Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-21 / 207. szám

2 Küszöbön a török-orosz háború, Budapestről táviratozzák: Bukarestből jelentik, hogy az ottani jól értesült körökben határozottan beszélik, hogy Oroszország a Dardanellák kérdése miatt ultimátumot kül­dött Törökországnak és biztosra veszik, hogy ma vagy holnap Oroszország megüzeni a há­borút Törökországnak. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) SZERB GOLYÓZÁPOR ROMÁN HAJÓRA. Bukarestből jelentik: A „Besszarab" ne­vü román hajóra, amely a Dunán haladt, a -szerbek golyózáport zúdítottak. A ihajó sérü­lése jelentéktelen. Hollandia szerepe. Igen lantos szerepe lesz a német-angol tengeri háborúban Hollandiának. Azt a rövid német partvidéket, amely Dánia és Hollan­dia között fekszik, a német kormány már ré­gen és kitűnően megerősített. A német flotta egymagában a végsőkig is meg fogja tudni védeni ezt a vidéket. Nincs azonban kizárva, hogy amint Franciaország Belgiumot magá­val ragadta, ép ugy az angol kormány Hol­landiát rá akarja venni a semlegesség meg­szegésére. Ha ez bekövetkeznék, akkor Hol­landia egész nadseregevel, amelynek tisztjei egyébként ép most vizsgáztak le Albániában vitézségükről és egész hajórajával a német birodalom mellé áll. Hollandiában a bur há­ború óta (a burok tudniillik hollandusok) olt­hatatlan gyűlölet ég Anglia ellen. Hollandia már régebb idő óta számolt egy angol-német tengeri háború eshetőségével, partjai 'kitű­nően megerősítette az angolok ellen és e part­védelmi munkálatok mindenkoron a német kormány beleegyezésével és rokonszenves támogatásával történtek. A hollandiai part­vidék nagyszerű föl fegyverkezéssel várja az angol flottát, amelynek legendás volta azért olyan nagy, mert hiszen száz év óta nem is volt tűzben és azóta minden ellenőrzés és ujabb próbatétel nélkül élhetett a nelsoni na­pok visszfényében. Ha pedig Belgiumon át francia sereg Hollandia szárazföldjét akarná megközelíteni, akkor ez a sereg a halál fia lenne anélkül, hogy a hollandusok csak fegy­verhez nyúlni is kénytelenek volnának. Hol­landia tele van csatornákkal és a zsilipek megnyitásával a legnagyobb terület órák alatt juthat több méter magasságú viz alá. Hollandia az országba behatoló ellenséget egyszerűen vizbe fojtaná. STATÁRIUM PARISBAN. Budapestről táviratozzák: Kopenhágáibói érkezett hirek szerint Parisban kihirdették ci statáriumot. (A miniszterelnökség sajtóosz­tályától.) Előnyomuiásunk Oroszországban. Bukarestből táviratozzák: Az osz­trák-magyar csapatok Novosiélicán tul Mamaligáig előrenyomultak. Czernovitzből jelentik: Csapataink öt­ven kilométerre nyomultak előre orosz te­rületen. Ellenséget seholsem találtak. Japán Jegyzéke Németországnak. Berlinből jelentik: A Wolff-ügynök­ség jelenti augusztus 19-én: A japán nagy­követség ügyvivője kormánya megbízásá­ból jegyzéket adott át a külügyi hivatal­nak. amely, hivatkozással az angol-japán szövetségre, azt kívánja, hogy a német hadihajakat a japáni és kinai vizekről ve­zényeljék ki, vagy szereltessék le és szep­tember 15-ig föltétlenül adják át a japán hatóságoknak a kiaucsani bérelt területe­ket. A jegyzék végül azt kívánja, hogy Németország ezeket a követeléseket au­gusztus huszonnyolcadikáig fogadja el. A DÉÜM AGYARORSZÁG berlini lapok közömbösen fogadják Japán ultimátumát, mert azt tartják, hogy a küz­delem Európában fog eldőlni. (A minisz­terelnökség sajtóosztálya.) Németország még nem döntött a japáni kérdésben. Berlin, augusztus 20. Kiaocsou kormány­zója sürgönyözte a inérnet kormánynak: Ja­pán ultimátumáról szóló közlést megkaptam és biztosítom, hogy kötelességemét a végső­kig teljesíteni fogom. Berlin, augusztus 20. A német kormány Kiaocsau dolgában még nem1 nyilvánított vé­leményt és még nem döntött. TÖRÖK MINISZTER A BOLGÁR KIRÁLYNÁL. Szófiából jelentik: Tailaa't bey török bel­ügyminisztert Ferdinánd bolgár király ki­hallgatáson 'fogadta. Megkötötték a török-bolgár egyezséget. Szinajából jelentik azt a szenzációs hírt, hogy a török-bolgár egyezség létre­jött. Törökország és Bulgária .'megegye­zése teljesen megfelel a monarchia, inten­cióinak. Koronatanács a király einöklésével. Bécsből jelentik: Tegnap a király elnök­lésével közös minisztertanács volt, amelyen Berchtold Lipót gróf közös külügyminiszter, Bilinski közös pénzügyminiszter, Krobatin közös hadügyminiszter, Tisza István gróf ma­gyar miniszterelnök és Stürgkh gróf osztrák fn nisz terel nőik vettek részt. UJ HONVÉDELMI ÁLLAM TITKÁR. Budapestről jelentik: A király Szirmay Sándor altábornagyot honvédelmi államtit­kárrá nevezte ki. A kaukázusi forradalom. Konstantinápolyból jelentik: A Karsz ke­rületben forradalom <tört ki. Véres harcok dúl­nak az utcákon, a város vezetését forradalmi bizottság vette át. A Karsz orosz trancz-kaukáziai kerület ázsiai Törökország, Kutatsz, Tiilisz és Eriván kormányzóságok között, 18,647 km. területtel és 25,000 lakossal. 1878-ig török uralom alatt állott. Szeged fölött lelőttek egy repülőgépet. A monarchiában a szegedi katona­ságnak jutott az a nagyszerű eredmény, hogy először lőtt le ellenséges repülőgé­pet. Tudvalevőleg Szeged fölött napok óta feltűnt egy repülőgép. Eltekintve attól, hogy egyes benszülöttek egyik állócsilla­got nézték léghajónak, Aradról, Szabad­káról és a környék községbeiből jelentették hivatalosan, hogy a Délvidéken több re­pülőgép jelenik meg napok óta. Aradon pe­dig hétfőn éjszaka három ellenséges aerop­lánt is láttak. Szegeden hétfőn éjszaka, tizenkét óra előtt vették észre a repülőgépet. A Dugo­riics-tér fölött, több száz méter magasság­ban tűnt fel, reflektorral dolgozott s ellip­szis alakú mozgásokkal körülrepülte a vá­rost. Nagyobb katonai készültség ki is ment órák múlva, s rálőttek ismételten az aeroplánra, de az már jó messzire járt és valószínűleg nem is vette észre, hogy felfe­dezték. Kedden este féltízkor újra meg­Szeged, 1914. augusztus 2!. jelent a repülőgép, de ekkor már a város különböző részeiben több száz katona vár­ta gépfegyverrel és mannlicherrel. Az el­lenséges gép mintegy kétszáz méterre le­ereszkedett, — a gép berregése tisztán hal­latszott, — és reflektorral a vasúti hidat kereste. Rátüzeltek, a gép hirtelen esett, de rögtön emelkedett is és siklószerü repü­léssel átszállt a Tiszán s a Maros torok­felé indiült, rövidesen el is tűnt. Az utá­szok és a körülötte levő közönség ugy lát­ták, hogy a gépben valami hiba akadt. Hogy m>i lett a sorsa a repülőgépnek és utasainak, a mai napig nem lehetett tudni. Az tény, hogy azóta sem Szegeden, sem a Délvidéken sehol nem tűnt föl újra ellen­séges repülőgép. Ma azután tényleg kiderült, hogy Szeged fölött lelőtték a repülőgépet. A ma­kói határban az őrjárat elfogott egy avia­tikus öltözetű férfit, akit bevittek a város­ba és ki akarták hallgatni. Az elfogott em­ber azt mondotta, hogy angol és csakis ezen a nyelven beszél. Az egyik százados ekkor fölkérte Eischer Károlyt, aki német­országi, de Szegeden lakik és autón ment át Makóra, hogy mivel tud angolul, legyen tolmács. Ahogy Fischer meglátta az elfo­gott embert, feltűnt neki, hogy a ruhája gyűrött, vizes és sáros. Feltűnt neki, hogy az idegen nem jól beszél angolul és fran­cia szót használ beszéd közben s eszébe jutott az is, hogy hallotta, miszerint Sze­geden kedden megsértették a golyók az üldözött repülőgépet s beszélték, hogy le is zuhant a folyóba. Ösztönszerű vakme­rőséggel odafordult az aviatikushoz: — ön nem angol, hanem fran­cia és ön az, aki bent ült abban az ellensé­ges gépben, amelyet lelőttek Szeged fö­lött. Íme, most is sáros és vizes, látszik, hogy a folyóba estek s onnét menekült meg. Különben én Szegedről jöttem autón, hogy elfogják! Az idegen erre vallott. Tagadta, hogy francia, de azt beismerte, hogy társával együtt kedden éjjel Szeged fölött repült és a gépükre lőttek. A társa meghalt, a gép­pel együtt a folyóba estek, onnét partra vánszorgott és másfél nap óta bolyongott; igy jutott el Makóra. Az elfogott aviatikus természetesen fogoly marad. Szegeden illetékes körökben érdek­lődtünk és igen valószínűnek tartják, hogy a szegedi katonák lőtték le az ellenséges repülőgépet, sőt egy jelentés késő éjjel ar­ról ad hírt, hogy szegedi katonák a repü­lőgépet már meg is találták. A SZEGEDI FEMINISTÁK FELHÍVÁSA. A Szegedi Feminista Egyesület a követ­kező fölhívást intézte a nőkhöz: Hozzátok szólunk asszonyok! Minden­kor rendelkezésiekre álltunk, bármely ügyben kerestetek! Most a háborús napokban még jobban veletek érzünk! Ismerjük kötelessé­günket, forduljatok bizallommal hozzánk! Minden bánatot megértünk, minden könnyet felszárítani szeretnénk! írni-olvasni nem tudó nők! Tábori leveleiteket elolvassuk, a vála­szokat megírjuk! Sebesültek után érdeklő­dünk! Jöjjetek hozzánk bizalommal! Megértéssel, szeretettel várunk berniete­ket! Feministák Szegedi Egyesülete, Szeged-Cson­grádi palota, félemelet. Hivatalos idő délután 5 órától 7 óráig Felelős szerkesztő - Pásztor József. Kiadótulajdonos: Vórnay L* Nyomatott Várnay L. könyvnyomdájában Szeged, Kárász- 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom