -államo­kat, szintén rengetek nagyok; igy egyma­gáiban .Bulgária 200.000 d-a-rub állatot veszí­tett a liáboru folyamán. H-a a veszteségeket pontosan akarjuk kiszámitan-i, meg -kell még állapitani -azokat a jelentékeny károkat is, a melyek a pusztítás nyomán k-eletk-eztek, vala­mint az e-gész balkáni ga-adiasági életiben meg­nyilvánult, -pangást, de az euirópaszerte je­lentkezett feszültség ok-ozta veszteségeket is. — Ki a városból! Pétervárról jön a hir, hogy Rigából kétszáz zsidó családot kiutasi­í tottak. Száz család kétihónap, a többi pedig I hat hónap alatt köteles a várost elhagyni. ) Köztük több olyan család van, mely -már év­' tizedek óba lakik Rigában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom