Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-30 / 152. szám

Jzeged, 1914. julius !.. DÉLMAGYARORSZÁG 4. Szeged, 1914. junius 30. séget. Triesztből Bécsbe szállítják a holt­testeket. A merénylet hiteles története. A tegnap délután és este érkezett táv­iratok tiaMe verzióban is közölték a irónörö köspár elten intézett merényietek hírét. Ma végre telljesen tiszta képét adhatjuk a gyá szo's eseménynek. Hivatalos megállapítás szerint a bombavetés és a későbbi revolveres támadás igy folyt le: Ferenc Ferdinánd trónörökös yasárnap délelőtt tiz óra után a s^éráievói városházá­ra akart menni, bogy ott fogadja a polgár­mester ós a tanács üdvözletét. A főherceg feleségével autóban ült s az utána követke­ző gépkocsin a kísérete követte. A városháza közelében levő leányiskola előtt egy Kajui tjovifs nevü nyomdász bombát dobott a ki rályi herceg automobilja felé. A bomba az - automobil sárhányójára esett, erről az utca kövezetére és a királyi herceg automobilját követő második automobil alatt robbant föl, melyben Qoos-Waldeck gróf, Rumerskirch báró, M^yíazZTalezredes és Lárnusz~^r6Tnö udvarhölgy iilt. A bomba megsebesítette Merizzi alezredest. A bombavető Kaprinovics menekülni igyekezett. A közeli Miljacka-folyóhoz fu­tott s belevetette imagát a .vizbe, de néhány rendőr és polgárember utána ugrott s kiha­lászta a folyóból. A rendőri vizsgálat hamarosan megálla­pította, hogy a bomba úgynevezett palack­bomba volt és szögekkel, földarabolt ólommal volt töltve. A robbanás igen erős volt. Egy közeli üzlet vasredőnyét több helyen átlyu­kasztották a bombaszilánkok. Mintegy húsz ember könnyebben sebesült meg, a többi kö­zött egy erdőtanácsos és neje, egy ügyvéd­jelölt és több hölgy. A délután folyamán je­lentkezett Herz tartományi kormánytisztvi­selő is, akinek mindkét lábút a bombaszilán­kok súlyosan megsebesítették. Sokan jelent­keztek még, de többnyire könnyű sebek­kel. Ferenc Ferdinánd azonnal megállíttatta automobilját és amikor megtudta, hogy mi történt, a városházára hajtatott, ahol a vá­rosi tanácsosok várták a polgármesterrel az élükön. - A polgármester éppen hozzá akart fog­ni üdvözlő beszédéhez, de a királyi herceg kemény hangon közbeszólt: — Polgármester ur! Az ember Szera­jevóba jön látogatóba és itt bombával fogad­ják! Ez fölháboritó! Rövid szünet után azután igy szólt: — Most elkezdheti beszédét. A polgármester erre elmondotta üdvöz­lő beszédét, melyre a királyi herceg válaszolt A városháza megtekintése után, ami kö­rülbelül félóráig tartott, a királyi herceg au­tomobiljába ült, mert meg akarta látogatni a megsebesült Merizzi alezredest, akit a ka­tonai kórházba szállítottak. Amidőn az automobil befordult a Fe­renc József-utcáiba, gyors egymásutánban két lövés durrant. Az első golyó Hohenberg hercegnőt érte, aki férjének ölébe dűlt. A go­lyó a főherejg jobbján ülő hercegnőt jobb lágyékán találta, miután előzőleg átütötte az automobil párnáját. A lövés hatása borzasz­tó volt A hercegnő azonnal elvesztette esz­méletét. A második golyó a főherceget nya­kán érte, átütve az ütőeret. A halál majdnem azonnal következett be. A merényiét villámgyorsasággal játszó­dott le. A közelben állók közül sokan nem is hallották a lövéseket. Minthogy az utca a merénylet helyén aránylag nagyon sziik, a merénylő egész közelről lőhetett. A merény­lőt rendőrök tartóztatták le. A trónörököspárral az automobil a ko­riakba hajtott s oda rendölték a katonai kór­házból az orvosokat is. Amire azonban az orvosok odaérkeztek, a főhercegi párban már nem volt élet. MIT MONDANAK A SZEMTANUK? Egy hölgy, aki a rovolvermerényletnek szemtanúja volt, a következőket mondotta el: — Darát nőm kíséretében a Ferenc Jó­zsef-utcáiban várakoztunk, mert még nem átkuk a trónörököspárt. Várakozás közben feltűnt nekünk három fiatalember, akik közül az egyik fekete keménykaiaipot, a másik ket­tő pedig posztókatapot viselt. Mind a három kös itt pompás humorral szól a ni zárairól, aki iránt őszinte részvétet érzett. A derék hindu fejedelmi házigazdának keserű kötelessége volt a tósztozás. Mindjárt a leves után ka­bátjábói hosszú papirt vett elő, me'yre le voltak irva a tósztok. Ezt a papirt reszkető kezében tartva, az egész ebéd alatt tanulta. A trónörökös sem valami nagy előszeretettel viseltetett a tósztozás szokása iránt s ezért szomszédjának lelki kinja s aggodalma öt is vigasztalta, mert szomszédjának a dolog „ha lehet — úgymond — még kellemetlenebb volt, mint nekem." A vacsora végén minde­nik vendégnek süteményt tálaltafl föl, me­lyet fölvágva, egész sereg apró, szines ma­dárka repült ki a süteményből, ezek mindjárt szétröpködtek a teremben. Ez a keleti tréfa nagyon tetszett a vendégeknek. Kivált a höl­gyeknek. A vacsora végén tűzijátékot és pom pás kivilágítást rendeztek, melyen tarka fényben üdvözlő szavak ragyogtak a trón­örökös nevévöl. Másnap (január 25.) az an­gol helyőrség fölött tartott díszszemlét a trónörökös, aki nagy szakérteietrtmel írja le az angol-indiai katonaságot, külön mindenik fegyvernemet jól megfigyelve. A nizám elkés­ve érkezett a diszíöl vonuláshoz s nem na­gyon érdekelte a dolog. A nizám udvari foto­gráfusa többször lefotograíálta a trónörököst a hindu fejedelemmel együtt. Egyáltalán, In­diában az a szükséges rossz uralkodik, hogy minden pillanatban lefotografáljáik az em­bert, ami valóságos járvány. A nizámmak még egy érdekes orientális szokása volt. Bár hova ment, díszkocsiját követte egy teljesen zárt kocsi, hasonlatos a mi postakocsinkhoz. Többszörös kérdezősködésre végre megtudta trónörökösünk, hogy ebben -a kocsiban az ud­vari hárem néhány hölgye és behütött pezs­gő követte a fejedelmet, aki a nőt s -a bort, mint az élet megszépitőjét, sohase akarta nél kü'lözni. Haiderabadból január 25-én kirándultak Golkondába, e hires régi várba. A nizám, a kinek nagy örömet okozott, bogy a trónörö­köst mindenik kirándulásra kisérje, a golkon­dai várba is fölgyalogolt s ott hirtelen egy riíle matcihet, azaz céllövő-versenyt indítvá­nyozott a trónörökösnek, golyóval földobott palackokra és agyaggolyókra. Itt újból átad­juk, a szót az érdekes epizód előadására ma­gának trónörökösünk Napló-jának: „Nehezen határoztam el magam arra, hogv engedjek a fölszólításnak, mert a nizám ismeretes arról, hogy India legjobb céllövője. Csak az én kí­séreteimben levő urak hosszas rábeszélésére mer terít a dolognak nekikezdeni/ „Mindenekelőtt 30 lépésnyire több üve­get állítottak föl s palaokok nyakára egy-egy kis alma nagyságú agyaggolyót tettek. A rossz ruhában volt, uyy, bogy -első pilla1/" ra munkásoknak lehetett őket tartani. B[l6Z a három fiatalemberhez később' két ffnil csatlakozott, akik rövid ideg besKÓlgett/ a fiukkal, azután hozzánk jöttek, igy s70'ü' bak: — Menjenek haza. az a három fiatalem­ber ott gyanús. Én a. figyelmeztetés ellenére továbbra r> ott maradtam és láttáim, hogy a három fi")'' ember közül az egyik, a keménykalapos ff zét állandóan a zsebében tartja. Ekkor szóltam barátnőmhöz horvát nyelven: _ — Arra a fiatalemberre föl kellene /»'"'» a rendőrség figyelmét! , A fiatalemberek, ugy látszik, megl/llot­ták megjegyzésemet, mert kettő közülük k marosan eltávozott. A következő pillanatba befordult az utcába a trónörökös automohü­ja ós hirtelen két revolverlörésl haUottunj. Egy Maruzzi nevii borbély, aki az első XI H-G V U UUTIJei.V, „. i merényletnél jelen volt, a íkövetkeróke mondja el: ,,, •Az Unióin-bank fiókja közelében au tam, midőn a trónörökös automobilja ai • ment. Egy fiatal férfi odaugrott az ;iut°."/ bilihoz és bombát dobott a trónörökös ]>' • amely azonban az automobilról a földre°s óö ott robbant föl. Én a merénylő után s®" ladtani, aki amikor engem meglátott, a / lg óba ugrott. Utána ugrottam és egy a tiv és egy rendőr segítségével sikerüli merénylőt elfogni. SZERAJiEVÓI TELEFON. A Szarajevóban megjelenő Bosnische Pff szerkesztősége az alábbi telelőnérlesitóst !l t.i le ma éjjel 'lapuinknak: — A bombamerénylet után, amely a 1 megből is megsebesíteitt 15—20 emberi, ^ trónörökös egészen nyugodt maradt s a2 irt program szerint megtartotta a f°ífl( / tást. Azután meg akarta látogatni a s" • ben' san megsérült Meruzzi ezredest, akit a őrségi kórházba vittek. Útközben, a Pe''e"C József-utcán 'történt a második merényi' amely olyan tragikus kimenetelű volt. Az első merénylő, — ,aki a folyóba 11" 1 L d.1' roft, de kihúzták, — Kaprinovics nyom céllövőnek el kellett találnia az agyagg° /[t negv az üveget ne érintse. A nizam elsőnek és négy agyaggolyót el'hibázot , ^ következtem, négy agyaggolyóból há®11 . jj láiltam, mire a nizám kisérete és ff I11iahj_ A hangos tetszésnyilvánításokban törtek meccs részére szánt palackok és goly/ j(y lett még 16 állott; sikerült nekem 15 ^ffd ypís lük lelőni. A nizám a legnagyobb anll[tea nézte. Aztán a levegőbe dobott Pala? lőttünk és egyenlő eredményt értiiník el, mii íulon iil^-íiiM.l/- m A rv- - .. .1 .. i. I^k jÍQ » .. . tör; - w r>.j n w oi vuiiuviiy i v* it »•*«•-­mindenikünk négy lövést adott le és mennyivel talált egy-egy palackot, ff. js, tént a levegőbe dobott agyaggolyókkal „Következett a legnehezebb kisér'ft:, 1! belül a®® ezüstforiütog^ riK­eff­2J dobott rúpiákra lőni, melyek körűi ra nagyságnak, mint a mi ezi Nyolc lövése volt megengedve a 0­A nizám egyszer talált. Nekem az// rti­a különös szerencséim volt, hogy ha/ ne"1 piát lőttem keresztül, holott scha edü^^ volt alkalmiam arra, hogy hasonló 1,1 gásokban gyaíkoroiljam magarai, ligy.'iv sportszeimpontból vakmerőség volt " repülő célporatokkal kísérletet tenni- A jo­szeretetreméltó, jó képet vágott a loghoz. mert ebben a versenyben ot L ^n­wözték le, aztán inditványozita, faff ms" jünk haza. Megvallom, hogy bensőmbe'' ke voltam, akár egy oroszlán." minden vaárnflp honvéd zene hangverseny k <t ' v 0: Bt ;«' űs "ur kn,

Next

/
Oldalképek
Tartalom