Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)
1915-08-08 / 190. szám
256 délmagyarorszag. Szeged, 1915. augueztu3 14.' felajánlásunkat tudomásul venni -és igénybevétel esetéin tájékozódás végett bennünket meghívni sziveskedjék. Singer Arimin üvegfestő felajánlotta a Délmagyarország szerkesztőségének, 'hogy tiz ház üvegesmunkáját elvégzi díjtalanul. És két (kis fiu, Holtzer László és Ferenc öszszegyüjött pénzecskéjét, husz koronát hozta be hozzánk Kisszeged felépítésének alapjára. Mindezek a .részben kedves, részben megható momentumok, az áldozatkészségnek egyirc szélesebb rétegekben 'való .megnyilatkozása drága biztosítékai annák, hogy .szerény mozgalmunkat ,a város közönsége ímegértette és sikerrel koszorúzza. : , Szombaton 1953 korona érkezett be hozzánk. Az adakozók névsora a következő: Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1200 K Szegedi Hitelbank 100 K Kobn M. és Társa 100 K Fanagó Lajos 50 K Holtzer Dániel és neje 50 K Well Zsigmond 50 K Szócisi Ede 50 K Dr. Bernát József 50 K Juhász Mariska 40 K Juhász Erzsi 25 K Stern Manó 20 K Austerweil Miksa 20 K Eisner Ignác 20 K Viarga Samiu és neje 20 K Holtzer László és Ferenc 20 K Sehlesinger Mór 20 K Bauer Dezső 10 K Győri Mária 10 K Bergier Ferenc 10 Iv Prerau Lajos 10 K Schulz Gyula 10 K Bartl Ödön 10 K Kőrös Pál 10 R Vigyzó Rezső 10 K Klein János 10 K Engel Margit 8 K IIolTander József 5 K Weisz Józsa 5 K Kálló Mariska 5 K Gottlieb Endre 5 K Összesen 1953 K 5845 K Tegnapi végösszeg Az eddigi eredmény tehát 7798 K A Délmagyar ország szerkesztősége továbbra ,is kéri az adományokat, amelyeket nap-nap után nyilvánosan .nyugtáz. Az 1876-1877. évben született népfölkelők behívása Szegeden, A szegedi katomiaügyo'sztály vasárnapra a következő hirdetményt tette közé: „A néptföíkélésre kötelezetteknek az 1886. évi XX. törvénycikk alapján történt általános behívása folytán az 1876. és 1877. évben, valamint az 1878. évtől 1890. évig bezárólag született, továbbá az 1892., 1893. és 1894. évben született népfölkelésre kötelezett, — nemkülönben a népfölkelésről, .vagy a hadi szolgál tatásokról szóló törvény .alapiján kirendelt (igénybevett), de ezen, szolgálatból időközben elbocsátott eigyének (munkások, kocsisok, hajcsárok stb.), ha a .megtartott népfölkelési bemutató szemlén, utóibemutató szemlén, illetve pó&zemlén a népfölkelési 'szolgálatra allkalniasnak találtattak, 1915. évi augusztus hó 16 -an — amennyiben névszerint fölmentve nincsenek — a népfölkellési igazolván yí hapoin feltüntetett un. kir. honivédkiegészitő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székihelyére népfölkelési tényleges szolgállatra bevonulni tartoznak." A nagyherceg kudarcot vallott sztratégiája — Moraht őrnagy Varsó elestéről. — Varsó elestét még az első háborús év eredményének tudhatjuk be, mert a iu-zzáértők biz anyós idő óta előrelátták a lengyel főváros kiürítését. Nem túlzott a Nieuve Courant, amikor augusztus 1-én ezt irta: „Súlyos erkölcsi csapas lesz a lengvcl főváros elvesztése". Biz uiyos, hogy a mi hadi célunk az ellenséges haderő megsemmisítése és ha legutóbb csak a visszavonuló oroszok utóvédjeivel volt is dolgunk a Varsóért való küzdelmünkben és az ellenséges hadseregnek azt a tekintélyes részét, amely háromnegyed esztendeig tartotta Varsót, nem is semmisitettiik imeg, mégis hatalmunkba kerítettük ,az orosz Nyugat nagy védőmüvét. Ha Varsó bírása oly közömbös lett volna a háború kezdetén az orosz offenzíva szempontjából, akkor ugyan minek erősítették volna évtizedeken keresztül a Franciaországtól kapott rengeteg összegekkel? Varsóra és vele együtt a Visztula vonalán elkészített egész széles hídfőre elengedhetetlenül szükségük volt az oroszoknak egy 'a német birodalom ellen irányuló támadás esetére. És most, hogy a német csapatok birtokukba vették a cár hadseregének ezt a kitörési .kapuját és hátvédjét, lehetetlenség ellenünk határainkhoz közel az orosz táaniadás fcliujiitása. Az orosz sajtó azon igyekszik, liogy kisebbítse annak az eseménynek a jelentőségét, amelynek a végére Lipót bajor herceg bátor csapatai tették a pontot. Ezekkel a naiv hazugságokkal esetlég un-eg lehet vigasztalni ennek a nagy birodalomnak elámított tömegeit, amelyeknek tudvalevőleg 75 százaléka analfabéta, de a nagy orosz birodalomra megszégyenítő, hogy ugy kénytelen csalni, akárcsak — Cadorna. iMii kényszeritette Oroszországot Visztulamenti ivármüvéinek a feladására? Somi a lőszer-, sem a klatoinalhiány, hanem a nagyherceg sztratégiája vallott kudarcot, amire a hadsereg fegyelmének a sok vereség folytán beállott maglazulása is visszavezethető. Egy orosz ezredes ,a mandzsúriai háború balsikeréről igy ítélt: ,;Két napig tétlenkedett 100 ezer embernyi seregünk egy helyben. Amilyen erős és hatalmas volt anyagi eszközökben, olyan gyönge és telhetetlen volt operatív törekvésekben". Most pedig azt lelhetne irni: „Oorliice-Tarnov; óta az orosz tartalékok — sok százezerről van szó — ide-oda tévelyegtek a Narev, a Visztula és Bug között." Vezetőségük a német-osz trák -m a gyár támadás gyenge oldala után kutakodott. De nem találta. Támadásunk gyengébbnek sejtett vonalai hosszabb-rövidebb küzdelem! után mindig fölényesebbeknek mutatkoztak. És ,a meglazult katonai fegyelem? Az olyan sereg, amelynek hadvezetőség© hivatalosan megengedi a rablást, gyilkolást, megbecstelenátést és gyújtogatást, az előbb-utóbb a cár képviselői ellen, a tisztjei ellen fogjía véres ökleit felemelni. Az orosz hadseregben az „atyuska" helyett már a „Stzabáka" (kutya) elnevezés is hallható. „Aki isimeri a háborút, az tudja, Ihogy döntő és felemelő pillanatokban is megmarad embernek a katona és hogy a külső viszonyok, hely, idő, időjárás, ellátás stb. behatása alatt áll, irja Goltz báró (1870.). Az utóbbi hónapok nélkülözései borzasztó hatásokat kellett Ihogy megérleljenek az orosz hadseregben. Régi' tapasztalat, hogy a fönt vázolt hatások annál jobban érvényesülnek, minél tovább tart a háború. A lemondásra való akarat és erő megtörik. Mi következik Varsó után? azt ki kell várnia Németországnak, bár a kombinációk egész tömege merül fel az ember agyában, de azokat nem, szabad palpirra vetni. Bárhogyan, is tekintsük nagyjából és egészében a keleti helyzetet, a Széleskörű átszárnyalás szárnyai csak a kedvező képet nyújtják. — Kurlandban a mi lovasságunk megtakarította Diinaburg ellen vonuló német hadószlopok előtt az utat az orosz1 loviasiságtól. Lovas csapataink legdélibb harctere Onilksy, csak 75 kilométernyire van a Varsó—Diinaburg—Pétervár vasútvonaltól, melv az orosz haderők fő visszavonulási útja. A Narev területén előretörő Qallwitz- é:s Scholtz-h'adseregek a Lomslha—Oszttrov—Vyszkoiv-ut mentén operálnak. Itt már ném mehet a:z orosz utóvéd és az ettől csak 12 kilométernyire délre vezető vasútvonal tüzérségünk tüzkörletébe esik. Ha ezeknek a győzelmes, csapatainknak esetleg már nem isi 'sikerül a Varsából és Novogeorgievszkbő! elszállított zsákmányt ©1I fogni, még innindig; megmartad az a nagy érdemük, hiogv lényegesen hozzájárultak azon orosz elhatározás megíogamzásához, hogy Varsót fel kell adnii. Augusztus 1-én ,még azt irta a Novoje Vreimiia, 'hogy az oroszok helyzetében még lehetséges egv ..hirtelen fordulat" és Varsó kiürítésé neim válik égetően .szükségessé. Három napinál későbben pedig német zászlók !o" bogfak Varsó ormain és tornyain. A krasztiiki csata. — Szegedi hadapród cenzúrázott tábori levele. — Nem egyszer játszott jelentős szerepet ebben a világháborúban: Krasznik. Mostani diadalmas offenzivánk során iís, azért nem lesz érdektelen a legutóbbi kraszniki küzdelemben résztvett szegedi származású hadapród leírása e csatáról. Az öccséhez intézett levél itt következik: 1915. julius 15. Kedves öcsém! Végre ismét asztalnál ülhetek és nyugodtan irhatok azoknak, akikre oly sokat ós mindig oly .szeretettel gondolok. Epe- és vesebaj s holmi kis tüdőesucáEurut juttatott e nagy szerencséhez. Immár négy hónapja, hogy a harctereket járom. Voltam Galíciáiban már kétszer, a Kárpáltoikiban, Orosz-Lengyelországban és mlost Oroszországban is másodszor. Sok mindent láttam, sok embert megismertem, éltem viharos napokat és élveztem a katonai és tábori élet gyönyöreit is. Naipról-napra naplót vezetek, amlí talán fölösleges is, mert ia véres csaták borzalmait nem lehet elfelejteni soha. Azonban legjobban fog megmaradni emlékezetemben a kraszniki csata. Én a szakaszommal a város déli részén húzódó dombsort tartottam megszállva, az oroszok pedig a város északi részén emelkedő dombon állottak olyan erős fedezékekben, amilyeneket még nem láttáim. Neon födözékek, várak voltak ezek. Volt idő elkészíteni, hiszen Danid bácsi tiz hónapja, hogy arra járt. Az oroisz előrelátó, jó katona. A .felszabadítás utáni időt tarüa használta föl, hogy tartalékjaival, imiunkáscsapataival, mérnökeivel és a közel ifekivő falvak lakóival olyan védelmi vonalakat épített ki ia front mögött, amely előtt csak kalapot lehet emelni. A domb, amelyen jelen esetben az oroszok állottak, mészkőiből volt. Két méter mély lövészárkot véstek bele ebbe a kőibe. A lövészárkok fölé derékvastagságú fából shrapnellernyőt készítettek. A mellvédek szintén óriási fából készültek s csak a puskacső számára van kilövés. Nem is látszottak elől eisak a puskák csövei. A shrapn-ellernyők fölött SOlOO centiméter földréteg, helyenikint 40 emiber számára pihenők a föld alatt, kutak, fedett fütóárk-ok, amelyeikben az élelmet és lőszert
