Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-04 / 78. szám

DBLMAGYARORSZAG Szeged, 1920 április — A felsővárosi templomról. Hire volt, hogy a felsővárosi plébánián tartott misszió egybeesik a templom kétszázéves fennállásának jubileumával. A Szeged múltjáról mindent tndó Reizner, akinek könyvét föllapoztuk, nem igazolja ezt a jubileumot. Pedig külön fejezete szól a felsővárosi plébániáról. Csak néhány adatot mondunk el Reizner nyo­mán. Felsőváros Zsigmond király alatt külön község volt, külön plébániával, amely Szent György vitéz és mártir tiszteletére épült. Má­tyás királynak 1450-ben kelt okirata már mint ősi plébániáról emlékezik meg róla, amelynek a város a kegyura. A török hódoltság alatt a templom elpusztult s azóta oklevelekben közel három évszázadon át nincs róla emlités. 1719—1722 között romjaiból újra fölépitik, részben vályogból. Ennek volna tehát ma két­száz esztendeje. Igen ám, de a mondott idő­ben nem a mostani .elsővárosi templomot épí­tették föl romjaiból. Az a templom a Szent György-iskola helyén állott, jobban mondva a régi, a háború előtt lebontott iskola helyén, amelyet 1855-ben építettek s amelynek alacsony tornyában még megvoltak a régi lemplom ha­rangjai. (Sokan emlékezhetnek arra, hogy néhány éltesebb jlsővárosi városatya milyen hevesen ellenezte az uj iskolaépítésekor a kis­torony lebontását, amelyben azok a harangok voltak.) Szóval, a mostani felsővárosi templom nem kétszázéves. Sokkal ujabb* keletű. A minorita atyák sem 1720 óta bírják a plébániát, azt csak 1842-ben adta nekik Mária Terézia. Már előbb telepedtek meg Szegeden, de másutt volt a rendházuk és templomuk. Az idei misszióról való egyik érte' itésben is szó volt a templom 200 éves jubileumáról, ami azon­ban, legalább Reizner könyve alapján, ugy látszik tévedés. — KI a legnagyobb élő magyar ? Az U. N. körkérdést intézett társadalmi életünk néhány vezetőjéhez, hogy ki a jelenleg élő legnagyobb magyar? Gróf Andrússy Gyula és Berzeviczy Albert gróf Apponyi Albert személyét jelölte meg, Herczcg Ferenc, Bónitz Ferenc és Rákosi Jenő nem talállak olyan alakot, aki koncen­trálná az igazi nagyok minden tulajdonságát. Vdradi Aranka, a Nemzeti Szinház művész­nője Horthy Miklós kormányzót nevezte meg, P. Zadravecz István tábori püspök a követ­kezőket mondotta: — Amidőn magyarságából egészen kivetkő­zött a magyar, amikor idegen importok a leg­magyarabb érzésükben is megingatták a ha­gyományos makacsságot, akkor jött a magyar tengerről valaki, aki talán épen ezért tudott a legszilárdabban és a leghatározottabban meg­állni a vérrel hullámzó magyar földön és ez te voltál Horthy I A Te szilárd és határozott állásodra megtanultuk ebben a hazában sokan, százan, ezren, milliók, határozottan és meg­ingathatlanul állani, görcsösen ragaszkodni évezredes jogainkhoz. — Ismét föl kell emelni a vasúti díj­szabásokat. Budapestről irják: Hegyeshalmy Lajos volt kereskedelemügyi miniszter, az államvasutak helyzetéről a következőket mon­dotta : — A helyzet valósággal borzasztó. Első­sorban a pályát kellene rendbehozni, azután a mozdony- és a kocsiparkot. Németországban rendelt még a Wekerle-kormány 100 darab mozdonyt, az én miniszterségem idejében ebből tizet meg is kaptunk, hogy azóta jött-c ujabb szállítmány, nem tuuom. A volt vasúti kocsi­gyárak szén- és anyaghiján nem dolgozhatnak. Hosszú időnek kell még eltelnie, amig moz­donylétszámunk és kocsiparkunk a legelemibb követelményeknek meg fog felelni. A vasút kiadásai hallatlanul emelkednek. Normális időben az állanwasutí bevételek az állam­háztartás jövedelmében igen nagy szerepet játszottak. Ma azonban az állam kénytelen ráfizetni vasutainak üzemére. Igy tehát nem marad más hátra, minthogy a díjszabást ugy a teher-, mint a személyforgalomban ismét lényegesen felemeljük. — Okvetlen jöjjön el a húsvéti ünnepek alatt a Royal-kabaré fényes műsorát megnézni. Jegyek eiőre válthatók. Parkettánc. — Panasz a pénz miatt. Azt hihetné az ember, hogy a pénzmizéria, amely a felül- ; bélyegzés kezdete óta nyomasztóan nehezedett a kevéspénzüekre, most már végre megszűnt, mert hiszen elég postapénz van forgalomban. De nem igy van. Ha sok postapénz özönlött is a városba s ha ezt mindenki elfogadja is már — a legmegátalkodottabb piaci kofákat sem kivéve — a kispénzű embereknek nagy bajuk még mindig, hogy lassan halad a felül­bélyegzés. Mit ér ezeknek, ha akármennyi postapénz van forgalomban, amikor nekik semilyen pénzük sincs, mert amijük volt, azt a bankokban, a bélyegzési gyűjtőhelyeken tartják lefoglalva, ök egyelőre csak elismervényekeí kaptak, nem pedig bankjegyeket. A polgár­mestert küldöttség kereste fel szombaton hiva­talában, amely arról panaszkodott, hogy a bankok nem fizetik ki nekik a felülbélyegzésre beszolgáltatott pénzeket. A polgármester vála­szában kijelentette, hogy nincs joga intézkedni, de fel fogja kérni a pénzintézeteket, hogy a pénzt a lehetőségig azonnal riziesék ki. — Cukor-e a cukcr? Szerdán történt, hogy a Kigyó-utca 7. szám alatt lévő Áru-és Ingatlan­forgalmi irodába beállított egy asszony és cukrot kért. Adtak neki egy láda cukrot, amely ötven kilograin volt. Százharmincöt koronát kifizelett az aszony a cukor kilójáért, aztán eltávozott s elvitte a cukrot is. Csütörtökön újra beállított az asszony a boltba. Szörnyű­ködve beszélte, hegy mikor felbontotta a ládát, majd elájult, mert a ládában nem cukor volt, hanem homok. Káromkodott egy sort, aztán követelte a pénzéi vissza. A cég ezt megta­gadta s az esetről jelentést tett a rcnoörségnek, amelynek most nagy gondot okoz megállapí­tani azt, hogy cukor volt-e az a láda cukor, amit az asszony negvett. Eddig- körülbelül az a vélemény alakult ki, hogy az asszony rakta a homokot a ládába. — A felülbélyegzett pénz több mint öt milliárd. Budapestről irják : A pé: rfeliilbélyeg­zési akció ma már számottevő eredményt ért el, amennyiben a Pénzintézeti Központ megállapí­tása szerint a Budapesten és a vidéken felül­bélyegzett pénz értéke jóval meghaladja a mai napig az 5 milliárd koronát. — Pista! Mi minden'este a Royal-kabaré­ban vagyunk, várlak Miska. — KeveseMk a hétkoronás tejárat a gazdák. Irtunk már a kötelező tejbeszolgálta­tásról, amelyre a haióság kötelezte a tehéntartó gazdákat. A gazdák most küldöttségben jártak Bokor Pál helyettes polgármesternél s kijelen­tették, hogy 7 koronáért nem hajlandók a tejet átadni. A helyettes polgármester azt válaszolta, j hogy a tej árát nem emeli fel a hatóság. A i város 12 000 hold legelőt enged át potom árért : a gazdáknak, ezért elvárhatja » hatóság, hogy olcsó tejet kapjon és adhasson a csecsemőknek. Amelyik gazda nem haj.'andó a tejet továbt) is beszolgáltatni, annak a tehenét letiltják a lege­lőről s legeltetési jo^ot többé nem kap. — Leánysxobak eredeti stilü művészi ki­vitelben legmodernebb lakberendezések Schaf­fer Testvéreknél Kossuth Lajos-sugárut 8. sz. Telefon 773. — Matiné a Kor-ó-moziban húsvét vasár­nap, április 4-én délelőtt 11 órakor kezdődik. A nagyszabásúnak Ígérkező hangverseny si­kerét Karácsonyi Ily, Tihanyi Zoltán, Balassa József és Csányi Mátyás közreműködése biz­tosítja. 43 Halálhid. Haíálhid. A fekete zsoké folytatása. Hétfőn, kedden, szerdán és csü­törtökön, április hó 5., 6., 7. és ====^-~= 8-án látható -- -- - ­a KORZO-MOZIBAN. KORZÓ-MOZI * feletonszám U—85. • Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön április 5., 6., 7. és 8-án. A fekete zsoké folytatása kalandortörténet 5 felvonásban. A főszerepet HARRV PEE„ a XX-ik század legügyesebb artistája játsza. Előadások húsvét hétfőn 2, 7. 4, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakor Belfsrosí Illats zertár 3== Kiss D.-palola. Tóth Péterrel szemben. Valódi iioubigant O'Orsay és Coty parfümök eredeti üvegekben és kimérve minden virágillatban és compozi­ciókban. üoubigant pouderek 274 minden szinben és illatban. Valódi szappanok és fogkrémek. Eredeti kölni vizek! ^qpqqpppR^^qqqqi;

Next

/
Oldalképek
Tartalom