Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1914-06-09 / 132. szám
TÖRTÉNJ 1% és l"icS tpctói6gjf ügyf H0 (Efutin tó VSÁGOK ^IRTÓ' mi'ket « a sőt ^ i, w •ATT 4FS XA ?• $> tk V; Szegeti, 1914. junius 9. DÉLMAiGY ARORSZAG 5. nekitámadt barátjának és fojtogatni kezdte., frre Molnár kést rántott és háromszor mellre. szuPla Ambrust és a szúrás utáni ™Kton elöntötte a vér, megtántorodott és neJl esett a ház falának. Az arra járok telefonáltak a mentőkért, akik a közkórháziba- szálnottaik a sérültet. Husz napon tul gyógyul; / rendőrség Molnárt kihallgatása után szagon bocsájtotta, mert rendes foglalkozása w állandó tápéi lakos, a tett elkövetésekor 5yon részeg volt. Különben' megbüntetését /mbrus sem kívánja, mert állítása szerinti -egyébként" nagyon jó cimborák am> Kösz'kén is történt vasárnap bicskázás*, te« a tanyai rendőrség ;ma telefonon jelenIs|;a szegedi rendőrségnek. Délután a Szabó lattta e röszkei vendéglőben hárman nuibnv: István és Márka János röszkei /Pitanyság 363. szám alatti lakósok és alán 'Ü! 4anos röszkei kapitányság 225. szárú vaia • löldmives. A két Márk testvér Qsjarn,' jelentéktelen dolog miatt összeveszett Csi Xal, bicskát rántot telő és egyikük szart combon szúrta. A másik Márki feitKv sörös üveget éj; azzal a fejéin OiCSKar raniu'i iciu vs,,,,.,, Kapott combon szúrta. A másik Márki felösszel€gv sörös üveget éfr azzal a fejéin könnv5.te Csiszárt. A földmives aránylag VeszpJ i s^rülésekkel tudott alnienekeülni a «lien o es testv'érek haragja elől. Márkiék •«„.._ ren'dőrség megindította a nyomozást. Szegi 5ed fölirata ^•••l a kereskedelmi kikötőért. uJyMi tudósítónktól.) A városi tanács cX1 ©lésén Balogh Károly pénzügyi tanúiratt Peielen'tette' ll0gy elkészült azzal a föl útiv v a'mit a közgyűlés utasítására a föld köi;e'ésügvi' és kereskedelmi miniszterhez 4ait.'101 terjeszteni a kereskedelmi kikötő még W/í érdekében. A közgyűlés tudvalevőelfogadta a szegedi folyamimérnökker,PJfSzitette terveket, amelyek szerint a tereSkpdelmi kikötő kétszázötven hatvan mé• befogadására fog szolgálni. Ami u p • z'n.? való van ,még ebben az ügyben, az kérdés, mert a terveket a keresüity {• 'miniszter is elfogadta már és ha az rés2]p"an©iális része is dűlőre jut, csupán a ,tervek kidolgozása marad hátra. - z/rhez intézett terjedelmes tosakuely|üez a tanács hozzájárult J .részleteket itt közöljük: elő^. m/. illetve a kereskedelmi kiikötő mi , "'©intését. Szeged város kereskedelméfepdki r..iparáuak fejlődése szempontjából tétlen X fontosnak, majdnem nélkülözhefoldrai • 1]éknek tartjuk. Szeged város ugy 'tár A fekvésénél, mint lélekszámánál lés kénéi f ,is ©lfogla.lt gazdasági jelentőséW- ' ?Sva hivatva van arra, hogy góc0njc)i es' ^nagyabb gyűjtő és elosztó piaca hyf(tr °z Alföld kereskedelmi forgalmának. Tizd0n fan a város arra is> h°gy Álagyar0}öólj) €yyik első kiviteli piaca legyen a fX háborús események folytán lényeXsí'!lakult Balkán felé. E törekvésbe H W'fezerüleg bele kell kapcsolódni ann- I Jíttl a ' .°sy a nagy ifolyó, amelynek parttól I 3 üt!ar°s fekszik, amely egyik legfontoXtt * az ©kész (Alföldnek és a Dunával ÍSa]]taky jelentőségű kereskedelmi útja tí- K kiínak' megfelelően kiihasználtassék. j^hek Xálásnak, illetve a hajózás fejlőc?% mindezideig nagy akadálya volt az, Sh hJ9és* Tisza mentén nincs egyetlen /tojfc xJJ' ahol a hajók télire megvonulhatX]0m a.ga>nak a hajózásnak és a hajózási Kog-y Xyrdifásának akadálya pedig tésénél csakis Szeged város jöhet tekintetbe, amelyet egyéb berendezései, kereskedelmi és forgalmi viszonyai is erve predesztinálnak. Hogy általánosságban kereskedelmi kii kötő építését követelik nemcsak helyi, hanem országos szempontok is, azt még az alábbiakkal iS 'igazoljuk. 'Köztudomásúlag ugyanis a m. kir. államvasutaknál az elmúlt évek folyamán krónikussá vált forgalmi bajokat igen nagy részben vasúti forgalmi politikánknak az az egyoldalúsága idézte elő, hogy a változó kormányok Ize vés figyelmet fordítottak a viziutak kiépítésére és kihasználhatóságuk biztosítására. . . . Kétszeresem igaz ez a megállapítás épen Szegedet és a Tisza e vidékét illetőleg, amely az ország mezőgazdasági termelésének zömét szolgáltatja, amely mint már fentebb emiitettük, legnagyobb mértékben játszik közre a ,Máv. forgalmi zavarainak előidézésében. Szegedet illetőleg még az ipari szempontok is kívánatossá tennék a szóbanforgó kikötő megépítését, mert mint az az iratok mellett ifekvő térképvázlatból ,is kitűnik, az épitést dermiéSzetszerüleg kiegészítő vódtöltések megépítése révén lehetőivé tenne a városra nézve, hoigy gyárépítések céljaira olyan kedvező fekvésű vizmenti telkeket jelöljön ki, amelyek közvetlenül a vasút és a kikötő szomszédságában vannak és igy a legkedvezőbb fekvéssel birnak ugy üzemi, mint íoralmi szempontból. Fontosnak látjuk annak hangsúlyozását, liogy a jelen időpont a legalkalmasabb arra, hogy a kikötő létesítése tekintetében a döntő elhatározás megtörténjék. A .Máv.-nak Szegeden tervezett nagyobb arányú építkezései, amelyek felitőltési .célokra kerekszápi másfélmillió köbméter föld szolgáltatását teszik .szükségessé, lehetővé tennék ugyanis, hogy a kikötő építésénél előálló 29 millió köbméter földmozgósitás anyagának nagyrésze felhasználtassék. Ha az igy szolgáltatott föld árát köbméterenként 1 'koronába vesszük, a kikötő építésére előirányzandó 3 millió 900,000 korona költségnek jelentékeny része megtérülne. Hasonlóan a nyerendő földanyag előnyösen volna a tervezett utcafel töltésekre is felhasználható. A legutolsó évek tapasztalatai alapján nyomatékosan utalunk ezúttal o katonai szempontokra is, amelyek elkerülhetetlenül szükségessé teszik, Ihogy a dunai flottila vészére a határhoz aránylag közel levő é mindamell'ett kellő biztonságot nyújtó téli állomás létesíttessék. mely kereskedelmi kikötővé fejleszthető — kiépítési munkálatainak mielőbbi elrendelésének lehetővé tétele céljából méltóztassék Szeged város tanácsával a tárgyalást lefolytatni s a tárgyalásra megbízottait kiküldeni. A kereskedelmi mi. kir. Miniszter urat <arra is kérjük, hogy a m. kir. földmivelésiigyi miniszter ur által 'kitűzendő tárgyalásra képviselőiét, valamint m. kir. államvasutak igazgatóságát kiküldeni kegyeskedjék. HÍREK ÉREN^ ÉR t\ a 3 * Ó'I a ^"ÍWKASANAK AITAUNEA V a ,[lszfmah nincsenek olyan kiköj és berakások minden időben, tói zavaJ?CSOnV vízállások esetén egya - és kellő biztossággal, a ke 'MrJ})u l9enVeknek megfelelőien volná AV áí?? hatók. a hajók téli biztonságát és V o,.s/;mi érdekeit szolgáló kikötőre tejj^-sos érdekből is feltétlen szükség AtmAA ezt elismerjük, akkor el kell K azt is, hogy a tiszai kikötő létesiA fölirat igy végződik: Megerrtlitjük végüil, hogy Szeged város nak egész kereskedelmi és ipari érdekeltsége egyértelmüleg hozzájárulI a most előadottakhoz, tehát ezen álláspont nemcsak a várips hatóságáé, hanem felöleli magába Szegfd egész közönségének óhajtását. Az 1908. év folyamán, az akkori mejgáülapodások éredményetóént téli kikötő céljaira 11 katasztrális hold földet ajánlott fel Szeged város közönsége. A változott viszonyok folytán a földrnivelésügyi m. kir. miniszter ur rendeletéből| a szegedi m, kir. Folyammérnökség uj kiviteli terveket és műszaki leírást készített, mély szerint az ujabb kiét medencéjű kikötő 43-17 katasztrális ihöld területet venne igénybe. Készséggel kijelentjük Szeged város közönsége nevében, Ihogy a kikötő céljaira szükséges 43:17 katasztrális hold területet, sőt a lefolytatandó tárgyalások során netán még szükségesnek megállapítandó területet is átengedjük teljesen díjtalanul A kikötő építésével kapcsolatosan nyerendő parttól védett területeket gyáralapitási célokra kívánjuk fentartani. Kijelentjük, hogy Szeged város közönsége az iparfejlesztés munkájából mindig ki akarja venni a maga részét és erejéhez képest áldozatokat is hoz. Az előadottak folytán kérjük Nagyméltóságú miniszter Urat: hogy a szegedi tiszai téli kikötő -- a OOOO A lóverseny második napja (Saját tudósítónktól.) Az ég borús volt mindkét napon, csalfa felhők közül csak ritkán kandikált ki a nap. Világos tavaszi .toalettekben 'nem igen mutatkoztak a nők, a tribünön a férfiak felöltőben udvaroltak ós tippeltek, fogadtak. Az első futamot mindkét napon ,a vi,Uaimos megállónál futotta le a publikum, az utolsót szintén, csakhogy itt többen futottak, ment kifelé volt a célpont, akinek megmaradt .még tizenkét fillérje a villamos kocsira. Mert ahányat csak megkérdeztem s mondhatom sokait zaklattam interjúkkal, mind >azt mondta, hogy vesztett — ide nyert js — tapasztalatot arra, bogy többet ne játszón. Pedig, akik a második napra is kijöttek, legnagyobbrészt az elsőn is kint. voltak, de vissza kell nyerni, amift elvesztettünk, — mondták — vagy a dupláját, hisz ma töhb a szerencsém, mint tegnap — s elvesztette a „csak azért is nyerek" célra félne tett pénzét. A „totó" panaszkodott, hogy nem nyert. Az igaz, hogy a második napon egyáltalán nem volt tájékozódva a közönség s egy-egy futamnál, oly nagy összegeket kaptak ki, amire még nem volt kádeneia Szegedien. A nők csak tippeltek, sőt tippeket adtak a férfiaknak, kik hálásan vették — de megbánták, inert ha nyertek, felezniük kellett a „lóéntő" hölgyekkel. Azért nagy közönség nem volt a második napon sem, akik kint voltak, is eláztak. Holtzer Tivadar is, ki mind a két napot végig játszotta, pedig Újszegeden a SzAK pályán nagyiban folyt a tornászok versienye, köztük a hölgyek csapatának plasztikusan szép mutatványai. Talán érdekesebb is volt a .lóversenynél, bár akilk odaát voltak, szintén megáztak. Az első futam ezer méteres volt, a deszki sikverseny, három lovat neveztek he, melyek közül Nézet, ,az egész start alatt csak azt nézte, hogy elsőnek kerüljön be, Krause lovával. Medina, Szveiter .lovagolta, egy darabig a középen tartott, s már-már ugy látszott, második lesz, -mikor a célnál elébe ugratott Lucenbacher Gerravelle mevü lovával s igy .lemaradt. (Ötre hetet fizettek1). A második futam volt talán a legmulatságosabb, a honvédihíuszáraltiszti akadályverseny. Nyolc ló volt benevezve, Harisnyás, Azek, Thaubert, Gombóc, Ellen, Dámvad és Gyapjas. Elsőnek lEllen jött he, Kovács István tizedes lovagolta. Itt már többet fizettek, 5-re 14-et. A következő futamnál nem igen fogadtak, ekikor látszott legjobban a közönség tájékozatlansága s közben megeredt az eső is s a benevezett 2 ló közül Slap- jack jött be elsőnek, megelőzve Waste-t, Az akadályverseny ihandicap után nagyobb érdeklődés nyilvánult a sorsolási handicap iránt, hol a négy ló közül három futott. Molnár százados Hírnök II. Hegyi lova Empire s a Mélik istállóból Rézi. BáT Rézi volt a favorit, mégis Empire jött be, kevesek nagy örömére s ennél a futamnál fizették a legtöbbet, 10-re 88-at, 4-re 44-et. Az érdeklődés itt tetőfokra hágott, rákerült a sor a sorsolásra s Empirét a harmadik helyről egy lakatos nyerte meg a 107. számmal, de a gazdája, Hegyi v,issz;v válitotta, ezerszáz koronát adva a szerencsés nyerőnek, ki azt se tudta, hova tegye ezt a rengeteg sok ropogós bankót, amit oly sokan „letörtek" irigykedve néztek s -majd el-
