Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-25 / 242. szám

8. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 20. ság .kötelességteljesitéséről: ezekben a nehéz időkben hitet (tegyünk meg nem rendült nem­zetköziségünkről. — A jótékonyság hiénái. A háborús idők egyik legönzetieinebb és legszebb mozgalma, melyet jótékony és önfeláldozó emberek in­dítottak és támogatnak: „aranyat vasért" jeligével. Az a nemes gondolat vezérelte en­nek a mozgalomnak megindításában és pár­tolásában a társadalmat, hogy mivel a fegy­verek védik meg az ember életét és vagyo­nát, vagyis az aranyat is, arannyal kell leg­először is elősegíteni a fegyverek diadalát és arannyal kell megóvni a nyomorba sinylődő százezrek életét, mert a régi bölcs mondás azt tartja: a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz! És ennek a mozgalomnak sikerét, amely az egész nemzetnek létérde­ke, veszélyeztetik mostanában Szegeden ké­tes ekzisztenciák, lelketlen szélhámosok, a kik a legszentebb dolgokat is saját önző, alantas céljaikra akarják felhasználni, ré­szint némelyek jóhiszeműsége, részint pedig a hiúsága révén. Mint értesülünk, a város forgalmasabb utcáin többen árulnak vasgyű­rűket, aranyat vasért felhívással, fuisz fil­lérért. Az értéktelen holmit igy nagy nyere­ség mellett eladják, mert a gyűrűknek ta­lán mondani sem kell, van kelete. Először is a jóhiszemű emberek abban a hiszemben ve­szik, hogy a hasznot az árusító jótékony­célra adja; a hiu emberek pedig azéjt veszik, hogy mások azt higyjék, hogy aranygyűrűt adtak érte. A rendőrség figyelmébe ajánljuk azokat az aljas szédelgőket, akiik mások ha­zafiságából akarnak nyerészkedni. — Tizenhetedszer a törvényszék előtt. A szegedi törvényszék Pókay tanácsa előtt érdekes vádlott állott ma: Welker Ádám, a „Síid Baesker-Zertung" szerkesztője, aki nemzetiségi elleni gyűlöletre való izgatással volt vádolva. Welker tizenhetedszer áll a törvényszék előtt, amely őt már a legkülön­bözőbb bűnökért elitélte. Ma egy évi állam­fogházra és 500 korona pénzbüntetésre ítélte. előtt a XV. század katonai szelleme. Hamar­jában el sem lehet dönteni, vájjon az alakok ruházatának pompáját, a színek élénkségét, avagy az alakok mozdulatainak élethűségéi bámuljuk-e inkább rajtuk . Ott von továbbá Tizián, Tintoretto, Zuc­charo, Paussini, Pujol és több hires festő ecsetjének egy-egy remeke, valamint az arany és ezüst kincsnek töméntelen sokasá­ga, mely a reirnszi katedrálist már régen Franciaország második leggazdagabb tem­plomává avatta. A templom hálójában tizen­egy Mária-szobor van: hat ezüstből és öt aranyozott ezüstből. Gazdagon disziteít serlegek, oltárfölszereiések és ereklyetartók seregével. Ez utóbbiak közül egyet II. Henrik ajánlott föl koronázásának emlékére, egy másik ismét a gótikus művészetnek alkotása. Szent Péter és Szent Pál (ereklyéit őrzi s a XIV. század ötvösiparának remekbe készüli mesterműve. Egyszóval ahány emléket, a hány kincset csaik rejt magában a katedrális, mind egytől-egyig a francia történelem egy­egy darabkájának élő tanúsága. Fogják-e még valaha hallani a főtorony százhúsz mázsás harangóriásának hegyet­völgyet átható mély hangját, ki tudja? Közel háromszáz éven át hirdette az Isten és a francia nemzet dicsőségét, de lehet, hogy nemzetének immár második megalázását nem fogja kibírni. A világon átnyargaló bősz or­kán a béke e szimbólumát is elsodorja helyé­ről s a franciák talán majd csak kijózano­dáskor fognak ráeszmélni, hogy a jövő szebb reményeért a múltnak micsoda dicsőséges emlékét dobták oda áldozatul . . . — Orosz és szerb foglyok harca. Sop­ronból táviratozzák a N. W. Tagblattnak: Orosz és szerb foglyok, akik Moson közelé­ben egy uradalomban dolgoznak, összevere­kedtek. A harcban három szerbet agyonütöt­tek. — Zsilinszky Tibor temetése. Zsilinszky Tibor dr. miniszteri segédfogalmazót, aki mint a császári és királyi 44. gyakogezred tartalékos hadnagya, a grodeki ütközetben 29 éves korában hősi halált halt, pénteken délután három órakor a fővárosi Kerepesi­temető halottasházából ugyané temetőben örck nyugalomra fogják helyezni. — Öngyilkosság vagy gyilkosság. Ju­iius elején a tápéi országúton hanyatt fekve találták meg M. Szabó József békésgyulai il­letőségű szabó segédet. Mellette egy hatlöve­tű revolvert tatálak, melyből két golyó hiány­zott. A nyomozásnál akkor öngyilkosságot állapítottak meg; az ügyészség most exhu­máltatni fogja, mert nincs tisztázva, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság esete forog-e fenn, mert a boncolást annak idején nem ej­tették meg. — Hadiadó Hódmezővásárhelyen.?//óí/­mezővásárhelyről jelentik: Balog Sándor a város törvényhatósági bizottságának tagja a közgyűléshez indítványt nyújtott be jóté­konysági hadiadó kivetése tárgyában. „Nagy időket élünk — mondja az indítványozó, — amikor mindenkinek részt kell vennie a ha­za védelmében. Ezért indítványozom, mondja •ki a közgyűlés, Tiogy egyszersmindenkorra hadiadót ró ki azokra, akiknek családtagjai nincsenek katonai szolgálatban. Ötven koro­na állandó adó után tiz korona és minden 50 korona emelkedésnél ujabb tiz korona hadi­adó fizetendő." — Bnkovina? csángók — magyar ön­kéntesek. Bálint Péter, a bukovinai Istensegits római katholikus plébánosa, amint értesült, hogv hazánkat az orosz sereg megtámadta, felhívta a bukovinai csángókat, hogy mint önkéntesek sorakozzanak a magyar zászló alá. Hazafias és lelkes felhívására 120 ön­kéntes jelentkezett, kiket a hazafias plébános besorozás végett Besztercére hozott. A kato­nai sorozó bizottság a 120 jelentkező közül 112-őt hadi szolgálatra alkalmasnak talált. — A „kitűnő" alkonya. A vallás és közoktatásügyi miniszter .elrendelte, hegy az cisztáilyoziáis az összes állami, .községi, tár­sulati (egyesületi) és magán polgári és fe'­,ső .népiskoláiknál a folyó tanévtől kezdődő­•]©g á. következő érdemjegyekkel történjék: Magaviselet: jó (11), szabályszerű (2), kevés­bé szabályszerű (3) é.s rossz (4). Előmenetel: jeles (l), jó (2), elégséges (0), és elégtelen (4b Szorgalom: dicséretes (1), kellő (2), változó (3) és csekély (4). A.z eddigi kitűnőnek, mint les-jobb érdemjegynek tehát, beborult, a leg­jobb tamilénak is jelessel tói beérnie. — A hadsegitö-bizottság ma délután tar­totta meg rendes bébi ülését a tagek- szokat­lan érdeklődése mellett. Az elnökség beszá­mol n. hizekásásnak ia .minit bét munkájának eredményéről. A beszámoló örvendetes tanú­ságot tett. 'arról:, hogy a közönség mranden elismerésre méltó áldozatkészséggel támogat­ja. állandóan a hadsegitő bizottságot hazafias munkájában és készséggel küldi pénz, téli ruhanemű, párna:, cigaretta és csokoládé ado­mányait. a belvárosi óvodában levő műhely­be. Á bizottság éljenzóssel vette tudomásul, hogy a Korzó-mozi áldozatkész tulajdonosai a szeptember 28-án megtartott 3 előadás jö­vedelmének 4 százalékát a bizottság téli rm­liagyiii.tő műhelye javára, ajánlották fel, egy­úttal -köszönetet, mondott, az, előadásokon sz— replő három művészinek, .Szántóné Ladányi Mariska, Szuehányi őimag'yné és Járosy De­zsőnek értékes közreműködésükért, valamint a jegyeik eláru,sitá^-n körül fáradozott höl­gyeknek szive® mimikájukért; A bizottság kérelemmel fordul a szegedi, papucsos meste­rekhez, hogy a sebesült katonák részére pa­pucsokat küldjenek a belvárosi óvodában le­vő .műhelybe. A mai napon befolyt adomá­nyokat itt közöljük: Schulteiisiz 'Emiimé 20 K, N. N. 5 trikó, 1 ing, iMárer Gyulámé 4 párna, 12 huzattal, 30 fehérnemű, dr. Masa János­áé 1 img, 10 haskötő, 2 pár téli keztyü, 1 pár kézvédő, 1 ihósapfea, Domám Mátyásné 3 pár­na 6 huzattal, Lőwy Rozália 2 párna 4 hú­zatta], 4 haskötő, Ba.rcsa.y Károlyné (fetiy­tatólakcs) 2 hósapka, Jeaerniczky Ákos né 6 ing, Maitháás Józsefiné 24 fehérnemű, Sehmidt Bélámé 6 pár kézvédő, Árv'^ry Ibolyka. 12 hósapka, Bérczy Ámtatmó 6 pár harisnya, és* ruha diarabok, Papp Kileinma 4 párna 8 hu­zattal, 26 fehérnemű, Brenmer Sárika 2 pár­na 4 huzatital, Nováiky iBertaüamnó 10 fehér­neműi, 10 pár kapca1, Tóth (Gyulámé 2 img, Rát­ikay Endrémé 2 flanelt-ing, 1 pár lábszárvédő, 1 myákvédő, 1 nadrág, Müliler Miksámé 2 pár­na 4 huzattal, 6 pár téli kapca, 3 .pár ilábszár­védő, 18 haskötő, 10 drb szappan, dr. Diitrói Nándorné 1 párna 2 huzattal, 2 trikó, 4 fehér­nemű, 1 papiam, Torday Imrémé (folytatóla­gos) 10 pár kapcának való, Ríeger Lajcsmó (folytatólagos) 3 hósapka, özvegy, Nagy Sán­dorné 5 pár kézvédő, Berger Mór 4 párna, 4 huzattal, Halai Franciska 1 párna 1 húzattál, Zombory Amtalmé 5 hósapka, 7 pár kézvédő, Róhr Jakabné 3 pár kézvédő, Rólír Gizi 3 pár kézvédő, Holló Lilike 6 párna, 8 pár ha­risnya, 1 csomag gyapot, 1 csomag fiaméit­darab. A táska. + Roda Rodának, a kitűnő írónak egyik legutóbbi kötetében olvasható az alábbi hu­moros apróság, mely érdekes, karakterizáló ronatkozásban áll a mai rilágbonyodalom­rnal. — Egy nizzai kávéházban ültein egy íz­ben Clairrel — szól a történet. — A másik asztalnál több ur foglalt helyet. Fmnciávl beszéltek. — Ugyan minek beszélnek ezek franciá­id, ha nem értenek hozzá? — kérdeztem Clair­töl egy kissé bosszúsan. Claire tudott rá válaszolni: — Bizonyára idegenek. Mindegyik más országból való. Valahogyan csak meg kell értetniök egymást, azért tehát franciául kon verzálnak. Nagyon egyszerű, Tényleg egyszerű. De azért tovább fi­gyeltem őket. Egy másik sarokban egy ele­gáns nő ült, aki csakhamar fizetett, felállt és távozott, közben természetesen ott felejtette a kis táskáját. Az árván maradt táskát elsőnek az angol vette észre, de nem törődött vele és hallga­tott. A francia villámgyorsan felugrott: — Quel bonheur! — kiáltotta, — Meg fogok ismerkedni a drága növel ... és utá­lta szaladt. Hirtelen megszólalt az osztrák: — Nézzék csak, hogy nekiiramodott ez­az ember és a táskát mégis itt felejtette: Leg­jobb lesz, ha átadjuk a pincérnek, ö majd el­intézi a dolgot. — Azt éjien nem! — szólt közbe a porosz. — Én majd elviszem a. rendőrségre, legalább megkapom érte a jutalmat. Az orosz közben alattomosan, irigykedve nézegette a, táskát. A román hirtelen a helyzet magaslataiba emelkedett és azt mondta, hogy az a nő az ő nővére. Csak adják át neki a táskát, ő majd átjuttatja neki. — Na, — rágott közbe az osztrák, — ha a testvére, akkor oda kell adni neki a táskát. Igen ám, csakhogy ekkorára már nyoma sem volt a táskának. Eltűnt. Én tisztán láttam s a főesküt is le mer­ném tenni rá. hogy a táskát a görög vitte el. At is kutatták az atyafit. Hiába! A táska szőnn-szálán elveszett. Eközben pedig a japán nagy sunyin ki­osont az ajtón és fütyörészve loholt el. fjáfet volt a táska ... . r »• a . >1 • Lf.S S * '

Next

/
Oldalképek
Tartalom