Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-07 / 30. szám

§ __ ____ — Kitüntetések. A király Ritter Károly 46, ! -gyalogezredM! őrnagynak, Grósz Lajos 40. j gyalogezredháli tartalékos hadnagynak és fí.piyler Károly 46. gyalogezredben századosnak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz maga tartásuk és kitűnő szolgálatuk elismeréseül a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadi ékít­ménnyel és a kardokkal adományozta. — Március 15 — nemzeti ünnep. Pest­vármegye törvényhatósága feliratot intézett a kormányhoz, amelyben azt kérte, hogy április 11-ike helyett március 15-ikét iktassák törvénybe mint nemzeti ünnepet. Ezt a felterjesztést Pest­vármegye pártolás céljából megküldte az összes törvényhatóságoknak igy Szegednek is. A fel­irattal a legközelebbi közgyűlésen fog Szeged foglalkozni. — Klofác interpellációja. Bécsből jelentik: Klofác cseh képviselő és társai interpellációt fognak intézni Sekllcr minisztereinökliöz a Né­metországgal folyó gazdasági tárgyalások ügyé ben. Az interpellálok részletes jelentést kérnek 8 tárgyalások eddigi eredményéről. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter, mint a hivatalos lap szerdai száma közli, Csi­kop István szegedi posta- és táyirdatisztet posta- és távirdá'főtisztté nevezte ki. — A szegedi alkalmatlanok behívása. Szerdán délután két órától hétig tartotta meg első ülését a szegedi alkalmatlanok behívására alakított bizottság dr. Tóth Mihály katonaügyi tanácsos elnöklésével. Az alkalmatlanok ujabb behívását tudvalevőleg bizottság utján végzi a katonaügyosztály, hogy kellőképpen mérlegel­hessék az alkalmatlanok alkalmaztatási és sze­mélyi viszonyait. A bizottság a méltányosság legteljesebb szem előtt tartásával végzi mun­káját. Mint tudvalevő, Szegedről ujabb 202 al­kalmatlant kiván a honvédelmi miniszter. Hogy a behivások könnyen történhessenek meg és a kivánt számot előállíthassák, a katonaügyosz­íály a tárgyalásokra mintegy 600 alkalmatlant idézett meg. Ezekből válogatják ki azokat, akik leginkább nélkülözhetők. A behivottaknak m 'ÉrntfÁmmmM 1 ­I nagy megnyugtatásául szolgáihat, hogy vala­| mennyien Szegeden fognak szolgálni. A bizott­ság az öt-hat gyermekes családapákat minden további nélkül elbocsájtja. — Tiszát beválasztották a Kísfaludy-tár­saságba. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Kisfaludy-társaság tagválasztó közgyű­lése szerdán délután a.megüresedett tagsági helyre gróf Tisza Istvánt választotta meg, — A legénységi zsold felemelése. A német nemzeti párt vezérlő bizottságának ülésén Knirseh és Teuffel képviselők indítványára elhatározta, hogy lépéseket tesz a kormány­nál az iránt, hogy a legénységi zsoldot sür­gősen emeljék fel. A párt ugyanilyen értel­mű javaslatot nyújtott be a képviselőházban. — A falvakból nem hívjak be az alkal­matlanokat. Aradról jelentik: Az Aradi Keres­kedelmi és iparkamara Barabás Béla főispán utján távirattal fordult báró Szurmaij Sándor (honvédelmi miniszterhez és báfő JJazay Samu­ihoz, hogy sürgősen módosítsák az alkalmatla­nok behívására vonatkozó rendeletet, miután az a városi lakosságot súlyosan sérti. A. rende­let értelmében ugyanis csak a hétezer lélekszá­mon felüli (helységekből és csak a 24 éven felüli alkalmatlanokat szabad behívni. A kamara az összes községekre kéri a behivások kiterjeszté­sét, hogy ne kelljen a városoknak q falvak he­lyet is alkalmatlanokat állítani. — Egy szegedi rokkant főidet kér a várostói. Ismeretes, hogy Szeged törvényhátó­ságának egyik közgyűlése kimondta, hogv a háborúból hazatért rokkantakat a város na­gyobb mértékben támogatni fogja. A tápéi réten 36 hold földet engedne át a város a rokkantaknak, a földeken (házakat emelnének,, szóval rokkant-telepet létesítene a város a tápéi réten. Első öt esztendőben a város a, földet és házat ingven adná. a további eszten­dőkben mérsékelt, emelkedő bért fizetnének Szeged, 1918. január 7, J lön a béke! k érte. Persze a terv megvalósítása még mesz­sze van, de a városhoz szerdán megérkezett az első kérvény a földért és lakásért. Törköly. István, Árvíz-utca 6. szám alatti lakos, rok­kant-katona a kérelmező, aki a mozgósítás­kor vonult be a 46-osokhoz, megjárta a szerb és orosz harcteret, ahol súlyosan megsebe­sült. Tőből levágták az egyik karját és augusz­tus 30-án, mint hadirokkantat hazahocsájtot­ták. A kérvényt a város kiadta a népjóléti bi­zottságiak. de az ügy csak a háború végé­vel fog tárgyalás alá kerülni. — Faárverés. Amig a szegényemberek szor­galmasan lopkodják a Makkos-erdő fáit, az üres telkek kerítését, addig a város, mint tulajdonos, elárverezteti az utcákon, köztere­ken kibetegedett, elöregedett különböző fákat. Odvas, szúette fákat, amelyek mégis'esak friss ágakat, árnyatnyujtó leVél lombokat öltöttek magukra díszül és takargatták, titkolták ha­lálos betegségüket, amelyektől most végleg megszabadította őket. a fejszecsapás. A ható­ság azzal vigasztalja az utcákat, hogy u,i, friss növendékfákat ültet a helyükbe. Azok is megnőnek az idők során. Az öregeket pe­dig elárverezik. Hivatalos hirdetések adják tudtul, liogy itt, meg amott faárverés lesz. A nép, ácsok, kádárok, bognárok, szegényembe­riek, kisgazdád össziásereglenek és várják pontos időre a város gazdászát: Völgyeim Jánost. (Mikorra megérkezik, a kidöntött fák fölött már megtörtént a .szemlélődés. Mindenki tisztában van vele, hogy melyik, mily szem­pontból lenne célirányos és most már csak az a kérdés, hogy melyiknek mi lesz az ára. Ki, mennyit fog igérni érte? Persze, ez magán­titkot képez és a fatörzsek többnyire csak ócsároltatnak. Görcsös, görbe, hasadékos, fé­regrágta, szóval hiba van bennük bőven mind­addig, amig a város gazdásza egyet nem so­dor a hatalmas fekete bajuszán, aztán szapora szóval biztatja a magyarokat: —t (No, embörök, sebcsen, mert este lösz. .Akácfa. (Szép, egészséges. Kocsi tengelynek, lőcsnek való. (Hatvan korona. —< Drága, drága, — zúgják ia magyarok. Negyven is jó lösz érte. —I Akkor hatvanöt az ára, — Hatvanat adok érte, —i szól egy öreg magyar. ' j r—- Nem lehet. Hatvanöt. — Hatvanhárom, — kiált bele valaki . •— Hatvanhat, —i emelik más oldalról, i— Hatvanhat , , . — Hetven, —• kiált egy rosszlábu iparos. A nép zúgni kezd: Nem járja; A város megvágja az embereket. Nem lehet megélni. Ks az akácfatörzs hetven koronáért elkel, A pénz lefizetődik. És tovább mennek a magya­rok. A gazdászt közrefogják, puhítani próbál­jak. A kapacitál ás nem megy. —< Szilfa, emberek. Nyolcvan korona. Ki többet? — Nem kell, nem kell. És végül a szép, egészséges szilfa elkel 120 koronáért. , Igy folytatódik a város utcáin az árve­rés. A gazdász jó üzleteket csinál a városnak, a licitálók mérgelődnek, de vásárolnak, mert a fa. kell, a munka nem állhat és ha. nehéz is az élet, a drága fából még drágább áruk kerül­nek elő. Drágák, mert a paraszt ma már csak féder es kocsin szeret járni és egy közönséges 'akácfakocsiért 1200 koronát is szívesen fizet­nek. Licitálnak öreg akácfákra . . . a bő­rünkre. — Városok versengése. A temesvári máso­dik műegyetemet még fel sem állították, már is jelentkeznek a harmadik műegyetemet igénylő városok: Miskolc és Kassa. Miskolc. Kassa ellenében, már memorandummal for­dult Apponyihoz, hogy a harmadik mtiejfye* • Telefon: !S»Ó8ÉG 455. K0RZŰ MOZI R.-T. Igazgató: VAS SÁNDOR. Ü Telefon : P Hindu 11-85. Szerdán és csütörtökön. Szenzációs dráma. Íz eiÉriH Nagy dráma 4 felvonásban. Inkognitó vígjáték 3 felvonásban. A főszerepben Albert Paullg. * Az előadás kezdete [elyárak: 5, 7 és 9 órakor. Zsölye 1.50, I. hely 1.20, K., — K. III. hely —70. fill.

Next

/
Oldalképek
Tartalom