Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1918-02-07 / 30. szám
§ __ ____ — Kitüntetések. A király Ritter Károly 46, ! -gyalogezredM! őrnagynak, Grósz Lajos 40. j gyalogezredháli tartalékos hadnagynak és fí.piyler Károly 46. gyalogezredben századosnak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz maga tartásuk és kitűnő szolgálatuk elismeréseül a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadi ékítménnyel és a kardokkal adományozta. — Március 15 — nemzeti ünnep. Pestvármegye törvényhatósága feliratot intézett a kormányhoz, amelyben azt kérte, hogy április 11-ike helyett március 15-ikét iktassák törvénybe mint nemzeti ünnepet. Ezt a felterjesztést Pestvármegye pártolás céljából megküldte az összes törvényhatóságoknak igy Szegednek is. A felirattal a legközelebbi közgyűlésen fog Szeged foglalkozni. — Klofác interpellációja. Bécsből jelentik: Klofác cseh képviselő és társai interpellációt fognak intézni Sekllcr minisztereinökliöz a Németországgal folyó gazdasági tárgyalások ügyé ben. Az interpellálok részletes jelentést kérnek 8 tárgyalások eddigi eredményéről. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter, mint a hivatalos lap szerdai száma közli, Csikop István szegedi posta- és táyirdatisztet posta- és távirdá'főtisztté nevezte ki. — A szegedi alkalmatlanok behívása. Szerdán délután két órától hétig tartotta meg első ülését a szegedi alkalmatlanok behívására alakított bizottság dr. Tóth Mihály katonaügyi tanácsos elnöklésével. Az alkalmatlanok ujabb behívását tudvalevőleg bizottság utján végzi a katonaügyosztály, hogy kellőképpen mérlegelhessék az alkalmatlanok alkalmaztatási és személyi viszonyait. A bizottság a méltányosság legteljesebb szem előtt tartásával végzi munkáját. Mint tudvalevő, Szegedről ujabb 202 alkalmatlant kiván a honvédelmi miniszter. Hogy a behivások könnyen történhessenek meg és a kivánt számot előállíthassák, a katonaügyoszíály a tárgyalásokra mintegy 600 alkalmatlant idézett meg. Ezekből válogatják ki azokat, akik leginkább nélkülözhetők. A behivottaknak m 'ÉrntfÁmmmM 1 I nagy megnyugtatásául szolgáihat, hogy vala| mennyien Szegeden fognak szolgálni. A bizottság az öt-hat gyermekes családapákat minden további nélkül elbocsájtja. — Tiszát beválasztották a Kísfaludy-társaságba. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Kisfaludy-társaság tagválasztó közgyűlése szerdán délután a.megüresedett tagsági helyre gróf Tisza Istvánt választotta meg, — A legénységi zsold felemelése. A német nemzeti párt vezérlő bizottságának ülésén Knirseh és Teuffel képviselők indítványára elhatározta, hogy lépéseket tesz a kormánynál az iránt, hogy a legénységi zsoldot sürgősen emeljék fel. A párt ugyanilyen értelmű javaslatot nyújtott be a képviselőházban. — A falvakból nem hívjak be az alkalmatlanokat. Aradról jelentik: Az Aradi Kereskedelmi és iparkamara Barabás Béla főispán utján távirattal fordult báró Szurmaij Sándor (honvédelmi miniszterhez és báfő JJazay Samuihoz, hogy sürgősen módosítsák az alkalmatlanok behívására vonatkozó rendeletet, miután az a városi lakosságot súlyosan sérti. A. rendelet értelmében ugyanis csak a hétezer lélekszámon felüli (helységekből és csak a 24 éven felüli alkalmatlanokat szabad behívni. A kamara az összes községekre kéri a behivások kiterjesztését, hogy ne kelljen a városoknak q falvak helyet is alkalmatlanokat állítani. — Egy szegedi rokkant főidet kér a várostói. Ismeretes, hogy Szeged törvényhátóságának egyik közgyűlése kimondta, hogv a háborúból hazatért rokkantakat a város nagyobb mértékben támogatni fogja. A tápéi réten 36 hold földet engedne át a város a rokkantaknak, a földeken (házakat emelnének,, szóval rokkant-telepet létesítene a város a tápéi réten. Első öt esztendőben a város a, földet és házat ingven adná. a további esztendőkben mérsékelt, emelkedő bért fizetnének Szeged, 1918. január 7, J lön a béke! k érte. Persze a terv megvalósítása még meszsze van, de a városhoz szerdán megérkezett az első kérvény a földért és lakásért. Törköly. István, Árvíz-utca 6. szám alatti lakos, rokkant-katona a kérelmező, aki a mozgósításkor vonult be a 46-osokhoz, megjárta a szerb és orosz harcteret, ahol súlyosan megsebesült. Tőből levágták az egyik karját és augusztus 30-án, mint hadirokkantat hazahocsájtották. A kérvényt a város kiadta a népjóléti bizottságiak. de az ügy csak a háború végével fog tárgyalás alá kerülni. — Faárverés. Amig a szegényemberek szorgalmasan lopkodják a Makkos-erdő fáit, az üres telkek kerítését, addig a város, mint tulajdonos, elárverezteti az utcákon, köztereken kibetegedett, elöregedett különböző fákat. Odvas, szúette fákat, amelyek mégis'esak friss ágakat, árnyatnyujtó leVél lombokat öltöttek magukra díszül és takargatták, titkolták halálos betegségüket, amelyektől most végleg megszabadította őket. a fejszecsapás. A hatóság azzal vigasztalja az utcákat, hogy u,i, friss növendékfákat ültet a helyükbe. Azok is megnőnek az idők során. Az öregeket pedig elárverezik. Hivatalos hirdetések adják tudtul, liogy itt, meg amott faárverés lesz. A nép, ácsok, kádárok, bognárok, szegényemberiek, kisgazdád össziásereglenek és várják pontos időre a város gazdászát: Völgyeim Jánost. (Mikorra megérkezik, a kidöntött fák fölött már megtörtént a .szemlélődés. Mindenki tisztában van vele, hogy melyik, mily szempontból lenne célirányos és most már csak az a kérdés, hogy melyiknek mi lesz az ára. Ki, mennyit fog igérni érte? Persze, ez magántitkot képez és a fatörzsek többnyire csak ócsároltatnak. Görcsös, görbe, hasadékos, féregrágta, szóval hiba van bennük bőven mindaddig, amig a város gazdásza egyet nem sodor a hatalmas fekete bajuszán, aztán szapora szóval biztatja a magyarokat: —t (No, embörök, sebcsen, mert este lösz. .Akácfa. (Szép, egészséges. Kocsi tengelynek, lőcsnek való. (Hatvan korona. —< Drága, drága, — zúgják ia magyarok. Negyven is jó lösz érte. —I Akkor hatvanöt az ára, — Hatvanat adok érte, —i szól egy öreg magyar. ' j r—- Nem lehet. Hatvanöt. — Hatvanhárom, — kiált bele valaki . •— Hatvanhat, —i emelik más oldalról, i— Hatvanhat , , . — Hetven, —• kiált egy rosszlábu iparos. A nép zúgni kezd: Nem járja; A város megvágja az embereket. Nem lehet megélni. Ks az akácfatörzs hetven koronáért elkel, A pénz lefizetődik. És tovább mennek a magyarok. A gazdászt közrefogják, puhítani próbáljak. A kapacitál ás nem megy. —< Szilfa, emberek. Nyolcvan korona. Ki többet? — Nem kell, nem kell. És végül a szép, egészséges szilfa elkel 120 koronáért. , Igy folytatódik a város utcáin az árverés. A gazdász jó üzleteket csinál a városnak, a licitálók mérgelődnek, de vásárolnak, mert a fa. kell, a munka nem állhat és ha. nehéz is az élet, a drága fából még drágább áruk kerülnek elő. Drágák, mert a paraszt ma már csak féder es kocsin szeret járni és egy közönséges 'akácfakocsiért 1200 koronát is szívesen fizetnek. Licitálnak öreg akácfákra . . . a bőrünkre. — Városok versengése. A temesvári második műegyetemet még fel sem állították, már is jelentkeznek a harmadik műegyetemet igénylő városok: Miskolc és Kassa. Miskolc. Kassa ellenében, már memorandummal fordult Apponyihoz, hogy a harmadik mtiejfye* • Telefon: !S»Ó8ÉG 455. K0RZŰ MOZI R.-T. Igazgató: VAS SÁNDOR. Ü Telefon : P Hindu 11-85. Szerdán és csütörtökön. Szenzációs dráma. Íz eiÉriH Nagy dráma 4 felvonásban. Inkognitó vígjáték 3 felvonásban. A főszerepben Albert Paullg. * Az előadás kezdete [elyárak: 5, 7 és 9 órakor. Zsölye 1.50, I. hely 1.20, K., — K. III. hely —70. fill.
