Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-17 / 262. szám

Szeged, 1928 november 17. SZEGED Mla este bombát helyeztek el a budapésti francia követség kapujába. A Szeged budapesti tudósítója jelenti telefo­non az éjszakai órákban: Ma este háromne­gyed 9 órakor nagy izgalom támadt a főváros­ban a Reviczky- utcának abban a részében, akol a Károlyi-palota áll. Az épületnek a Muzeum­utcai helyiségeit a francia követség foglalja le. A palota itteni kapuját rendszerint este 8 óra­kor bezárják és 8 óra után ezen a kapun senki sem szokott ki- és bejárni. M? este az utcai járókelők az épület felől kisebb dörrenést hallottak, amely távolról jövő revolverlövéshez hasonlított. Három-négy járó­kelő odafutott, a zajra a Károlyi-palota ház­felügyelője, Matuska Istvánné is figyelmes lett, valamint a szemközti Battyhány-palota személy­zete is. A kapu jobb sarkában egy lánggal­égő papirosba csomagolt tárgyat találtak. A titokzatos csomaghoz természetesen senki sem mert nyúlni, hanem telefonon értesítették a fő­kapitányságot, ahonnan Andréka főkapitány­helyettes vezetésével azonnal rendőri bizottság sietett a francia követség épületéhez. Mire a rendőri bizottság kiérkezett, az égő csomagot vízzel locsolták le és igy a bizottság­nak csak az a szerep julott, hogy megállapítsa, bogy a francia követség kapujában egy bombát helyeztek el. A rendőri bizottság azonnal értesitette a történtekről a Weisz Manfréd­gyárat, ahonnan Glock százados vezetésé­vei egy fegyverszakértő bizottság sietett a helyszinre. A fegyverszakértők az ártalmat­lanná tett bombát bevitték az épület por­tásfaikéjébe és ott tüzetesen megvizsgálták. A vizsgálat során megállapították, hogy a francia követség kapujában egy srapnelhüvelyt helyeztek el, amelynek nyilt felső részét ráfor­rasztott fedőlap borította. A fedőlapon kisebb nyilás volt és azon keresztül vezetett a gyújtó­zsinór a pokolgép belsejébe. A bombát a szak­értő bizottság még nem bontotta fel és igy tartalmáról csak később győződhetnek meg a bombaszakértők. A bombát a tüzérségi lak­tanyába szállították. Egyelőre annyi bizonyos, hogy bármilyen céllal is helyezték a bombát a francia követség kapujába, a merénylet nem sikerült. A pokol­gépet borító papírlapot a rendőrségre vitték, mert meg akarják állapítani, vájjon ez a cso­mag nem ugyanolyan-e, mint amilyen papír­foszlányokat a régebbi pokolgépes merényletek alkalmával talált a rendőrség. A merénylet egyébként, bármiiyen céllal is kísérelték meg, különösnek és ártatlannak lát­szik, mert hiszen köztudomásu, hogy a francia követségen ebben az időben senki sem tartóz­kodik, kiváltképpen ma este nem tartózkodott ott senki, a francia delegációiminden tagja ugyanis részt vett azon a bucsuvacsorán, amelyet a I Népszövetség kiküldöttei tiszteletére rendeztek. « líita az éjszakai előadások fölött. (A Szeged tudósitójától.) A szinügyi bizottság pénteken délután dr. Gaál Endre kulturtanácsnok elnökletével ülést tartott a városháza tanácstermé­ben. Az ülésnek legfontosabb programszerinti tárgya az a kultuszminiszter!' leirat volt, amelyben a szinház fokozottabb anyagi támogatására hívta fel a várost. A terjedelmes leiratot a kulturszenátor ismertette. A kultuszminiszter hangsúlyozza, hogy a mai gaz­dasági viszonyok között a vidéki színházaktól nem is lehet olyan darabok előadását kívánni, amely a közönség okulására szolgál, a súlyos anyagi vál­óiig inkább szórakoztató darabok bemutatására kényszeríti az igazgatókat. A színházak anyagi támogatását tehát szükségesnek tartja a miniszter és ugy véli, hogy ez a tamogatás a városok fel­adata. Abban az esetben, ha Szeged város ható­sága magára vállalja a szinház támogatását, a kormány a szinház állami szubvencióját a város javára utalja ki. A szinügyi bizottság tudomásul vette a kultusz­miniszter leiratát és elhatározta, hogy a kérdést a város tanácsához teszi át. Ezután Andor Zsigmond szólalt fel az ifjúsági előadások vigalmi adója ügyében. A vámfelügyelő ugyanis a szabályrendelet egyik szakaszára hivat­kozva, a délutáni ifjúsági előadások után is be­hajtja a vigalmi adót. A szinügyi bizottság átta­nulmányozta a szabályrendeletet és megállapította, hogy a vámfelügyelő tévesen értelmezi a szabály­rendeletet, mert az nem terheli meg az ifjúsági előadások belépőjegyeit vigalmi adóval. A bizott­ság elhatározta, hogy javaslatot terjeszt a tanács elé és kéri az ifjúsági előadások számára a vigalmi adómentességet. A színigazgató ezután bemutatta a november tizenkilencedikétől december tizennegyedikéig ter­jedő idő müSortervezetét, amely szerint szinre kerül a Szép asszony kocsisa, Navarrai Margit, Leven­dula, Fekete gyémántok, Őnagysága két férje. Hermelines no, John Gábrielt, Borkmann, Kristóf, te csalsz, Rigoletto, Julius Caesar, Tartuffe, Bűvös vadász és Üldöz a pénz. A bizottság a müsortervezetet észrevétel nélkül tudomásul vette. Szóba került azonban ezzel kapcsolatban az éj­szakai előadások ügye és hosszú, meddő vita támadt fölötte. A Zsiványt ugyanis — mint ismeretes — a Katolikus Kör akciójára levette a színigazgató a miisorról. A szinügyi bizottság legutóbbi ülésén bemutatott müsortervezetet, amelyen a Zsivány is szerepelt, minden megjegyzés nélkül tudomásul vette a bizottság, pedig a színigazgató fölhívta a bizottság figyelmét a Zsiványra — úgyis mint .olyanra". A mai ülésen Wimmer Fülöp kifejtette, hogy aki elmegy az éjszakai előadásokra, az tudja, hogy nem fehér darabot fog látni, tehát erkölcs­rontásról nem beszélhet senki. Ezzel szemben dr. Tóth Imre, a Katolikus Kör elnöke tiltakoz ott az éjszakai erkölcsrontások ellen. A szinház a kultúra temploma, ott csak olyan darabok kerülhetnek bemutatásra, amelyek kulturális célt szolgálnak. Véleménye szerint Wimmer Fülöp álláspontja nem N helyes, mert az éjszakai előadá­sokra mégis bevetődhet egy-egy ártatlan leány is. Abban az esetben, ha a színigazgató továbbra is erkölcstelen darabokat mutat be az éjszakai elő­adások keretében, kijelenti, hogy a keresztény társadalom nevében indítványt terjeszt a közgyűlés elé és indítványozni fogja az éjszakai előadások teljes betiltását. Az ellen nincs kifogása, ha kissé sikamlósabb darabokat ad elő éjszaka a szinház, de csak olyanokat, amelyeknek sikamlóssága nem lép tul bizonyos megengedhető határokat. Más­különben a város keresztény társadalma egyhangú­lag kívánja az éjszakai előadások beszüntetését. (Balogh Károly. Nem merném megszavaztatni őket.) Tóth Imre ezután elmondja még, hogy a Zsivány előadását például ö sem tudta végignézni, fel­háborodva távozott a színházból. Gaál Endre hivatkozik a kultuszminiszter le­iratára, amely bizonyítja, hogy a vidéki színházak kultúraterjesztésre alkalmas darabokból nem tudnak megélni. Az éjszakai előadások jövedelme számot­tevő könnyebbséget jelent a szinház fenntartásánál és egyszersmind mentesiti a délutáni és az esti műsort is a kifogásolható daraboktól. Ha tehát az éjszakai előadásokat betiltanák, az a rendes műsor kulturális nívójának csökkenését okozná, vagy pedig a városnak megfelelő anyagi kárpótlást kellene adnia. Megtörtént egyébként tavaly az a komikus eset, hogy a Tüzeket betiltották Szegeden, nem is szólva arról, hogy a fővárosban akadály­talanul adták, de ugyanakkor a szegedi mozik öles plakátokon hirdették ugyanazt a darabot A mozik ellen senkinek sem volt kifogása. Dr. Szeless József szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy az éjszakai előadások ellen komoly alapon senki sem emelhet kifogást, mert hiszen köztudo­másu, hogy csak az olyan darabokat mutatja be ilyenkor a szinház, amelyek a rendes műsor kere­tében nem lennének bemutathatók. A város keresz­tény társadalma a mult évben nemcsak azt mutatta meg, hogy nem türi az erkölcstelen éjszakai elő­adásokat, hanem azt is bebizonyította, hogy a vallásos tárgyú darabokat sem szereti. A mult évben két igazán szép vallásos tárgyú darabot is bematatott a szinház, de mindkét darabnál Szeged város katolikus társadalma távollétével tüntetett. Az előadáson alig hatvan ember jelent meg. . Dr. Tóth Imre: Vallásos tárgyú darab sem kell Szegeden. Ezzel aztán le is zárult a vita. Wimmer Fülöp konstatálta, hogy a kérdésben egyhangú vélemény nem alakult ki, tehát hiábavaló minden mentőakció. Az ülés igy megegyezés nélkül ért véget. — Szombaton érkeznek meg a fővárosba a kicserélt magyar foglyok. A magyar és román politikai hadifoglyok ujabb csoportját szombaton cserélik ki a román batáron. A ki­cserélés alkalmával 30 magyar és 34 román politikai fogoly kerül kicserélésre. A magyar foglyok szombaton érkeznek Budapestre. Fiume annexiója ügyében Olaszország és Jugoszlávia között egyezmény jött létre. Olaszország bekebelezi Fiumét és Jugoszláviának szabad zónát biztosit, — Papp Viry Elemérné a nemzet halottja. Papp Váry Elemérné temetése ügyében ma dél­előtt fél 12 órakor értekezlet volt a kultusz­minisztériumban, amelyről a következő hivata­los kommünikét adták ki: Papp Váry Elemérné a nemzet halottja. Temetéséről a magyar kor­mány és a főváros gondoskodik. A Magyar Hiszekegy nagy költönője temetése vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Kerepesi-uti temető nagy csarnokából a város által adományozott díszsírhelyre. Szombaton 9 és 2 óra között mindenki számára nyitva lesz az ut, bogy el­zarándokolhasson a nemzet fenkölt nagy ha­lottjához. — Az újszeged! búcsú. Arpádházi Szent Erzsébet napján, november 19-én tartják meg Újszegeden a búcsút. A templomban Várhelyi József prelátus mond misét, az ünnepi beszédet pedig Pártos József tanítóképzői hittanár tartja. A templom előtt a Szent Vince-egyesület mézes­kalácsos sátort állit fel, amelynek tiszta jöve­delmét a szegények felsegélyezésére fordítják. — A Kúria Jóváhagyta Kövér Lajos halál­büntetését. Kövér Lajos makói tanítót, aki 1915-ben arzénnal megölte apósát, 1917-ben első és 1919 ben második frleségét gyilkolta meg hasonlóképen, a szegedi törvényszék — mint ismeretes — 1922-ben életfogytiglani fegyházra ítélte. A törvényszék ítéletét a Tábla halálbüntetésre súlyosbította és a Tábla halá­los Ítéletét a Kúria most helybenhagyta. A megkegyelmezésrői zárt ajtók mögött tárgyal tak, így még bizonytalan, hogy végre fogják-e hajtani a büntetést. — Nagy széntelepeket fedeztek fel Kapós­vár mellett. Kaposvárról jelentik, hogy a város szomszédságában levő Hajmás község határá­ban nagy széntelepeket Jedeztek tel. A község képviselőtestülete igyekszik a kőszéntelepeket I már is kihasználni és a szászvári kőszénbánya rt.-val szerződést kötöttek, amely szerint a bányavállalat a tavasz folyamán megkezdi a szénkutatást. A szén feltárásából nyert mennyi­ségnek 1 — 1 és fél százaléka a községé lesz, azonkívül 300 vagon szenet kapnak a szom­szédos községek a bányavállalattól. A szerző­dést most terjesztették fel a belügyminiszté­riumba és ha a februári megyegyülés is jóvá­hagyja, a vállalat hozzá fog kezdeni a szén­telep kibányászásáhozl. — Ludendorff a puccsról és Kahr fenye­getéséről. Ludendorff nyilatkozott az Express Correspondenz munkatársa előtt a müncheni eseményekről. Elmondta, hogy a szétütést el­hamarkodtál Nem keresett érintkezést Lossow­val, hanem az ő vele. Elbeszélte Ludendorff, hogy Kahr Hitler jelenlétében vele suttogó han­gon közölte, hogy megfenyegették. De ott a szobában senki sem fenyegelte meg Kahrt, sőt ellenkezőleg a mozgalom vezetői majdnem össze­tett kézzel könyörögtek neki, hogy ne hagyja el őket. Ilyen körülmények között nem lehet azt mondani, hogy Kahr fenyegetés alatt állt. — A cseh választások. A felvidéki megyei választások alkalmából a magyar szövetkezett ellenzéki pártok 253.851 szavazatot és össze­sen 38 mandátumot kaptak. Az autonom tót péppárt 400.360 szavazatot és 69 mandátumot, Srobár Hódja cseh földmivelésügyi miniszter pártja 289.048 szavazatot és 50 mandátumot kapott. Egy mandátumra tehát a fenti hivatalos adatok szerint a magyar pártoknál 6681, a tót néppártnál 5780 szavazat esik. Egyenlő elbá­nási elvek alkalmazása mellett a magyar pár­tot nem 38, hanem 44 mandátum illetné meg. Igy tehát a csehek 60 mandátumot raboltak ei a magyar párttól. Házasság. Dr. Balázs Sándor kir. tgyész és Csikós Margitka esküvője ma délután S óra­kor lesz a rókusi templomban. m Pirfl fehér és zsflr Ingák, nyakkendők legolcsóbban Komlósinál. m*

Next

/
Oldalképek
Tartalom