Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-15 / 108. szám
Szeged, 1923 május IS 8ZBQBD Az ujszegedi siralomvölgy. (A Szeged tudósítójától.) A nkertvárM" nagyon szomorú képet nyújt ezen a nyáron Nem a zöldbeborult fák ellen «» ktfogáj hanem a talaj, az elhanyagolt utak érdemdnek szemrehányást. A tél folyamán, f megelőző fivfíhfn íc rpnaetec volt a panasz a lonxremín» ,5,1 milf a Főfasor valóságos sártenger S ioNSábakkal közlekedtek Iz emberek, fX a por emészti az ujszegedi polgáSTs fz ünnepnapi sétáló közönséget Leeulóbbi ujszegedi sétánk igen kellemetlen impressziókkal járt. Már a hidon kezdődlek a kellemetlenségek. Valóságos halálfélelem fogja el az embert, ha a közúti híd gyalogjárdáin halad. A korhadt deszkák mindegyike mozog, minden lépés merő bizonytalanság, valóságos tojástánc ez a hidon való keresztülvergődés. Elejtett szavakból tudjuk, hogy mindenki fél, mindenki elégedetlen, mindenki neheztel a városra, amely szokása szerint be fogja várni, mig valami szerencsétlenség nem történik s aztán jut csak eszébe segíteni a bajon, ha ugyan eszébe jut. Mert emlékezetes, hogy az árvizelötti házak lejáróiban ki a fogát, ki csak a fogsorát hagyta ott, mig a város rászánta magát a vasrácsok elkészítésére és gondoskodott a halálgöd ök figyelmezfető világításáról. Igy azután több pénzbe került a dolog, mert a vasrácsokon kívül hamis fogakat is kellett a városnak csináltatnia. Elég az, hogy a közúti hidon is nyakát töri még valaki. Esténkint egyetlenegy szomorú lámpás pislákol a híd közepén, az lenne hivatva megóvni a közönséget a szerencsétlenségtől. De ha fuj a szél és kioltja az óvlámpást, koromsötét a híd és a Tisza rejtelmes csobogása, amely felduruzsol a mélyből, rettegésben tartja a hazajáró ujszegedi lelkeket. Amint elhagyjuk a zörgő hidat és a Főfasorba lépünk, ujabb kínok f jgadnak bennünket. Itt a porfellegek rohamozzák meg a friss levegőre vágyakozó tüdőt és megköhögtetik az embereket. A sétáló néptömeg állandó ritmikus mozgása felveri a locsolatlan úttest porát, amely sürü felhőkben kavarog a falombok alatt. Az egészség veszélyeztetése nélkül lehetetlenség hosszabb ideig a fasorban tartózkodni emiatt. Kényte'en az ember az ujszegedi park „mellékvágányaira terelődni*, azonban itt is csak bosszúság várja az embereket. A mellékutak kavicstalanok s az őszi és téli esőzések, valamint a kocsiközlekedés annyira tönkretették őket, hogy egy bokaficamodás a legkevesebb, amit itt kapni lehet. Valóságos lortura lett a hajdan kedves ujszegedi sétákból. Ugyanez áll a villák előtti Főfasorra is. A középső útvonal teljesen használhatatlan, a jobb- és baloldalon már csak egy keskeny, kitaposott ösvény járható. Nincs hatósági ember, aki észrevegye ezeket a dolgokat? Ugy látszik nincs, mert már a mull évben is hiába kornyikáltak a panaszosok. Ha már a Stefánia-sétányt a tönkrejutásig elhanyagolták, legalább Újszegedet kellene megmenteni A legminimálisabb kívánság az, hogy a főfasort legalább ünnepnapon megfelelően fellocsolják, mert a por elviselhetetlen. De a minimális kívánság nem lehet elegendő, mert lön megint az ősz és a gondozatlan utakból megint lápok és mocsarak lesznek és falábakon lehet csak közlekedni. Az ujszegedi sétány öszszes útburkolatait fel kell javítani, akár kavicsokdr bakkal, mert minél tovább várunk 52 * munkával, annál többe fog kerülni. P,PV «, a város útjavítási programjába n/rn iínvif, U ^kerülnének már egyszer, sürgősen. eg3r82Cr' mint haladéktalanul és Jjfuemberfiát attól, n0g^ i Sn nimP1? .me* " "t fekete fátyla. Ilyenkor igazán nem lehet tudni, ki vágta az embert pofon, ha ^fonyág,a Mert a vilg uást csak a kiszáradt Jelképezik az Sjszegedi parkbant éíi azesh órákban leírhatatlan események játszódnak le a platánok koromsötét erdejében. Hogy valaki egy kemény fatörzsnek nekicsattan a homlokával — ez nem számit van i« elég homlok, gondolják bársonyszéked vezéreink 8 ezalatt az erkölcsrendészet, meg a közegészségügy ismeretlen fogalmak a hivatalos és nem hivatalos koponyákban. Arról ne is beszéljünk, hogy ml minden van a parkrészleten kivül. A járdák és a kocsiutak I Bakony ez, — tekintetes tanács, — Bakony l liégy ellenzéki beszámoló. löket sürgősen jelöljék ki és a névsort juttassák el a külügyminiszterhez. A pártok vezetősége most foglalkozik az elnök felhívásával. A pártonkívüli polgári csoport részéről Paupera Ferencet és Beck Lajost kérték fel a konferencián való részvételre. A hadirokkantak ős a földreform. A földreform-törvényjavaslat célja földhöz juttatni mindazokat, akik arra méltók. A törvény különösen azoknak a földhöz juttatását kívánja elősegíteni, akik a hazával szemben lerótták kötelességüket, akik a hazáért áldozatot hoztak. Elsősorban tehát a hadirokkantakat, özvegyeket és a hadiárvákat. Mégis az egész országban panaszkodnak a hadigondozottak, hogy földigénylési kérésüket elutasították, illetve fóldben nem részesültek. Az országos földbirtokrendező bíróság elnöke a földben nem részesülő hadigondozottak földhöz juttatása ügyében a következő felvilágosítást adta: — I y nagyméretű, az egész országra kiható reform keresztülvitelénél természetes, hogy kimaradhatnak egyes igénylők, akiknek földhöz juthatási kérelme méltányos és jogos. De azok a hadirokkantak, özvegyek és árvák, akik földben nem részesültek és arra jogosultak, azt utólag is kérelmezhetik. Minden egyes kérelmet a legnagyobb körültekintéssel vizsgáljuk felül és amennyiben az méltányos és jogo?, semmi akadálya nincs annak, hogy a kérelmező hadigondozott utólag is ne részesülhessen földben, illetőleg házhelyben. (4 Szeged budapesti tudósítójától.) Vasárnap négy ellenzéki képviselő tartott beszámolót kerületében. Pakots József Monoron beszélt választói előtt. Hosszabb beszédében foglalkozott a miniszterelnök párisi útjával, a földbirtokrefommal és az aktuális poltikai kérdésekkel. Lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után Benedek Jánost és Fábián Bélát a rendőrtisztviselő nem engedte beszélni, hivatkozva a belügyminiszter rendeletére. Fábián Béla Rákospalotán nagyszámú érdeklődő előtt tartotta meg beszámoló beszédét. Hosszabb beszédben foglalkozott a tisztviselőkérdéssel. Utána Benedek János és Pakots Józscf szólaltak fel* Baross János Pilisvörösváron állott választói elé, ahová Szilágyi Lajos is elkisérle. Nyergesujfalun Peyer Károlyt nagy tömeg hallgatta végig. Kijelentette, hogy az eddigi magyar kormányzati rendszerekkel nem lehet eredményt elérni. Interparlamentáris gazdasági konferencia Prágában. Május 21-én nemzetközi parlamentáris kereskedelmi konferencia kezdődik Prágában, amelyre a magyar nemzetgyűlés is meghívást kapott. A konferencián Benes cseh külügyminiszter, mint a cseh parlamenti kereskedelrri bizottság elnöke fog elnökölni. Mivel a nemzetgyűlés ezidöszerint nincsen együtt, Scitovszky elnök saját hatáskörében megkeresést intézett a pártok vezetőihez, hogy a konferencián való részvételre alkalmas és a kiküldetésre jelentkező képvise- _ avunMUumx'MJViW******^ — Babits Mihály és Kosztolányi Dezső szombaton érkeznek Szegedre. Babits Mihály és Kosztolányi Dezső, mint értesülünk, szombaton este a gyorsvonattal érkeznek a fővárosból Szegedre. Babits Mihály magával hozza feleségét, B. Tanner Ilonkát is, akit a Nyugatban megjelent verseiből jól ismer a közönség. Mint megírtuk, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső Juhász Gyula 25 éves irói jubileuma alkalmából a szegedi újságírók által rendezendő matinéra jönnek le Szegedre, hogy köllötársukat szülővárosa pódiumáról ünnepelhessék. Babits Mihály egy hosszabb terjedelmű elbeszélő köU , teményben irta meg Juhász Gyuláról szóló 1 emlékezéseit, melyek a szegedi ünnepségen kerülnek először nyilvánosságra. Kosztolányi Dezső prózával szerepel a matiné műsorán. A szegediek közül Móra Ferenc, az aranyszavu író és maga a jubiláló költő adnak még elő, végül pedig R. Étsy Emília lép (ebből az alkalomból kivételesen) a rivalda elé és Juhász Oyula költeményeiből szaval. A magas nívójú matiné pünkösd vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik. A jegyek elővételben a Thália-könyvkereskedésben (Kárász- utca), a S.öliős kölcsön* könyvtárban (Kígyó-utca), végül csütörtöktől kezdve a Belvárosi Moziban kaphatók. A jegyek árai 150 és 500 korona között váltakoznak. Előjegyzéseket a szerkesztőségek is elfogadnak. — Dr. Löwlnger Adolf Jubilál. A szegedi zsidó hitközség május 15-én, kedden délután öt órakor a hitközség nagytermében dr. Löwinger Adolf rabbi 25 éves jubileuma alkalmából diszgyülést tart. A jubiláris ünnep nagy közönség jelenlétébsn fog l folyni, hiszen dr. Löwinger Adolf negyedszázados hitéleti és tu dományos működésével a közbecsülésnek és közszeretetnek minden feltételét megszerezte. — A villamos ismét emel. Legutoljára április 26-án, tehát tizennyolc nappal ezelőtt emelt. Azóta ugyan egy század centimemel sem értékelték kevesebbre Zürichben a magyar koronát, a buza ára sem drágult, sőt ha jól emlékszünk, néhány ezer koronával esett is az ára, de azért a villamos ismét emel. A gyakori emelést ugy látszik már annyira megszokta, hogy egy hónapig sincs meg nélküle. Ez az ujabb emelés azonban nem általános, a személytarifára nem vonatkozik, csupán a teherdijtételekre. A kérelmet, illetve az emelés formális bejelentését hétfőn tárgyalta a város tanácsa. Az magától értetődik, hogy nem járult hozzá. A kereskedelmi miniszterhez fölterjesztett kérelmet nem támogatja, mert teljesen indokolatlannak tartja ezt az ujabb emelést is. — Glattfelder püspök Juliusban jön végleg Szegedre. Megírta már a Szeged, hogy Qlattfe'der püspök számára a Boldogasszonysugáruti tanítóképző intézet épületét alakítják át püspöki rezidenciává, a tanítóképzőt pedig az ujszegedi épületben hegyezik el. Az ujszegedi épület tatarozása valószínűleg két hónapig tart. Mint értesülünk, Glattfelder Gyula juliusban költözik véglegesen Szegedre. Azután az év egy részét Szegeden, a másik részét pedig Csanádmegye székhelyén, Makón fogja tölteni. — A Dugonica-Táraaaág felolvasó ülése. Tegnap délután négy órakor Homor István elnöklete alatt felolvasó ülést tartott a DugonicsTársaság a kereskedelmi és iparkamara közgyűlési termében. A felolvasó ülésen Fekete Ipoly piarista tanárnak az antik Róma kereskedelméről irt és nagy tudásról tanúskodó értekezése szerepelt, amelyet Móra Ferenc titkár olvasott fel nagy tetszés közben. Ugyancsak Móra Ferenc mutatta be tegnap a fiatal szegedi költögeneráció néhány tagját: Anzelm Károlyt, Rózsa Imrét, Szabadjai Istvánt, Aknai Istvánt és Borús Bélát. Az ifjú költök néhány szép verse megérdemelt elismerésre talált a hallgatóság soraiban. Végül Somlyódy István szerepelt a Magyar lélekről szóló tanulmánya befejező részének felolvasásával. — Harminchat féle nyomtatvány. Tekintettel az ország szomorú gazdasági viszonyaira, pénzünk alacsony vásárló értékére és különös tekintettel a fokozott takarékoskodás állandóan hirdetett elvére, a kultusíminiszter legújabb rendelete értelmében a tankötelesek nyilvántartására nem több és nem kevesebb, mint éppen harminchat féle nyomtatványra van szükség. Ezeket a nyomtatványokat a városnak kell elkészíttetnie és a költségek — hozzávetőleges számítás szerint kétmillió korona — szintén a város pénztárát terhelik. A tanács megbízta dr. Gaál Endre kul'urtanácsnokot, hogy hivja fel ajánlattételre a szegedi nyomdavállalatokat. —Hackenkreuzlerek és szociáldemokraták. Tegnap este Tullnban a horogkeresztesek egy tábori gyakorlatról zászló alatt visszatértek. Nagy csoport szocialista munkással találkoztak és összeütközés lett a dologból. Néhányan megsebesültek, mig végre a csendőrség szétoszlatta a két tábort. A vasútállomáson ismét összeütközésre került a sor, a munkások megrohanták a vasúti kocsikra kapaszkodó horogkereszteseket, ezek lövöldözni kezdtek, de a golyók 6enkit nem találtak. A csendőrségnek sikerült a munkásokat kiszorítani az állomásról és a vonat elindult.
