Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-16 / 111. szám

SZEGED toffd, 1922 május lé. HIREK — Megkezdődött a bérmálás. Dr. Glattfelder püspök vasán-p dél­előtt '0 órakor kczdle mo? a bér­málás. a Belvárosban. A bérmálast délelőtt 9 brakor szentmise előzte meg, amelyet az cgyh.írfő maga ponti­ftkáll. Hétfőn délelőtt Rókuson bér­mált a püspök. A béimálás után a rókusi plébánián megebédelt, az ebé­den dr. Somogyi S'ilveszter polgár­mester is résztveit. Glatifdder püs­pök jövő vasárntp Alsólanyán fejezi be a bérmálást. — A Dugonics-Társaság má jnsi fölolvasó ülése. Vasárnap dél­után szép közönség előtt tartotta a Dugonics-Társaság májusi föl­olvasó ülését, amelyen a tudomány dominált. Kőrös Mihály uj verseib4l mutatott be tgy csokorra valót, dr. Ecsery Lajos, a jeles magyar szo­ciológus a csonka ország közgazda­sági viszonyainak jelen állapotával és a közel jövö töladataival foglal­kozott tartalmas és alapos tanul­mány keretében, végül Orbán János kegycsrendi tanár tartotta meg szék­foglalóját, Arany János balladáinak lélektani jelenségeiről értekezvén. A rokonszenves és nagy tudásu fiatal tanár élvezetes és tanulságos elő­adását mindvégig nagy érdeklődés­sel hallgatta és végű! zajos tapsok­kal honorálta a hálás és megértő közönség — Bndrpeetre utazik a polgármes­ter. Dr. Somogyi Szilveszter kedden dél­előtt Budapestre utazik, ahol résztvesz a közélelmezési tanács gabonaellátási alosz­tályának ülésén. Értesülésünk szerint a polgármester szerdán már vissza is érke­zik Szegedre. — Peidl Gyula Szegedre jön. Peidl Gyula kedden érkezik Buda­pestre külföldi útjáról. A szociál­demokrata pártban nyert értesülésünk szerint Peidl, a II. kerület szociál­demokrata jelöltje még e hét folya­mán föltétlenül Szegedre jön, hogy választóival közvetlenül is megismer­kedjék. Programbeszédét valószínűleg vasárnap tartja meg. x Viola Margit, Solymosaj, Sziklai. A Belvárosi Mozi R.-T., hogy tanújelét adja áldozatkészségé­nek és hogy publikumának minél nívósabb és változatosabb program­mot nyújtson, Földes Imrének „Min­dent egy asszonyért- (Paradicsom) cimü hires énekes-táncos bohózatá­nak kizárólagos bemutatási jogát szerezte meg, mely még budapesti bemutatója előtt, tehát Magyarorszá­gon Szegeden először kerül bemuta­tásra. A kitűnő bohózat 3 film és 3 szinpadi részből áll és ugy a film, mint a szinpadi részeiben elismert kiváló szegedi és budapesti művé­szek: Viola Margit, a szegedi szin­ház volt primadonnája, Solymossy Sándor, a szegedi szinház volt ko­mikusa, Sziklai Jenő, a Városi szín­ház tagja és Balogh Juci, az Apolló­kabaré tagja szerepelnek. A darab kitűnő és valójában szenzációs táncait Sziklai Jenő és Viola Margit táncol­ják A pénteki premierre szóló jegyek a Belvárosi Mozi elővételi pénztárá­nál válthatók. — fikszertpar I TakartkUr-u., dr. Grói-palota. Százszer koronát Jövedelme­zett a barangnsp. Vasárnap dél­után a felsővárosi harangok javára a Szentgyörgy-téren harangnapot rendeztek a katolikus hivők, amely értesülésünk szerint százezer koro­nát jövedelmezett. x Aranyat, ékszert magas árban vásárol Szegeden Kun Jenő ékszerész. Fölhívjuk olvasóink szíves figyelmét mai lapunkban megjelent hirdetésére. A közalkalmazottak segélye nem szolgál okul áremelésre. i BUDAPEST, május 15. A félhiva­talos MTI. jelenti: Amint ismeretes, a kormány a közalkalmazottak sa­nyarú helyzetének némi enyhítésére igen szerény mértékben fölemelte azok rendkívüli segélyét és a folyó­sítás rövidesen meg is történik. Több oldalról megnyilvánult n az aggodalom, hogy ez az intézke­dés a közszolgálati alk ilmazottak ínséges állapotán nem fog segíteni, nemeik a segély igen korlátolt mértéke mi3tt, hanem főleg azért, mert az árak ebből az alkalomból egészön bizonyosan emelkedni fog­nak. Ez az aggodalom a multak tapasztalatai u'án indokolt ugyan, az alkalmi áremelés azonban merő­ben indokolatlan volna, mert egyrészt a korona árfolyama, amire mindig hivatkozni szoktak, úgyszól­ván állandónak mondtuk) és szá­mottevő ingadozási hetek óta nem mutatott, másrészt, tnerl a közalkal­mazottaknak jutott segély végösz­szege a mai viszonyok között az állami költségvetésben nagynak va­lóban nem tekinthető és semmi esetre se idéz eiő papírpénz­inflációt. Ilyen körülmények között az or­szágos központi árvizsgáló bizottság a mai árak összeírása által még fokozottabb mértékben figyeli az árak alakulását és ha a közszolgálatiak felette szerény segélye alkalmából^ alkalmi áremelést észlel, a büntető megtorlást késedelem nélkül meg­indítja. magas árban vásárol 322 Kun Jenő ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. = Ezüst dísztárgyakórt fazont is fizetek. = Korteejelenet. A Bárczy. párt egyik lelkes kortese gyö­nyörű emléket óriz néhány nap óta a lel­kében. Az ajánlási iwel betoppant egy városatyához, aki többek között arról is nevezetes, hogy a szabadkőműves eszmé­ket hajdanában-danában nemcsak hogy vallotta, hanem tanította is. Ez a diplomás poLtikus, akinek hivatásánál fogva ízlésre és modorra kellene oktatni a fejlődő fiatalságot, a következő diskurzust foly­tatta le a Bárczy-párt kortesével: — Mondja barátom — kérdezletőle —, ismeri maga azt a nótát, hogy Erger­Berger... — Igen — volt a válasz —, részeg csirkelogók és duhajkodó éhenkórászok szokták énekelni. Az alapos válasz után vehemens erővel tört ki az alaptermészet nemes polgár­társunkból : — Takarodjon ki, maga büdös zsidó! A kortes persze kitakarodott, azzal a különbséggel, hogy nem volt zsidó, büdös sem volt. A polgártárs tehát tévedett. Ugy látszik, hogy jobban ért a mechanikához, mint a fajelmélethez. Ezt azért mondjuk, hogy a suszter maradjon a kaptafánál, az asztalos a gyalupadnál és a szíjgyártó — a kantárs.: Írnál,. . — Az Akadémia diszgyttléee. Budapestről jelentik : A Magyar Tu­dományos Akadémia vasárnap dél­előtt tartotta meg utolsó diszüiését, amelyen József főherceg és a kor­mányzó is részt vett. A díszülés torán elsőnek Herczeg Ferenc al­elnök mondott beszédei, amelyben azt a kérdést vette tárgyalás alá, hogy a kulturális fölény magában elég-e ahhoz, hogy egy nemzetet kivezes­sen a hínárból. Hivatkozott arra, b'.-Ky a magyar nemzeti vezetőréte­gek má» népek osztályaival össze­rutonlitva, sokkal műveltebbek és mégsem lettek tanúságot erről, ami­k<ji ix ellenséges áramlatokkal szembe kellett volna szállni. Sehol smc* mondotta Herczeg annyi tanult ei.bri mini Magyarországon és sehol sincs annyi liasznave;etlen ember, riiint M/í(/>.wofuágon. A félmüvelt­séggel sztmltrit meg kell itt terem­tem u tel/ti nulyu kulturát. Herczeg Ferenc l.cszédc után Balogh főlitkár beszámol a/ Akidémia 1921 — 1922. évi müködf-aéiöl, majd Varga Gyula egy költeményét olvasta föl. — Eljegy/áe. Hetler Rózsit el­jegyezte Könyven Károly (Minden külön értesítés helyett.) — Előadás a magyar Uráról Lipcsében. Lipcsében, a Kaufhaus nagytermében irodalmi matinét tar­tóitok az elmúlt héten, amelyen Hans Stumme egyetemi tanár elő­adást tartott a magyar lira fejlődés­történetéről és különösen Ady En­drével foglalkozott hosszasabban. Frilz Reiff Ady-verseket szavalt, nagy szeretettel és átérzéssel, mig part­nere, Margarelhe Anton a halk­szavubb dalokat választotta. Mikor juhász Gyula Beato Angelico-\b\ elmondta — irják a tudósítások —, a szőke leányfejek könnyes szem­mel Összehajoltak. Adynak és Juhász­nak rendkívüli sikere volt Lipcsében, de ott is, mint itthon, a fiatalok rezonáltak leginkább az uj magyar lira úttörőinek hallatára. — Brllllána, aranj éa ezöst tárgyakat, pénzeket LEGMAGA­SABB áron megvételre kerea MÜLHOFFER ékszerész, Ká­rász-utca 2. 500 — A tanonciskola! tanárok óradíja. Ismeretes, hogy a szegedi iparostanonciskola tanárai a tél fo­lyamán óradiiemelést kértek a város tanácsától. A tanács döntés előtt több vidéki várostól bekérte a ha­sonló tanerők óradijkimutatááát. A válaszok hétfőn érkeztek meg. Ezek szerint Debrecen a külön képesítés­sel rendelkező tanerőket 6 korona 25 fillér, a külön képesítéssel nem rendelkező tanerőket 5 korona óra­díjban részesiti. Pécsen 24 és 25 korona óradijat kapnak, Sopronban 20 koronát. Ezek a városok átirat­ban jelezték, hogy az óradijakat a közeljövőben fölemelik. Értesülésünk szerint a szegedi tanonciskolái tan­erők most újból mozgalmat indítot­tak és amennyiben a tanács nem rendezné az óradijukat, beszüntetik a tanítást, ami viszont azt vonja maga után, hogy Szeged városa ta­nonciskola nélkül marad. — Aranyat éa aaflatAt a legmagasabb árban vesz Iritz órás, Dugonics-tér II. 441 — Erdély Sándor volt igaz­ságflgyminlszter n.eghelt Buda­pestről jelentik: A régi politikai vi­lág egyik legismetlebb államtétfia: Erdély Sándor nyugalmazott igaz­ságügyminiszter ma éjjel meghalt. Erdély 82 éves volt. — Vixveaetékét Fekete Nándornál készlttesae, Javíttassa. Koaauth Laloe­sagárat 23. Telafen 10-72. <13 A kopár Szeged. Niíhány agilis és helyes érzékkel hiró városatya már az 1879 iki árviz után azt indítványozta, hogy létesít­sen a város néhány népligetet a peri­fériákon. Szavuk — mint minden okos beszéd Szeged városában —, a pusztában elhangzó szó maradi mert a város tanácsa nem karolta föl az életrevaló eszmét. Pedig ha valahol, uíy Szegeden, ebben a po­ros és egészségtelen városb -.n, ugyan­csak elkelne négy-öt népliget. Az egyet'en ujszegedi „sétány" nem elégíti ki a közönség igényeit. A Stefániához címzett porfészekről beszélni sem lehet. A nép a liget­ben üdülni f^kar, nem csupán sé­tálni A fűben akar heverni és azt akarja, hoey gyermekei a pázsiton futkossanak. Nem mükortészek gon­dos kezei aiatt megszületett séta­terekre gondolunk tehát, hanem erdősitelt, pázsüos területekre, ame­lyek megfelelnek az itt vázolt kívá­nalmaknak. Hol van a Makkos-etdő, amelyről beszélnek és mi lett a Boszorkány­szigetből, ahol az alsóvárosi nép ezrei leltek vasárnaponkint üdülő­helyet? Palicsot és Kamarást elsza­kították lőlünk, egy-egy keserű csepp ez is veszteségeink hatalmas tenge­rében. Erdők veszik körül a legtöbb kul­turvárost, ahol az elődök ne'yes ér­zekkel dolgoztak az utódokért. Sze­geden ilyen erdősítést sehol sem lá­tunk. Az ujszegedi népligetet sem a város hatósága létesítette, hanem a Bach-korszak morva katonasága csi­nált Újszegeden szépen fásitott lö­völdéi. A körtöltést övező erdösávot a királyi biztosság ültettette. Itt volna az ideje, hogy a város hatósága legalább a helyét jelö je ki a létesítendő népligeteknek, mert kü­lönben más célokra használják majd föl az erre alkalmas területeket. Kér­jen a vátos elegendő facsemetét az államtól és mihelyt a viszonyok meg­engedik, nyomban kezdje meg a fá­sítást. Legalább négy népliget kel­lene Szegeden: egy Felsővároson, egy Alsóvároson, egy Rókuson és egy a Móravárosrészben. Újszegedre c;ak vasárnap jár ki a nép; mi olyan népiigeleket akarunk, ahol a város bármely részében lakó dolgos polgár és főleg az iskolás gyermek, napi munkájának végeztével üdülést találhat — Ékszerek alakitáaa, javítása, vétele, tört aranybeváltás az .ÉkszerIparban". i<* — Megbüntették az eljárást egy kormányzósértáaael vádolt makói tanító ellen. Fülöp Béla makói gimnáziumi tanárt följelentette Takács Lajos makói tanártársa, mert szerinte Fülöp Béla október 25 én, a király puccs alkalmával a makói gimnázium tanári szobájában állító­lag a kivetkező kijelentést tette: ,Axi most a király iránti kötelessé­gét nem teljesiti a legnagyobbtól a legkisebbig, a kormányzótól Fülöp Béláig, az megérdemli, hogy fel­akasszák. Ha a király bejön az országba és a halaimat á>veszi, akkor a kormányzó neki nem kor­mányzója és a kormány neki nem kormánya." Ezek miitt az állítóla­gos kijelentések miatt az ügyészség kormányzósértéssei vádolta Fülöp tanárt, aki a vádirat ellen védője, dr. Sebők Ferenc utján kifogással éit, mert a kijelentéseket nem tette meg. A vádtanács ma foglalkozott a bejelentett kifogásokkal és a védő előterjesztése után a vádiratot el­utasította és az eljárást megszün­tette Fülöp Béla ellen. —T8rt aranyat, ezüstöt, pénzeket legma­gasabb áron vesz Tóth órás, Kölcaey-u. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom