Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-26 / 223. szám

SzáznyolcvanhatmiUió kororjéi ér Szeged vagyona. (Saját tudósitónktól.) Néhány nappal ez- | előtt megírta a bélmagyarország, hogy Ugrón | Gábor belügyminiszter fölhívást intézett a vá- l r<»s hatóságához, melyben kimeri > jelentést kért arról, hogy milyenek jelenleg a váróé vagyoni viszonyai, milyen vagyonváltozások­álltak elő a háború ideje alatt a város háztar­tásában, melyek a városi terhelő háborús ki­adások és azok a beruházások, amelyeket kö­zelesen clodázhatatlanul megvalósítani kell. A leirat megérkezése után a városi számvevőség nyomban munkához látott és kedden már el is készültek a miniszter által kért kimutatással. Ezek a sok milliós számadatok rendkívül ér­dekesek, és ezt az érdekességet csak fokozza, hogy a miniszter kikötése szerint a számadási nem a városi vagyonleltár szerint, hanem a mai viszonyoknak meg falelőleg készítették el. A jelentést, amelyet szerdán terjeszt föl a város a belügyminiszterhez, kimutatja, hogy a békeévekben 56 millió koronára becsült városi vagyon a mai viszonyok között százharminc millió koronára emelkedett. A város összes va­gyonának mai értéke mintegy száznyolcvanfiat millió és 140.500 koronára rag. Ezt a vagyont összesen harmincnyolc millió és 272,000 ko­rona kölcsön terheli. Ezzel szemben az 1916. évi vagyonleltár ennek az e'vnek végén 56 mil­lió korona városi vagyonról számol be. A kimutatás ezután szemléltetően kimu­tatja, hogy a háborús viszonyok következtében a városra 1915-ben 856.754,1916-ban 1.129,000 korona tehertöblet hárult és 1917-ben előre­láthatólag ez a tehertöbblet 1.087,000 korona lesz, A város tehát készpénzben 3.072.754 ko­ronát fizetett rá a háborúra 1915. január else­jétől 19! 7. december 31-lg. Ez a három milliós veszteség a kimutatás szerint a hadisegélyekbői, katonai elszállásolási költségekből, a járványok elleni védekezések­ből, a hadbavonult városi alkalmazottak helyet­tesítésének költségeiből, segélyezésekből, drá­gaság! segélyekből, a polgárőrség költségeiből, Bulgáriában rövid időn belül váriák a háború végét. Szófia, szeptember 24. Az Est tudósilója jelenti Szófiából: Az itteni lapok, valamint a politikai körök is igen kedvezően magyarázzák a központi hatalmaknak a pápa jegyzékére adott válaszát. Beszeltein tekintélyes kormánypárti és el­lenzéki politikusokkal és mindannyian egybe­hangzóan azt mondották, hogy Magyarország és Ausztria, valamint Németország jegyzéke semmi kívánni valót sem hagy hátra és a ben­nük hangoztatott elvek teljesen fedik a bulgár törekvéseket is. Bulgária nemsokára szintén megadja a választ a pápa jegyzékére, amely­ben bizonyára oly béke mellett fognak állast foglalni, amely megfelel a bulgár erdekeknek. Az antat mindig azt hangoztatta, hogy a mos­tani borzasztó háborúnak többé nem szabad megismétlődnie. Nemetország és a monarchia jegyzéke hangoztatja, hogy ugyanezt a felfo­gast vallják a központi hatalmak vezető körei is. Ha az antant hatalmai csak félig olyan kedvezően fogadják a pápa kezdeményezesét, mint a központi hatalmak, ha nem ragaszkod­nak többé regi felteteleikhez, amelyeket a mtilt telen a központi bataimak bekejavaslatára va­laszkeiTt felsoroltak, akkor igazan remélni le­het? hogy a haboru vege aranylag közel van. j az általátios drágaság következtében kimerült j költségvetési hitelek póthiteleiből, a bevételek­I nél a földhaszonbérek visszaeséséből, kövezet­vámdijak, helypénzdiják, városi átiratási dijak, e's egyéb városi jövedelmek visszaeséséből ál­lottak elő. A jövedelemcsökkenésekről a java­dalmi bizottság elé terjesztett jelentésekről egyébként havonkint pontos kimutatást közölt a Délmagyarország. Nagyon érdekes jelenség, hogy amig á bérletek, a föld és a termények árai napról­napra emelkednek, a városi földhaszon bérle­teknél nagyarányú csökkenés mutatkozik. Leg­érdekesebb példa erre a tápéi rét, anteiy a há­ború előtt mintegy 300.000 koronát jövedel­mezett és jelenleg, miután a bérlői elhagyták bérleteiket, alig jövedelmez százezer koronát, Jelenti még Scultéty Sándor városi főszám­vevő, hogy a föltétlenül szükséges beruházások igy alaku!nak : a fehértói halgazdaság létesítése négy millió, bérházak és szükséglakások építése öt millió, a Buvártó föltöltése egy millió öt­százezer, a Kossuth lajos-sugáruí harmadik szakaszának burkolása egy millió ötszázezer, a tanyai kisvasút építése öt millió, a tiszai köz­úti vashid kijavítása négyszázötvenezer, a köz­vágóhíd kibővítése egy millió, a kövezett utak kijavítása két millió, a fogadalmi templom tető alá hozása három millió, a városi közkórház fölépítése öt millió korona költséggel. A beru­házási programpontok közül legsürgősebbnek jelöli a főszámvevő a közúti hid kijavítását és a fogadalmi templom tető alá hozását. A fő­számvevő véleménye szerint ezeket a munká­kat már a legközelebbi időben, legkésőbb 1918 tavaszán el kell végeztetni, A beruházási prog­ram végösszege 28.450.000 korona. Végül jelenti a főszámvevő, hogy 1913 óta a város az ötven százalékos pótadó mérvét tartotta fönn. Az egyébb adók kisebb eltérések mellett megmaradtak az eredeti kirovások szín­vonalán. Itt különben is élénken beszélnek a közeli békekilátdsokról, amihez nem csekély mértékben hozzájárul a német császár és a bulgár király közti találkozás, másrészt Enver pasa és Zse­kov bulgár fővezér összejövetele a szófiai pá­lyaudvaron, A balkáni katonai helyzet ugy a tőrök, mint a bulgár fronton hasonlíthatatlanul ked­vezőbb mint az ellenségé, amely például a macedóniai arcvonalon az eddigi sok áldozat és fáradtság ellenére sem képes nagyobb tá­madást kezdeni. A Vatikánt kielégítette a központi hatalmak válasza Lugano, szeptember 25. Vatikáni körökben azt hiszik, hogy a pápához intézett német, va­lamit magyar és osztrák jegyzéket még ki fog­ják egészíteni, különösen a politikai és területi vitás kérdésekre vonatkozóan. A kiegészítés vagy .a birodalmi kancellár legközelebbi beszé­dében, vagy pedig a diplomáciai eszmecsere folytatásával fog megtörténni. Azzal, hogy a központi hatalmak hozzájárultak a pápa ajánla­tához, egyszersmind megteremtették az alapot a tárgyalások folytatásának lehetőségére. A központi hatalmak válaszjegyzékei teljes mértékben kielégítik a szentszékel A pápa vé­leménye szerint nincs akadálya annak, hogy a hadviselő felek indst már eszmecserét kezdjenek a békéről s az alap meglévén, a részletkérdése­ket megbeszéljék. A pápa békejavaslatának nem volt egyéb célja, mint megjelölni a főbb irányelveket és módot adni arra, högy a had­viselő államok képviselőt összetiiüéssehfek, ami most megtörténhetik. Angol lapok a német vélaszfegyzék ellen, Rotterdam, szeptember 25. Az angol lapok­nak a központi hatalmak válaszjegyzékéről írott véleményeiről még a következőket jelentik Londonból: A Daily News, a békésebb irányú liberá­lisok lapja nagy ientőséget tulajdonít annak, hogy a német kormány nyíltan szakit a mili­tarizmussal, Ha ez a szándék őszinte, akkor talán már a birodalmi kancellár csütörtöki be­szédéből tisztán ki fog tűnni, hogy mennyire megy a német kormány ebber. az irányban. A Momingpost gyanúsnak tartja a válasz­jegyzéknek a tengerek szabadságára vonatkozó részét, mert Szerinte Németország ezzel főképp arra gondol, hogy ellenőrző szerepet kapjon a Keleti-tengeren és a Fekete-tengeren. Ebből következik, hogy a németek egyik békefeltétele az orosz partok megszerzése Rigáig és a Dar­danellák további török birtoka. A lefegyverzésre vonatkozólag a Morningpost azt irja, hogy a Hohenzollernek szava értéktelen és nem marad más hátra, mint folytatni a háborút, A Daily Telegraph szerint a német csá­szárral csak akkor lehet békét kötni, ha a né­met jiép kezeskedik a császár szaváért, A le­szerelés és a döntőbíróság elismerése jelentős haladás, de a németek ezt a napoleoni frázis­tól, a tengerek szabadságától teszik függővé. A Daily Mail és a Times most is a leg­harciasabb álláspontot foglalja el. Az előbbi szerint a Hohenzollernekkel nem lehet becsü­letes, tartós békét kötni és a németek nyilván azért akarnak békét, mert félnek Haig tábornok győzelmes csapataitól és a nagy amerikai had­seregtől. POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk telefoíijelentóse. — (Készül a választójogi tőrvény re­formja.) Vázsonyi Vilmos szüntelenül dolgozik a választójogi reformon. A törvénytervezet mun­kájával már annyira előrehaladt, hogy az alap­javaslat a legközelebbi minisztertanács elé lesz terjeszthető. Ezzel kapcsolatban a „S Órai Új­ság" azt irja, hogy az uj tervezet alapja a 24 éves korhatár, értelmi cenzusként vidéken az rni-olvasni tudást, a városokban pedig a négy elemi végzettséget állapítja tneg. A nemzetiségi veszedelem ellen való védekezésül a választó­jogi javaslattal egyidejűleg törvényjavaslatot fog­nak beterjeszteni a B. t. k. néplázitási, haza­árulási és felségsértési paragrafusainak megfe­lelő módosításáról. Ezen javaslat és a választó­jogi javaslat között junktimot fognak kötni. A választhatóság korhatára továbbra is 30-ik élet­év betöltése marad. A képviselőjelölt ajánlóira nézve a Károlyi-párínak az a felfogása, hogy vissza keli állítani a régi törvény intézkedéseit, hogy az ajánlók száma tíz személyből álljon. (Mtiriszterek hazaérkezése ) Serényi Béla kereskedelemügyi és Mezőssy öeia földmive­lésiigyi miniszter kedden reggel Bécsből vissza­érkezett Budapestre. (Wekerle a kíráíynáL) Wekerle Sándor miniszterelnök kedden reggel a király tartózko­dási helyére utazott és a délelőtt folyamán ki­hallgatáson jelerrt meg a királynál.

Next