Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-13 / 84. szám

^Szeged. 1920 április 18. DKLMAOYARORSZAQ A jelenlegi viszonyok között külföldi hitelre ncm számithatunk, de látunk bizonyos tünete­ket, amelyek.t nem szabad elvetnünk. A kül­föld a magyar állami hiteleket már ma is, ugy­Utazik, kedvezőbben értékeli. A jövedelmi adót illetőleg, a kulcsnak még jelentékeny emelését fogom proponálni. Az eddigi 6 százalékig" 20 százalékra való fel­emelését javasolom. A földadónál a progresszi­vitást behozni lehetetlenség. Lehet azonban ezt pótolni éppen a jövedelemadón!!. Ezután pedig a>agyonadóról beszélt a miniszter. Vasadi Balogh György ezután indítványozta, hogy a Ház az indemnitást ötórás ülésekben tárgyalja. Budavdry László felszólalása után megálla­pították a keddi ülés napirendjét, amelynek végén fognak Vasadi Balogh György indít­ványa felett dönteni. Az ülés fél 2 órakor ért véget. Lovászy Márton nyilatkozata a függetlenségi párt jövőjéről. — A Délmagyarország munkatársától. — Budapest, április 12. A nemzetgyűlési válasz­tásokon kát polgári párt: a függetlenségi párt és a nemzeti középpá. t tudvalevőleg teljesen ku­darcot szenvédelt. Mindkét párt mindössze néhány kerületben állított jelöltei, de ezek is mind Kbuktak, ugy, hogy ez a két pirt p^rh­menli képviselet nélkül maradi. A nemzeti középpárt ennek eiienére agilis politikai tevé­kenységet fejt ki, legutóbb is elnökének, báró Kllrthy Lajosnak húsvéti nyilatkozata kelteit országszerte nagy feltűnési. Amig igy a r.em­zeti középpari pirlamenti képviselet nélkül is szinte bekapcsolódik az aktuális politikai életbe, addig a füg£dlení;égi párt mostani magatartá­sát illetőleg a közvélemény tájékozatlan. Épp azért Lovászy Mártonhoz, a párt elnökéhez for­dultunk, aki a politikai kibontakozás mostaná­ban spkal vitatott kérdéséről a következőket volt szives mondani a Délmagyarország munka­társának : — A kibontakozásról megvan a magam határozott véleménye, amely mindjárt a proletárdiktatúra bukása után előtérbe nyomult, de az akkori, ismeretes körülmények folytán csak­hamar leszorult. Az ország konstruk­cióját három dolgozó rétegre: a pol­gárságra, a fö'dmives népre és a munkásságra kell fektetni, Ha ez a három dolgozó réteg egymással kezet fog és ezáltal megteremti a társadalmi békét, ami a nemzeti munkának egye­dül lehetséges alapja, akkor remélni lehet, hogy az ország közállapotai konszolidálódnak és a fejlődés újra megindul. Természetesen ebből a politikából ki kell zárva lenni minden felekezeti, faji vagy osztálygyülölkö­désnek. Csakis ezzel a politikával re­mélhetjük visszaszerezni a külföld elvesztett rokonszenvét, amelyre — bármit beszéljenek némelyek — fel­tétlenül szükségünk van, mert ar.éikül az országot sem gazdaságilag, .sem politikailag rekonstruálni nem lehet. — A függetlenségi párt mindig ezt a politikát képviselte és ha az ország­ban a kijózanodás, amely már kez­detét vette, általános lesz, akkor hiszem, hogy a függetlenségi és negyvennyolcas pártra még döntő sttrep vár. A békekötésről és a hozzája fűződő ki­látásokról nem volt hajlandó Lovászy nyilat­kozni A válaszadást azzal hárította el magá­tól, hogy se ő, se pártja nem vett részt a békemunkálatokban, az anyagot ahhoz, hogy nyilatkozhassék, nem eléggé ismeri. Arról sem volt hajlandó nyilatkozni, hogy résztvesz-e pártja a tiszántúli választásokban. Ugy látszik, erről még nem döntöttek és elhatározását a p^rt a további fejleményektől teszi függővé. A helyzetkép teljességéhez tartozik, hogy Lovászy a pártkörben fogadott, mely a Pester Lloyd-Társulat Mária Valéria-utcai házának félemeletén van. A tágas helyiségben, mint hallom, mostanában elég csendes élet járja, bár a szorgalmasabb tagok nap-nap után látogatják. Maga az elnök majd mindennap fellátogat és elég gyakori vendég az egykori szegedi miniszterelnök, Ábrahám Dezső is. Mialatt az interjú tart, az egyik emeleti helyi­ségben, melynek tágas és széles karzatjellege van, diktálnak és Írógépen kopognak. Lovászyt megviselte az az idő, ami a Károlyi-forradalom óta eltelt. Rezignált, amellett azonban határo­zott is. Kissé fáradtnak látszik, impresszióm, hogy inkább a mostani passzivitástól, mint a munkától, amelyet végzett és a harcoktól, amelyeket megvívott. A Friedrich-csoport kiválik, a nemzeti egyesülésből. Budapest, április 12. A keresztény nemzeti egyesüléspárti politikusoknak az a része, amely a Friedrich—Ereky-csoport néven ismeretes, kiválik az egyesülés pártjából. A szétvállásról Ereky Károly azt mondotta, hogy ő már a mult héten ellenzékinek tartotta magát. Lépésünknek — mint mondotta — közvetlen oka az, hogy a kilépő képviselők nem óhajtanak felelősséget vállalni a mai állapotokért. A kilépők ragasz­kodnak ahhoz, hogy ők megtartják a keresz­tény nemzeti egyesülés pártjának nevét, ragasz­kodnak a párt programjához és felfogásuk szerint a pártban bennmaradó, egyébként több­séget jelentő képviselőknek kell uj nevet keres­niük, illetve visszatérniük a keresztényszocialista, névhez. Budapest, április 12. Élé ':cn tárgyalták a képviselőház folyosóján, ho£ v a keresztény nem­zeti egyesülés pártjában a régóta várt kilépési folyamat megkezdődik. Beszé'ik, hogy Friedrich István és Ilivel még a mai n ip folyamán be­jelentik a pártelnökségnek kilépésüket. Budapest, április 12. Rubinek földmivelés­ügyi miniszter kijelentette, hogy májusban ter­jeszti be a nemzetgyűlésen a főldbirtokreform­ról szóló javaslatot. £>0000000000000000 BrrLánsokaf, hasznát} ékszereket, arany és ezüst régiségeket. :gen MAGAS ÁRBAN megvéiclic kereaúnkS 264 Fischer &Vxívőr^U ,k,"rr4"£k öreget!, • lOUllI I WlVt ltK KArAar utca 10. A német-francia viszály Budapest, április 12. A német kormány figyelmeztette a francia kormányt, hogy a hozzá érkezett jelentések szerint francia csapatok elő­nyomulnak Aschaffenburg irányában. Abban az esetben, ha ez a hir valónak bizonyulna, a német kormány kötelességének tartja, hogy a legkomolyabban rámutasson arra a vesze­delemre, hogy az előnyomuló francia csapatok összeütközésekbe kerülhetnek a német csa­patokkal. Ennek a közlésnek alapján Paleologus április 10 én értesítette a francia-német ügyvivőt, hogy Franciaország nem hajlandó Aschaffen­burgot megszállni. Mint a berlini lapoknak Londonból jelentik, a Times nagyon megtámadta Lloyd óeoiget, mert ót okolja az angol-francia barátság vesze­delmes válságának felidézéseért. Lloyd Oeorge nagyobb hibát kövelett el, mint Franciaország. Európa békéjének egyetlen biztositéka Francia­ország és Anglia összetartozandósága. (M. T. I.) MAGYAR FILM! Fekete tutipán VÁRKONYl MIHÁLY HIREK — A polgármester Budapesten. Dr. So­mogyi Szilveszter polgármester hétfőn reggel fontos városi ügyek elintézése céljából Buda­pestre utazott. — A városi tisztviselők kérelme. A városi tisztviselők beadvánnyal fordultak a tanácshoz, amelyben kérik, hogy a városnál lévő adós­ságaikat a pénzlebélyegzésnél visszakapott bonokkal fizethessék ki és pedig a pénzügy­miniszter által megállapított módon. Ha például 500 koronás bonnal akarnak 300 koronát ki­fizetni, abból a városnak 200 koronát vissza kell adnia. A kérést a tanács a miniszterhez terjeszti fel. — Tóth Julcsa meghalt A város egyik érdekes, remeteéletet élt alakja, a Kígyó- és a Feketesas uíca sarkán levő .Bagolyvár" -tulaj­donosnője, Tóth Julcsa, vasárnap a városi köz­kórházban, rákbaj következtében elhalt. Az árvizelőtti időben a házában volt ,Kovács papus" gyógyszertára, ahol a város előkelőségei gyűltek össze, hogy megbeszéljék a közigaz­gatás ügyes-bajos dolgait és mindazokat a teendőket, amiket a városfejlesztés érdekébea előnyösnek tartottak. Amikor a rKovács papus* patikáját elhelyeztél; Tóth Julcsa hazáoól, a ház kapui bezárultak Tóth Julcsa mögött, aki egyedül, valóságos remeíeélelet élt a két utcára szolgáló házban. Az abiakspaléták is bezárultak, napfény nem került a szobákba, csak az udvaron keresztül és teremtett lélek nem •udhatta, hogy mit csinál a ház úrnője az egyszobiból álló lakásában. Néha az udvar félő' kinyílt a kapuajtó, amelynek szűkre enge­dett hasadékán keresztül érintkezett a kül­világgal T 'th Ju'csa, akinek igazi neve nem is az voli, hanem Simonyi Hona. Á litólag ivadéka volt néhai Simonyi óbesternek. A nagy épületet évről-évre mindjobban kike:d;e az idő, vako­lata lehullott, ablakai betöredeztek és az ütött­kopott ház ugy húzódott meg a palo'ák .özött, mir.t a konkoly a tiszta buziszemek közölt. És Tóth Julcsa csak tovább C e a remtteéletet, nem volt mód rá, hogy ricsalják odújából, amelyet a néphumor elnevezed „ Bagolyvar"-n k. Elz^kózottságában, ha ugy jött sora, még a végreh«j ó is megjelent nála, le is foglalta a zongoráját, amelyben hur nem volt egy se, de annál több burgonya. A múltban, a teljes el­zárkózottság idején, megj lent a rendőrségen, ahol panaszt tett, hogy 200.000 korona érték* ékszereit eilopták. A rendőrség nyomban meg­Johan Mária farina kölni vizek és szappanok, francia illatszerek, harisnyák, szabókellékek, rövidáruk, pipere különlegességek legwniirf tbb á ak»>an HOCH rövidáruházában DUGONICS-TÉR 11. SZÁM Fonátpilota 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom