Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-20 / 218. szám

i I rr.'~Tl • llilllnl 'Ili i III i.mnrr lf ~itt- nUlftir A szeptemberi közgyűlés első napja. — A gázvilágítás korlátozása és a közbiztonság. — Drágább lett a fürdő. — Rokkant katonák a városi bérszékeknél. — Megint közélel­mezési interpelláció. — (\Saját tudósítónktól.) Szeged törvény- j hatósági bizottsága szerdán délután 4 órakor dr. Kelemen Béla főispán elnöklésével köz­gyűlést tartott. A tárgysorozatra kitűzött tárgyak száma meghaladja a nyolcvanat és a közgyűlés hat óráig csak az interpellációk­kal és indítványokkal tudott végezni. Hat óra után gyorsabban perdült a tárgyalás, de á legnagyobb jóakarat mellett is csak a tárgysorozat ötvenedik pontjáig tudtak jutni. Hét órakor a közgyűlés folytatását csütörtök délutánra halasztotta a főispán. A közgyűlés megnyitása után Ü.,cfc Li­pót tb. tanácsos fölolvasta a polgármester havi jelentését, amit a közgyűlés egyhangú­lag tudomásul vett. Következett volna Boros József felsőtanyai gazda interpellációja a Ha jabács kántor ellen megindult vizsgálatok, ügyében, miután azonban az interpelláló a közgyűlésen nem jelent meg, ezt a tárgyat levették a napirendről. Juhász Antal amiatt interpellálta meg a polgármestert, hogy van-e tudomása arról, hogy a bevásárlási és őrlési engedélyek kiadó sáaál nem történt kellő gondoskodás a rend fonta rtásáról? A tolongás ugyanis itt — az interpelláló szerint — nem egyszer egyenesen életveszélyes volt. , Balogh Károly válaszában közölte a rend f ön tartására tett intézkedéseket. Rend­őrök és katonai rendőrök ügyeltek a rendre s általában minden lehető gondoskodás meg­történt, hogy zavarok elő ne fordulhassanak. Hogy mégis fordult elő tolongás, lárma, ez nagyrészt a közönség fegyelmezetlenségétől van. Augusztus első napjaiban 30.000 ember­nek fogyott ki a lisztje, do senki sem akart várni; mindenki egyszerre követelte a pót­lást Ha igy fölborult a rend, igazán nem lehet rajta esudálkozni. Kéri válasza tudomá­sulvételét. Juhász hosszan indokolta meg, miért nyújtotta be interpellációját. Még vele szem­ben is goromba volt egy rendőr —• hangsú­lyozta. Azt kívánja, hogy az ilyen vitéz rend­őröket az olasz harctérre vigyék el. hogy ot-t, mutassák meg hősiességüket, Indítványozza, uogy — ha még jövőre is háború lenne — az őrlési és vásárlási igazolványokat kerületen­kin t osszák ki. A közgyűlés egyébként Balogh válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Következett harmadik interpelláció, amelyet dr. Vegman Ferenc intézett a főkapitányhoz a gáz világítás kori átázása , és a közbiztonság ügyében. Az interpelláció szerint „a város közönsége és polgársága körében általános az aggodalom, hogy tekintettel a város terü­letén korlátozott közvilágitásra, miként ol­dódik meg a sötétség uralma alatt a közvilá­gítás. Hz a körülmény, ,mondja Wegmann teszi kötelességemmé, hogy tisztelettel kér­jem a polgármester és főkapitány urakat, történt-e és mileyn intézkedés a közvilágítás korlátozása folytán beállott körülményekkel szemben arra nézve, hogy a város területén a vagyon és személyes biztonság s egyáltalán a közbiztonság minden tekintetben megóvas­sók. Szükségessé teszi ezt az interpellációt és tiszteletteljes kérdést az a tudott körülmény, hogy a város rendőrségi létszáma annyira megcsappant, hogy-ilyen létszám mellett le­heetlenség hinni azt, hogy a város területén a közbiztonság csak némi megnyugvással is megoldást nyerhessen. Dr. Szalay József főkapitány azt vála­szolta, hogy a csekély létszámú rendőrle­gén ysé g-g- 1 és detektivtest Ülettel ig minden lehetőt elkövet a közbiztonság kielégítő fön­tartáeára. A városban őrjáratok cirkálnak állandóan támogatja a rendőrséget munká­jában a katonai rendőrség is. Kéri a közgyű­lést, vegye tudomásul válaszát. Dr. Vegman Ferenc nem azért interpel­lált, hogy indítványt, tegyen, bár annak is lenne helye. Azonban a hatóságnak jól meg kell gondolni a dolgot, mi lesz, ha majd dél­után 4 órakor már sötét lesz. Már most ia betörések történnek a Szécbenyi-téren. A ha­tóságnak érintkeznie kell a katonasággal, hogy a katonai rendőrség legalább télen át a polgárságnak is rendelkezésére álljon. A vá­laszt egyébként tudomásul veszi, amit meg­tett a közgyűlés Ls. Következtek az indítvá­nyok és köriratok, amelyeket lapunk más he­lyén ismertetjük. (A tanácsi előterjesztések első tárgya a gőzfürdő megnyitóéi és a fürdő jegyek árá­nak emelése volt. Ezt az ügyet Bokor Pál helyettes polgármester ismertette. A minisz­teri rendelet — úgymond — megengedte, hogy a fürdők vasárnapon, kivül a hét há­rom napján működjenek. A város igy üzem­be. helyezi a gőzfürdőt, amely már hónapok óta zárva van. A városi fürdő október elsején megnyilik. Miután azonban a munkabérek és a fürdőhöz szükséges egyéb anyagok ismét horribilis mértékben megdrágultak, a mai fürdődijaknak 100 százalékos emelését java­solja .a tanács. Az elsőrendű fürdőjegyek ára még igy is csak 2 korona 40 fillér lesz. A közgyűlés ehhez a javaslathoz hozzászólás nélkül egyhangúlag hozzájárult. Bokor Pál referálta, hogy Buehwald Ár­min, a korzói bérszékek bérlője 1018-ban le­járó szerződése ujabb hat évre való meghosz­szabbitását kérte, az eddigi 960 koronás évi . bérleti ár Helyett évi 800 koronás hérosz­szegért, amivel szemben azonban 100 uj bér­széket állit be már jövőre, amelyek a szer­ződés lejárta után a város tulajdonába men­nek át. Kerner Lajos azt indítványozza, hogy a szerződést ne hosszabbítsák meg, hanem majd nyilvános árlejtésen adják bérbe a bér­székeket. Bokor Pál a tanács nevében kije­lenti, hogy a tanács ebhez az indítványhoz hozzájárul. Dr. Kószó István figyelmébe ajánlja a tanácsnak, hogy néhány rokkant katonának itt könnyen adhat kenyeret a vá­ros. A közgyűlés elhatározta, hogy a szerző­dést nem hosszabbítja meg és utasítja a ta­nácsot, gondolkozzék olyan megoldási mó­don, hogy a bérszékeknél néhány rokkant A-e* nyérhez jusson. A város esetleg házilag fogja kezelni a bérszékeket, Dr. Gaat Endre ismerteti a belügymi­niszter leiratát, melyben a miniszter jóvá­hagyja a tüdőbeteggondozó létesítésére meg­szavazott 100.000 koronás hozzájárulást. A közgyűlés ezt tudomásul vette azzal, hogy a 100.000 korona fedezetére a 12 milliós köl­csönt jelöli ki. A közgyűlés a tanács javaslatára hozzá­szólás nélkül hozzájárult a viijJmi szabály­rendelet olyan módosításához, hogy a rendőri és tűzoltói ügyeleti és a szegényalapi dija­kat ötven százalékkal fölemeljék, A közélelmezési hivatal bemutatott nyers, mérlegét a közgyűlés szintén egyhangúlag és hozzászólás nélkül elfogadta. A rendkívüli alap részére 300.000 korona póthitelt engedélyeztek és egyhangúlag hoz­zájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a bérkocsi viteldíjakat nfiíbb husz százalékkal fölemel­jék. Még néhány adminisztratív ügy letár­gyalása után dr. Kelemen Béla főispán a közgyűlés folytatását esti hét órakor csütör­tök dólűtáp 4 órára halasztotta, Szeged. 1917. szeptémfc 30. •Iinrr.i, ., II *innMim .. ••! • ••' Kettős gyilkosság Nagy­becskereken. iVágybécskerekről jelentik: Mióta a sző­lőérés ideje tart, az esteli és éjjeli órákban nap-nap után fordulnak elő szőlőlopások, agy, hogy a szőlőtulajdonosok mindenfelé éj­jeli őröket állítottak fel. A Bihnioegdéle sző­lő öreg 62 esztendős csősze Jégl Fereno 6-án és 13-án éjjel már rajtakapott szőlőtolvajokat munkaközben és ezeket egy régi rendszerű elöltöltő puskából leadott lövéssel elijesz­tette. Az öreg csősz és felesége péntek éjjel 10 óra tájban a házőrző kutya ugatására fi­gyelmessé lettek, amire mindketten kimentek a csőszházból. Amint a szőlő szélére értek, lát­ták, hogy egy pár katona jön ki a szőlőből. Ebben a pillanatban az egyik katona minden szó nélkül elsütötte fegyverét s a golyó az öreg Jéglt oly szerencsétlenül találta, hagy az szó nélkül összeesett s azonnal Meghall-, A lövés után » katonák elfutottak. A szomszéd csőszei hallván a lövést elő­siettek és amint, a helyszínére értek, a me­nekülőket üldözőbe vették, Nnjiá- Károlyt. Csiberszki Lázárt és Csiberszki]Milánt, ami­kor a menekülő katonákat mjntegy 50 lépés­nyire megközelítették; azok ismét lövéssel fo- . gadták s a gyors egymásutánban leadott há­rem lövés köziil az egyik Csiberszki Lázárt szintén halálosan érte. A másik két lövés ket­tőjüknek nadrágját fúrta keresztül, amire eb futottak. A csendőrséget éjféltájt értesítették az esetről, amire azok rögtön kimentek a hely­szinére és a szemtanuk első vallomása alap­ján azonnal a katonák kézrekeritésére indul-­tak, t!e azokat az éj folyamán nem tudták feltalálni. Szalzer járásőrmester intézkedett, hogy a csendőrök a laktanyákban a fegyvere­ket megvizsgálják, igy talált a Pál Miklós és Zelei Mihály alőrmesteekből állott járói* a 12-ik gyalogezred géppuskás pótszázadá­nak őrszobájaban egy gyalogsági fegyvert, amelyről meglátszott, hogy abból friss lövést tettek. Ezen a nyomon elinduva dr. Deák Vidor rendőrkapitány, Szalzer Adolf és Pal­kó Sándor járásőrmesterek szombaton reggel a géppuskás laktanyába mentek s a géppus­kás osztag embereit összegyűjtve, azok közül 8 katonának kenyeres tarisznyájában szőlő­szemeket és szőlőlé ve lel jrt találtak. A katonák közül azok, akikaz éjjeli, kirándulásban nem vettek részt elmondották, hogy nekik Szikorq Benedek nevű gyalogos még az éjszak^ mon­dotta „Molnárral az éjjel történt valami, majd reggel meghalljátok." Erre elővették Szikora Benedeket és Molnár Jánost, akik eleinte tagadni próbáltak, de később beis­merték, hogy Szikora Benedek Laczkó József ; nevű társával péntek délután 8 óra tájban elindult szőlőt lopni és a régi vasúti állomás; közelében találkoztak Molnár Jánossal, aki­nél fegyver volt. Igy indultak el a Balrnweg­•féle szőlő felé, ahol már az előző napokon is. jártak, de ahonnan a csősz elzavarta. A gyilkosság lefolyását nagyjában ugyani ugy adták elő mint Jégl Ferenené, azzal ai különbséggel, hogy Molnár csak akkor hasz­nálta a fegyverét, amik/r a csősz már rájuk lőtt. Molnár János a töltényeket. Farkas Jó­zsef gyalogostól kapta, akit Molnár megkért, hogy szerezzen neki töltényeket, A katonák beismerő vallomása alapján Molnár Jánce, Laczkó József, Szikora Benedek és Farkas József gyalogosokat letartóztatták é.s őket a temesvári es. és kir. hadosztály bíróságnak adják át. A Möwe munkában a tengeren.

Next