Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-23 / 70. szám

Szeged, 1916. március 23. DÉDMAGYARORSZÁG A görögök védik Észak­epiruszt az olaszoktól. Athén, március 22. A kormánylapok je­lentése szerint Epirusz északi részét főleg azért szállották meg görög csapatok, hogy ez oluszok benyomulását megakadályozzák. A lapok fejtegetik, hogy az antanttal szem­ben nem érvényesülhet Olaszország fegy­veres ereje, azt azonban meg tudják akadá­lyozni, hogy Olaszország lipiruszban tért hódítson. Az antant Szalonikinál német offenzivát vár. Lugano, március 22. A Secoló-nak je­tentik Szalonjkiból; Gyevgyeli körül német vas járőrök összeütköztek ellenséges csa­pattal. Kisebb csete-paté keletkezett. A né­metek nagyban folytatják előkészületeiket. Minden jel szerint közeli német-bolgár offen­zíva várható. A portugál alkotmány felfüggesztése. — Angol hadihajók érkeztek a portugál kikötőkbe. — Amsterdam, március 22. Portugália el­nöke az alkotmány bizonyos garanciáit fel­függesztem kényszerül, a komoly zuvargd­Sk miatt. A portugál kikötőkbe angol hadihajók érkeztek. „Mégis." Bécs, március 22. Bécs város hadiem­lékkönyvébe, mint most nyilvánosságra ke­rült, Vilmos császár bécsi látogatása alkal­mával egyetlen szót jegyzett: dennocli! Az oroszok százezer embert vesztettek az északi offenzívában. Bécs, március 22. Az első támadás, mellyel az oroszok már 'hosszabb idő óta előkészített offenzivájukat Hindenburg had­serege ellen megindították, csúfos kudarcot vallott, s több mint százezer halottjába ke­rült az ellenségnek. Az' oroszok Diinaburg és Sniorgen közt akarták áttörni a német frontot, mely Rigától déli irányban Pinszk­en át huzódik s a Pripjet mocsarak déli ré­szén a némct-magyar-osztrák-vonalihoz csat­lakozik. Az oroszok erős tüzérségi előkészí­tés után a Naroc-tó mindkét partján óriás tömegekkel támadásra indultuk. Minthogy a Drisvjati-tó és Postavi-vonal mentén és: a Vieszniev-tótól délre is élénk tüzérségi harc folyt, a front, melyen az oroszok támadtak, körülbelül 120 kilométerre tehető. Általában északi irányban terül el. Kezdődik Düna­burgtól délre és végződik a Naroc-tónái, Vilnától száz kilométerre- Az összeütközés borzasztó lehetett. A németek csodálatos hősiességgel állták meg a helyüket s hatal­mas .mérkőzésbei} verték vissza az ellensé­get. A támadás erejét s a kudarc nagysá­gát az oroszok rettenetes vesztesége jellem­zi. De az orosz hadvezetőség könyörtelenül áldozza föl embereit. A szegedi diákság közreműködése a gazdasági munkáknál. - Szerdán hirdették ki a szegedi iskolákban a miniszter rendeletét. — A konghakerti termelés céljaira termelő csoportokat szerveznek. - Gazdák kérelmére szabadságot ngernek a tanulók a gazdasági munkák végzésere. ­(Saját tudósítónktól.) A közoktatásügyi miniszter az összes hazai iskolák vezetői­hez nagyfontosságú rendeletet intézett, ame­lyet szerdán hirdettek ki a szegedi iskolák­ban. A rendeletben a miniszter kifejti, hogy gazdasági és nevelési szempontból egyaránt kívánatos, hogy a mai rendkívüli viszonyok között a mezőgazdasági termelés biztosítá­sában a tanulóifjúság is közreműködjék. A miniszter a közreműködés módjait akként állapítja meg, hogy a tanuló-ifiuság nem­esük hozzátartozóinak, hanem más munka­erőre szoruló gazdáknak is ajánlja fel segít­ségét. A rendelet felhívja az iskolák veze­tőit arra is, hogy az önként jelentkező és testileg fejlettebb tanulókból a konyhakerti termelés céljaira termelő csoportokat szer­vezzenek. Az ily munkákban résztvevők nemcsak hazafias kötelességet teljesítenek, hanem számottevő anyagi előnyhöz is jut­nak. A miniszter utal arra, hogy a tanuló­ifjúságnak a mezőgazdasági munkákban való felhasználásánál figyelemmel kell lenni a tanulók tanulmányi előmenetelére, de mó­dot ad arra is, hogv indokolt esetekben a tanulók a gazdasági munkálatok időtarta­mára szabadságot nyerhessenek, ha ily ké­relemmel a gazdák megkeresik az iskolák igazgatóságát. A szegedi iskolákban, mint értesülünk, nagyarányú mozgalom indult meg, hogy a szegedi iskolák tanulói a mezőgazdasági munkák végzésében minél többen résztve­gyenek és a termelő csoportok alakítása is folyamatban van. A nagyjelentőségű rendeletből az aláb­biakat közöljük: — A mai rendkívüli viszonyok között minden termelő erő felhasználása gazdasági szükségesség és erkölcsi kötelesség. Ezért gazdasági és nevelési szemponttól egyaránt kivánatos, hogy a mezőgazdasági termelés biztosításéiban erejéhez mérten, de tanul­mányai kára nélkül, a tanulóifjúság is közre­működjék. Felhivom ennélfogva az elemi népiskoláknak, jrolgári iskoláknak, gimnázi­umoknak, reáliskoláknak, felsőkereskedelmi iskoláknak, felsőbb leányiskoláknak, tanitó-, tanítónő- és óvónőképző-intézeteknek veze­tőit, hogy az ifjúságot a termelésben való közreműködés jelentőségére figyelmeztessék. Buzdítsák •— a kölcsönös segítség elvére uta­lással is — azokat a tanulókat, akik az emii­tett módon igénybe véve ninicsenek, de körül­ményeiknél fogva a mezőgazdasági munká­ban jártasak és erre képesek, hogy község­beit, segítségre szoruló gazdálkodóknak a termelésben segédkezzenek. Végül pedig igyekezzenek ott, hol a helyi viszonyok erro alkalmasak, a fentebbi módokon igénybe nem vett, önként jelentkező s testileg fejlettebb tanulókból a konyhakerti termelés céljaira, az alább részletezendő módon, termelő cso­portok' ri szervezni. (Az ilyen konyhakerti ter­melés, eredményessége esetétón, gazdasági hasznossága és a közös munkával járó neve­lés hatása mellett munkával szerzett, tehát tiszteletreméltó anyagi előnyt is nyújthat s a termelésben résztvevők kétszeresen tennének eleget a nagy idők hívásának, hn e munká­juk gyümölcséből az elesett hősök árváinak javára áldoznák. A termelésre, amennyitón e célra meg­felelőek, elsősorban az iskola birtokában levő s müvelésre nem használt területeket (iskola­kert. udvar, játszótér) kell felhasználni; ezenkívül alkalmasak o célra beépítetlen, ille­tőleg parlagon heverő városi (községi) tel­kek, kertek s a faiskolának gyümölcsfákkal be nem illtetett táblái. Célszerű, bogy egy városbau (községben) levő iskolák a felhasz­nálható területek kijelölése tárgyában közös egyetértéssel járjanak el s e végtói, valamint a birtokukban nem levő területek ellenérték nélkül való átengedésének kieszközlése vé­gett, elsősorban az illető város (község1) ha­tóságához forduljanak. íA telkek kiválasztá­sánál nagy gondot kell fordítani a művelésre való alkalmasság megállapítására. Köves, kavicsos területek, valamint épületek által teljesen körülzárt kisebb területek nm alkal­I masak. A termelendő növények megválasztá­1 sánál a talaj minősége, éghajlati viszonyok stb. s a belyi„szükséglet az irányadó. Ha vánsnak (községnek) kertészo, vagy máa gazdasági alkalmazót ja van, vagyiha helyben valamely gazdasági tanintézet vagy gazda­sági szakértő 'hivatal működik, ezek, ilyenek hiányában pedig kiválóbb hely tói i gazdák felkérendők véleményadásra, a telkek kivá­lasztására és megmunkálásuk módjára, néz­ve. Az egyes iskolák a termelést külön szer­vezzék meg s egy iskolán belül is célszerű a szóbanforgó munkákra vállalkozó ifjúságot egy-egy tanitó, tanár vezetése alatt kisebb csoportokra osztani s egy-egy csoportnak meghatározott területrészt engedni át müve­lésre. Az állami és a közalapítványokból fentartot iskolák a vetőmag beszerzésére kü­lön engedély kérése nélkül 30 K-ig terjedő előleget vehetnék igénybe átalányuk, illető­leg költségvetésük megtakarításának ter­hére. (Azoknál az iskoláknál, amelyek melVett gondnokság van szervezve, az előleg igénybe­vételéihez, valamint általában az egész mtmkia vezetéséhez a gondnokság ihozájáralása szük­séges. Nem állami iskolák természetesen sa­ját fen tartóik illetékesek költségeket előle­geket előlegezni. A szerszámokról — az eset­leg az iskola birtokában levő szerszámok.fel­használásán kivül — a munkában résztvevők igyekezzenek gondoskodni. Végül a konyhakerti növények termelé­sének fokozása érdekében a tanuló-ifjúság munkájának szervezésén kivül kívánatosnak tartom, hogy az önálló gazdasági néipiskolák ingyenes szétosztás végett, fölös palántákat neveljenek. (Elsősorban az iskola növendékei közöt kell a palántákat, kiosztani, oly óéitól, hogy ezeket a tanulók hozzátartozóik gazda­ságában további termelésre használják. Hevesebb harc a Dngeszternél és Bukovinában. Bécs, március 22. Az orosz harctéren a Dnyeszter mentén és a bukovinai harc­vonalon a harcok hevessége növekedik, s egyes helyeken a tüzérség tevékenysége élénken iokozódik. Különösen Pflanzer-Bal­íin hadseregének harcvonala előtt lett na­gyobb az ellenség tevékenysége. Franciaország óriási véráldozata Genf, március 22. A „Journal"-ban Hum bert szenátor konstatálja, hogy Franciaor­szág ebben a háborúban szih'etségesei kö­zött a legnagyobb véráldozatot hozta, nem véve ki Oroszországot sern. Elérkezett azon­ban az idő, amikor Franciaországnak kí­mélnie kell emberanyagát. A szövetségesek­nek még nagy embertartalékaík vannak, mig Franciaország már ott tart, hogy a munkásokat a gyárakban rokkantakkal kell pótolnia és kiképzésre behívta már a 47 és 48 éveseket is. A szenátor hangsúlyozza, lrogy a szövetségeseknek is meg kell végre iesziteniök erejűket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom