Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-16 / 299. szám

Szeged, 1915. december 16. Egy nap alalt véget ért (Saját tudósítónktól.) A törvényhatósági bizottság rendes 'havi közgyűlését, melyen dr. Cicatricis Lajos 'főispán elnökölt, szerdán délután tartották meg a városatyák élénk részvétele mellett. Egyetlen interpelláció szerepélt. a programmon, a 'bejelentett bá­rom indítványból pedig egyet az indítványozó visszavont, igy hamarosan rákerült a sor a tanácsi előterjesztésekre. Nagyobb vitát csak a harmadik polgári fiúiskola elhelyezésének kérdése támasztott, de bár sokszor szenve­délyes is volt a vita, a közgyűlés — névsze­rinti szavazás után — negyvenkilenc szava­zattal tizenkettő ellen a tanács javaslatát tette magáévá. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudó­sításunk a következő: Dr. Cicatricis Lajos főispán megnyitja a törvényhatósági bizottság ülését ós üdvözli a megjelent ta.gkat. Rack Lipót tanácsjegyző felolvassa a pol­gármester november havi .jelentését amelyet a közgyűlés észrevétel nélkül vesz •tudomásul. (Interpellációk és indítványok.) Dr. Pap Róbert a városi kézbesítek fize­tésiének rendezése tárgyában interpellálta a polgármestert. Interpelláló nemi jelent meg a gyűlésein, Wimrner 'Fülöp azonban magáé­vá tette annak tartalmát. Dr. Pap Róbert interpellációjába®, felvilágositást kér arra, mi az oka .a. szervező Lizótteág késedelmes el­járásának. Taschler lEndxe főjegyző előadja, .hogy a polgármester n'em látja indokoltnak a kérdésnek .napirendre 'való kitűzését, mert a rendezést a belügyminiszternek egy leirata keresztezi. A 'belügyininiszter rigyainl-- orszá­gosan akarja a kézbesítők fizetését rendezni. Proponálja, hogy adóiig, amig a miniszter nem intézkedik, a kérdést vegyék le a napi­rendről. Nem is foglalkozhat®® a hatóság a kérdéssel, mert még nincs vei© tiszté,Van. hoigy milyen forrásokra tá,mászik,odh.ati.k. A polgármester 'válaszát a közgyűlés tudomá­sul vette. Dr. Szalaj/ József főkapitány bejelenti, hogy laiz Alsóközponti Mezőgazdasági Egye­sület azt az indítványt terjesztő a közgyűlés elé, hogy 11 tasitea a tanácsot, hogy az lAJsó­központi vásár legkésőbb 1916. jainiiár elsajién megtartható legyen. A kereskedekimügyi mi­niszter ugyanis Akóközpcntcn vásárok tar­tásária engedélyt adott, de mindeddig egy 'vá­sár selm volt tartható. A tanács — miután a,zio!k a feltételek, amelyeket ,a miniszter a vá­sárok megtartásához kötött, még nem telje­sültek, az iratézkedéisek megtételére hosszabb határidőt kér a közgyűléstől. Amennyiben mégis tehetséges az első vásárt 1916. január elsején megtartják. iA közgyűlés hozzájárult a tanács j.avaislatáho'z az indítványozó, dr. Gerle Imre felszólalása után. „ Dr. Gaal Endre kultur tanácsos Somlyóéi István indítványát ismerteti. \A tanítók fize­tési előlegének kiutalását indítványozta Scin­lyód'i, míg aiz előadó a, miniszter döntését kí­vánja bevárni s kért? a közgyűlést, hogy ja­vaslata értelmében- járjon el. .Dr. Dobqy 'Gyula kijelenti, hogy nincs ab­ban a helyzetben liogy az előadó javaslatát fogadja cl. Ha .megvárjuk, — mondta — mig a miniszter dönt, a tanítók jóval drágábban fognak hozzájutni .ahhoz, amit beakarmak szerezni, iimert az árak mindennap emelked­nek. 'Különben is csak visszatéritendő idő­legekről van szó, ami a város háztartását egy­általán nem terhelné. Kapják meg és hasz­nálják fel a tan.itók .akkor az előlegeket, amikor még a télire valót be tehet szemezni. Dr. Gaal Endre megemlíti, hogy a tör­vény nem ad felhatalmazás a közgyűlésnek ama, hogy ilyen értelmű határozatot hozzon. Erre az esetre' nem lehet alkalmazni áiz azon­nali végrehajtást, inert, ha .mód lenne rá, maga a tanács állt volna élő ezzel ,a pricipo­zicióval. A miniszter jóváhagyó rendelkezé­sét he kell várni, -addig az előlegeket folyó­sítani nem lehet, mert nincs olyan szabály­DÉLMAGYARÖRSZÁG a decemberi közgyűlés. rendelet, amely az azonnali végrehajtást ki­mondja. Az elnöklő főispán a vitát berekesztette és szavazásra bocsátotta a tanács javaslatát, amelyet a közgyűlés, — dr. Somlyódi indítvá­nyával szemben — nagy szótöbbséggel el­vetett. (A tanács előterjesztései.) Ezután a tanácsi előterjesztésekre ke­rült a sor. Bokor Pál helyettes polgármester a hét­fői gazdasági szakbizottsági ülésen tett in­dítványát ismertette, amely szerint a vetet­len földek megművelését a városra óhajtaná bizni. Javaslatát a tanács magáévá tette és felhatalmazást kér a közgyűléstől, Ihogy a megmunkálatlan földeket házilag kezeltet­hesse és a szükséges vetőmagokat beszerez­ze. Az indítványt egyhangúlag elfogadta a törvényhatósági bizottság, úgyszintén tudo­másul vette a haszonbéres .földeik ujabb hasz­nosítását, ahogy a. helyettes polgármester előterjesztette. Dr. Gaál Endre jelentette, hogy az is­kolaszéki bizottságba 1.916/1917. évre négy tag, az iparostanonc iskola felügyelő bizott­ságába 1916—1918-ig terjedő mandátummal három, tag választása szükséges. Az iskola­székbe Prelog Józsefet, dr. Tóth (Mihályt, Bo­kor Adolfot és Oblath Lipótot, az iparosta­nonc iskola felügyelő .bizottságába pedig dr. Tonelli Sándort, Szabó Gyulát és Szabó Sándort ajánlja. A közgyűlés elfogadta az előadó javaslatát. (Vihar egy hold telken.) Dr. Gaál Endre tanácsos a harmadik állami polgári fiúiskola felállításának ügyéről referált. A 'kultuszminiszter erre a célra tel­ket kért a várostól. A Kálvária-sor 16. szám alatt levő egy hiold és hetvennégy négyszög­öl kiterjedésű Tasühler-félle telek látszik az iskola céljaira legalkalmasabbnak. lA telek negyvenezer koronába kerülne és tiz év alatt öt százalékos kamattál törlesztlhetné a város a vételárat. A tanács javaslatot tesz a teleik megvételére. NégyszögöJenkint 24-35 koro­nába kerülne a telek, a Vétel -tehát rendkívül előnyös a városra. Kéri, hogy a vételt a köz­gyűlés névszerinti szavazás utján határozza el és -mondja ki, hogy .azt a harmadik polgári fiúiskola céljaira a kultuszminiszternek örök­használati joggal felajánlja. Dr. Dobay Gyula felsőváros részére elhajtja a polgári fiúiskolát, nem ellenzi a te­lekvátdt, de nem. erre a célra. Mondja ki a közgyűlés, hogy ez az iskola a felsővárosé. Dr. Becsey Károly a telek olcsóságára yaló tekintettel 'nem ellenzi annak .megvásár­lását, de nem látja szivesem a céltalan telek­vételeket. A Kálvária-sor végén nem lehet iskolát 'felállítani. Nem tartom helyesnek, hogy a tanfelügyelő éppen ezt a helyet jelölte ki az; iskola céljaira. IÁ tanfelügyelő ur javas­lata szélsőségekbe akar bennünket belevinni. Vétek volna, ha az iskola ennyire kivül esne a városon. A tanács javaslatát nem fogadom el, fejezte be felszólalását dr. Becsey. Dr. Gaál Endre szerint a telek teljesen .megfelelő, mert gazdasági gyakorló terület­tel kapcsolatos polgári fiúiskoláról van szó. Ezért kell egy holdnál nagyobb -telek, amely a tanfelügyelő jelentése szerint kertészeti és gazdasági célokra teljesen elegendő. Dr. Becsey Károly: Nem fogadjuk el a tanfelügyelőt gazdasági szakértőnek! Dr. Gaál Endre előadó megjegyzi még, hogy a többi felajánlott telek jóval drágább volt. Wimrner Fülöp a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra, mert ez az iskola csakis ilyen helyre tehető. A felsőváros legközelebb kapjon -iskolát. Dr. Dobay -Gyula fentartja indítványát és megjegyzi, hogy tanügyi szempontból sem: állhatnak meg az elmondottak. Aki azt állít­ja, hogy a Kálvária-sori telken gazdaságii te­lepet lelhet létesíteni — jegyezte meg dr. Do­3 bay — legyen az tanfelügyelő, vagy városi tanács, nincs tisztában a dologgal. Ragasz­kodik indítványához és. kéri, mondja ki a közgyűlés, hogy a harmadik polgári fiúisko­lát a II., IV., vagy V. kerületben fogják fel­áll i tani. Dr. Gaál Endre rövid felszólalása után a főispán a megtett indítványokra névszerinti szavazást rendel el. A közgyűlés 49 szava­zattal 12 ellen a tanács javaslatát fogadja el. Balogh Károly pénzügyi -tanácsos a köz­gyűlés hozzájárulását 'kéri, hogy a város a -rendkívüli alapból ötvenezer koronával já­ruljon hozzá egy az oroszdulásban elpusz­tult kárpáti falu felépítéséhez. A törvényha­tósági bizottság lelkesedéssel szavazta meg az ötvenezer koronát Kis-Szeged létrehozá­sához. Ugyancsak Balogh Károly javaslatára köszönetet fejezte ki a közgyűlés Back Ber­nátnak a városnak nagylelkűen felajánlott fejedelmi adományáért. Az őrlési dijakból befolyt, százezer kc.rona -már a város pénz­tárában van és a polgármester által megje­lölendő jótékonycélokra fogják forditani. A "csütörtökön megnyitó hat városi kifőző hely .már ebből az adományból kelt életre. Elfogadta a közgyűlés a tanácsnak azt a javaslatát, amely szerint dr. Szalay József íőkpitány a kormánytól a rendőrség fejlesz­téséhe kapott harminckétezer koronából fent­maradt 5060 koronát bizalmi kiadásokra, rendőrtisztek részére egyenruha-segélyre, szakkönyvek beszerzésére kívánja forditani. Az államsegélynek ilyen módon való félhasználását a közgyűlés elfogadta és a belügyminiszterhez is ilyen értelemben fog felterjesztést tenni. Balogh Károly tanácsos bejelenti, hogy a földmivelésügyi miniszter a fölterjesztett partjavadalmi dijszabályzatot nem hagyta jóvá, sőt a kövezetlen part javadalmaira vo­natkozólag is módosításokat kiván. A dijszabályzatot a miniszter által kí­vánt módosításokkal ismerteti, melyet a köz­gyűlés tudomásul vesz. (A városi üzemek póthitele.) A városi üzemek kimerült hiteleire öt­venezer korona pótíiitél megadását, kiéri Ba­logh tanácsos a közgyűléstől. A pót,hitel a bevételi többletekből lenne fedezendő. A tör­vényhatóságii (bizottság .a. jelentést tudomásul vette. Folytatólag azokról a városi tiszt­viselőikről referált >az előadó, .akik az uj Jiyugdijszabályzat életbeléptekor már nyug­ddjképesek voltak. Ezekre az mj szabályzat súlyos terheket ró. Javasolja, hogy a köz­gyűlés a hátralékos nyugdíj járulékok megfi­zetését, huszonnégy havi részletben engedé­lyezze. A bizottság elfogadta a javaslatot. (Özv. Bagi Jánosné nyugdija.) Balogh Károly tanácsos végül inehány városi alkalmazott drágasági pótlék megadá­sa iránti kérvényét ismertette, majd nyug­díjigényekről tett jelentést. Bagi János ide­iglenesen alkalmazottja volt a városnak, mikor a mozgósításkor katonai szolgálatra bevonult. A harctéréin volt, miikor a polgár­mester kinevezte rendes tisztviselővé, tehát az esküt nem tehette le. Közben a harctéren hősi halált halt. A rideg törvény értelmében nem tekinthető csak ideiglenes alkalmazott­nak, de — Balogh javaslatára — a közgyűlés a rendes nyugdijat fogja az özvegynek folyó­stani, mert nem érhet valakit azért károso­dás. amiért a haza védelmében résztvesz. Dr. Szalay József főkapitány a városi köztisztasági vállalat árainak 20 százalékos émelésiét javasolja. A telep dijainak kezelé­séire és a telep fejlesztésére .elvi határozatot óhajt. A közgyűlés ilyen értelemben járult a javaslathoz. Végiül Rack Liipót jegyző felolvassa a polgármester előterjesztését az 1916. évi köz­úti költségvetés tárgyában, melyet a közgyű­lés elfogadott. Dr. Cicatricis .Lajos főispán egyéb tárgy hiányában a törvényhatósági bizottság köz­gyűlését hét órakor berekesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom