Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)
1923-12-13 / 283. szám
SZEGED Siegeri, december 13. „Budsvári-Bulurescu László urnák"... (A Szeged tudósítójától.) Kérem szépen, bocsánatot kérek, hogy az elmúlt nemzetgyűlés egyik elmúlt tagjával: Budavári László volt képviselő úrral, akit egyesek a Buturescu melléknévvel tiszteltek meg, újra foglalkozunk ennek az újságnak hasábjain, bár ez a múltban is csak néhány nagyon kurta sorral rótta le nagyrabecsülését a korszakot és uj szellemet alkotó á'lamférfivel szemben. Ez az ur a „nemzeti ujjáébredés" első nemzetgyűlésének egyik legelső ülésén, a negyvennyolcas márciusi ifjúság vezetői után szabadon egy huszadik századbeli „ Tizenkét pontot* olvasott fel heroikus hévvel és ugyanugy, mint a márciusi ifjak, követelte a csonka ország parlamentjétől a Tizenkét pont elismerését és tartalmuknak minden feltétel nélküli azonnali keresztül vitelét. Nem tudjuk, hogyan eshetett az a csoda, hogy ez a második históriai Tizenkét pont nem került be a közéletbe és ezt a kultura-remeket az országgyűlési naplón és az egykori újságok megsárgult hasábjain kivül semmi sem őrizte meg, sőt befútta a feledés mindent megbocsátó hamuja. Azóta — ugy látszik — valamerre elbujdosott az a Budavári László nevü volt nemzetgyűlési képviselő ur, mert alig hallat magáról. Még a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával is csak igen szelíden kavarta meg a politikai vizeket, mert hiszen nagyon szerény ember ő, megelégedett a főváros környékén egy szerény kepviselŐjelöltséggel. Most már szónokolni is csak nagyon ritkán szokott, csupán arról és csupán akkor, mikor a nép széles rétegei hallani kívánják heroikusan zendülő férfias baritonját. Még Petőfi szobra elé sem lép mostanában, ott az édesen zsongó főváros Dunapartján, a Vigadó mellett, ahol pedig nem egy márciusi ünnepen szónokolt meglepő hatással és a lángoló Petőfi tiagyszerü szavaival bizonyította, hogy nincsen más üdvözítő újság, mint A Nép, A Nép . . . Kérem szépen, bocsánatot kérek nagyon szépen, hogy a feledés homályából most ismét idehozom Budavári László volt képviselő urat, akinek egyesek a románosan hangzó Buturescu nevet adományozták tiszteletük jeleül. Magam is tudom nagyon' jól, hogy ez a cselekedet semmivel sem különbözik a kegyeletsértés vétségétől, amikor a már elmúlt embert ismét a közélet porondjára kényszerűek. De, kérem szépen, bocsássanak meg, muszáj ezt most megtennem és igérem, hogy ezt a szépen hangzó és a feledés homályába merült nevet soha többé nem fogom leirni egyetlen újságnak egyetlen sorába sem. Kérem szépen, ez még az elmúlt esztendőben történt, egy szegedi gimnázium második osztályában, egy szürke őszi délelőtt. Kis diákok ültek a zöld padokban, egyik sem több tiz évesnél.. Csöngettek és a szünetnek vége volt. A tanár ur jött szigorúan, vállán őszi kabátjával és a hóna alatt sok fehér papirossal. Leült a katedrára és „beirt az osztálykönyvbe". Dolgozatírás, irta be egy rovatba. Azután előhivott három kisdiákot az első padokból és kiosztatta velük a fehér papírlapokat. Minden kisfiúnak jutott két szép, tiszta lap. Azután elővette a krétát, szépen meghegyezte és ráírta a táblára, egészen a magasba: „Második dolgozat És utána irta még „JegyzékirásAzután még a dátum következett. Akkor visszatette a szépen kihegyezett krétát a tábla sarkába, a jobboldalon. És elmagyarázta aztán, hogy kedves fiaim, most egy jegyzéket fogunk irni, ugy, mintha mindegyikünk kereskedő volna, képzeljétek el, most mindenki kereskedő, cukrot, lisztet, cipőt, ruhát ad el és a vevőjének kiállít egy jegyzéket, amin nincs más, mint a vevő neve, hogy mit vásárolt és hogy mennyit fog fizetni. Két papirt kaptatok, az egyiket azért adtam, hogyha véletlenül valaki pocát ejtene, ne sirjon ott a padban, hanem szépen, nyugodtan kezdje élőiről. Na, kezdjetek hozzá, fiaim, ne féljetek, nem nehéz, én majd segíteni fogok. Azzal visszaült a katedrára, elővette a Pesti Hírlapot és olvasni kezdte saját tudósítónk jelentéseit. Csönd volt az osztályban. Néha a tollak zenéjét lehetett hallani, amint táncra indultak a fehér papíron, vagy amint valaki belevágta a szép, párisi kékszínű, hig Antracén-tintába. Mindenki dolgozott, mindenki gondolkozott és mindenki nagyon nekigörnyedt. Lassan szaporodtak a betűk, néha pocák ís estek. Nehéz volt a munka. Micsoda dolgozat!, mondogatták a tízesztendős gimnazista diákurfiak, akik ott ültek a város egyik nagy gimnáziumának második osztályában. Csöngettek. Nehezen készültek el a „Jegyzékdolgozattal". A dolgozatra mindegyik odarajzolta a nevét, igy: Kovács Elemér 11. B. Aztán beszedte a dolgozatokat a tanár ur, annak ellenére, hogy a Pesti Hirlap saját tudósítójának jelentései még mindig tartottak. Á szünetben a tanár ur elkezdte olvasni a dolgozatokat, a jegyzékeket. Az egyik diák ur igy irt: „Jegyzék. Tóth László urnák, Tápé. Két "kilogram kockacukor 4000, azaz négyezer korona. Tisztelettel Jónás Brúnó, H. B." A másik igy címezte a jegyzéket: „Takács Károly urnák, Mezőberény." És a tanár ur sorba olvasta a dolgozatokat. Egy E. P. nevü diák ur jegyzéke következett. (Nem irjuk ki a nevét, szegény, nagyon szégyelné magát.) Ez is tízéves volt, szőkefürtü, göndör gyerek a második ft-ből. Szép tiszta betűkkel irta a dolgozatot. Ez volt a jegyzék cime: Budavári-Buturescu urnák lllava. A tanár ur aztán nem olvasott több dolgozatot. E. P. diák urnák, a második b-ből meghúzták egy kicsit a haját, ott a jobb füle fölött. És nevettek is a tanárnak egy kicsit, de mégis azt mondták E. P. diák ur apjának másnap: — Nézze E. ur, jobb lesz, ha nem jár ide többet a fiu . . . Talán más iskolába . . . Szegény E. P., második b., mit tehetett róla, hogy már az első osztályban tanítják Nagymagyarország szép földrajzát és" azt is tanitják, hogy arra a Vág felé van egy község, amelyiket lllavának hivnak . . . (v- gy ) Garázdálkodnak a fejhamisitók. (A Szeged tudósítójától.) Ugy látszik, Szegeden hiábavaló minden küzdelem, minden erőlködés, a tejhamisitást nem tudja legyőzni senki. A legradikálisabb eszközök is hatástalanok maradtak. A notórius tejhamisitók fel sem veszik a pénzbüntetést, mert olyan nagy ára van a tejnek és olyan nagy haszonnal dolgoznak, hogy egy köcsög vizes tej eladásával megtérül minden veszteségük. Lehet, hogy a tej árába már a bírságpénzeket is belekalkulálják és azt is ugy kezelik, mint rezsiköltséget Az állami vegykisérleti állomáson érdeklődésünkre elmondották, hogy a tej ham isitások száma még mindig nem csökken, sőt amilyen mértékben fogy a piacra kerülő tej mennyisége, ugyanolyan, vagy talán még fokozottabb arányban szaporodik a hamisítások száma és romlik a tej minősége. Havonta átlag száz-százötven tejes kofa ellen tesz az állomás kihágási feljelentést. A kihágási biróság meg is bünteti őket, de a büntetésnek alig van valami javitó hatása. — A legnagyobb baj az — mondotta az állomás vezetője —, hogy a tej másod-, harmadkézből kerül csak a fogyasztóhoz és igy nagyon nehéz megállapítani, hogy hol történik a hamisítás. Nagyon sok az engedélynélküli tejárusitó, pedig a törvényes rendeletek kimondják, hogy a termelőkön kívül csak azok foglalkozhatnak tejárusitással, akiknek arra üzemengedélyük van. A vegykisérleti állomás most rendezni akarja ezt a kérdést. Mindenkit kötelezünk az üzemengedély, vagy a tejárus igazolvány kiváltására és ezentúl egy termelő sem árulhat tejet az állomás tudomása nélkül. A tejvizsgálat diját egyébként a földmüvelésügyi miniszter most ismét felemelte, még pedig a békebeli dijak négyszázszorosára. Minden eredményes tejvizsgálatért a tejárusoknak ezentúl harmincnégyezer koronát kell fizetniük — minden kanna tej után külön-külön —, de csak akkor, ha a vizsgálat során kitűnik, hogy hamisított, fölözött, vagy vizezett tej volt a karinában. Hasonló arányban emelte fel a földmüvelésügyi miniszter más élelmiszerek vegyvizsgálati dijait is, de felhatalmazta a vegykisérleti állomásokat, hogy bizonyos kereskedelmi érdekek szempontjából kedvezményesebb dijakat is megállapíthassanak. \ . t Jr <m — A miskolci szinház százévea jubileuma. Miskolc városa és vele egész Borsodmegye tegnap ünnepelte meg az ország legrégibb kőszinházának, a miskolci Nemzeti Színháznak százéves jubileumát. A húszas évek elején Ragályi István alispán és társai épittették meg az első színházat, majd Szemere Bertalan, későbbi miniszterelnök kezdeményezte a ma is fennálló második szinház építését. Az ünnepségen résztvett Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is, aki nagy beszédben mutaiott rá Borsodmegye közönségének érdemeire, amelyet a szinház felépítésével a magyar kultura érdekében szerzett. A centenárium alkalmából Miskolc városa diszes emlékalbumot is adott ki, amely érdekesen örökíti meg a szinház százéves történetét. — Wimmer Fülöp jubileuma. Wimmer Fülöp negyvenéves gyárigazgazgatói jubileuma alkalkalmából a szegedi kereskedelmi és iparkamara, a Lloyd-társulat, a Kereskedők Szövetsége és a Szegedi Ipartestület szombaton este fél 9 órakor társasvacsorát rendeznek, amelyre jelentkezni lehet Bokor Adolfnál, Schwarz Manónál, Körmendy Mátyásnál, Vértes Miksánál és a szegedi kereskedelmi és iparkamarában. A vacsorán a hatóság képviseletében megjelennek Aigner Károly dr. főispán, Somogyi Szilveszter dr. polgármester, azonkívül résztvesznek a budapesti közgazdasági érdekképviseletek kiküldöttei is. Vasárnap délelőtt 11 órakor a kereskedelmi és iparkamarában a gyár igazgatósága rendez az érdekképviseletekkel együtt ünnepélyt Wimmer Fülöp tiszteletére. Belvárosi Mozi Telelőn: P-ínztrtr 582. Telefon: I(ja70. 258. , Csütörtökön, december i3-4n Vátkonyi Mihállyal A nábob leánya. Bűnügyi történet 5 felvonásban Azonkívül: Hanoiik az eszkimók küzdelemteljes élete 5 felvonásban. Gyönyörű természeti felvételek Grönland csodaszép vidékén Előadások: Fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. — A kiáradt Rába. Vasvárról írják: A hírtelen bekövetkezett olvadás és a hosszas esőzés rendkívül megduzzasztotta a vasmegyei folyókat, köztük kiváltképen a Rábát, amelynek áradása több helyütt nagyobb pusztítást okozott. Igy Rum határában elöntötte az összes utakat és ezzel teljesen megbénította a közlekedést. A most épülő vármegyei hidat és a hid épi éséhez a parton felhalmozott nagy értékű faanyagot és egyéb építkezési anyagot a medréből kilépett folyó elhordta. Ez a kár maga több millió. Vasvárott, Körmenden és Sárvárott minden pillanatban várják, hogy a folyó vize elhagyja medrét, nvvel azonban az óvóintézkedéseket mindenütt megtették, közvetlen veszedelem nem fenyeget. Ugyanilyen a helyzet Szentgotthárdon, bár a város környékén már több helyen elhagyta medrét a Rába. < — Fenyő Miksa előadása Szegeden. Wimmer Fülöp negyvenéves jubileuma alkalmából Szegedre érkezik Fenyő Miksa, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója, aki e hó 16-án, vasárnap délután fél 6 órakor a kereskedelmi és iparkamara üléstermében gyáriparosok és kereskedők számára előadást tart a devizaellátás bajairól és egyéb aktuális közgazdasági kérdésekről. Házasság. Dr. Baracs Marcel orvos e hó 16-án, vasárnap köt házasságot Pártos Elzával. Gratuláció déli 12 órakor Deák Ferenc-utca 4. szám alatt. (Minden külön értesítés helyett.) — Harmónia 4 szenzációs bérleti hangversenyére bérletjegyek 20—5.0C0 kor. még kaphatók. Első hangverseny XII. 17., hétfő. Telefon: I/...X U.-i Telefon: Igazg. 11-85. ISM»XU fflOXI Pénztár 455. December 13-án, esütörtökj Bön amelij Istenhez vezeí Dráma 5 felvonásban. Egyidejűleg: A XI. parancsolat. Színmű 5 felvonásban Előadások kezdete: Fél 5. fél 7 és tél 9 órakor. IrÁcrán mlnden 8óphez 8500 koron4s gl*áíi árban»prlma Klsö szegedi Keüer szaküzlet minőségben. 22 Javiíó és karbantartási műhely, u* irógép v&IIalaí Széchenyi-tér 8. Telefon 3-63.
