Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-07 / 19. szám

SZEGED A pusztaszeri Árpád-ünnep. SZEOED, szeptember 6 (Saját tudósítónkul) Hagyományos kegyelettel ülték meg tegnap Pusztaszeren a szokásos Ár­pád-ünnepet. A Szegedről átzarán­dokló közönségen kivül a várost Balogh Károly tanácsnok képviselte, ott voltak még: dr. Kószó István nemzetgyűlési képviselő, Schmidt Kálmán ezredes, csongrádmegyei körletparancsnok. Budapestről dr. Bnzay Károly fővárosi tanácsnok és Zseni József földbirtokos a Dunán­túlról. Az ünnepély pontban féltizenegy őrakor misével vette kezdetét. A misét Várhelyi József esperes-plébá­nos celebrálta, fényes papi segéd­lettel. Mise után a szatymazi dalos­kör adott elő zsoltárokat és hazafias dalokat. A szónokok közül elsőnek dr. Krőmer Tamás hitoktató beszélt, aki őseinkben való hitre buzdította hall­gatóit. A szegedi asszonyok és leányok nevében Zsolnay József né adott át az egyesület részére díszes zászlót, amit dr. Becsey Károly elnök kö­szönt meg és megigérte, hogy ez­után ezzel a zászlóval fogják a za­rándokutat megtenni és sohasem fognak megfeledkezni a magyar nők hazafiasságáról. Bárdoss Béla egyesületi titkár be­jelentette, hogy az Árpád-ünnepet országos ünneppé avatta az egyesü­let. A legfőbb Hadurat, Horthy kor­mányzót meg is hívták az ünnep­ségre, azonban a kormányzó állam­fői elfoglaltsága miatt nem jöhetett Pusztaszerre. Ajánlatára a kormány­zónak üdvözlő táviratot küldtek, melynek szövegét az alábbiakban közöljük : Nemzetes és vitézlő nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur öfő­méltóságának, Budapesten. Az or­szágos pusztaszeri ünnepen Hon­alkotó Árpád fejedelem emlékénél egybegyűlt magyarok ezrei sajnálat­tal értesültek, hogy Főméltóságodat államfői elfoglaltsága akadályozta az emlékezet ünnepén személyes meg­jelenésében. Mélységes hazafiúi meg­elégedés tölti el szivünket, amikor tudjuk, hogy Főméltóságod osztozik abban a hitünkben, hogy Árpád emléke bizalmat és erőt önt sors­üldözött nemzetünkbe, szent örök­ségünknek, boldog Magyarországnak újjáépítéséhez. A magyarok Istené­nek áldása, Hadúr kegyelme adjon Főméltóságodnak erőt és hatalmat arra, hogy hódoló népét az ígéret földjére vezethesse. Az Árpád-em­léknél ünneplők nevében : dr. Becsey Károly, a Pusztaszeri Árpád-Egye­sulet elnöke. Dr. Hajnal István Vályi Nagy Géza versét szavalta el, Balogh tanácsnok nagyhatású ünnepi be­szédet mondott, majd Zseni János olvasott fel határozati javaslatot, melyet az egyesület a legfelsőbb tanácshoz Párisba terjeszt fel. Utánuk Jr Kószó István, Buzay Károly, Csúcs János, dr. Tóth Imre és dr. Becsey Károly mondottak még be­szédet, melyet délután 2 órakor ebíd követett. Itt azután vígabban folyt az ebéd s az italozás a késő esti órákig. A társaság nagyrésze azon­ban még az est folyamán bejött a városba, ahol a Kass-szálló nagy­termében kedélyesen szórakoztak reggel 7 óráig. A tegnapi lóverseny. SZEGED, szeptember 6. (Sajat tudósítónktól.) A Károlyi-kormány rendelet-gyá­rában 1918 őszén többek között azt a rendeletet hozták, hogy a város­ligeti lóversenyteret fel kell szántani és mezőgazdasági terményekkel be­vetni. A rendeletet végre is hajtot­ták s azt kellett hinnünk, hogy a lóversenysportnak, melynek Magyar­országon Széchenyi Istvántól számí­tódik a múltja, vége szakadt. Em­lékezünk, ebben az időben, egy többnyire lókupecekből, ügynökök és pincérekből álló csoport tartott gyűlést a Vigadó előtt, hogy a szem­telenül nagyképű rendelet ellen til­takozzék. Azok azonban, kiket ez az intézkedés erkölcsileg és anyagilag is súlyosan érdekelt, a főúri és mágnásvilág tagjai nyugodtan vár­ták ki a fejleményeket. Azóta persze, mint a többi, ugy ez a rendelet is, hatályát vesztette és ismét vígan futnak a csikók, csak ugy, mint régen. A Szegedi Gazdasági Egyesület is elérkezettnek látta az időt arra, hogy mint a béke éveiben, most is meg­rendezze szokásos évi urlovas ver­senyét. Már egy héttel a versenyt megelőzően beszéltek a szegedi uri társaságokban a legelegánsabb sport­ról. A tisztek és urlovasok is napok­kal ezelőtt megérkeztek Szegedre, hogy a lehetőséghez képest kijavított pályán lovaikkal a napi tréninget elvégezzék, a gazdasági egyesület, illetve a lapok hírei is sokat ígértek. Vasárnap délben korán kiürült a korzó, mindenki a két órakor kez­dődő versenyre igyekezett. A hosszú Petőfi-sugáruton már 1 órakor meg­indultak az autók, magánfogatok, fiakkerek, no meg a villamos kocsik ötös turnusokban és lógó utasaik­kal. A gyalogjárón is sokan zarán­dokoltak kifelé és háromnegyed­kettőkor már hangyabolyszerüen nyüzsgött a kíváncsi közönség a tribünön. Ugy láttuk, hogy már a lóver­senyeknek sem feltétlen tartozéka az uj divat, a szines, parfűmös, raffi­nált női toalettek széles skálája. Minden és ez is a mai korhoz, a mi szegényes korunkhoz redukáló­dott. Az öltözékek a diszkrét tartóz­kodás látszatát keltették. Szegeden nem parádézik a demmi-monde, csak az uniformisok sokfélesége tarkította a tribün elejét. Az állóhelyeken is szorongott vagy 1500—2000 ember, ugy, hogy a nézőközönséget 4—5000 főre becsülhetjük. A tribün mögötti mázsáló körül, de még inkább a már nyergelésre váró telivérek mellett elkeseredett tippszterek, passzionátus fogadók, kupecek és gyér számú hozzáértők fontolgatták az első futam esélyeit. Volt aki budapesti turfprograinot szorongatott a kezében és ugv szá­mítgatta magában, hogy: ha Csuszá­tok. Töpörtyii volt az anyja és Fantomé az apja, akkor a l.uczen­bacher lova, amelyik csak Morphet ivadék, ugyanazon súlyviszonyok mellett nem győzhet. A tippszter­nek igaza is volt. Csusza nyerte az első futamot. Canada és Kisleány előtt. Az emberek arcára kiült az izgalom pirja, majdnem mindenki fogadott a szegényesen felszerelt és hiába iparkodó totilizatórnél A második futam a tisztek 6000 méter távolságú vadászversenye volt, melyben 11 tiszt lovagolta a hasz­nálatukban álló lovaikat. A 11 tiszt közül csak egy volt huszár, csak természetes, hogy abból csinált a fogadóközönség favoritot. Karlik Ist­ván tüzérőrnagy szürkéjével a népes Szeged, 1920 szeptember M. mezőny elé ugrat és vezeti a ver­senyzőket a hosszú távon. Köz­Közben eltűntek 1—2 percre a nézők szemei elől. A huszártisztnek, Kozma főhadnagynak lova már nyerőnek látszott, mikor ugy 500 méterrel a cél előtt lovának hevederszijja el­szakadt és lecsúszott a lóról nyereg­gel együtt. A tíz lovas pálcája m nd­sürübben csattogott a habzó lovakon és izgalmas finish után Jordán fő­hadnagy nyerte a szegedi hölgyek első tiszteletdiját, mögötte második Keresztszeghy és harmadik Bertényi főhadnagyok lettek. A totalizatőr 30 : 240 koronát fizetett a nyerő szerencsés híveinek. Kellemesnek éppen nem mondható jó félórás szünet után lovagolt el a tribün előtt a sikverseny két aspiránsa, Farkas főhadnagy Hadvezér nyergé­ben és Binder főhadnagy Susan-val. Mindketten természetesen az istállók dresszében. Ez a verseny sehogyan sem nevezhető érdekesnek és Had­vezér könnyen 5 hosszal hagyta maga mögött Susan-t. A totalizatőr itt 30 koronára csak 48 koronát fizetett. Egyik fogadó a kvóta után érdeklődött s midőn meg­tudta, hogy csak 18 korona az osz­talék, kijelentette, hogy ennél még a márka is jobb üzlet. Sok vitára adott alkalmat az al­tisztek vadászversenye. A befutásnál a 2 ős startszámu ló volt a győztes, a többi versenyző azonban azt vi­tatta a zsűri előtt, hogy a 2-ős ló és még több más a 1 l-es mezőny­ből, nem ugratták át az összes aka­dályokat. A zsűri ugy határozott, hogy a versenyt körülbelül 2000 méterről újra kell lefutni. Hasonló esetre a legöregebb turf-rókák sem emlékeznek! A közönség ezalatt kiabált, kiki a saját érdeke szerint: a kettős nyert, a négyes nyert, ket­tős ! éljen a kettős 11 A gátakhoz 2—2 lovast állított a zsűri és a ver­senyt másodszor is a kettős nyerte, hosszakkal, magasra tartott pálcával, virtusosan, huszárosán. A gazdák versenye egykori metszetekre emlé­keztető lovaikkal, most sem volt különösebben érdekes. Ezt a ver­senyt kellett volna a legvégére hagyni. A hadseregi akadályverseny szen­zációs lefolyású volt. Hat tiszt lova­golt e futamban s a verseny folya­mán négy lezuhant, illetve lecsúszott lova nyergéből. Mindjárt a verseny elején Vály százados leginkább favo­rizált lova ment neki a kukoricás­nak, Rubcich főhadnagy az első gát­nál zuhant le elég szerencsétlenül, Dugonics Kertmozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon: 165 és 15-09. Kedden és szerdán Porzsolt Kálmán nagyhírű regénye A színésznő Sorstragédia négy felfonásban = Főszeeplők: = Mattyasovszky Ilona Lukács Pál Spoiárits Olly Pálfy György Vándory Gusztáv. Előadások fél 8 és 9 órakor. mégis saját lábán hagyta el a pályát. A tribün-ugrásnál a vezető Józsa főhadnagy lova temette maga alá gazdáját, aki épen került ki a ló alól. A versenyt a ló üres nyereg­gel végigfutotta és — kis hijján első lett. Kozma főhadnagy pedigrés Zarif ja Frinnt századossal nyergé­ben már nyerőnek látszott, mikor hevedere másodszor is elszakadt és lovasa legnagyobb bosszúságára, lecsúszott a nyeregből. A versenyt igy a mindvégig higgadtan lovagoló Keresztszeghy főhadnagy nyerte szürkéjével, Wunsch főhadnagy szür­kéje előtt. A totalizatőr 636 koronát fizetett 30-ra az autszeider-játé­kosoknak. A zár handicap őt indulója közül Csusza lett az első, Canada és Susan előtt. A közönség e futam­mal már nem sokat törődött, min­denki a villamoson igyekezett helyet kapni, de a szerencsés nyerők kocsi­sora erősen tarkázta a Petőfi-sugárut forgalmát. A versenyeredmények a követ­kezők: / Megnyitó sikverseny Dij: 14 000 kor. Táv 1600 méter. Első lett KáJiay I. Csuszd-\* (Binder), második Luczenbacner R. Cana­dá-ja (tulajdonos), harmadik Meszes P. Kisleány-a (tulajdonos). Tot.: 30:54. II. Tiszti vadászverseny. Dij: A szegedi hölgyek által adományozott tiszteletdíjak. Táv 6003 méter. Elsó Jordán János fhgy: Aranka, második Keresztszeghy György fhgy: Asszony, harmadik Bertényi Ivaa fhgy: Arzén Indullak még Aracs, Anoiu­mus. Aktor, Adolf, Zarif (elbukott), Anikó és Ádám. Tot.: 30:240 korona. III Szegedi sikverseny Dij: 18.000 kor. Táv 1500 méter. Első Győrffy L.: Had­vezér (Farkas), második Peller J. szds: Susan (Binder). Tot.: 30:48. IV Altisztek vadaszversenye Tiszteletdíj az első, második, harmadik és negyedik­nek. Első Frányó P. törzsőrmester: Akác­virág, második Bokor I. törzsőrmester: Araszt, harmadik Kenéz I tiszthelyettes: Anyós, negyedik Kérges P. törzsőrmester: Asszonyka. Ezt a versenyt hosszas vit* után, bírói ítélet alapján újra futották Mindkétszer Akácvirág nyerte meg. Tot.: 20 : 255. V. Gazdák versenye. Dij: 6000 korona. Első Babenyecz Gyula Tündér-\t, második Babenyecz: Vrambatyám, harmadik ifj. Meszes Mátyás: Lepke Indult még Kaczér (Meszes ló). Tot: 30 : 96. VI. Hadseregi akadalyverseny. Első, má­sodik és harmadiknak tiszteletdíj. Táv 3000 méter. Első Keresztszeghy- fhgy: Abony, második Wunsch O. fhgy: Attila. Indultak még és elbuktak: Aranka, Zarif, Agncs és Sugár. Tot.: 30 : 63ti VII Zár handicap. Dij: 22.500 korona. Táv 221)0 méter. Első Kállay I.: Csusza (Binder), második Luczenbacher: Canada (tulajdonos), harmadik Peller J. szds: Susan (Farkas). Futottak még Balata és Hadvezér. Tot.: 30 : 60. Megvételre keresek magas áron arany karcsatt­órákat és brilliáns ékszereket. >** FISCHER JÓZSEF { Meglepően olcsó BÚTOROK Deutsch Lajos l2 = bútoráruházában = Szeged, Dugonics-tér 11. BHBÓS HRPHD speciálista miiórás Óra- és ékazerrakUra. njy lavitómilhely — Olcsó arak SZEGED, Oroszlán-utca 21. ^Törött aranyat, réfc: ékíz-rt ^^ IfgnAnaiab:, áiron vejzfk 131 szám. •xA és női 153 kalap­alakításokat vállal a legifjabb formákra Knittel Konrád Szeged, Iskola-utca 26. szám.

Next