Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-28 / 144. szám

SZEQED Szeged, 1923 julius 2 Árpád a másodosztályú adótiszti, Lengyel Ist­ván a községi birói, Kiss István a segédvám­felügyelői, Szomor János, Kiss Antal és Olajos Mihály a vámfelügyelői, Dani József a javad3lmi Eegédkönyvelői. Vecsernyés István a számtiszti, Mészáros József az irodatiszti, Kovács Ernő sz irodasegécttiszti, Fodor József, Vezér Ernő, Pleskó Andor, Pávó János, Hlavanda Oizella és Nagy Erzsébet az írnoki állásokat nyerték el. A két nő Megválasztása nagy meglepetést keltett, mert mindenki azt hitte, hogy a kon­zervatív hajlandóságú városatyák vannak több­ségben, akik erősen ágáltak a nők megválasz­tása ellen. De a jég megtört, a városi konvent végre lobogót hBj ott a nők előtt. A szülés, női áiláiokra minden kandidálta! megválasztottak, mer! kettő időközben vissza­vonta pályázatát és igy éppen annyi maradt, mint amennyi állás volt. A kántorválasztás. Következett a választógyülés uj fejezete, a belvárosi kántor megválasztása. Dr. Gaál Endre kulturtanácsnok ismertette néhány szóval a biráló bizottság véleményét, amely szerint Cso­rnák Elemér az alkalmasabb a tisztségre. Har­mincöt városatya névszerinti szavazást kért. A főispán háromnegyed 7-kor hirdette ki a titkos szavazás eredményét. Csornák Elemér 70. Heckmonn István pedig 54 szavazatot kapott. A belvárosi kántor tisztségét tehát Csornák Elemér nyerte el, hiveineR kitörő lelkesedésére. A fői pán ezután fe függesztette a közgyűlést és folytatását csütörtök délután 4 órára tűzte ki, amikor a rendes tárgysorozatra kerül már a sor. A tüzes levegőjű közgyűlési terem lassan kiürült, a felhevült városatyák a karzat közönségével elvegyülten özönlöttek ki az ut­cára, a boldog és a szomorú arcok lassanként eltűntek a zuhogó esőben. A népszövetségi ligák mai ülése. A népszövetségi ligák folytatólagos fe'j°s ülését ma délelőtt 10 Órakor nyitotta meg Adel­swaerd báró elnök. Apponyi Albert gróf a ma­gyar delegáció nevében kijelentette, hogy nem fogadhatja cl azt a rendelkezés', mely szerint a tankönyveknek a béke szempontjából viló át­vizsgálására kiküldendő bizottság ítél minden egyes állam tankönyveiről és általában szel­lemi termékeiről. A bizottság ilyen irányú mű­ködése a magyar hatóságok, de az egész ma­gyar közvélemény részéről is komoly ellenállásba ütközné'. Csak azt tartja kimondlntónsk, hogy minden egyesület a maga országában tegyen meg mindent a háborús propagandának az is­kolákból és irodalomból való kiküszöbölésére. Dumas francia megbizott csatlakozott Apponvi felfogásához. Proudhommeaux ellene szótalt fel és az eredeti szöveget tette magáévá. Románia igényli az Erdős-Kárpátok egy részét. Nemrégiben a cseh lapok azt a hirt terjesz­tették, hogy Románia el kívánja szakítani az Erdő3-Kárpátod egyrészét Csehországtól. Erre a részre Romániának igénye van. Főként Márma­ros vidékéről van szó. A Cseszky Devnlk cimü pilseni nemzeti demokrata újság szerint ez a hir valóságon alapul. Ez ideig nem tudni, hogy a cseh kormány tett-e valamit ez ellen a to­rnán akció ellen. Az érdekelt rész lakosságát a hir nagyon nyugtalanítja. Kompromisszum a genti egyetem dolgában. A Matln brüsszeli tudósítója a következőket jelenti: Az az aggodalom, hogy Tiieunis le­mond a megbizáeról, ha a kamara csütörtöki ülésén nem mutatkozhat be uj kabinetjével, abban az esetben könnyen megtörténhet, h';gy a baloldali kormány kerül felszínre, arra indí­totta a jobboldali pártot, hogy sz utolsó órában elfogadják a Nolf féle kompromisszumot és le­hetővé tegyék Theunisnak a kormány alakítá­sát. Ez az indítvány abból áll, hogy a genti egyetemen minden fakultáson két nyelvű, a francia és flamand legyen a tanítás és a diákok szabadon választhassanak, hogy francia, vagy flamand előadást kivánnak-e hallgatni. A Mutin brüsszeli tudósítója jelenti, hogy szerdán dél­előtt a szabadelvű pártok, egyidejűleg a bal­oldali pártok is döntő ülést tartanak MiisreK Merényletet követtek el Pasics ellen. A zágrábi sajtóiroda jelenti Zágrábból: Ami­kor Pasics szerb miniszterelnök ma délután 1 órakor elhagyta a skupstina épületét, Raics Mi­latin banktisztviselő revolverből négyszer rálőtt a miniszterelnökre. Az egyik lövés Pasics miniszterelnök kezét súrolta, autója ablakának egy szilánkja pedig a miniszterelnököt az orrán sebesítette meg. Mindkét sebesülés jelentéktelen. A merénylő magyarországi szerb, 1897-ben született, sok évi Magyarországon való tartózkodás után nem rég jött Belgrádba. A merénylet indító oka po­litikai természetű s a tett elkövetésének gondo­lata állítólag a magyarországi szerb nemzeti párttót származik, viszont Raics ezt^tagadja és azt állítja, hogy személyes okokból követte el tettét. — Az Orvosszövetaég közgyűlése. Az Or­szágos Orvosszövetség szegedi fiókja ma dél­után tartotta dr. Boros József elnöklete alatt évzáró közgyűlését, amelyen betöltötték a meg­üresedett tisztikari és választmányi tagsági he­lyeket. Alelnöknek egyhangúlag dr. LeitnerVil­' mos egyetemi m. tanárt, a Szemkórház volt igazgató-főorvosát választották meg, jegyzőnek pedig dr. Vas-Zoltán Józsefet, mig a választ­mányba dr. Kubinyi Pál egyetemi tanár és dr. Krausz József került. — Fizetésemelés a diferenciák kiutalása nélkül. A közalkalmazottak juliusi rendkívüli segélyét a kormány — mint ismeretes — né­hány nap előtt kilencven százalékkal felemelte. A közgyűlés régebbi határozata értelmében a városi tisztviselők rendkívüli segélyét is ugyan­ilyen arányban kell emelni. A számvevőség a közgyűlési határozat alapján már meg is kezdte az uj rendkívüli segélyek számfejtését, azonban egyelőre még nagyon kétséges, vajon a városi alkalmazottak julius elsején tényleg megkaphat­ják-e a fölemelt segélyeket. A város főpénztá­rában ugyanis csupán az a harmincmillió korona var,amelyet a polgármester hozott magával Buda­pestről a forgalmi adóra kieszközölt előlegként. Ez a harmincmillió pedig éppen csak a régi fizetésekre elég, a rendkívüli segélyek ki'encven százalékos emelése, a felemelt természetbeni ellátás váltságösszegével együtt húszmillió ko­rona többletkiadást jelent. Megkérdeztük a polgármestert, hogyan oldja majd meg a fő­pénztár elsején ezt a nehéz feladatot. ,Bizony oajos lesz — válaszolta a polgármester —, mert pénz egyelőre nincs. Nem hiszem, hogy az ál'ami tisztviselők megkapják elsején a dife­renciát, mert az emelés nagyon hirtelen jött, tehát a városi alkalmazottaknak is várni kell arra, amig befolyik a szükséges összeg a fő­úréiba." A városi tisztviselők körében azon­ban nagy a nyugtalanság, mert a drágaság hallatlan növekedése miatt minden napi kése­delem lerombol va amit a pénz vásárló képes­ségűből és igy ha néhány hét múlva meg is kapják a diferenciákat, az már közel sem ér annyit, mint amennyit elsején ért volna. — Bérmozgalmak és sztrájkok a vidéken. A szombathelyi motorgyárban a munkások j azt kö etelték, hogy a budapesti gyárakban ér­vényben le-ö béreket adják meg nekik, vagy 75 százalékos bérjavitást fzessenek. Az igaz­gatóság a munkásság követelését nem teljesí­tette, mire a gyárban beszüntették a munkát. Közel 1000 munkás sztrájkol. Ugyancsak bér­mozgalmat indítottak a pécsi vasmunkások is. A pécsi munkásság ötvenszázalékos fizetés­emelést kért a munkaadóktól, akik azonban harmincat ajánlottak fel. A tárgyalások meg­indultak, azonban nem igín kecs gtetnek ered­ménnyel, lehet, hogy a pécsi munkások is sztrájkba lépnek. SzoMAházy ,Feleségképző akadémiájából8 Bessie előadást tart a Belvárosiban. — Ltfszló-napi bacsa Aliótaayán. Alsótanya népe julius elsején, vasárnap tartja meg a Szent László napi bucsut Alsóközponton. A bucsun részt vesz Aigner Károly főispán, Bottka Sándor rendőr­főtanácsos, Kószó István államtitkár és Somogyi Szil­veszter polgármester is. Kószó István a mise után be­számoló beszédet tart, mint a kerület nemzetgyűlési képviselője. Mielőtt megválna brilliáns, arany és ezüst érték­tárgyaitól, forduljon bizalommal Miilhoffer ékszerészhez (Kárász-u. 2.) ahol a legmagasabb árban értékesítheti, mi —Tichon patriarchát azabadonbocsátotlák. Tichon patriarcha kérelmére a legfelsőbb tör­vényszék elhatározta, hogy szabadonbocsátja. Tichon elismeri az ellene emelt vádak jogos­ságát, bánja cselekedeteit, melyeket az állam rendje ellen kivetett el s kijelenti, hogy már nem ellensége a szovjetkormánynak, határo­zottan visszavonul a monarchista és a fehér gárdista ellenforradalmároktól. — A dorozsmai biró panaaza. Dorozsma nagyközség érdemes bírája, mintha Qárdonyi Qéza fantáziájából lépett volna elő, komájával, a kisbiróval bekocogott szerdán délben a pol­gármester szobájába. A polgármester igen meg­örvendezett a dorozsmai kolléga kedélyes orcá­jának szemléletén és barátságos kézszorongatá­sok után hellyel kínálta meg a tekintélyes látogató­kat: „Azér bátorkodtunk tisztöletűnket tönni a polgármestör urnái, mert mivelhogy nagy sére­löm érte a faiut". m Mi légyen az a nagy sérelem — rémüldözött őszintén a polgármester. „Hát kérőm szépen, a dolog ugy történt, hogy a dorozsmai gazdák némi istenáldásával: meggyel, cserösznyével begyütlek a szögedi piacra. Itt annak módja szerint kipakoltak. Egyszer csak eiőgyün egy olyan pesti úrféle. Sé szó, sé beszéd, kilencszázötvenér összevásárol mindön gyümölcsöt — kilóra. A födik adták szívesen, mert hát az árát is mögajánlta érte az ur, mög aztán igy hamarébb is szabadullak vón' a piacrul. Amikor aztán fizetségre kerüli vóna a sor, egyszeribe kisült, hogy az a huncut pesti — mögkövetöm, huncut vót, hát csak Pestrűl szalajthatták ide — hallani sé akar a mögajánlt kilencszázötvenrül, hanem csak ugy ukmukfuk nyócszázzal számol. A sok hiábavaló beszéd­del elszaladt az idő, mönni is köllölt vóna mán hazafelé, nem töhettek mást a födik, istentelen káromlások közepette — mögköve­töm, de hát nagy mérgire is van az ilyen ha­misság a népnek — elfogadták a nyócazázat a drága portékáért." „Aztán mit csinálják én" — riadt föl a polgármester. „Mi azt nem tudjuk mögmondani — szólt most a kisbíró* — a sé­relötn mögvan, valami ratyifikáció kéne". A polgármester sokáig töprengett a .ratyifikáció' mikéntjén, m:rt hát a sérelöm tényleg megvan, ha mögkinálja már az a fránya pesti a kilenc­százötvenet a meggyért, cseresznyéért (borzal­masan nagy ár érte, az igaz), de nyolcszázat adni a megállapodás ellenére, csakugyan nem hamisság nélkül való. Tenni kell valamit, az biztos. Végre azt a megoldást találta a polgár­mester, hogy biró uramék panaszáról jegyző­könyvet vétetett fel és azt átküldi az állam­rendőrséghez hasonló esetek máskor való meg­akadályozása végett. Oöre Qábor és társa atya­fiságos jóindulattal bucuiztak aztán el. — Valorizált polgármesteri gyorssegély. A polgármesteri gyorssegélyalap ismét kimerülő­fében van, miért, miért nem, az emberek ma már nem adakoznak szívesen, nagyin a fogá­hoz veri mindenki manapság a papirgarast. A polgármester s'egényei ettől függetlenül min­dig megjelennek a hivatal előszobájában és a huszár, a segélyügyek refesense, hűségesen rajzolgatja számukra a megszokott száz-kétszáz koronás utalványokat. Nem sok ez a segély, fél kiló kenyeret sem adnak érle, de ha nem futja több a soványra apadt segélyalapból. A polgármester szegényei azonban rettenetesen érzik a drágaságot. Stomoru arccal, könnyes szemmel fogadják a pecsétes utalványokat, de nem igen szónak semmit, eddig legalább nem szóltak. Szerdán délelőtt azonban az egyik sze­gény asszony ragyon el ;eseredett. Addig ri­mánkodott a huszárnak, amig a? beengedte a polgármesterhez. — Még mindig kétszázat ira Ferenc — panaszkodott elcsukló hangon oda­benn és mu atta az utalványt — mé nem Ja­vorlzálik" a segélt is, ha mán a kenyeret la­vorizálik? A polgármester hirtelen nem is tu­dott mit válaszolni a teljesen igazságos kíván­ságra. Végre is azzal vigaszta'ia meg az öreg asszonyt, hogy majd, ha az adományokat valo­rizálják az adakozók, akkor a szegények is va­lorizált segélyt kapnak. O vosl hir. Dr. Sz. Szamek Sára rendelését Löw Lipót-u. 15. alatt megkezdte. Gyermekeknek rendel d. u. 2 tői fél 4-ig. Telefon: 82. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom