Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-20 / 66. szám

ftra ÖU tiiier. 8*erkea*t4«éí kiadóhivatal: CZCeeD, BOLDOG ASSZON Y-SUGÁRUT 4. 8ZAM A aurkcutfeér kiadóhivatal teutonja t 305. Szeged, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRA: J 'éax evrf 180.— K negyedévre 45 — K Wvrt . 9®.— K t)fV hónapra 15.— K IX. évfolyam 66. szám. Nyomda: . SZEGED. PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. S7Á» ^^yomd^ajaTotd^^é-W-^^^^ Szombat, március 20. Kossuth Laios* A Pénz felülbélyegzésének hatása Szegederi. ** ' ill : 1- U...1 .L A l.kilti/UTitioll.n n/mi.k blnomnícláca Március t szabadságra vaió emléke­kezés ünneput sorakoztatja föl, a dia­dalmas idus ufán következik a gyászos dicsőségű március 20-ika, Kossuth Lajos halálának évfordulója. A nagy népvezér emlékét nem kell megújítani, ugy tudtuk és ugy éreztük eddig. Kossuth Lajos neve ott zengett minden magyar ajkán és szállott ég felé a nót^ szárnyain. És Kossuth apánk képe ott volt minden kunyhó és viskó talán (és ott volt minden magyar ember szivében): nem volt még államférfi a világon, aki­nek akkor tépszerüség, a szeretetnek és csodálatnak olyan tökéletes mértéke jutott volna, mint a monoki dombon álló udvarház szülöttének, a magyai szabad­ságharc csodálatos szava Demosthenesé­nek és páratlan sikerekben gazdag Washingtonjának, a hontalanság és hon­szerelem nagy és dicső turini remetéjé­nek. A nevét nótába fogfalta, az életét legendába szőtte, mely a szálló idővel szépfiit és fiatalodott, az örökségét szent­séges fogadalommá avatta a magya^nép, Rákóczi és Kossuth népe, a szabadság­szerető és főldimádó magyar. Eddig oltári láng, örökmécses gyanánt egett és világitott, hevilett és tündökölt Kossuth Lajos neve, élete, szelleme egész Magyarországon. Ma megint memento­nak kell őt felmutatni, ma megint nagy szüksége van e szegény, szerencsétien magyarságnak Kossuth Lajos példájára, tanítására. Nem szabad elfeledni és nagyon is emlékezni kell rá, hogy az a Kossuth Laios, aki Birminghamban, Manchester­ben és a nagy és szabad Amerikában a maga és nemzete részére nyerte meg a müveit Nyugat rokonszenvét és bámula­tát, az a Kossuth Lajos, aki császárok­kal parolázott és idegen kormányokat buktatott, a magyar nemzeti szabadelvü­ség és demokrácia, a polgári és emberi jogok hirdetője, szószólója, harcosa és megteremtője volt! A legnagyobb magyar ojsógií ó, a régi Pesti Birlap szabad szel­lemtől sugárzó vezércikkeinek szerzője volt Kossuth Lí jos és igy ízig-vérig a haladás és embiri jogok védelmezője és krharcplója. Ne feledjük, hogy Kossuth Lajos jogokat p lott a robotos, a szegény és szenvedő népnek, szabadsagot a nem­zetnek és emlék *zünk, hogy Kossuth Lajos ereje, hatalmas és dicsősége trónusát a nép, a milli#k szivébe, szere­tetébe, bizalmába ís rajongásába helyezte! Halála évfordulóin gondoljunk a föl­tSiaciáf hitével Halhatatlan eszméire és it.a urai És re feledjük el, hogy őt leg­méltóbban esiPiéi teljes és tökéletes megv -'^sitásáva' szelleme hűséges és í'dozafos követésével ünnepeljük és iga­zoljuk ! Az állami kötvények. — A iebélyegezetlen pénzek klc&empé&zése. (Saját tudósítónktól.) Az Osztrák-Magyar fiánk bankjegyeinek felülbélyegzéséről és a kölcsönkényszeriő! szóló rendelet hire csütörtö­kön délután nagy gyorsasággal terjedt el Ó városban. A rendelet természetszerűen mélyen nyúlik a társadalom mlnüen rétegébe. A kor­mányrendelet pillanatnyilag bármily súlyosnak látszik is, elkerülhetetlen volt. A volt monarchia területén alakult uj országok már mind felül­bélyegezték az osztrák-magyar bankjegyeket, hasonlóan kényszerkölcsönnel egybekötve. Ettől a körülménytől eltekintve azonban, a békeszer­ződés is kötelezi az államot pénzügyeinek sür­gős rendezésére. A kényszerkölcsön az állam súlyos pénzügyi helyzetének következménye s dr.-Somogyi Sauiveszter polgármester értesülése ! szerint legnagyobb rétzé! a tisztviselőnyomor | egyhitésére használják fel. Mint minden nagy- j szabású rendeletnejt azonban, ugy ennek is j megvannak az átmeneti Időben a maga kelle­metlenségei, sőt sokakat hátrányosan érintő nehézségei. A rendelet percre váratlanul érkezett Szegedre. Sok pénzember és kereskedő már két-három napja informálódott a helyzetről s igyekezett pénzét áruba való befektetéssel elhelyezni. Szerdán a hetipiacon például a röfössátrak kö­zött valósággal tolongtak a nagykereskedők, ilietö kereskedőt. A kereskedők helyzetének kulcsa éppen az, hogy a kékpénzt nem kötele­sek elfogadni. Amivel vásárolni lehetne, az a postapénz, ez azon i>an oly . kevés van még Szegeden, hogy a szükséglet egy s^Lzalékát sem igen fedezi. Szegedvárosi pénzbő. is csak egymillió van már forgalomban, mert a város 1) milliót bevont belőle. Még súlyosabb azon­ban a helyzet a felszabadult tiszántúli terüle­teken, ahol román felülbélyegzést! pénzek van­nak forgalomban. Csütörtöki számunkban közöltük a Magyar Távirati iroda jelentését, hogy ?.z idegen lebélyegzés J pénzeket is becse­rélik. Ez a jelentés téves, mert az eredeti ren­dele! szerint az idegen felülbélyegzést! pénzeket nem váltja be a magyar állam. A pénz felülbélyegzésére vonatkozó rendelet végrehajtására csütörtökön megalakult Szege­den a pénzügyi bizottság, amely csütörtökön éjjel a városházán, a polgármester elnöklete alatt, ülést tartott. A polgármester 2 pénteki tanácsülésen előterjesztette a rendeletet a tanács­nak, ameiy a város házi ügyeit érintő kérdé­sekben hozott döntést. A város pénztárában 3 millió korona van ktL'ünbözö bankjegyekbea A tanács elrendelte 0 pénztárzárlat elkészítését és annak a minisz'erhez való haladéktalan fel­terjesztését. A forgalmi vámokat felülbétyeqe­akik minden pénzt hajlandók voltak az árukért zetlen pénzben tovább is elveszi a város, amig megadni. A piaci árusok gyanakodva erre visszautasították a nagy árajánlatokat. Mikor aztán a rendelet ismeretessé vált, az emberek sietlek adósságaikat kifizetni, költekezni is, csaKhogy megszabaduljanuk Iebélyegezetlen pénzeiktől. Igyekezett mindenki ugy vásárolni, hogy minél több aprót kapjon vissza. Csütörtökön már mindenütt tudtak a rendeletről s valóságos hajsza indult meg a postatakarékpénztári pénz és az egy- és kétkoronások után. A posta­pénzért két-háromsaorcs árai fizettek, ma már 30 koronáért 120 koronát is adnak némelyek. A rendelet hatása tulajdonképen csak pin­teken reggel vált érezhetővé a városban. Külö­nösen az a pontia érinti a közönséget, hogy a felülbélyegezetlen pénzt senkisem köteles elfo­gadni. A zavar a piacon kezdődött, ahe! 3 közönség rohamai megtörtek a kofáit vissza­utasításain. Verekedés ís támadt az asszonyok között ugy, hogy rendőri segítséget kellet;* 0 rend fentartása érdekében igénybe venni. Két­ségbeesett arcokat láttunk már kora reggei az utcán, szitkozódó, csoportosan tárgyaló asszo­nyokat, akik üres szatyrokkal ténferegte* haza. Ilyen megjegyzések voltak hallhatók: — Szerencsére van még egy kis lekvár, meg egy kis kenyéT otthon, majd megesszük ebédie. — Nekem még az sincs. A hatóságnál lene­tett volna régi pénzért is kenyeret kapni, de mire odaértem, már nem volt. Tizenhat mázsa volt összesen. — Adnak a pekek kenyeret, de dup-áját kérik érte. ötven-hatvan koronát. Meg a húsért is duplát kell fizetni, mer! azt mondják, bogy felit éri csak a pénz. Egyes vendéglőkben, kávéhazakban Siinlén dupla áron kellett megfizetni az elelmicik­keket. Valóban — gondolni lehetett — a kereske­dők, de különösen az élelmiszerkeresketiők, akik kötelesek nyitvatartani, kétszeresét kérték mindenért az eddigi áraknak. A közönség fi­gyelmét felhívja a hatóiág, hogy ilyen zsarolá­sokról azonnal tegyen feljelentést a rendőrsé­gen, aho! 200C koronáig terjedhető pénzbírság­gal, 6 hónapig terjedhető elzárással", áruelkab­zással és üzletének bezárásával bSntettk az azok értéke meg.nem szűnik. A hatósági pék­műhely és huscscnok egyelőre rigi pénzért is árusít, segíteni igyekezvén a lakosság szorult helyzetén. Balogh Károly tanácsnok azt javasolta, hogy a bevont -városi pénzeket adják ki ismét a k&­zönségnekr, mert a vásárlás lehetetlen. A tanács azonban elvetette az ajánlatot, mert toi-e a városi pén?t ismét forgalomba hoznák, akxorra felülbélyegzik a pénzeket. A váiosi tistetviselök pillanatnyi pénzzavarán ugy segit a város, hogy *OC koronáig terjedhető előleget ad nekik város:, pénzben. Azok a városi i:«ztviselök, akiknek c .város tulajdonéi képező pénz van el­számolásra. maguk kötelesek a pénzt felül­bélyegezítini s a kötvényt a város nevére kiállítóm. A polgármester hirdetményben kGzíJ a lako*ággai a felülbélyegzés helyeit s módját. A felülbélyegzések megkezdésének idejíról lapunk irtáig bizonyosat nem lehetett meg­tudni. A pénz ügy igazgatóság valószínűleg nlr pénteken délután, a bankok szombaton regget kezdték n.eg a bélyegzést. A bélyegzisr' meg­fogadtá* jz összes szegedi munkanélküli nyom­dászokat. A bélyegzés bordó szinü, a msgyej cimer van rajta s köralakban: „Magyarország". A pén örüli bonyolódott helyzet, kétség­telen, né .iy napon belül tisztázódni fog s a normális forgalom helyreáll. Mint naga a pénzügyminiszter is nyilatkozott, a rendelet némely része módosításra szorul. Ugy látszik e nyiialKcza; következtében terjedt el pénteken városszerte az a hir, hogy <c miniszter ujabb rendeletei adott ki. amely szerint a bankjegyeket 27-éig bezárólag felülbélyegzés nélkül is el kell fogadni. Ilyen rendelet 2 hivatalos körökhöz péntek estig nem érkezett A hir tehát ko'iolt A pénzfelülbélyegzéssc! kapcsolatban a posta­forgaicmoan március 18-ió! kezdődő hatállyal tovább: intézkedésig z következő korlátozások lépnek életbe : v A külföldre és Magyarország megszállott területeire szóló csomagok és értéklevelek fel­adásé? iceigleneser. felfüggesztik, közönsége* és ajánlott leveleke* pedig csau nyitva lehei fe'adni. A belíölü forgalomban a március

Next

/
Oldalképek
Tartalom