Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-17 / 110. szám
Szige*. 1923: május 17. SZ.BOBD Bonar Law tárgyalni fog Poincaréval a Jóvátételről. Londoni Iapjdentések szerint Bonar Law miniszterelnök néhány napig inkognitóban Párisban fog tartózkodni. Az Evening Standard jelentése szerint Bonar L&wt május 24. előtt nem várják Londonba. Valószínű, hogy addig az angol miniszterelnök hivatalosan találkozni fog a francia miniszterelnökkel és megbeszél, vele: a jóvátételi kérdést, valamint az ezzel összfüggő problémákat. Az angol alsóházban Wise azt kérdezte, hogy mennyi aranyat szállított ki a német birodalmi kormány a legutóbbi 12 hónap alatt? Baldwin kijelentette, hogy az újsághíreken túlmenő értesülése a birodalmi bank tranzakciójáról nincs. Arra a kérdésre, hogy tette e lépéseket annak biztosítására, hogy a külföldön, vagy Németországbán letétbe helyezett minden aranyat a jóvátételi bizottság javára vétessenek zálog alá, — kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy ilyen lépéseket tegyen. Rómában élénk diplomáciai tárgyalások indultak meg a német jóvátételi kérdés és a szövetséges kormányok váhszai körül. Mussolini miniszterelnök tegnapelőtt a frat cia, majd a német nagykövetet fogadta és ezeknek a tárgyalásoknak az ad különösen nagy jelentőséget, hogy hivatalos párisi távirat szerint Poincaré egyidejűleg hosszasan tanácskozott a párisi olasz nagykövettel. Washingtonban a megszállási kölíségek rendezésére kiküldött bizottság megállapította a megegyezés tervének szövegét. Az Egyesült Államok az amerikai megszálló csapatok költségei fejében egy milliárd arany márkát kapnak. A terv kimondja, az Egyesült Államok feltétlen elsőbbségét a német készpénzfizetésekre es dologi teljesítményekre. Az Egyesül Államok részesedése azonban az első évben nem haladhatja lul a fizetések 25 százalékát. A teljes öszszeg kifizetésének 12 év alatt kell megtörténni. Cuno birodalmi kancellár elnöklete alatt tegnap délután 5 órakor összeült a minisztertanács, hogy megvitassa a belpolitikai és külügyi helyzetet. A minisztertanácson fontos dön'ések történtek és a kancellár szerda délelőttre a szociáldemokrata párt, dálutánra pedig a golgári pártok vezetőit kérette magához. A tegnapi minisztertanácson még nem állapították meg véglegesen az angol és az olasz jegyzékre adandó válasz szövegét. Abban körülbelül egyetértenek a pártok, hogy a mai viszonyok között feltétlenül kerülni kell a kormányváltozást. A birodalmi gyűlés seniorjainak tanácsa tegnap szintén ülést tartott és a külügyi vitát elhalasztotta. A német birodalmi gyűlés mai ülésén vita indult meg a külpolitikai helyzetről, melyet Ohler és Kranke szocialista képviselők vezettek be. A szocialistáknak az az álláspontja, hogy a kormány uj javaslattal lépjen sz ántánt elé. Ezzel szemben állott Hergtnek, a német nacionalisták szónokának felszólalása. Rosenbsrg külügymi niszter a felszólalásokra rövid nyilatkozatot tett, melyben hangsúlyozta, hogy ma kapta kézhez a japán kormány válaszát és ezzel az összes ántánt államok válaszai a kormány kezében vannak. A kormány ezeket tanulmányozni fogj*, a tanulmányozás előtt azonban érdemleges nyilatkozatot nem tehet. Arról meg lehetnek győződve a képviselők, hogy azt fogják tenni, ami az ország és a nép érdekében szükséges. A svéd hivatalos távirati iroda felhatalmazás alapján megállapítja, hogy egy mannheimi újságnak az a híre, hogy a francia megszálló csapatok egy időre letartóztatták a svéd királyt és a volt badeni nagyherceget, teljesen alaptalan. . n -ifm.mxnAn.ir>-*iriri^ Juhász Gyula huszonöt éve. (A Szeged tudósítójától.) Az 1897—1898. esztendőben titkos irodalmi társaság alakult Szegeden. A Bocskay-utcának abban a házában működtek, amelyben ma is még mész-, k<3- és cernentraktár van. Itt tartották felolvasásaikat, nem a közönségnek, hanem csak maguk között és nem a tapétázott szobikban, hanem a komor, sötét és nedves pincében Hárman valának együtt: Juhász Gyuluska, Kertész Ferike és Landesberg Jenőke, mindannyi 13—14 esztendős, rövidnadrágos diákocska. Ott ültek a dohos pincében, felvont szemöldökkel, okos arccal, tágranyilt fülekkel és figyelték egymást, ki mit mutat be legújabb „irodalmi és iudományos termeléséből". Juhász Gyuluska verset, prózát, kritikát, Kertész Ferike szépprózát, Landesberg Jenőke néprajzi érlekezéseket mutatott be és addig dicsérgették egymás munkáját, mig rájuk lépett az est sötétje és kikergette őket az „irodalmi pincétől". Ez az irodalmi hármasszövetség azóta szétdarabolódott: Landesberg Jenőkéből dr. Landesbe-g Jenő kamarai titkár, Kertész Ferikéből dr. Kertész Ferenc, a Schlick-gyár mérnöke lett s egyedül csak Juhász G,uluska maradt meg Juhász Gyuluskának, költőnek, a Mindenki Gyuluskájának. Most, hogy huszonöt éves a köl ő és negyven éves az ember, nézzünk végig pályáján, amely a Bocskay utcai katakombából feliveit a költíszet legmagasabb csúcsaira. Csak olyan napiiapstilusban mondom el az éléét, nem cifrázom, nem birálom —, maradjon ez a szépirodalmi lapok dolga — de hiszen beszél ez magától is, színesen és lázasan. A bölcsőtől a noviciátuslgJuhász Gyula szegedi céhbeliektől származott. Anyai nagyapja Kálió Antal, az utolsó szegedi gombkötő volt, atyai nagyapja Juhász Pál asztalosmester. Az asztalosmesterség nagyon odafüzőtiik a csaladjukhoz, jHhdsz György, a hires szegedi asztalos, nagybátyja volt neki. Apja Juhász Illés posta és távírda főtiszt volt, anyja Kálló Matild, legnagyobb földi gondvis:lője fiának, aki 1883 április 3-án születeit. Ide járt a belvárosi ovodába s az elemi iskol.t is a Belvárosban járta végig. 1893-ban a piarista gimnáziumba került s a tudós piaristák bölcs ve, zetése faragott belőle jellemet, embert, költőt. Már a második gimnáziumban kezdett verselni, népdalokat, balladákat, kisebb epikus költeményeket, sőt drámákat is faragott már ekkor. buktatni a tanárja, mert nem tudta az óda definícióját. Mégis ő nyerte el mindkét Vörösmarthy ódapályázatot és ezért a vizsgaelnök, dr. Singer Kornél, átengedte a vizsgán. Az egyetemi évek. Érettségi után az egyetemre került a 18 éves Juhász Az egyetemi évek legfontosabb momentuma volt az „irodalmi gócpont", Négyessy László professzor (akinek Juhász titkára volt), magyar sti'gyakorlatai. Itt ismerkedett meg Juhász Gyula Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel, akik vele együtt legszorgalmasabb látogatói voltak a stilgyakorlatoknak. Sok mai magyar irót és művészt termeltek ki ezek az órák, amelyeken Babits és Kosztolányi Beaudlaire-fordításokkal, Juhász saját versekkel, prózával és kritikákkal szerepelt. Az egyetemre itt vonult be először Ady Endre neve: Mohács: Jenő ismertette az „Uj verseket". Ezekről az órákról egy olyan csokor nevet jegyezhetünk ide, amelyek országosan ismertek lettek: Tóth Árpád, Oláh Gábor, Balázs Béla, Benedek Marcell, Brésztovszky Ernő, Beregi Oszkár, Bárdoss Artúr, Márkus László, Mohácsi Jenő, Adorján Andor, Antal Sándor, György Oszkár, Vajda László, Ritoók Emma, Kiss Menyhért, Madai Gyula, Csdth Géza, Rédey Tivadar, R. Hoffmann Mária, dr. Elefánt Olga, Lehel István, Zalai Béla stb. Az „irodalmi gócpont" Mohácsi Jenő szerkeszlésében Tüz címen lapot is adott ki, amelynek csak egy száma jelent meg és Juhász, Babits, Kosztolányi és Hegedűs Gyula irtak bele. Megalakították azonkívül a Komjáthy Jenő Társaságot is. Az egyetemi évek alatt Juhász a legkülönbözőbb módon kereste kenyerét. 1904 ben a László gimnázium nevelője volt, majd a Nemzeti Színházba járt fel statisztálni Oláh Gáborral, Gyökössy Endrével és Z. Molnár Lászlóval együtt. Ezalatt mind több verse jelent meg a pesti lapokban, a Budapesti Napló- ban, majd Kiss József megkedvelte Juhászt és állandóan hozta verseit A Hét-ben. Az első honoráriumot, egy tiz koronás aranyat a Magyar Szemlé-ben közölt verséért kapta Kapossy Józseftől, a nagy danteista paptól. Végröl-végre. Az egyetem u'án jöttek a Végek, a városrólváro-rj való tanárosfcodás. Először 1906/7-ben a máramarosszigeti piaristáknál' tanitott, innen Lévára helyezték. (Ekkor jelent meg Szegeden, Ebben az évben volt az első költői sikere is: március 15-ére irt költeményét elszavalta az osztály előtt s a vers annyira megtetszett a fiuknak, hogy Juhász Gyula több példányban lemá solta és darabonként egy kifliért adta el őket. Az ötödik-hatodik gimnázista éve már nagyon termékeny volt. Először „Posthumus István" citnen irt egy verses tragédiát, majd Martinuzzi- _ ^Xf&STS! !SKÍSS^K' SlÓí3S ^^-nyo^^n, STdSTSSS számokkal nem igen volt még tisztában, a szótárfüzet pedig jó sormérőnek bizonyult az öt és hatodfeles jambusok számára. Mindkét darab elveszett azóta, de maradt ebből az időből egy egész füzet vers, amelyet dr. Lázár Antal bécsi orvos, Juhász volt osztálytársa őriz. (Dr. Lázár Antal Biró Benő, városi főmérnök gyámfia.) A „felfedezések". Hatodik gimnázista korában, még mielőtt papnak ment volna, fedeiték fel Juhász Gyulát a nyilvánosság számára is. Ebben az évben, pünkösd vasárnapján, két vetse jelent meg a Szegedi Naplóban, amelyekhez ifj. Móricz Pál irt ajánló sorokat az ifjú poéta „bevezetésére". Ugyanazon a napon pedig, mikor Juhász Gyula előtt megnyílt a váci piarista noviciátus kapuja, Budapesten is megjelent az első verse „Ovidius" címen a Budapesti Naplóban. A Szerkesztői Üzene'ek rovatban Ábrányi Emil véleményt nyilvánított az induló költőről és a következőket irta: „J. Gy. Ha Ön. csakugyan 16 éves diákpoéta, akkor Önből még nagy költő lehet. De ha Ön hatvan éves nyugalmazott Máv. főfelügyelő, akkor jaj Önnek!" Juhász egy esztendőt töltött a váci noviciátusban. Verseket iit nem igen írhatott, csak magistere buzdítására költött egy-két Máriaverset. A papi pályát a nyugtalan lelkű, kalandos képzeletű poéta nem birta sokáig: egy év múlva visszatért a szegedi gimnáziumba s itt folytatta tanulmányait. Ebben az esztendőben karácsonykor Sz. Sztgethy Vilmos fedezte fel ismét Juhászt Balázs Bálával együtt a Szegedi Napló-ban. A költőt azonban baleset érte, mert Jutiász Antalnak szedték a névéi és emiatt két napig boldogtalanul csatangolt Steged utcáin mig végre egy szerkesztői üzenetben helyre nem ütötték a csúf sajtóhibát. Szorgalmas togja volt az önképzőkörnek, hetedikben azonban a poétikából meg akarta Juhász Gyula versei" cimen.) 1908-ban a nagyváradi premontrei gimnáziumba helyezték, ahol 1911 ig tanitott. A váradi évek nagy állomása volt Juhász éleiének és pályafutásának. 1908 márciusában megalakították Ady Endrével a Holnap Társaságot és kiadták a Holnap köteteit Ady, Juhász, Babits, Balázs Béla, Dutka Ákos, Ernőd Tamás és, Miklós Juttka verseivel. Itt ismerkedett meg és lépett szoros barátságr Juhász a korán elhunyt Homonnai Alberttel, aki egyike volt a legígéretesebb magyar drámaíróknak. Váradról indult a harc Budapest elavasodott irodalma eiien s a harcban Vársd győzött: a mai modern magyar irodalom megveiettc lábát a főváros konzervatív hadállásaiban. 1911—1913-ig a szakolcai gimnáziumban br.itott Jah4sz és innen nyerte el 1912 ben „Pannóniai légió dala" cimü versével a PetőfiTársaság Bulyovszky-diját, kétszáz arany koronát. A szak'jic i végről Makóra helyezték. Itt működött egészen 1917-ig, amikor súlyos beteg lett és hosszú ideig volt foglya az egyik fővárosi klinikának. Betegsége u'án jött a forradalom. A folytonos áthelyezések (állami jóakarat) elvették Juhász kedvét az iskolától 3 végleg áttért az újságírói pályára. Az újságíró Juhász Gyula. Juhász Gyula már tanároskodása alatt működött lapoknál. Máramarosszigeten a „Mármaros"nak és a „Tiszavidék"-nek volt munkatársa, Nagyváradon a „Szabadság", „Nagyváradi Napló" és a „Nagyvárad" munkatársa lett Dolgozott a „Makói Ujságnik", Szegeden pedig — egy szélső jobboldali orgánumot kivéve — nem volt olyan lap, amelynek Juhász Gyula ne irt volna cikkeket. A legnagyobb újságírói sikere a Szeged és Vidékénél volt. Egy Mezei István nevű embert gyilkosság miatt életfogyüg ani fegyházra Ítélt a törvényszék. Mezei védője dr. Balassa Ármin, a Szeged és Vidéke
