Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-25 / 297. szám

SZEGED Kik olvasnak és mit olvasnak? SZEGED, december 24. (Saját tudósítónktól.) Hogy Magyarországnak olyan kul­turaja van, amellyel az egész müveit Európa kénytelen számolni, ez akkor vált ismeretessé és akkor kezdtek vele törödni, mikor a háború és a forradalmak után frázissá csépelték : kultura, kultura. Mondják — Sze­geden is foglalkoznak az emberek kulturával. Van színházunk, nagy könyvtárunk, egyetemünk, vannak iskoláink és a művészet minden ágának vannak hivatott művelői ebben a városban, akiket ugyan nem támogat itt senki sem, de ke­véssel is beérik. Ezek a művésze­tekkel foglalkozó emberek magukban még nem reprezentálhatják a kulturát, mert a fontos az lenne, hogy meg­értőik legyenek. A könyv az, mely .nindenkinek hozzáférhető; a betűk tengere az a végtelen mélységű kut, melyből szegény és gazdag, kicsiny és nagy egyaránt meríthet táplálékot, ha ugyan szomjúhozik reá. A könyv adja meg a műveltséget, a könyv csiszolja a gondolatot nemesebbé és a könyv teszi az egyént intellektussá. Kik olvasnak és mit olvasnak? Sorba jártam] a könyvesboltokat, kölcsönkönyvtárakaí és a nagyszerű Somogyi-könyvtárat és elmondom, mit tapasztaltam. A legnagyobb szegedi kölcsön­könyvtúrban 25 ezer könyv van. Impozáns, szép szám és van is hozzá 2600 előfizetője. Olvasói közt a tár­sadalom legkülönbözőbb rétegei van­nak képviselve és általában véve igen sokat és sokfélét olvasnak. A női nemen kezdte felvilágosító nyi­latkozatát a könyvtár tulajdonosa, a női nemen, mely legtöbb időt szentelhet az olvasásra. Most Courths Mahler a kedvencük, de a társa­dalmi regényt is stlrün olvassák. A modern magyar irókat mindenki olvassa. A detektiv-regényuek külön olvasó­tábora van. Ezek között soka ponyva­regény, de szinte válogatás és fentartás nélkül olvassák ezeket a tisztek, detektívek és rendőrök. A kölcsönkönyvtár naponta kap 5—6 egészen uj, legutóbb megjelent köny­vet. Hogy azután ez a körülmény mindinkább ismertté vált, tipikus újdonság-olvasó közönség nevelődött. Ezek az újságokból olvassák, hogy mikor és milyen uj könyv je­lent" meg és ezeket nyomban kere­sik a kölcsönkönyvtárba. A német könyveknek és az ifjúsági irodalom­nak is meg van a maga tábora. Egyébként — legújabban Rabindra­nath Tagore és Bain a legkedveltebb és legfelkapottabb írók. A könyvkereskedőkből csak ugy bugyog a panasz. Alig vásárolnak könyvet manapság, mert a müveit középosztálynak nincs pénze könyvre. A karácsonyi vásár sem változtat a helyzeten, legfeljebb néhány mesés­könyv cserél ilyenkor gazdát. El­vétve vásárolnak egy-egy modern magyar regényt, mig ujabban főleg a tudományos könyveknek nagy a kereslete. Az egyetem tehát a keres­kedelemben is érezteti hatását; az egyetemi polgárok Szegeden szerzik he tankönyveiket és a segédköny­vekként használatos tudományos irodalmi termékeket. Egy másik könyvkereskedő üzle­tében a filo'ógrai munkáknak van nagyobb kereslete és az irredenta és a memoár-irodalom termékeit is vá­sárolgatják. A szépirodalmi munká­kat nem igen veszik, megjegyezte mégis a kereskedő, hogy Herceg Ferenc és Jókai még ma is a leg­keresettebb irók. At ifjúság a ki­próbált Wr/ie-regényhez hü marad továbbra is. A Somogyi-könyvtár forgalmáról érdekes és szines képet adott a ki­tűnő könyvtárnoknő: Fischhof Ági. Elmondta elsősorban, hogy a kö­zönség olvasmányaiban mindig a legújabb eseményekkel, hogy ugy mondjuk: a történelemmel tart lé­pést. Két évvel ezelőtt mindenki szociologiai munkákat, forradalmi és nemzetgazdaságtani könyveket ol­vasott. Később, (francia megszállás) eredetiben olvasták Flauber-1, főként a Bovárynét, Anatol Francé-1, Zolát és másokat is. A francia költők ere­detiben való olvasásának dicséretes kultusza már alább hagyott, de a nyoma még ma is megvan. Még Stegtá, 1971 december 26. skésóbben — mikor mindenki a jobb valutáju országokba szeretett volna kivitorlázni — utazási könyveket és fantasztikus regényeket kerestek a Somogyiban. Ma, amint magam is meggyőződ­tem róla, az egyetemi hallgatók al­kotják a könyvtár látogatóinak a zö­mét. A jogászok csak igen kevés szakmájukba vágó könyvet olvasnak, de annál több Jókait; a medikusok orvostudományi munkákat, a filo­zopterek pedig a magyar irodalom­történetet bújják. Egy-két egyetemi tanár is felkeresi a könyvtárat nap­jában. A modern magyar irodalom legolvasottabb terméke Szabó Dezső hires Elsodort faluja volt, Adyt is olvassák néha, de mást nem. Szép­irodalmi könyvet nem szívesen ol­vasnak az emberek a könyvtárban és miután innen könyvet ki nem adhatnak, nehezen konkurálhatnak a kölcsönkönyvtárakkal. A Somogyi­könyvtárnak még így is van napi 60—80 főnyi olvasóközönsége, ami — állapítsuk meg — mégis csak kulturát jelent. Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete ."CKCTCSItS-UTCH 19. S Z C Q C D , TCbCrOPISZitM • ISO. KARACSON7I ÉS UJEVI ÁRPIINK» >330 K 100.— 1 kg. savanyitott kápos ... 92— . . . 102.­1 kg. mák. 1 , kristálycukor 1 . kockacukor . . 1 , burgonya, prima ...» 9.— | azonkívül mindenféle karácsonyfád lat ek és cukorkik a legolcsóbb árban Rövidáru-osztályunkban nagy karácsonyi vásár fcBIBlI-, SZfltfOH-, fOtfld- Is rOfOsár ukban. ;g. savanyitott káposzta . . K 16 — 1 , nagyszemü lencse, l-a . . 68.— 1 , középszemli lencse, I-a , 52.— 1 1. hófehér tisztított petróleum „ 38.— Tabódy Zsolt dolgozószobájában. Beszélgetés a turán-kérdésről, Tabódy nagy török szótáráról, egyéb terveiről és emlékeiről. SZEGED, december 24. Tabódy Zsolt ezredes neve nem­csak a legutóbb lefolyt nagyszabású perből, hanem még a világháború­nak abból a fázisából ismeretes, amikor dicsőséget dicsőségre arat­tak katonáink és egy eljövendő szebb kor reményében vivták har­caikat. Ezek között a katonák között is első volt Tabódy ezredes, akit vakmerőséggel párosult példás bátor­ságáért bálványoztak a katonái és aki Przemysl védelménél a „pnemysl hős" jelzőt vívta ki magának. Tabódy Zsolt háza valamikor, de különösen akkor, amikor Tabódy Przemyslben volt, sok újságírót lá­tott. Odamentek érdeklődni uj hirek iránt és nap-nap után foglalkoztak a nevével. Azután térült-fordult az idő, sok minden történt és Tabódyék háza elnéptelenedett. Tabódy nem­rég szabadult ki a fogházból és azóta teljesen visszavonultságban él. Senki sem látja, semmit sem hal­lani róla. Ez vezetett arra, hogy meglátogassam otthonában. Tabódy a Boldogasszony-sugárut 18. számú ház első emeletén lakik. Csöngetésemre ő maga jön elém és már invitál is a dolgozószobájába. Ott ül a méltóságos asszony is és egy blúzt horgol. A dolgozó szoba egy tudós pompás kényelemmel be­rendezett szobája. A falakon Mend­lik Oszkár, Olgyay, Bosznay, Nyi­lassyés több Heller-kép függ. Nagy könyvtára van és csöngetésem is olvasásból zavarta fel. Most törté­nelmi tanulmányokkal foglalkozik. Gazdag történelmi könyvtárában több olyan hadtörténelmi könyv van, amely­bő! mindössze csak néhány példány készült. Tabódyt nem törte meg a fogság. Amint egymással szemben ültünk, nem győztem csodálni azt a bámu­latos rugékonyságot és azt a víg kedélyt, amellyel még mindig ren­delkezik. Beszélgetés közben, törté­nelmi kérdésről lévén szó, a követ­kezőket mondta: — A történelmi tanulmányokkal való foglalkozás azt a meggyőződést érlelte meg bennem, hogy éppen ugy, ahogy a természetben minden esemény megismétlődik, a történelmi események is megismétlődnek. Min­denki, aki elmélyed a történelmi ta­nulmányokban, kiszámíthatja és könnyen megjósolhatja azt, hogy bi­zonyos történelmi események után milyen események következnek. A régi történelmet is emberek csinál­ták és emberek csinálják a ma tör­ténelmdí is. Már pedig az ember mindig ugyanaz marad jó és rossz tulajdonságaival egyetemben, mint ami volt az assirok, a babiloniaik idejében és amilyen napjainkban. Miután a nagyobb történeti esemé­nyek meghaladják az átlagos emberi életkort és igy nem igen van valaki, aki az élő nemzedéket a történelmi események pillanatában a tapaszta­latok .a figyelmeztesse és miután is­Divatos ékszerek legol- Aranyat, ezüstöt csobban beszerezhetők magas árban bevált Mülhofer ékszerész, Kárász-utca 2. mert ember! talajdonság az, hogy mindenki| csak a saját kárán akar tanulni, nem hisszük azt, amire a történetírók tanítanak bennünket Csak amikor az események káros következményeit szenvedjük, futnak eszünkbe azok az eszközök, ame­lyekkel valamit megelőzhettünk volna. — No, de hagyjuk ezt. Itt van inkább a török szótáram, — terelte át erre a szót — 4200 irott oldal. A fogságom alatt kezdtem meg és ott is fejeztem be. A modern nagy szó­tárak mintájára készítettem. Fel van tüntetve benne az illető szó kiej­tése, nyelvíani vonatkozása és min­den szóhoz az alkalmazást illetőleg egy-két példa van. — Ezzel kapcso'atban mondana talán valamit ezredes ur a turán­kérdésről, — szakítottam félbe Ta­bódyt. — Ez az én témám, —• felelte. — Én a jövő háborúját ugy látom, hogy az többé nem az országoknak egymás elleni harca lesz, hanem a fajok harca. Ennek következtében a magyar nemzet további fennmara­dása szempontjából a turán-kérdést, mint faji kérdést, rendkívül fontos­nak tartom. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországon, Bulgárián, Török­országon, Azer-Bejdán, Turkesztánon, a kirgizek földjén a Sárga-tengerig, tehát egy összefüggő területen száz­milliót jóval meghaladó túrán szár­mazású és túrán öntudatban élő né­pek élnek, akkor ebben a magyar nemzet, mint az összes túrén népek legműveltebbje, olyan hatalmi ténye­zőt nyer, ame'yet nemcsak, hogy lekicsinyleni nem szabad, de ame­lyet fean keli tartani és gyakorlatias­ságot is bele kell vinni. Az emiitett terüleleken elterülő túrán népeket kul­tur kereskedelmi és ipari hálózat érdekszálaival magunkhoz kell kötni. És ha meggondoljuk, hogy az em­iitett túrán népek nagyrésze moha­medán s a túrán népek magunkhoz való csatolása által a többi moha­medán nép csatlakozását is biztosit­hatjuk, akkor igazán elmondhatjuk, hogy a magyar nép mögött egy olyan hatalmas töneg áll, amelyet semmi sem képes legyőzni. A szobában félhomály derengett már, amikor Tabódy idáig jutott. Aztán elmondotta, hogy barátai un­szolására összeállítja szibériai fog­ságának emlékeit és a közeljövőben könyvalakban kiadja. Búcsúzás köz­ben Heller Ödön került szóba, aki Tabódyékkal egy házban lakott Meghatottan beszélt róla Tabódy: — Még a vizsgálati fogságban hallottam a jó Dönci halálhírét — mondotta — és a szomorú hir mé­lyen megrendített Testvéri barátom volt. Kedves dolog lenne, ha Sze­ged város közönsége gyűjteményes kiállítást rendezne képeiből, hogy még egyszer gyönyörködhetnénk forró napsütéses, szingazdag képei­ben. Későre járt, amikor végleg elbú­csúztam és a sugárut lámpái egy­másután kigyúlva, gyér világukkal éket hasítottak az est sötétjében. Ertió* Árpad — Reggeli 6 óráig t«rt a Dél­vidéki Egyetemi és Főiskolai Hall­gatók Egyesületének irodalmi mű­sorral egybekötött bálja. Kezdete fél 9 órakor a Tisza-szálló nagy­termében. Jegyek korlátolt számban kaphatók a Szent István-könyvkeres­kedésben és a Bárd-irodában. 1400 Nemzetközi szállítmányozás. UNGÁRBENŐ Bútorszállítás. © Beraktározás. Rendszeresített gyüjtöforgalmak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom