Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-13 / 11. szám

SZEOED Szeged, 1924 január 13. ban igen valószínűtlen, sőt a templom alaprajza ennek egyenesen ellentmond. Amit a mult század­ban a templomtéren láttak, az aligha lehetett más, mint a Lukács zágrábi püspök által 1501-ben alapított s a XVIII. században lebontott kápolná­nak az alapfalai. Egyébként ezt a kérdést is a falak lebontása alkalmával lehet majd végérvénye­sen megoldani, amikor majd a mostani bárok főhomlokzat fala mögött a régi gót stílű templóm­fal fog előtűnni. Ez a XV. századbeli gót stílű templom való­színűleg nem volt valami nagyon gazdag diszitésü, méreteiben is szerény, egyhajós templom volt. Csupán az üres téglafalak maradtak meg abból a korból, még a minden bizonnyal nagyobb szám­ban volt faragott kövekből sem maradt meg semmi. De remélhető, hogy a lebontandó falakból még fog napfényre kerülni néhány darab, mint amilyen az az egy darab ablak-bclleletkő, amely a keleti oldalfal lebontott végén látható a kibontott ablak­nyilásban. A törökök ezt a gót stilu templomot a mohácsi vész után elpusztították s akkor újra romokban hevert tovább 200- esztendőnél. Tetőzete leégett, boltozatai beszakadtak, tornya leomlott, ablakai kitöredeztek s csak a csupasz falak meredtek az égnek. Mikor aztán a törökök a szegedi várat fel­adták és Szegedről elvonultak s német őrség jött a török helyére, ezek a bizonyosan ideiglenesen befedett romot katonai raktárnak használták, zabot és lisztet raktároztak benne. A mi faragott követ a török még rajta hagyott, azt a német építtette be most az újra helyreállított vár falába, csakúgy, ahogy Buda várában is cselekedte. De még ezt a romot is nagy veszedelem fenyegette akkor, mert a várerődités tervezett kibővítése miatt le akarták rombolni a templomot is, ugy mint a régi város­házát és a palánki városrész északi házsorait. A városnak akkor, ugy látszik, nem volt szán­déka a templomot újra felépíteni. A jezsuiták, ííkik akkor jöttek a városba, el akarván nyerni a Dímermr-templom plébániáját, azt ígérték, hogy föl­építik a templomot, mit a város „száz esztendő múlva sem less képes fölépíteni." De mégsem ők építették fel, mert nemsokára eltávoztak Szegedről. A csongrádi tipus. Igazg. 4!vy Korzó Mozi Pénztár 1185. Január 12., 13-án, szombaton, vasárnap Az eleven ördög. Regényes történet 5 felvonásban. FfozK^'öeii: Constance Dinny és Mark Smith Azonkívül: A szerelem Vigjáték 4 felvonásban. Főszerepben: LIA LEE és WALACE REID. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. világáért s?m. A többi betegek kíváncsian és tisz'el tteljesen, csúfondárosan és kárörvendőn fogták körül, egy id gsokkos baka a mankóját emelte rá, egy kleptomániákus gyorsan elkapta kezéből a sapkát és a saját fejébe nyomta. Nagy kavarodás támadt, egy mániákus bor­bély, aki a világ megváltásán dolgozott már több mint három esztendeje, hirtelen előugrott és öklével fenyegette az u{ jövevényt, aki sze­rinte minden gyásznak és szenvedésnek oko­zója és most ide merészkedett, hogy az egyet­értés és fölvilágosodás e komoly hajlékának nyugalmát és békéjét is földúlja. Ebben a pillanatban ért föl a konyhából Mihály, *ki döngő léptekkel rarfott a zajongó és ugráló csoport felé. Sámsoni erejű karjaival széüiött közötük, szelíden, de ellenmondást nem tűrő határozottsággal. Jámbor és kedves bikának tetszett, amint szelindettekkel játsza dozik. Azután megállott a magasrangu tiszt előtt, aki ott remegett megroskadt inakkal, meredt szemekkel, tanácstalanul, elhagyottan, mint egy megvert, eltévedt, kitett nagy gyer­mek, szegény. Mihály ránézett végtelenül egy­szerű és komoly kék tekintetével és megismerte benne három év előtti századparancsnokát, aki agyon akarta löve'ni, mint engedetlent. Mi 'ály megfogta a beteg tiszt kezét, végig­simította a homlokát, szépen leültette a padra és egy órás fölényével és egy szent nyugal­mával mondotta neki: — Testvér, ne féj, én nem bántalak I Vár­tam, hogy eljösz ide, tudom, hogy it nem fogsz vétkezni többé és az Isten irgalmas lesz hozzád 1 Add g is békesség veled I És Mihály, a kopott katonazubbonyban, fö­detlen fővel, sze iden és ijesztően mosolyogva megindult a konyha felé. A csongrádi gyilkos aranyifjúság társaságát szemlélve, megint bebizonyosodott egy régi tapasztalatom igazsága: A földmivelö elemnek (vagy mondjuk ki éithetőbben, a magyar pa­rasztnak) hosszú útra van szüksége, amig elér a csiszoltság átlagos fokáig. Nem az intelligen­ciáját értem ez alatt, mert intelligens akkor is lehe*, ha szögletes és darabos nwad, csupán az elheyezkedő-képességére gondolok fokoza­tosan följebb lévő társadalmi körökben. Az igazi úpust mi nem is ismeriük, azt kis helységekben, (valamikor mezővárosoknak hív­ták) és kimond >Uan ag>ár jel egű nagyobb vá­rosikban találni meg. Hódmezővásárhelyen például billiárdozik a könnyű magyarba öltö­zött parasz legény a kávéházban, — más oldalról az is igaz, hogy ott akárhányan megszerzik előbb az éret'ségit és azután vonulnak ki a gazd^g^a. Ellenben a mi tanyai ifjaink cs<k hetipiacokon jönnek a városba, akkor is csak ha beengedték ő">et, m rt az adásvételt az öre­gek szeretik maguk elintézni. Tö nörkény kizárólag a szegedi paraszt alak­ját festette, ezek közöt nincs olyai fú ura, m nt amilyenekről beszélünk. Szó sincs róla, a szeged­tanyat gyerek is duhaj, amig bőséges a vére. Az erkölcsök a legutó bi időkben jelentősen javultak, de azelőtt nem sokat tétovázott, ha bele kellett szalajtani valamelyik pajtásba a bicskát. A kocsma elengedhetet'en szórakozó helye, mihelyt a bajusza >erked, de a városban fél­szegen vis Ikedik, akárcsak a puli, aki elsza­kadt a szekér alól, bennrekedt az istentelen magas és sürü házak között s mindenben aka­dályt, mindenkiben ellenséget érez. Városban a szeged-tany i legény óvatosan ereszkedik le egy pohár sör mellé, borhoz ritkábban Kávé­házban meg pláne fehér holló. Rendkívüli ese­mény szükségeltetnék az ilyesmihez. Csak künn van otthon, a szava is ott jön meg, nem ugy, mint a kisváros rendes alakjáé, akiből házas korában nem lesz akkora bizo­nyos ággal rendes ember, mint a mi fiainkból. Mert ezeket a házasság szelídíti meg, ak*or trár sok minden nem illik Ők magút is res­telke ve gondolnak vissza egykori szeleverdi­ségekre. Egyben hasonlít a két tipus: csupa A karjuk mintha megnőtt vulna, nem vele mit csinálni, folyton kaszálnak a ben. A vonal művészet hez jutnak el a hezebben, aminthogy i yen lassú a fejlődésük. Pedig valami vágy kerge i őket a fejlődés felé. Az ősi emberi ösztön ez, amely haladni szeren?, de nem tud, mert csak önmag ból táplálkozik a maga típusával ke eredik, sehol semmi jótékony felfrissítés, uj vér, eltérő a régitől. Az irodalomban Móricz Z«igmond lá'ta meg őket s egyik v^gete alakjainak a Turi Dani, a másik a Kerek Ferkó. Mihelyt megvan a mód­juk, megnő az ambíciójuk is Már csak akkor vallják magukat parasztnak, ha ezzel hi­valkodni lehet s hozzá ragaszthat ak a kifeje­zéshez egy sereg hóid földt, riintha csak azt mondanák: — Lát' d, te girhes városi, ilyen paraszt va­gyok én. Ha akarom, száz feketekávét rendelek egyszerre, nem ugy mint te, akit akkor éhez­tetlek ki, amikor kedvem szottyan hozzá. Viszont urnák még nem meri magát titulálni, a fogai >m belülről misztikus neki, csak a külső jelenségeit Iája. Az ura hívat ílban ül és végre­haj'ja a tö. vényeket. Le'agadhat tlan a sze­mükben, hogy az másféle ember, Isten a meg­mondnatója, miől, talán ho y tejeskávét regge­lizik s törülközővel fésülködik. A nagvobb vagyon, vagy más körü'mény néha valóban feljebb sodorja néhány fokkal a föld gyermekét, akin ekkor látszik meg legjob­ban a szirmazása. Hasztalan minden igyekezete, kípte'en védekezni, hiszen nem az akaratán, jószándék*n múlik bármi, hanem belső, titkos fejlődési törvények n. De mint mind nki, ő is előretör. Néha meg­ta álja a maga akalmas keveredési formáját s akkor az unokájából már lesz val»«ii. Addig lialadá i törekvésében külsőségeké majmol, el­hagyja az ősi viseletet s azt hí; á, hofy ő fej­lődött, mikor bőrkabátot huz, pedig c ak a városi nép tért hozzá látogatóba a v It előkelő holmival, tévedésből városba való ruhádjrab­szöglet. tudnak levegő­lek! ne­nak használván azt, amit a gazdász, meg a földbirtokos nép kocsin- utaztában hord T nulni azonban nem <anul s igy a fejlődése teljesen reménytelen. Mégis hozzá akar szólni mindenhez, néha talán egész tisztességes fel­buzdulások fogják meg a Likét, de gyenge a kivitelükhöz épp ugy, mint a kritikához. Szereti hallgatni a szónoklatokat, azért rosszabb a hazaárulónál az, aki izgató beszédet inté? hoz­?ájuk, ártó olvasnivalót juttat a kezükbe. Ez nekik mind szentírás és szent egyszerűségüket gyerekjáték olyan irányba terelni, amilyen be­folyás éppen a közelükbe férkőzik. Példát adó hősök épp ugy váin k belől-k, mint rablógyil­kosok, e<ért nem ők a rosszabbak. Valamit c elekednie ketl mindenkinek, Iste­nem, mit cseledkedhetnek ők 1 Nem tanultak, nem tudnak semmit. Irodalom, képzőművészet ismeretlen fogalmak. Könyvekkel, festmények­kel, szobrokkal nem d bálózhatnak, adják hát a köznek a saját lényegüket, amire taníttattak, a bombát. A háború hősei jobbára csendes szavú, s szerény viselkedésű emb-rekké váltak, Doberdó megritkította a sűrű vérüket, de ezek a kölykek azt hí zik, hogy ők elmaradtak v lam tői s be­ugranak sötét lelkű vezetőknek, akik séretné­nek munka nélkül jól élni, vagy intelligencia­mentes agyukban elképzeltek valami pompás po iciót Csak ugy, egyszerűen dobunk — le­hetőleg dobatunk másokkai — néhány bombát, azoktul megijed az egész világ, a zsidók kö­nyörögve ajánlják fd a vagyonukat s mi leszünk az urak. Pedig hiába haragszanak a zsidóra, ami az anyagi bold gulást és a konjunktúrák kihasz­nálását jelenii, ók rosszabbak nálánál. (Sz.) Széchenyi Mozi Telefon : 16—33. Igazgató: Dr. Varaányi Elemér. Vasárnap, január hó 13 án A világirodalom gyöngye! Selma Lagerlöf világhírű regénye: A szezon tüneményes szépségű attrakciója 6 felvonásban. — A főszerepben: Olaf Nielsen, a svéd PETROVICH SZVETISZLAV. Azonkívül: ÉLÓ BABÁK Kitűnő vigjáték 2 felvonásban. Előadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Hétfőtől Csak felnőtteknek! REKLÁM ART Egy pár jó meleg téli gyermek­harisnya — amig a készlet tart — csak ** 2600 korona. Kapható: Weiszfeiler Mórnáí, Tisza Lajos-körut, Püspök-bazár. Irodista kisasizonijt és kifutót (elvesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom