Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)
1924-07-15 / 160. szám
tásának mielőbbi megkezdését, hiszen ismeretes, hogy ezen a téren a háború óta tulajdonképen semmi sem történt. A kormányban tehát megvan a szándék a munkanélküliség csökkentésére, a tervek megvalósítása azonban természe szerüleg a financiá is rész rendezésétől függ. M»g»emmlaitik Nagy Vino* mandátumát. Debrecen III. választó kerületének válaszlói már most számolnak azzal, hogy Nagy Vince mandátumát a nemzetgyűlés biráló bizottsága bizonyos formai okodból megsemmisíti. Ez esetben Nagy Vince Ujböl fellép és ekkor nemesek a Kossuth-párt, de a szocialhták is a zászlaja alá sorakoznak. A kormány a mult választás p ¡Idáin okulva, posszibilis jelöltet óhajt a küzdelembe kűdeni. Valószínűleg ismét SZBOBD fölveszi a küzdelmet Handel Vilmos is, a mult választásokban kisebbségben maradt fajvédőfciöit. A magyar jugoszláv archívum-egyezmény. A magyar-jugoszláv srchivun-egyezmény ugy fzól, hogy mindazokat »z archívumokat, amelyek M gyaronzágon vannak, de Jugoszláviára vonatkoznak, kiadjuk, viszont a jugoszláv kormány a szerződések ratifikálási uái a jugoszláv kézen levő és Magyarországra vonatkozó iratokat átengedi Magyarországnak. Még egy fontos kérdésben történt megegyezés és ez az állami épületek hovatartozásának kérdése. A jugoszlávok elismerik Magyarország jogait ezen épületek fölött és Magyarország is elismeri, hogy a Magyarországon levő jugoszláv állami és egyházi épületek jugoszláv tulajdont képeznek. (MMMMWMMMMMMMMMMWMMWMAWMMMMMMA X MÍMMWMMMIMMMMMMMMMMN Molnár Ilona kapott Szegeden egyedül amerikai útlevelet irata szerint Szegedről mindössze egyetlen kivándorlónak lehet amerikai útlevelet kiállítani. (Itt csak azt emiitjük meg, hogy van egy oly*n magyar vidéki város, amely nem az ország második városa és az a város 11 amerikai útlevelet állíthatott ki) A rendőrség azért, hogy a rettenetes rohanást, a kétségbeesett .minden kőmegmozgatást" elkerülje, a leiratot nem közölte a nyilvánossággá, hanem a kérvények szerint, minden befolyástól mentesen, annak adta ki az egyetlen útlevelet, akinek a legtöbb indokolt oka volt erre. Eit az egyetlen amerikai útlevelet már ma délelőtt ki is állították és mint a Szeged munkatársa értesül, az útlevelet Molnár Ilona ujszegedt 15 éves árva parasztleány kapta meg. Ennek a fcoldog kivándorló leánynak és anyjának már tavaly is volt kivándorlási engedélyük, de Molnár Ilona anyja közvetlenül az elutazás előtt megbetegedett és Így el kellett állaniok a kivándorlástól. Télen azután Molndrné meghalt. A leány apját és fivérét nem is ismeri, mivel azok már 15 éve Amerikában vannak, apja egy gyárban dolgozik. Molnár Ilona anyja ha'ála után árván, egyedül lakolt Újszegeden, Jobbfasor 58. számú házban, a 15 éves leány dolgozni járt, hogy nyomorán enyhitsen. A rendőrség tehát jogosan ennek a szerencsétlen gyermekleánynak engedte meg a kivándorlást. A rendörségen egyébként az idén uj kérvényeket el sem fogadlak, csupán a tavalyról visszamaradt mintegy ötven kérvény indokait mérlegelték. Tavaly különben még több mint harmincan kaptak Siegeden amerikai útlevelet. Mint értesülünk, a 488 kivándorlási engedélyt a tavalyi kérvényezők száma szerint állapította meg a belügyminiszter ég igy Szegedre egy és fél jutott volna, de hát inkább lefelé kerekiI lelték, mint fölfelé, mert hiszen e^y félember | nem vándorolhat ki... Szeged, julius 14. (Saját tudósítónktól.) Az amerikai kivándorlás — sajnos — már a boldog béke éveiben is igen nagy mérveket öltött Magyarországon és a kivándorlási láz az egyre rosszabbodó gazdasági viazonyok és a megélhetés megnehezülése, valamint a nyomor fokozódása folytán a háború utáni időkben egyre inkább fokozódott. De talán sohasem volt olyan nagy az uj hiza-keresés — amely nem más, mint megélhetés-keresés —. mint a legutolsó egy-két évben. Nem is lehst ezen csodálkozni, hiszen hányan maradtak kenyér nélkül a hiboru után, hányan menekültek minden nélkül, hányan nem tudnak földhöz jutni és hányan kerültek B-listára. Igen sokan megszerezték már hónapokkal, évekkel ezelőtt a szükséges dollárörszeget, hajójegyet, mig most a nyár elején szívszorongva várták a kvótáról érkező amerikai híreket. Néhány héttel ezelőtt tette közzé *z Egyesült ÁllBmok bevándorlási hivatala a folyó évre érvénybe lévő kvótát, amelynél kitűnt, hogy 1924 ben Magyarországból mindössze 488 an vándorolhatnak ki a szabad Amerika földjére. Csonkamagyarországon pedig tízezrek akarlak uj hazát keresni. A szegedi rendőrséget hónapokon át ostromolták és ez az ostrom akkor jutott tetőpontjára, amikor ismeretes lett a kvóta. Több százan keresték fel a rendőrség útlevél-hivatalát, akik mind pozitív okok alapján akartak kivándorolni. Kell-e pozitivebb ok, minthogy nincs kenyér? A rendőrség pedig egészen a mai napig minden felvilágosítást megtagadott az amerikai útlevelekről, mondván, hogy a végrehajtási utasítás eddig még nem érkezett le Szrgedre. A Szeged munkatársa most a legilletékesebb helyről ugy értesül, hogy a belügyminiszter leL\ Elültetik az uj Makkoserdőt. Fölmondanak a tisztviselői kertbérlőknek. Szeged, Julius 14. (Saját tudósítónktól.) Szeged város közvéleményében minduntalan felhangzik az az egyre etősbödő kivinság, hogy s hatóság végre kezdje meg a háborús romok eltakarítását és folytassa azt a munkát, amely a háború kitörésekor szakadt meg. A félbemaradt munkák köiött talán a legfontosabb az erdősítés, mert ezen a téren hatalmas méretű visszafejlődés mutatkozik. A báboiut követő felfordulás ugyanis nagy pusztítás! vitt véghez a háboruelőtti évek eredményeiben, te lesen kiirtotta például a várost övező fiatal Makkoserdői, amely elsősorban árvízvédelmi célokat szolgált, de fonto3 szerepe volt a város portilsni'ásánál is. A tanyavilág porfelhőinek nsgy részét is fölfogta és igy e'vuelhe őbbé tette a lakosság számára a nyarat. A kipusztított Makkoierdö helyén tisztviselői kimerteket tercm'.eít a középosztály hiborus nyomorúsága. Apró 100—200 négyzetöles pircel ákon terme'ték ki az „uri-parmlok", pardon, kisgazdák —a tiszlviselökonyhík zöldség- és főzelékizükségletét. A város, mint földesúr, lényegtelenül alacsony bért szedett (ölük a f)ld h&sznáia!áért. Most, hí igaz lesz, ismét helyreállítják a régi rendet, amely lassan-lasssn meg fogja ölni ezeket a tisz viselői kijeiteket. A tanács, mint ismeretes, nemrégen felkérte Kiss Ferenc nyugalmazo't erdőtanácsost az erdősítési, illetve fásítási munkálatok terveze'ének és programjának összeállítására. Kiss Ferenc most elkészítette a körtöltés külső részének erdősítési tervezttét és azt beterjesztette a tanácshoz. A tanács meglelelően hosszura nyúló vita keretében hétfői ülésén tárgyalta ezt a kérdést. Kiss Ferenc tervezetét dr. Ördögh L'jos tb. tanácsnok ismertette. Elmondotta, hogy a terv keresztül vihetőségének biztosítása érdekében fel kell mondani annak a négy és félszáz kiskertbérlő közalkalmazottnak, akinek a volt Makkos erdő helyén van a parcellája. A tervezet szerint ezt a területet nagyobb, hatszáz négyzetöles p rcellákban ismét bérbe kell adni, még pedig ugv, hogy az uj bérlők vállaljanak kötelezettséget az elültetett facsemeték szakszerű gondozására és kötelezzék magukat, hogy csak alacsony növésű vetemények termelésével foglalkoznak. Elmondotta Ördögh tanácsnok, hogy az érdekelt kiskertbérlök valószínűleg érlesüitek Kiss Ferenc tervezetéről, mert beadványt intéztek a tanácshoz és beadványukban azt kérik, hogy abban az eseiben, ha jelenlegi parcelláikat nem tarthatják meg, adjon a város számukra más helyen földet. A tanicsí vitát tulajdonIM4 jaHaa 18 képen ez a beadvány robbantotta ki. A tanács néhány tagja ugyanis ugy vélekedett, hogy a kiskertbériö közalkalmazottak kívánsága jogosult és igy teljesítendő. Ezzel szemben a többség a polgármesterrel együtt ugy találta, hogy a mai viszonyok között nincsen már múlhatatlan szükség arra, hogy a közalkalmazottak kiskerteket kapjanak. — A helyzet már 10 év alatt nagyon meg| változott — mondolta a po'gármester — a kis; kertek nem könnyítik ma már meg a lisztviselők helyzetét. Az erdősítést pedig tovább nem halogatjuk, az eddigi halogatásért ugy is mulasztás terhel bennünket. A körtöltés fásitá-á', amely árvízvédelmi célokat szolgál, a törvény Í6 előírja. A tanács egyik ta£ja valami elieveiést tett, mire a polgármester kissé indulatosan a követke öt mondotta: — Az a kérdés, hogy az erdősítés további halogatásáért vállalja e a tanács a felelősséget? A tanács ezután ugy határozott, hogy Kiss Ferenc tervezetét elfogadja és a makkoserdői kiskertbér leteket felmondja. A jelenlegi bérlök Kiss Ferenc feltélelei mellett résztvehetnek azon az árverésen, amelyen hasznosítják majd a 600 négyszögöles parcellákat. y SMMMMMMMMMMMMMMMMMMB Lipcse és a lipcsei vásár. — Dr. Tonelli Sándor előadási. — Szeged, julius 14. (Saját tudósítónktól) Megirtuk már, hogy a lipcsei városi tanács közel száz darab diapozitivet bocsátott dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár rendelkezésére. E vetített képek felhasználásával Tonelli vasárnap délben ismertető előadást tartott Lipcséről és a lipcsei vásárról a Széchenyi Moziban. Előadásában mindenekelőtt azokat a kapcsolatokat ismertette, melyek 1917 óta, mikor 200 lipcsei diák nyaralt Szegeden és környékén, Szeged és Lipcse között fennállanak, azután Lipcse város múltjával, építészetével foglalkozott, majd a lipcsei vásárnak az ismertetésére tért át. A lipcsei vásár első nyomai a XIII. századba nyúlnak vissza. Landsbergi Dietrich őrgróf egy 1268-ban kelt oklevelében védelmet biztosított azoknak a kereskedőknek, akik Lypsk városnak a vásárait felkeresik. III. Frigyes császár 1466-ban és 1497-ben privilégium-leveleket állított ki az akkor már nagyhírű, lipcsei vásár részére és azt a birodalom oltalma alá helyezte. Noha a harmincéves háború pusztításait Lipcse város és vására is megsínylette, a háborúk elültével a vásár újra felvirágzott és egyik középpontja lett Németország árukereskedelmének. Ez a régi lipcsei vásár a XIX. század második feléig áruvásár volt, hasonlatos más vásárokhoz, de méreteiben azoknál sokkal nagyobb. A XIX. század második felében kezdett árumintavásárrá átalakulni, ami alatt az értendő, hogy a gyárosok és iparosok csak készítményeiknek a mintáit hozták el és ezek alapján vették fel a vásáron megjelent kereskedők rendeléseit. Ezen az uj alapon tett a lipcsei vásár világhírű jelentőségre szert. Ezidőszerint évente két vásárt tartanak Lipcsében, egyet a március első vasárnapját, a másodikat pedig az augusztus utolsó vasárnapját követő héten. Hogy mekkora méretűek ezek a vásárok, azt legjobban a kiállítók és látogatók számadatai igazolják. 1900-ban a tavaszi vásárnak volt 2215 kiállítója, 1910-ben 3682, 1920-ban 12.345, 1924-ben pedig 13.440. A látogatók száma ezen az utolsó vásáron 176.500 volt, tehát ötvenezerrel több, mint Szeged egész lakossága. Megjegyzendő, hogy ebben a számban csak azok szerepelnek, akik a vásárigazgatóságnál hivatalosan be voltak jelentve, de az olyan látogatók, akik egy napot töltöttek Lipcsében, nincsenek beleszámítva. Tonelli Sándor a vásárra vonatkozó képek bemutatása mellett részletesen ismertette a vásár szervezetét, a csoportok beosztását, az elhelyezés mikéntjét és az üzletkötések módját és vázolta a lipcsei árumintavásárnak nemzetközi kereskedelmi jelentőségét. Ezután Lipcsét, mint kulturális gócpontot mutatta be, kitért a világhírű lipcsei könyviparra és könyvkereskedelemre, a zenei életre és a vetített képeknek egész sorával szemléltette a lipcsei muzeum világhírű képzőművészeti alkotásait: Rembrandt, Rodin, Böcklin, Thoma, Segantini, Delaroche, Stuck, Lenbach, Klinger stb. műveit. A közönség, amely mindvégig élénk figyelemmel kisérte ugy a bemutatott képeket, mint az előadást, az előadót zajos tapssal honorálta. Varga Mihály Szeged Telefon 469. 30i Hridi-Htoi 4. Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, szőlőkötöző fonalak és háló «qtrt tren kaphat*.
