Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1914-06-23 / 143. szám
23. RNTÓ' piis»®e* peKiss FeBéla» AZ ZFI taA,KBA EP® ÁROL ITIEM* KII® IRICÍ JYE IRRA ÍNÉ pefr lalGIII > AZ ÁS s* 1914. junius 23. DÉLMAGYARORSZÁG 1 az oltárt emelik, folytatódott az ünneA püspök a papsággal, a iminiszpséretévd', a 'hatóságok, küldöttségek és jtöönség egy része bevonultak a templom ágakkal díszített alapfalai közé, ahol a n'; imádsága után a mindenszentek litáénekelték. A nyilas előtt, ahova később emlékiratot helyezték, egy asztalka állott /emlékirattal s nemzetiszines nyelű kőmüv palapácsokkal. A hosszú litánia végezté11 achu Ágoston oldalkanonok fölolvasta emu'-! ÜVEG. iratot, amit aztán légmentesen ... majd érc-csőbe zártak s behelyeztek j. a®pfeiba. A záróköveket Jankovich Béla Cicatricis Lajos dir., Káflay Albert, Ketó" Béla, Bokor Pál, Czitó Károly huszár' tó'es és az egyesületek képviselői egy-egy ütéssel érintették, ezután a baldachin alá vonult a püspök ( apókkal. A zenésmise után a püspök a sos m:e',ilet:t erSelt szószékre lépett és hatá /Pi szónoklatot tartott. ''A k"dveS Ó'ó liiveiim, — mondotta töb é])'iiln.°2t — ez a fogadalmi templom, amely Sj.ar 1 fog, kőibe épített jel lesz, Ihogy a ma% ,lleiPet — nemcsak a szegedi népet, lia?'<, egész magyar népet, — melynek sziWt . '©gihangosabban itt dobog az Altetői ,'ében' l»ogy ezt a magyar népet is©Jszakitani nem lehet soha. Ihazánk a virágzásnak, a boldogulásnak utján jlárjion, amelyen őt isten vezesse és sdha el ne hagyja, hanem mindig dicsőséghez, minidig nagy sikerekihez juttassa a mi örömünkre és a ;mi dicsőségünkre, lÁimen. A püspök beszéde uitán az énekkar szent zsoltárokat énekelt, aimi után féltizenketitőkor véget ért az alapkőletételi ünnepség. A püspök a bél városi plébániára hajtatott, a minisztert pedig a városi muzeum megtekintésére ment. , TV, "aiu nem icnet "(>gy „tó/dnek azok, akik nem értik meg, /felek \epilten,ek a népek templomot. Téte'lásn',/0k' akik hasztalan és haszontalan te tGJn, mi"ősitik az áldozatokat, amelyetek ^Ploim ' JJ, , -'ót emelnek a nemzetek. Tévedfoiíek ?! - a fo^Pfoih nem az élet kötelessé'''teiiléi i /teése elől menekülő gyáva lelkek Já nn, re ,e- ha nem a templom szüntelen [hyton ának» uj kötelességteljesitésnek, i 'i^te'Bó törvénytisztelőinek, solha yÓ áúdozatkészségnek forrása ós S íoftó^ön teanjplom ugy, mint a zsol% f. ]a: »Ha az IJr nem épati a házat, te ntóraudllak aaok' llk'i,k az ópitik." Épülte, h°gy az Ur építse falait; épüljön Sit- Ky-.a.z Úr kegyelme forrassza össze telllj' /hd'jö" uigy, hogy az Ur kegyelme ; 1)6 majdan boltívei alá s ihlesse a %ti' a nemzedékeket késő százatetjj / "s, ihogy ne csak Szeged az ő né% ynllásos érzelmeiből meritő szivóssá" ' la"©m az egész nemzet, a mii agész 2* az m 4'l'hatatos hivő, aki rabja lett am(|íreértett Uzi,ónak, melyet a piros napernyő L.tel tóni02'(folata keltett, szomorú leimonCrWuA didergő légből megszületni a C fony ket' melyek eltakarták az kmá!if.! p|fiep'tein'ek gonddal őrzött nyomait, itóte a. Ktak a dobogó szívnek lélegzetét; lító^fo ' tétlenül reárakódtak a várakon ieJttS Vastagon boriták el annak ieí? Íötu,)níkT1 néked szép Királyném, hogy (jteilni a V'ssza! Hogy engedted imává neütóidőt e'zaklat ott háborgó szenvedélyt! ^telezi Htál a csillagok beszédjének meg C <%ate °2-v megtanítottál- arra, miként Cn keli tó n'em létczö könyvekből, hogy telkit ! '©'ívnek látnom a vak éj fekete ütót0fSÖm' l'ogv gyönyört adtál a szét% L°! Percéknek; Ihogy megérttetted Vj. 'Kös?^ - ólét üdvösségét, tófe! (vf nnni "éked, hogy nem jöttél Ion stó' ,s. tenne abból, ha összetnlálkoz''éllel i Z° lavasz a zúzmaráiba hanyatha most térne vissza az aszv Az albán béketárgyalás. (Oroszország javaslata a nemzetek elé. A durazzói helyzet.) (Saját tudósítónktól.) Albániában a hely zet még mindig nem tisztult. A fejedelem tárgyalást kezdett a fölkelőkkel, azonban — ha ez igaz lenne is — kevés a remény, hogy valami eredményre vezessen. Más jelentések szerint a kormány csapatai megkezdték az elÖnyomulási s már csatározások folynak az előőrsök között. A diplomáciai akcióról mindössze annyi hír van, hogy Oroszország ujabb javaslatokat terjeszt a nemzetközi ellenőrző bizottság elé. Durazzóból jelentik: A legutolsó ideérkezett hirek szerint Prenk Bib Doha csapataival elindult Ismiből, hogy a felkelők hadállásait m egtámadja. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A goricai parancsnok sürgős segitséget kért és kijelentette, hogy ellenkező esetben kénytelen a kerület védelméről lemondani. A Breslau német hadihajó ma horgonyt vetett Durazzó előtt. Minthogy arról a három hadoszlopról, amelynek az volt a megbízatása, hogy a fölkelőket hátba támiadja, még eddig semimii hir semj érkezett, a Gizella bérelt Lloyd-gőzös ujabb ágyukkal és munícióval felszerelve Valonába indult, a déli hadoszlop támogatására. Az északi hadoszlop parancsot kapott a támadásra. A katonai helyzet igen aggasztó. A fejedelem ma reggél engedett a fölkelők kérésének és a fölkelőkkel két napi fegy versziinetet kötött. Hir szerint a fölkelők nem idegenkednek a mcghódolástől. A holland tisztek között, akik a fegyverszünet engedélyezésével nem értettek egyet, elkedvetHenedé's észlelhető. A hollandi parancsnoksághoz érkezett jelentés szerint tegnap este a défeől előnyomuló mintegy ezer főnyi csapat heves harcba keveredett a körülbelül batszáz főnyi fölkelőcsapattal, mely a magaslatokat megszállva tartja. A kormánycsapatokat visszaverték. Prenk Bib Doda, a kormánytól még egy ágyút kért, hogy két ágyúval és csapataival, melyek jelenleg Durazzótól 4 órányira északra vannak, előnyomulhasson a fölkelők ellen. Az ágyút tegnap este Hatssler .mérnök a Gizella gőzas fedélzetén Prenk Bib Doda hadállásaihoz szállította. Röviddel azután jelentések érkeztek ide arról, hogy Prenk Bib Doda csapdta megszállta Prezát, Puset és Kurjest. 1.200,000 korona államsegély az uj kórházra. (Saját tudósítónktól.) A belügyminiszter mia leiratban értesítette a város hatóságát, hogy az uj kórház építéséhez 1.200,000 korona álilaimsegélllyél hozzájárul. Az utolsó évek alatt alglha kapott örvendetesebb hírt közigazgatási ügyről a közönség. A megoldásra megérett komoly problémák homlokterében áll régóta az uj kórház építésének ügye. Hisszük, hogy sokszor nehézíkes közigazgatási módszerünk mellett is a miniszter elhatározása a megoldás stádiuma elé juttatta ezt a dolgot és a város hatósága most már meg fogjia tal állni annak a módját, hogy az uj kórház építését lehetőleg az idén megkezdjék. Ez a terminus egyesek előtt esetleg tul rövidnek tűnhetik fel és azzal az ellenvetéssel találkoahatik, hogy nem lehet az ilyen nagy ügy éket felfújni. Kissé talán túloz, aki arra a kívánságra, hogy az uj kórház építését már az idén megkezdjék ezzel válaszol. Az építésre szükséges őszszegből most már egy filllér sincs fedezetlenül és két-három hónap épen elég idő arra, hogy a szükséges kölcsönről gondoskodjék a hatóság, egyben a munkákra az árlejtést fciirjia és a döntést meghozza. Bizonyos tekintetekben szépen ós sikeresen fejlesztett városunkban ép szociál politikai téren mutatkoznak nagy hiányok, amelyek örvendetes csökkenést fognak mu látni az uj kórház felépítésével. Ennék a régen sóvárgott ujabban kétségtelenül nagy, de szükséges agresszivitással sürgetett intézménynek a megvalósítása szinte betetőzi, egy korszáknak a munkáját, a rrrdly a vároist kuLturhellyé fejlesztette. Anniikor azt hisszük, hogy az államsegély elnyerésével az uj kórház építésének megkezdése elől minden akadályt sikerül elhárítani, meg kell emlékeznünk azoknak érdemes munkásságáról, akik a kórház építésének ügyét dűlőre juttatták. Lázár György dr. polgármesterről, aki az akciót kezdeményezte, a terveket Kortí Flórissa'l elkészíttette és az ügyet állandóan igyekezett napirenden tartani. Cicátricís Lajos dr. főispánról, aki hervadhatatlan érdeméket szerzett az államsegély gyors és sikeres kieszlközílésével. Boros József dr.-ról, a kórház igazgató főorvosáról és hollós József dr.-ról, a kórház egyik főorvosáról, akik nagy humanitással valtak azon, hogy ez az ügy az egész társadalom ügyévé váljék. És a hatóságnak mindazokról a tagjairól, akik az uj kórház érdiekében buzgólkodtak. Ismeretes, hogy az uj kórház felépítése körül vívott harcokban féltétéldk nélkül való véleményünk az volt, hogy Szeged nem kéSlekedhetik továbbra ennek a kötelességének teljesítésévé!. Egyik-másik laptársunk is ezen a véleményen volt. Jól tudjuk, hogy vannak, akik a harc idején h j a <!NT>EN VASARNAP HONVED ZENE HANGVERSENY.
