Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-23 / 68. szám

Ára 80 fillér SxerkeaitAaég éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGARUT 4. özAm A a«erhr»it«eér éa Madóhlvatal telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ARA egt»i évre 180.— K negyedévre 45.— K félévre . 90.— K egy hónapra 15.— K B*vea «T4m áru 81 "11ér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGARÚT 1. SZAffi A nyomda telefonta : 1&-34. 5'eged, 1920 IX. évfolyam 68. szám. Kedd, március 23. Még nincs elvi döntés a magyar békében. — A béke hírei. — Neuilly, március 22. (A M. T.!. szikratávirata.) A L Suisse cimü svájci lap lyoni levelezője hosszabb cikkben számol be a magyar béke­szerződés kérdéséről. Megállapítja, hogy a francia sajtó ellene van Nitti javaslatának, amelynek méltányossága kézenfekvő, de be kell vallani, hogy érvelése igen gyenge. Magyar­ország számos vidékén a fajok annyira el van­nak keveredve, hogy a pontos elhatárolás lehe­tetlen. De a 3 millió 330 ezer magyar közül, akiket a békeszerződés értelmében elszakítaná­nak az anyaországtól, egy millió 880 ezer teljesen tiszta nyelvszigeteken lakik, még pedig a nagy magyar medencével megszakítatlan földrajzi összefüggésben. Ezenkívül egy másik egységes magyar tömböt alkot a 800 ezer székelység, amelyet könnyen lehetne olyan korridorral a magyar medencéhez csatolni, ahol a magyarok élnek többségben. Ami a nem magyar lakosok elnyomását illeti, azt irja a levelező, egy éve vagyunk már szemtanúi azoknak a brutalitásoknak, kulturális rombolá­soknak, amelyeket a megszállók elkövettek. Kicsinyes embertelen módon üldözték mind­azokat, akik nem tartoznak az ő fajtájukhoz. Nagy kérdés ezek után, hogy vájjon helyesebb dolog-e magyarokat helyezni tót és román lennhatóság alá, vagy szlávokat és románokat magyar fennhatóság alá. Amikor Magyarország a népszavazást követeli, ép azok döntésétől teszi függővé a maga sorsát, akiket állítólag elnyomott. Ez a leghatározottabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország teljes bizalommal megy a maga utján. Neuilly, március 22. Az Echo de Paris, ellentétben a többi párisi lapokkal, a magyar békeszerződés megkötésének e!h ilasztása iránt, arról értesül, hogy a külügyminiszter március 'J4 én adja át az antant válaszjegyzékét a ma­gyar békedelegációnak. A válaszjegyzék csupán, gazdasági módosilásokat ad, területi enged­ményről nincsen benne szó. Páris, március 22. (A Bud. Tud. távirata.) A békekonferencia a magyar-kérdésben nem tudta befejezni tárgyalásait. A magyar béke!.ír désben még elvi megállapodásra sem jutottak, mert az olasz delegátusok változatlanul Nitti álláspontján vannak, a magyar béke revízióját követelik. Az angolok támogatják az olaszokat és a németországi eseményeknek is visszaha­tása volt a magyar békére. Valószínűleg más határokat állapítottak meg; a magyaroknak még egyideig türelemmel kell lenni, amig a szövet­ségesek a békeszerződést végleg megálla­pítják. Kopenhága. március 22 (Bud. Tud. távirata ) A pjtisi hirek szerint a legutolsó konferencián »e jött létre döntés a magyar béke ügyében. Az olasz delegátusok minden felmerült indít­ványt azzal a kijelentéssel fogadnak, hogy állásfoglalásuk attól függ, hogy Nitti init ha­tároz az illető jayaslat dolgában. A pénzlebélyegzés. Nagy munkája van a/, állampénztárnak. — A pénzügyminiszter nyilatkozata. (Saját tudósítónktól.) Négy nap óta folyik már Szegeden a pénzek felülbélyegzése és még mindig riikaságszámba megy kint a forgalom­ban a felülbélyegzett pénz. E sajnálatos körül- | ménynek főleg technikai akadályai vannak. A , bélyegzőgépek egymásntán romlanak el, de a , gépeket már részint kijavították, rászin! pótol­ták, ugy hogy ezidőszerint négy gép dolgozik. Az ellenőrző-bizottság naponta ülésezik a város­háza közgyűlési termében s intézkedik a na­ponta lebélyegzett pénzek szétosztása iránt. Hélfőn az állampénztárnak hatmillió korona készlet állt rendelkezésére, amelvet a bizottság a következő arányban osztott s ,f a bankok között: Csongrádi Takarékpénztár két és félmillió, Kereskedelmi Bank egymillió, Kézművesbenk 500.000, Hitelbank 300.000 és Népbank 200.000 korona. A bankok eddig főleg posta- és városi pén­ben teljesítettek fizetéseket s a felülbélyegzett pénz csak hétfőn került emlitésreméltó mennyi­ségben a forgalomba. A Szeged-Csongrádi például eddig kétmillió koronát fizetett ki városi pénzben. A felülbélyegzésokozta nehézségek még mindig igen csekély mértékben enyhültek. A közönség szorult helyzetében kénytelen dupla árakat fizetni. A kofák s kereskedők tartózkod­nak árujuk eladásától. A kávéházakban a lán­cosok megkezdték üzelmeiket az uj pénzzel. Csodálatos, hogy a bélyegzésnélküli pénzeket jóval felül a feleértéken vásárolják. Ezerko­ronáéri 7—800 koronát adnak. A forgalomba került egy-egy felülbélyegzett bankjegyet az utcasarkokon összegyűlt emberek csoportosan bámulják s mindenkinek van valami megjegy­zése rá. A lebélyegzett pénzek annyira újsze­rűek még, hogy az üzletek kirakataiban is kiragasztották őket. A pénzek lebélyegzése a miniszter által meg­jelölt időre valószínűleg befejeződik Szegeden is, habár itl két nappal később Lgtak hozzá s a tehmkai munkát csak a harnadik napon kezdték meg. Csütörtökön már valószínűleg megszűnik a zűrzavar is, amely a városban a fizetések teljesítése körül r.éhány napja ural­kodik. Egyelőre sem a piacon, sem a kereske­désekben nincs üzleti forgalom. A tisztviselők a kényszerkölcsön miatt nagyobb előleget fognak kapni. A Hétfői Hírlap munkatársának nyilatkozott báró Korányi f rigyes pénzügyminiszter a pénz­ügyi kérdésről és többek között a következő­ket mondotta: - A kényszerkölcsön korántsem az, ami­nek az avatatlanok látják. A kényszerkölcsön nem jelenti azt. hogy a visszatartott pénzössze­gek a tulajdonosra nézve elvesztek. A pénzügyi kormány minden! cl fog követni és ez köte­lessége is, hogy nemcsak a kényszerkölcsön, hanem a hadikölcsönök résztvevői is semmi károsodást ne szenvedjenek. — £ pénz vásárló erejének emelkedésére tekintette! az árumennyiség abszolút hiányára egyelőre nein igen lesz befolyással, de a bank­jegyprés végre stagnálni fog és ujabb bank­jegymennyiség kibocsátva nem lesz, mégis bizonyos idö múlva emelkedni kell a pénz vásárló erejének. — Kétségtelen, hogy az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeit nosztrifikálni kell és az álla­mot az a bankjegymennyiség fogja az Osztrák­Magyar Bankkal szemben terhelni, amennyit lebélyegzett, illetve magának elismeri. — A postapénzzel azonban nem igy áll a doiog, mert ez egész mennyiségében Magyar­orszagot, illetve a magyar allamot terheli. — A le nem bélyegzett bankjegymennyiség semmis lesz lesz. Az a bankjegymennyiség, amely lebélyegzetlen és amit az érdekelt álla­mok egyike sem vállalt, értékét el fogja vesz­teni. Ezenkívül szigorú büntetések várnak azokra, akik a le nem bélyegzett bankjegyeket összevásárolják és azokkal üzérkednek. — Hogy a felülbélyegzési müvelet a valutát javítani fogja-e vagy sem, arra az a feleletem, hogy a valutát papirossal megjavítani nem lehet. A valutajavitásra az első eszköz a ter­melés fellendítése. A második eszköz volna az államháztartás egyensúlyba hozatala. Lehet azután az adóreformra gondolni. Ez azonban még nem időszerű. A harmadik és legfőbb eszköze a valutajavitásnak az export és itt WL'ép mezőgazdasági termékek exportjára tá­maszkodhatunk. A jegybankfelállitás betető­zése lesz az ország gazdasági ügyei rendezé­sének. — A tisztviselőket a bankjegylebélyegzés nem igen fogja érinteni, ök nagyobbrészt amúgy is postapénzben kapták illetményeiket ha és kék­pénzben momentán némi veszteségük lehet is, a kormány a legközelebbi jövőben segítségükre kivan sietni egy nagyobb fizetési előleggel. OOOOOOOOOOOOOOOOO Román csapatok átlöknek az orosz bolsevikiekhez. Milano, március 22. A Corrieie dela S*ra jelentése szerint egyre gyakoribb eset, hogy román csapatok a Dnyeszter-fronton átszöknek az orosz bolsevikiekhez. \ román hadügymi­niszter erélyes intézkedéseket tett és az ottani bcsszarábiai csapatokat erdélyi csapatokkal cse­rélte fel. Johan Mária farina kölni vizek és szappanok, francia illatszerek, harisnyák, szobókellékek, rövidáruk, pipere különlegességek legszolidabb árakban HOCH rSvidáruházában DUGONICS-TÉR 11. SZÁM. Forbát-palota 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom