Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1919-01-30 / 24. szám
' Szeged, 1919. .január 30. EWfibM A G Y AR<)KHZ Afl fi szociáldemokraták győzelme a kommunisták fölött. — Éjfélig tartott a kommunisták gyűlése. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi Kommunista, Párt, amely a inalt héten hivatalosan tKijelentette a lapoknak, hogy feloszlott, ugy látszik ismét megalakult. Krrc enged következtetni hogy szerdán délután gyűlést hívtak össze, sőt budapesti szónok is érkezett. A gyűlést a városháza közgyűlési termeljen t ártották meg, amely szűknek bizonyult a tömeg befogadására. Nemcsak a Uuvinhen állott «anbe.r-amber hátán, nemcsak a karzatok telteik ínég zsúfolásig, hanem a folyosót is ellepték az érdeklődök. •Érdeklődőket mondunk, nem kommunistákat, mert kommunisták bizony édés^kevesen. voltak. Annál nagyobb számban jelentek meg a szociáldemokraták, akik már kora délután elfoglalták a ii ülyeket. Meg kel 1 állapítani, hogy olykor izzó volt a hangadat, de a szociáldemokrata párt fegyelmezettsége minden rendzavarás elejét vette. Ha valaki a szónokokat, végighallgatta és a felhozott érveket mérlegelte, feltétlenül azzal a meggyőződéssel távozóit'a gyűlésről, hogy a kommunisták .maradtak alul. A gyűlésről a Délmagyarorszá;/ munkatársa a következőkben számol be: (A szociálisták megutmodiák Kormányóst.) A szerdai gyűlés iránt óriási érdeklődés mutatkozott, a közgyűlési teremben három órakor már minden ülőhely el volt foglalva, négy órára pedig az összes karzatok is megteltek. A tömeg eleinte türelmetlenül várta a •gyűlés kezdetét, annái nagyobb figyelemmel hallgatta azonban későbben a szociáJdemokra ta párt szónokait, akik közül elsőnek Olejnyik József szólalt tel Olejnyik tartalmas beszéd keretében az ország jelenlegi helyzetét vázolta és kifejtette, hogv a párt nem engedheti megbontani a már-már helyreálló rendet. Nagy tetszéssel és tapssal fogadott beszéde •után Ábrahám Mátyás rámutatott arra, hogv a kommunisták szét akarják rombolni azt. a mit a szociáldemokrata párt évtizedeken keresztül krisztusi szeretettel felépített. Ezután anélkül, hogy erre megbízása lett volna, dr. Kormányos Benő mondott beszéd ürügye alatt különféle anekdotákat. Kormányos „beszéde" nagy visszatetszést keltett, a pártvezetőség •nevében Stéhli István nyomban ki is jelentette, hogy a pártvezetőség nem azonosítja magát Kormányos kijelentéseivel, mert nem engedi elviccelni ezt az életbevágóan. fontos ügyet. Stéhli István beszélt ezután. Szólt arrói, hogy szükség van a Pesti Hírlap és a Budapesti Hirlap elpusztítására, mert ezek a lapok a sajtószabadság ürügye alatt bántani merészelik a szociáldemokrata pártot, majd így folytatta: — Mindent el fogunk érni, amit akarunk, de csak akkor, ha összetartunk és a széthúzást megakadályozzuk. Azért akartok kettészakad ' 11Í. elvtársak, hogv az a büdös reakciós banda halászhasson a zavarosban?! Valaki ekkor közbeszólt a karzatról: — Maguk le vannak kenyerezve! Wallisch Kálmán v i.s szaki a bált: — Jöjjön ide, aki azt állítja és bizonyítson! Persze senki se jött. mire StéliS igy folytatta: • 'i ü»f — Fegyelmezettek vagyunk, érvekkel akarunk bizonyítani. Elvi harcot akarunk folytatni. bár szivesebben látnám, ha a kommunisták szervezetlen tömeget akarnának megszervezni. mint már megszervezettet. Kéri, hallgassák meg a kommunista szónokokat is a le gn a gyobb csendben. Kovács Sándor szólalt fel, miután egy katonát, aki szólásra jelentkezett, nem akartak meghallgatni. — Nem tartom helyesnek, — mondta iia lehetetlenné teszik, hogv valaki felszólalhasson. Érvekkel kell dolgozni, érvekkel kell tgyőzni és csak akkor kell az öklünket megmutatni, ha ezek nem használnak. Nyugodtan, meg kell hallgatni a kommunista szónokokat. Kifogásolja, hogy Kormányos komédiát csinált az ügyből, mire Stéhli ismételten kijelenti, hogy a pártvezetőség nem azonosítja magát Kormányossal. A zaj nagy neheze 11 elcsendesedett, mire Pintér Imre. — az a katona, aki előbb szólni akart — szóhoz jutott. Azt a kívánságát fejezte ki, rendezzen a párt gyűléseket és tartsanak ismeretterjesztő előadásokat. Utána Udvardi .láncs szólalt fel. — Nem volt joguk — kezdte beszédét — a szocialistáknak a kommunista előadás előtt idejönni és ellenelőadást rendezni. Ilyet még sohasem láttam. A kommunista párt előadása után vita lesz, akkor felszólalhatnak. Óriási zaj támad erve, többen kiabálják a szónok felé: - A kommunisták ne zavarják az előadást! A karzatról ekkor egy városi mérnök szót kér. Közli, hogy a polgármester megbízásiból kéri a karzaton levőket, ne támaszkodjanak a korláthoz, mert leszakad. . Udvardi ezután Marxról és Bernsteinről beszélt. Kifejtette a többek közt azt is. hogy airjjg magántulajdon van, addig lesz kapitalisz tikus termelő rendszer is és ha ez van, akkor elnyomó és elnyomott is lesz. Kijelenti, hogy a kommunista párt is áthidalást akar, még pedig proletárdiktatúrával: — Éljen a proletárdiktatúra! — kiabálják többen. (Rákosi Mátyás beszéde.) Meigjüí!eiiík: Rákosi Mátyás, a központ j kommunista párt kiküldöttje. A közönség, már ismeri, tapssal fogadják. Udvardi abbahagyja beszédét, üdvözli a megjelenteket a szegedi -kommunista párt nevében és az ülést megnyitja. Utána Rákosi Mátyás kezd beszélni. Elmondja, hogy a válság jelei mutatkoznak a világon és nem találnak kiutat. Összehasonlítja az egészséges és beteg tőketermelést és felsorolja a régi társadalom hibáit. Kifejti, hogy ezelőtt olyan fejlődési folyamat volt, hogy csak a nagytőkések boldogultak. Kimutatja, hogv a tőkés termelési rendszernek feltétlen szüksége volt hadseregre. Ez sok volt. de nem minden, mert nemcsak a testet, hanem a szellemet is le kellett nyűgözni. Ezt elsősorban az egyházzal csináltatták. Tűrni tanította a vallás a lázadozókat és a tulvilági boldogabb élettel kecsegtette őket. Kiváló bódító eszközük volt az alkohol is. A gyerekeket már az iskolában kezdték butítani. Szinte egyöntetűen állott szolgálatukba a sajtó is. A burzsoá sajtó is az elnyomók mellé állott. Mindent a kapitalisták csináltak, vagv csináltattak. A színház, a mozi, az irodalom, minden ugv volt megcsinálva, nehogy a nép osztályöntudatra, ébredjen. A trösztök káros hatását ismerteti. Mindent haszonlesésből csinált a burzsoázia, még az általános választójogot is. Gyárakat is ezért alapítottak. Nem azért alapította a gyáros gyárát, mert megsajnálta a munkanélkülié ket, hanem mert nyerészkedni akart. Látszik ez abból is, hogy csak addig dolgoztatott, a mig profitra volt kilátás. Rámutat arra. hogy a tőkés termelés nem szervezett, hanem kapkodó. a harc hevében kialakuló. Szerinte a tőkés tenmellés nagyurainak kapzsisága okozta a világháborút. A háború megüzenésének a napja épen ezért a tőkéstermelés haláltusája volt. A harc a végletekig ment. a tőkések a legutolsó csepp vérig foly tatják a háborút. A háborúban a tőkés termelés kénytelen volt a fegyvert átadni a proletároknak. Kénytelen volt a kapitalizmus a háborúban mindent, feláldozni. Liebknechtről beszél. aki az egész világon az egyetlen, aki meg merte mondani, hogv az ország határain belül vannak a proletárok ellenségei. Ezért bör3 tünbe zárták. A háborúban a tőkés haszna volt veszélyben, erre a proletárok rájöttek és ekkor pártszakadásra került a sor. A munkásmozgalom során kettészakadt a párt. \U Magyarországon is ott áll a szociáldemokrata párt, hogy enek be kell következni, ha csak ki nem dobja magából az oda nem való elemeket, a háztulajdonosokat, korcsmárosokat. — Ugy van! — hangzik több oldalról. Rákosi leszögezi, hogv ök tényleg a várt heMiiszakádiisát akarják. Elmondja, hogy Oroszországban, ahol igazi proletárok vannak, azzal kezdték a bolsevizmust, hogy minden alkoholt kiöntötték. Ezt persze ott. ahol á korcsmárosok szociáldemokrata párttagok, nem lehet megtenni. A vallás butitó hatása is megszűnt Oroszországban, a burzsoá lapokat elpusztították, az iskolát is bezárták arra az időre, mig a tanitószemélyzet az uj tanokat annyira meg nem emésztette, hogv abban a szellemben oktathasson. Megdőltek tehát a tőkés termelés legfőbb támaszai. Kifejti, hogv mindenki ellenforradalmár, a.si nem az ő elveiket vallja. Az is ellenforradalmár, aki a demarkációs vonalra küldi a katonákat. Győzze le mindenki a saját elnyomóját. A kommunisták tudják, hogv a tőké* termelés megbukott, de a szociálisták ezt nem hiszik el, hanem tovább kísérleteznek. A műveletlen földek megmunkálására, a bányák kiaknázására, a megállított géek megindítására nincs ms mód. mint a kotnmutiizálás. Csak ugv fognak munkába állni a munkások. ha minden nekik jut, amit a gyár jövedelmez. Már az ellenforradalom miatt is sürgősen keresztül kell vinni, mert jobb a beteget előbb kévés vér árán egészségessé tenni, mint várni és később sok vért kívánó operációt végezni rata. anélkül, hogv a felgyógyulás biztos lenne. Nagv zaj tört ki erre. de a szociáldemokraták helyreállították a rendet, ugy, hogy Rákosi folytathatta: Kifejti, hogy a szociáldemokraták a saját testükkel védik most a burzsoáziát, beszél Liebknechtről és Luxemburg Rózáról, felemlíti Scheidemant. szól Az Est-ről. „a burzsoá sajtó első kutyájáról", kijelenti, hogv önmagát csalja meg, aki azt állítja, hogy a jelenlegi viszonyok éretlenek a kommunizálás ke-" resztiilviteérc. Rámutat annak a szükségességére. hogv mindenkinek a tulajdonába menjen át az a lakás, ahol jelenleg lakik. Felmutatja a Népszavának egv példányát és azt állítja, hogy a Népszava a háztulajdonosok érdekeit védi. Fülsiketítő lárma tör ki erre. amelv végűitebben a kiáltásban összpontosul: Éljen a Népszava! Rákosi mosolyog és tovább beszél. A burzsoá újságok érzik az idő szelét, mondja. Végül kijelenti, hogv tiszta maxi proletárbíirodalinat akar és elítéli, hogv a szociá'isták tovább kísérleteznek a megbukott tőkés rendszennei, sőt proletártömegeit is hajlandó ehhez odaadni. Kéri. hallgassák meg az utána következő szónokot nyugalommal és így fejezi be beszédét: — Elpusztult a tőkéstermelés, éljen a kommunista termelés! (.4 szociáldemokraták megcáfolják Rákosit.) A pártvezetősége tagok közül elsőnek Kid csár István emelkedett szólásra. Hatalmas tapssal fogadták. — <\ számokkal és forradalmakkal netn tudok ugy zsonglőrködni, mint előttem szóló, - kezdte — mert félek, hogy rám olvassák, hogy nem mondok igazat. Nem azonosíthatja magát Rákosival, bár a kapitalizmus csőiét gyönyörűen fejtegette. Nagy hibája volt azonban a fejtegetésnek, hogv mindent tendenciózusan állított be és ferdített. Pontonkint megcáfolja Rákosi állításait. Megállapítja Kulcsár, hogv Rákosi olyan forradalmakról is beszélt, amik nem is voltak. Kimutatja, hogv az orosz elvek nem illenek Magyarországba, azokat ideplántálni nem lehet. Azt. amit Rákosiék akarnak rövid
