Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)
1915-08-20 / 201. szám
'Szeged, 1915. augusztus 31. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 Az, én arcomra egy aigyvelőromcs fröccs-ent. Borzadva törültem meg az arcomat, aztán felnéztem, hogy honnan jönnek a teli találatok. A mi tüzérségünk ekkora már felfedezte. Mikor én kinéztem messzelátómmal a figyelő résen, már csak egy-egy -felvillanó fényt láttam az ágyukat elma-szkirozó faesoportozat előtt és egy perc miultán szabadon állt az az olasz üteg, amelynek sikerült belőnie magát. Aztán s-ok felvillanó fényt láttam az ágyuk előtt. Gránátjaink mint a tűzeső hulltak az ütegre; két pere multán imlár .néma volt az egész hely; az ágyúcsövek töredezetten, a földön feküdtek egymás mellett. Hat darab, amint a kitűnő tálbori messze látón meg tudtam számlálni. — Ezek a borzalmak tartottak aztán egész éjfélutáni bárom óráig. Akkor egyszerre elhallgattak azok az olasz ágyuk is, amelyeket mi el mem hallgattattunk a tizen kétórás tüzérségi iharc ideje alatt. Osak elvétve szólalt meg egy-két ágyú és Iha az ember minden idegszálát próbára tevő volt az előbbi tizenkét óra, ez a hirtelen beállott csendesség esak annál izgalmasabb volt. Hiszen tudtuk mindannyian, ihogy most meg a gyalogság támadása következik. — Egy fél óra telhetett el igy, sziveket remegtető, repesztő izgalmas várakazásiban. Még sötét volt; nem lehetet tiz lépésre előre látni. Egyszerre aztán jött a jelentós telefonon : — Három olasz ezred rohamra indult. — Ujabb öt pere, amelynek minden másodperc egy végtelenség volt az ágyúzás ál tal összetépett, összeszakgatott idegeknek. A legénység a lőréseklhez támaszkodva, töltött fegyverekkel állt a helyén. Egyszerre aztán felgyúltak frontiunk mögött a reflektorok és nappali világosság fénye ömlött el állásaink fiőtt. A meglapulva közeledő olasz ezredek legénysége meglepetten, felhördülve ugrált fel. Egy hatalmas salvéval üdvözöltük őket árkainkból. Aztán megszólaltak a mi ágyúink. Éppen olyan helyen álltak, ahova a tüzérségünk már napokkal előbb belőtte magát. Minden lövésünk teli találat volt. A tisztek kétségbeesett vezényszóira .még előretörtek néhány száz lépést az olaszok, aztán mint az őrültek visszafordultak. Ellenkező tisztjeiket pillanat alatt lemészárolták s rohantak vissza ruháikat tépve. (Egynehány árkaink (fele rohant; nem lőttünk rájuk gondoltuk, jók lesznek foglyoknak; aztán, hogy odaértek árkainkhoz és állati hördüléssel .beugráltak, tajtékzó ajkaikat és meredt szemeiket látva pillanat alatt meggyőződtünk róla, hogy ezek megőrültek, Hő'fer 'altábornagy ezen a napon a következőket jelentette: Az olaszoknak a doberdói fensik ellen intézett egy heves támadása állásaink előtt összeomlott. A két nap. Kézitasák. — Újra borzalmas tüzérségi tüz következett. Nem is próbálom részletezni; elég annyit, hogy a hajnali derengésben mint lehulló csillagok, röpködtek njra a gránátok, srapnelek. Nem jó visszagondolni rá. — Tiz órakor njra rohamra jöttek a fenti ellen az olaszok. iMcst ágyuk fedezték rohamukat. Okultak az éjszakai támadáson, — Salvéval fogadtuk őket. Rengetek ember elhullott közülük, de, Ihogy állásainkba be ne hatolhassanak, mégsem tudtuk megakadályozni. Itt aztán a kézitusa borzalmai következtek. Délután három óráig küzdött ember-ember ellen a legiszonyúbb kézitusaban. A fenyegetett pontokon mindenütt a negyvenlhatosok. Egyenesen lehetetlen kifejezni, hogy verekedtek a jó szegedi (fiuk. .Egy három olasszal is egyszerre. — Délután háromra mindenütt menekültek a betörő olaszok a fensikról. — Utána megint tüzérségi tüz, tiz óráig. Aztán újra roham. Gyönyörűség volt nézni a szegedi fiukat. Mind azt mondta: az való neki. Se tétben verekedni. Ahhoz már szokva vannak — otthonról. Hiszen olyan ez igy, mintha a korcsma előtt csinálnák odhaza, vasárnap ©ste. — Megint visszavertük az olaszok támadásait. És megint kezdődött elölről az egész játék. Tüzérség, roham. Még azon az éjszakán újból támadtak az olaszok. IJjra kézitusára, került a sor, kézibombákkal, bajonettel, otthoni, hazai bicskákkal, puszta kézzel, ugy, hogy megragadni egy kézzel az ellenség fejét ós esav'arintani egyet a másikkal a fején, hegy roppanjon a csigolya. ,A negyvenhatosok egész virtuozok már ebben a műveletben, különösen az utolsó marssal érkezettek. Sók -köztük az olyan, akik apacsok voltak odahaza. Most a legjobb katonák közé tartoznak. Újra csak visszavertük őket. i — A harmadik napon aztán tetőpontját érte el az olasz támadások hevessége. Hétszer támadtak egy napon és hétszer vertük őket vissza, Az utolsó rohamnál aztán, a melybe beleszólt a tüzérségünk is, olyan, vereségeket szenvedtek az olaszok, hogy -beszüntették a további lie-ves támadásokat. Csend lett, csak a,z ágyuk szóltak, de már a régi hangon. ' — Hevenyében ossz esz á mi t ott u k az olaszok veszteségeit: harmincezer emberükbe került a három nap és mégsem tudtak semmi eredményt elérni. A mi veszteségeink egészen e-ltörpültek emellett az óriási veszteség mellett. Ez a három nap volt a negyvenhatosok kg véres elib napja a világháborúban. Körülbelül ilyesmit jelent az a iHőferjelentés: a támadás összeomlott s a támadásokat véresen visszavertük. (sipos.) HIREK oooo Kisszeged felépítéséért. 300 ko(Saját tudósítónktól.) Nem egészen korona hiányzik még és elérte a 10,000 rónát az a gyűjtés, amelyet emberbaráti, szociális és hazafiúi köeles-síégeinek teljesiésébetn a Bélmagyarország kezdeményezett. Aránylag rövid i-dő alatt Szegeden olyan eredmény ez, amelyet a célul kitűzött feladat nagyszerűsége mellett tulajdonítani merünk annak is, hogy szavunknak némi ereje, nevünknek népszerűsége van. A May R. Miksa bank és váltóüzlet tulajdonosai: May Gyula és Vajda Béla a következő levelet intézték hozzánk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Azon országos mozgalom, mely a Felsőmagyarországo-n elpusztult falvak újraépítését célozza, Szeged várcs közönségében i-s élénk visszhangra talált. Magunk részéről is hozzájárulni kívánunk ezen nemes eéllioz és tegy&zersmint bálánk egy részét leróni óhajtjuk a harctéren elesett hű tisztviselőnk, néhai Heyer Zsigmond emléke iránt, miért is kérjük idemellékelt 600 koronát nevezett tisztviselőnk iránti kegyeletünk megnyilvánulásaként el fogadni és rendelkezési helyére juttatni Foga-dja t. Szerkesztő ur nagyrabecsülésünk kifejezését., mellyel vagyunk kiváló tisztelettel. A ma érkezett adományok: May R. Miksa bank- és váltóüzlet Egy szegedi kisleány 600 K 2 K összesen Eddigi eredmény Gyűjtésünk tehát -602 K 9113 K 9715 K — A trónörökös kitüntetése A király Károly Ferenc József főhercegnek a Vöröskereszt körüli érdemek érdemesül agát a hadiékitménnyel adományozta, — Tisza Is v n és a hus?ár őrmester. Budapestről jelentik: Tisza István grófot a miniszterelnöki palotában a napokban meglátogatta egy huszár-őrmester. Első osztályú ezüst vitézségi érem hetybólkedik a mellén ás a vaskereszt szalagja a gomblyukában. Balogh Györgynek hivj-ák a derék vitézt, a hetes Vilmos-huszárok őrmestere, civilben jómódú biharmegyei gazda. Tisz-a István hadnagy fiának századában szolgál s ennek megbízásából jelentést tett, miinthogy szabadságra küldték, a -miniszterelnöknek arról, hogy jól érzi magát hős fia. A miniszterelnök közvetlen szívességgel fogadta az őrmestert, hosszasan elbeszélgetett vele, száz britannikával apuidé Vívta meg s megkérte, hogy mielőtt vissz luegy a harcte-iv. látogassa meg ismét. — A fiatal gróf ur renák'vüi hősiesen viselkedik, •— beszélte az őrmester az ifj'i Tiszáról. — Nem vállal parancsőri szolgalatot, éppen ugy, mint a liósi halált Es 0. < >,t\?y Pál gróf, akivel jó barátságban voii, hanem kikérezkedett legényei közé. Hónapokig fedi dt gyaloghuszáraival a lövészárokban a Kárpátok közt s me-st is állandóan századdal van. A legénység imádja, mert jól bánik velük. Megosztja mindenét a fiukkal s előljar a veszedelmekben. Az őrmestertől megkérdezte Tisza, ho-gy miért kapta kitüntetéseit és nagyon megdicsérte, amikor elmondta, ho-gy a nagy ezüstérmet azért tűzte a mellére Berzeviczy Béla ezredes, mert százíusz huszárral háromszáz oroszt vert ki megerő,sitett állásaiból és el is fogta őket. — Széli Kálmán temetése. Szombathelyről jelentik: Csütörtökön helyezték örök nyugalomra a táplánfai -családi sírboltban Széli Kálmánt. Tegnap a koszorúk egész tömege érkez-ett Rátótra, köztük a magyar kormány, gróf Tisza István miniszterelnök, függetlenségi és 48-as párt, a miniszterelnökség tisztikara, a Tudományos Akadémia, Rátót község közönsége és Gosztony -község koszorúja. A kormány koszorújának szalagján ez a felírás van: „A magyar kormány — Széli Kálmánnak", Tisza István gróf miniszterelnök koszorúján pedig ez a felírás: „Tisza István — Széli Kálmánnak." A részvéttáviratek is százszámra érkeztek a gyászoló családhoz. Lajos -bajor király táviratban kondoleált Széli Kálmán leányának, Bernriedcr Jáiiosnénak. Rátóton délelőtt tiz órakor szentfite be a halottat gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök, A beszi ntelésen óriási közönség vett részt,, ott volt a kormány, a Képviselőház, a politikai pártok küldöttsége, Széli Kálmán politikai barátai, a vármegye es a községek küldöttei. A beszentelés után a holttestet Táplánfára vitték, ahol délután helyezték örök nyugalomra a családi kriptában. A táplánfai temetést Horváth Istv-án nagyprépost, címzetes püspök végezte. — Szegeden marad Zadravecz István. Zadravecz István alsóvárosi gvárdiánt, mint tudvalevő, a -szent Ferenerendiek káptalanja kormánytanácsossá választotta. Ezzel kapcsolatosan az a hir terjedt el a városban, hogy Zadravecz István elhagyja Szegedet. Mint értesülünk azonban, ez a kormánytanácsosi kinevezés n-e-m jelenti azt is, ho-gy nj állomáshelyet kell elfoglalnia. Igy továbbra is házfőnöke és plébános-helynöke marad az alsóvárosi rendháznak az emiitett kitüntetés mellett is. — Az ipartestület fogyasztási szövetkezetet létesít. Az ipart-stületnél legutóbb az iparosok lisztszükségletének biztosítása ér-
