Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-19 / 65. szám
Szeged, 1920 márciu* 19. DBLMAOYARORSZAO ÍI»J erős fiai. És mi mentünk utunkon A kirátyi koronázó Székesfehérváron át tel az ország szivébe, onnan a t)una-Tiszaköz' végtelen rónákra, majd a Mátra visszhangozta hadaink ékes, magyar dalát s ma — Istennek hála — az ós magyar Debrecen falai között hallgatják derék katonáink Rákóczi harangjának erős, örvendő bugását. — Bejártam a szűkre szoritott szegény hazánknak minden vidékét lelkemben a bánat érzését felváltotta a bizalom, a hit nemzetünk jövője iránt. Meggyőződtem arról, hogy hiába volt az utolsó évtizedek erkölcs és vallás elleni, atheista mérgező munkája, hiába csepegtették a nép szivébe a nemzetköziség nemzetölő mérgét, hiába lázítottak ősi ezeréves alkotmányunk ellen: a magyar nép millióinak becsületes szivében nem tudták megölni ragaszkodását ősei keresztény és keresztyény hitéhez, nem tudták elfojtani lángoló szeretetét ennek a magyar földnek áldott rögéhez, ezeréves alkotmányához, mely évszázadok vitoarai között védte, fentartotta magyar hazáját. A magyar nép ragaszkodik hitéhez, keresztény akar lenni, mint voltak ősei ezeréven át. A magyar nép magyar akar maradni, mint voltak honfoglaló ősei. A magyar nép szívósan ragaszkodik ősei megszentelt ezeréves alkotmányához, melytől a nemzetközi kalandorok meg akarták fosztani. Ez a nép. a magyar nemzeti keresztény államban akar élni, kipróbált alkotmánya megingathatatlan sáncai között egy ujabb ezeréven átal. — Ez akaratával előirta kötelessfgünket: a három sziklaszilárd, ezeréven át kipróbált, teherbíró oszlopra kell nekünk felépítenünk az uj Magyarországot, melyet elnyomással, elpusztulással fenyegetett a keleti pestis, a bolsevizmus öldöklő mérge. — Erre a szent munkára vállalkoztam, midőn a magyar nép által megválasztott nemzetgyűlés bizalmából a kormányzói méltóságot elfogadtam. Midőn, mint kormányzói első utam Szegedre hozott, annak a színmagyar becsületes népe közé, honnan nehéz utamra indultam, arra kérem magyar véreimet: segítsenek engem a magyar nemzeti keresztény állani újjáépítésében. Segítsen mindenki, aki csak a magyar haza javát akarja szolgálni. A haza javára való munkában a magyart a magyartól senki el nem választhatja. Segítsen mindenki agyának tudásával, izmainak acélos erejével, szive-lelke erős akaratával, mert ne feledjék, "hogy semmi más siker, mint: erő és akarat, meiy előbb vagy utóbb, de diadalt arat. ' Midőn most eljöttem e metropolisba, a nagy országdúlás, nemzetgyilkolás után : arra kérem a város minden lakóját, hogy legyenek hűek őseik hitéhez, a haza rögéhez, az ország alkotmányához; legyenek hűek becsületes munkájukkal, áldozatrakész buzgalmukkal s akkor mondom Önöknek: — Magyarország nem volt, hanem lesz! Az elragadó lelkesedés zúgott fel a kormányzó beszéde után. Az ováció alig akart csillapodni. A kormányzó ezután, folytonos éljenzéstől kisérve, elhagyta a termet és kíséretével a Kass-szállóba ment az ünnepi lakomára Az ebéd, a dlszeláadás, az elutazás. A Kiösban adott 160 vntékü lakomán, amelynek éte'sora a Kass-konyna'kiválóságát dicsérte, vidám volt l hangulat Dr. Somogyi Szilveszter polgármester s^ép szavakban köszöntötte fel a kormányzót, aki az ebéd után lakására tért. Hat órakor aztár kíséretével a színházba ment, ahol tiszteltére diszelóad^ volt. Színház után 40 terítékű vacsora volt a Tiszában, amelynek végeztével a kormányzó kíséretével és a fővárosi sajtó tagjaival a vasuthez hajtatott, ahonnan pontban tiz órakor indult el a főmagasságu vendéget vivő vonat felejthetetlenül szép és lelkes volt a kormányzó látogatásának öröm .íapja és nem utolsó u^ppég vott benne ai a példás rend, ami mindenütt mutatkozott. Ebben \ közönség méltósággal teljes viselkedésén kivül nagy része van a rer Jórségnek, amely *eladata magaslatán állott. Az ünnepély rendezése es beosztása S/rvof Kálmán őrnagy, vezérkari fönök nagysikerű és minden elismerésre méltó munkája Nehéz és rendkívül érdemes feladatul végzett s ebben tényező segítőtársa volt Kuba Vilmos százados, akinek előzékenységéért különösen a sajtó tagjai hálásak. Az egészségügyi szolgálatot dr, Baneth és dr. Reiniger tiszti orvosok teljesítették. A bankjegyek felülbélyegzése. A kormány rendelete, ötven százalékra bélyegzik le a bankjegyeket. A Budapesti Közlöny közli a kormány 1700/1920. M. E. számú rendeletét az OsztrákMagyar Bank által kibocsájtott bankjegyek felülbélyegzése tárgyában. A rendelet főbb rendelkezései a következők: Felülbélyegzés alá esnek az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott és Magyarországnak magyar közigazgatás* .Matt álló területén forgalomban levő 10, 20, 25, 50, 100. 200, 1000 és 10000 koronás bankjegyek. Ezek a bankjegyek március hó 18-tól kezdve megszűnnek törvényes fizetési eszközök lenni, vagyis ezeket a bankjegyeket felülbélyegzés nélkül e naptól kezdve fizetés gyanánt senkisem köteles elfogadni. Március hó 28-tól kezdve pedig általában bárkinek tilos magyar felülbélyegzéssel el nem látott ilyen bankjegyeket fizetési eszközül követelni, adni, vagy elfogadni. Mindenkinek saját érdekében áll tehát, hogy felülbélyegzés alá eső bankjegyeit felülbélyegzés végett beszolgáltassa, mert ellenkező esetben a be nem szolgáltatott bankjegyek egész értékével önmagát károsítja meg. A rendelet életbelépte előtt felülbélyegezetlen, de a rendelet szerint felülbélyegzés alá eső bankjegyekben kikötött fizetések felülbélyegzett bank- j jegyekben teljesítendő. Nem bélyegeztetnek felül és továbbra is teljes értékű fizetési eszközök • maradnak az összes 1 és 2 koronások, a postatakarékpénztári pénzjegyek, valamint a tanácskormány által forgalomba hozott 25 cs 200 ko- j ronás bankjegyek, amelyek 5, illetve 40 korona . értékben ezután is változatlanul elfogadandók. \ Mindenki köteles a birtokában vagy őrizetében : levő felülbélyegzés alá eső bankjegyeket, tekintet nélkül azok tulajdonosára, március 27-ig valamelyik gyűjtőhelyen felülbélyegzés végett szabályszerűen kitöltött befizetési lap kíséretében beszolgáltatni. (Gyűjtőhelyek.) Gyűjtőhelyek lesznek a magyar postatakarékpénztár, továbbá a pénzintézeti központnak és az országos központi hitelszövetkezetnek t3gjai, amelyek ebbeli minőségüket helyiségük bejáratánál feltűnő módon fogják megjelölni. A gyűjtőhely a felülbélyegzésre beszolgáltatott bankjegyek felét felülbélyegzett bankjegyekben a beszolgáltató kezéhez kifizeti, másik felét pedig államkölcsönként visszatart/a és arról a tulajdonos nevére szóló pénztári elismervényt állit ki. Ha a gyűjtőhely není rendelkezik elegendő felülbélyegzett bankjeggyel, akkor a félnek visszajáró összeg ki nem fizetett részéről nyugtát ad, amely mielőbb, de legkésőbb 8 nap alatt felülbélyegzett bankjegyekre beváltatik. Idegen felülbélyegzéssel ellátott, valamit, használhatlanrá vált, sérült (hiányos), valamint a forgalomból már kivont bankjegyeket kicserélés, | vaRy részleges megtérítés, illetve átváltás céljából átveszik Az ilyen bankjegyek ellenértékének 1 fele szintén visszatartatik t Egy drb 10 koronás bankjegy egymagában 1 felülbélyegzésre nem fogadható el A beszolgáij tató fél a felülbélyegzett bankjegyekben visszai Láró összeget nem igényelheti ugyanolyan érték. MÉuzatu bankiegyekben, mint amilyeneket bewolgáluiott. de ínvánsága a lehetőség srerint figyelembe vétetik (Az állami elismervény.) A közpénztárak kötelesek március 18-án reggel pénztári zárlatot készíteni és a felülbélyegzés alá eső bankjegyeket a legközelebbi ál'ampénztárhoz mint főgyüjtőhelyhez beszállítani. A felülbélyegzésre benyújtott bankjegyek visszatartott részéről kiállított pénztári elismervény utóbb a a tulajdonos nevére szóló állami elismervényre fog kicseréltetni. Az elismervényen alapuló követelés további intézkedésig élők között jogügylettel át nem rtiházható, vagyis el nem adható, el nem cserélhető, el nem zálogosítható, stb. Az elismervényen alapuló követelés összege után az államkincstár évi 4 százalék kamatot fizet. Az egyszeri vagyonadó behozatala esetén annak fizetésére az elismervény teljes összegében felhasználható lesz, úgyszintén teljes összegében készpénz gyanánt fogadja el az állam a birtokpolitikai reformmal kapcsolatos földrészletek vételárának kifizetésénél is. Az elismervényen alapuló minden jogot csak az abban megnevezett tulajdonos személyazonosságának igazolása mellett fogja gyakorolhatni, ennélfogva a bankjegytulajdonosnak saját érdeke, hogy a visszatartott összegről szóló pénztári elismervény az ő nevére állittassék ki. Kötelességévé teszi a rendelet az összes állami és egyéb közhivataloknak, közegeknek, lelkészeknek, tánároknak és tanítóknak, hírlapoknak, társadalmi egyesületek vezetőinek és minden munkaadónak, hogy alkalmazottai és a közönség előtt a rendelet közérdekű határozmányait minden adandó alkalommal megfelelően ismertessék. (4 bankkövetelések.) Pénzintézeteknél vagy bármely cégnél betétkönyvre, folyószámlára, va^y pénztári könyvre elhelyezett összegre nézve a tulajdonos követelése egész összegében változatlanul fennmarad, kivéve az 1920 március hó 8-tól 18-ig bezárólag elhelyezett összegeket, amelyeknek 50 százatéka további intézkedésig zár alá vétetik. (Moratórium.) Lejárt, vagy bezárólag 1920 április 18-ig lejáró pénztartozások fizetésére, amelyek 1920 március 18. előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken, vagy általában olyan kereskedelmi ügyleten, vagy magánjogi cimen alapulnak, amely 1920 március 18. előtt keletkezett, 1920 április 25-ig halasztái engedélyeztetik. Vagyis mindazok a régebben keletkezett tartozások, amelyek 1920 március 18. és április 18. között lennének fizeleiulök, április 25. után egye-rithetők ki. Halasztás alá nem esnek a tartásdijak és •letiá'adékok, a szolgálati viszony bői eredő tartozások, ideértve a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari munkaviszonyokból eredő tartozásokat {tisztviselői fizetések, munkabérek és egyéb alkalmazotti járandóságok) és végül a bérleti vagy [ albérleti viszonyból eredő és legfetjeb.b havonkénti időközben esedékes bértartozások. Pénzintézeteknél vagy bármely cégnél bettd könyvbe, folyószámlára vagy pénztári jegyre március 18. előtt elhelyezett Összegekből a fél 1920 április hó 5-ig terjedő időbér, kifizetést csak ugy követelhet, ha hitelt érdemlőleg ki-
