Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-18 / 213. szám

ijfit rnmém ára 2000 karona Apróhirdetés 10 szóig KOI kor. SxOvegkOxtJ kOxkn*. oyek toronként 0000 korona, Családi értesiMf «5000 kos. V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 18, CSÜTÖRTÖK. 213-ik szám. Indítvány a tűzoltók kukoricája dolgában. Tisztelettel indítványozzuk, hogy a szeptem­ber havi rendes közgyűléstől kezdve a polgár­mesteri havi jelentés, amely bol harsányan akcentuálva vezeti be a közgyűlés tárgysoroza­tát, hol pedig suhogva szerénykedik a neki jut­tatott előkelő hely miatt, de mindenképen a bizottsági tagok zajos figyelmetlenségével kény­telen megküzdeni, egy uj ponttal egészíttessék ki. Ter néslelentést is kérünk a polgármesteri hivi jelentésbe. Termésjelenté&tkérünk a Rákóczi­térről és Lrchner-térről, a tűzoltók kukoricájá­ról, krumplijáról, babjáról és egyéb mezőgaz­dasági terményeiről. Ezen a két téren ugyanis változatos gazdaságuk van a tűzoltóknak. Ha nagyon keressük, talán még cirok és tök is akad kö ölte. Sajnos, a tűzoltóknak az idei termése nem lesz túlságosan kedvező. Hiába volt az esz­tendő a kelleténél is nedvesebb, hiába javultak meg az utolsó betek folyamán a kukorica és a kapásnövények a várakozáson felül, a tűzoltók termésén ez a javulás meg sem látszik. A ku­koricájuk alig hozott egy-két vánnyadt csövet és mikor másutt Mautnner diadalai díszelegnek a kiáhitásokon és magkereskedések kirakataiban, a ható * ági közerővel te<melt tökök egyáltalán nem válnak becsű eiükre fajtajutnair. Meg se látszik rajtuk, hogy a kedvükért a város a tűzoltókaszárnya háta mögött egy külön gazda­sági udv»rt is tart fönn, amelynek lovai szintén kötelesek hozzájárulni a vörös kakaskergetök terméseredményének fokozásához Ismételjük, termésjelentést kérünk a tűzoltók kukoricájáról és egyéb mezőgazdasági termé­nyeiről. Nem engedhetjük meg, hogy Szeged város gazdasági éleiének ez a díszes kivirág­zása teljesen elsikkadjon a közigazgatás hivata­los apparátusából. Álljon elő a nemes város magisztrátusa és követeljen magának kü'ön el­ismerést mintaszerű és a legkhebb bevételi for­rást sem elhány'goló gazdálkodásáért. Eivégre az előrelátó gondosságnak nem utolsó példája, hogy egy város, amely c*ak lizezer holdakban tudja felmérni a birtokát és Magyarország leg­gazdagabb földbirtokosai közé tartozik, még a város kel ő közepén lévő talpalattnyi területek­ről sem feledkezik meg, hanem gondoskodik róla, hogy a tűzoltók azokat is hasznosítsák. Jövőre talán, ha nem lesz annyi eső, mint az idén, az egek csatornáinak pótlására, a tűzoltó főparancsnokság tanácsi határozatot fog provo­kálni, hogy a kukoricá', krumplit és lököt gőz­fecskendővel locsolhassa. Hála Istennek, mos­tanában egyéb dolga a gözfecskendönek ugy sem akadt. A jó gazda ugy keres, ahogy tud. Talán a város a Rákóczi-téren és a Lechner­téren akarja bitiozni azt, amit esztendődön ke­resztül a földbérek gavalléros megállapításánál elveszített Nem tudjuk, hogy ez a két kukoricaföld a tanács jóvoltából és a tűzoltók mezőgazdasági ambíciójából meddig fogja még ékteleniteni a város közepét. Ha ad :ig várunk, mig a terve­zett vásárcsarnok felépül, vagy Valami elfogad­ható tervet találnak ki a Lechner-tér beépítésére, alkalmasint nagyon sokáig várhatunk. Az utolsó évek tapasztalatai alapán ugyanis annyira ide­gert a városi gondolkozástól, hogy itt egy sza­bad tér számára más rendelte'ést el sem tudnak képzelni, minthogy kukoricaföldet csináljanak belőle, vagy beépítési terveket fabrikáljanak rája. Nincs talán városa egész Magyarország­nak, amelynek annyi beépítetlen telke, vagy lebontásra megérett földszintes vityil ója volna, mint Szegednek van a nagykörúton be­lül. Ha az ember megáll a Tábor-utca és Mérey-utca sarkán, ahol most az uj városi bérház épül, annyi beépítésre váró telek ási­tozik a szemébe, hogy egy százezer lakosú város mindenestől elférne rajta. Ugyanakkor azonban beteg ambícióval törik az emberek a ftjüket, hogy miként lehetne a jövő évtizedek számára bölcs előrelátással kihasifott tereket beépíteni. Hogy a tér megmaradjon térnek, az fciányxik ennek a városnak az ideológiájából. A látóhalárt elfogja a házfal és a kukoricaföld. Tudjuk, hegy a háborúban divatba jött nálunk is, másutt is, hogy a városok tereit vetemények termesztésére feltörjék. Igaz, hogy ezt Német­országban és Angliában főleg olyan városok cselekedték, amelyeknek nem volt százezer hoídss hattruk és igaz az is, hogy a feltört tereket nyomban a báberu befejezése után visszaadták eredeti rendeltetésüknek. Pázsitot lé'es teitek, fákat ültetlek, gyermekjátszótereket teremtettek és jobban szolgál'ák vele a város érdekét, fejlődését fs iövő |enerécióján»k egész­ségét, miniha továbbra is a belterületi bab- és töktermelés álláspontjára helyezkedtek volna. Szegeden idáig még nem jutottunk. Itt az em­bernyi ember földbérlőktöl és az elvirágzását lármával takargató kurzuspolitikától nem vesz­szük észre, hogy az igazi remzetír entés a gyermeknél kezdődik és a városi gyereknek nem elég az utcának az aszfaltja, hanem neki is szüksége van játszótérre és levegőre. Szeged város nem teljesitette a gyermekekkel szemben a kötelességét, amig egy piszkos, elhanyagolt és tuberkulózis bacillusokkal megfertőzött por­fészket tart fenn a számukra a Stefánián. A gyereknek pázsit kell, ahol mozogha*. Ha a gazdasági érdek a fon'osabb, termésjelentést kérünk, ba a gyerek a fontosabb és ha a tűz­oltók még nem birtekohák el végleg a Rákóczi­és Lechner-teret, ugy pázsitot és gyermekjátszó­teret a kukoricás botranyföldek helyére. A bécsi sztrájkban nincs Bécs, szeptember 17. A sztrájk ügyét változatla­nul pesszimisztikusan ítélik meg, mert a követe­lések mértékét illetőleg ellentétek vannak a mun­kásság és egyes mérsékelt sztrájkvezetők közt. Olyan hangokat lehet hallani, hogy a világítási munkások részéről való támogatás a sztrájk vé­géig fog tartani, hogy ezzel is nyomást gyakorol­janak a tárgyaló felekre. Maga a sztrájk pedig — hir szerint — aligha végződik a hét vége előtt. Ma délben félegy órakor az első kerületben, melynek lakásaiból és életfontosságú üzemeiből, mint ismeretes, kikapcsolták a villanyt, annyiban állott be javulás, hogy az egyik áramvezetéket, amely a telefonközpontot is kiszolgálja, újból be­kapcsolták. Ezáltal az elnémult lapok megjele­nése is lehetővé vált, mert véletlenül ugyanerről a vezetékről kapják az áramot a Neue Frei Presse és a Neues Wiener Tageblatt, melyeknek nyom­dája az első kerületben vaa A nemzetkőzi ligák küldöttsége Mottánál. Genf, szeptember 17. A Nemzetek Szövetsége közgyűlésének elnöke, Moita a főtitkárral együt­tesen fogadia rra a répszövelségi ligák nem­zetközi uniójának küldöttségét, amelyet Wickin­son, az Unió alelnöke vezetett. A kOldöitség tagjai között volt Bernsdorf gróf is. Molta elnök megemlékezett a ligák legutóbb taitott lyoni kongresszusának határozatairól és különösen kiemelte annak a határozatnik a fontosságát, amely a kisebbségek védelmére a jóvátételi kér­dés megoldására és Ázsiának a Nemzetek Szö­vetségében való képvtseltetésére vonatkozik. Motta nagy rokonszenvvel méltatta ezeket a ha­tározatokat és rámutatott arra az örvendetes tényre is, hogy a küldöttségben a német és ametik8i képviselők is megjelentek. VégQl ki­jelentette, hogy a biztonság kérdését, amely ma az egész nemzetközi viszonylat uralkodó ké.dése, a Nemzetek Szövetségének egyetemlegesssége, vayis teljes kiépítése nélkül el sem lehet képzelniL Kobtenc, szeptember 17. A Rajna-vidék szö­vetséges főbizottsága rendeletet adott ki a lon­doni egyezmény megállapította kegyelmi rend­szabályok ügyében és ebben elrendeli a németek ellen folyamatban levő eljárások meg­szüntetését. A német hatóságok a maguk részé­ről utasitotlák a törvényszékeket, hogy szűntes­sék be a bűnvádi üldözéseket és engedjék el a passzív ellenállás óta politikai okokból ki­szabott büntetéseket. MMMMWMWMMÍM^^ Az állami hölcsönelőlegről uj rendelet jelent meg. Budapest, szeptember 17. Az állami kölcsön­előleget három részletben: 1924 március 13., 31., április 30-ig, az állami kölcsönt pedig két részlet­ben : 1924. évi junius 4. és augusztus 6-ig kellett befizetni. Azok az adózók, akikkel szemben az állami kölcsönelőleg, illetve állami kölcsön kive­tése még nem jogerős, mert az ellen felebbeztek, vagy nem felebbeztek ugyan, de a kölcsönelőleg, illetve kölcsön alapjául szolgáló 1923. évi jövede­lem- és vagyonadóra nézve van még a jog­orvoslati eljárás folyamatban, a kölcsönelőlegnek, illetve a kölcsönnek csupán felerészét tartoztak az emiitett határidőkig befizetni. Azoknak a tartozásoknak befizetésére nézve, amelyek a felebbezési és jogorvoslati eljárás alatt álló állami kölcsönelőlegből, illetve kölcsönökből a mai napig sem fizettettek be, a pénzügyminiszter a következőket rendelte el: A felebbezés, vagy a közigazgatási bírósági pa­Bethlen miniszterelnök holnap reggel érkezik haza. nasz alatt álló állami kölcsönelőlegnek, illetve köl­csönnek első felerészét, vagy ebből a felerészből még fennálló hátralékot legkésőbb 1924 szeptember 30- ig bezárólag pótlék nélkül lehet befizetni. A második felerészt, illetve azt a többletet, amennyivel a jogerősen megállapítandó összeg az első félrészt meghaladja, havi egy százalék késedelmi kamattal együtt a kölcsönelőleget, illetve a kölcsönt jogérvényesen megállapító határozat, vagy Ítélet kézbesítését követő nyolc napon belül kell megfizetni. Amely esetben a kölcsönelőleg és a kölcsön kivetés jogerős, ugy hogy az adózó által beadott panasz csupán felemelésből szár­mazó többlet ellen irányul, csak ez a többlet fizet­hető a fenti módon két részletben. Ez a rendelet egyáltalán nem vonatkozik azokra az állami köl­csönelőlegekre és kölcsönökre, amelyeknek kive­tése már jogerős, továbbá nem szolgálhat jogala­pot a rendelet kiadása előtt befizetett adópótlék visszatérítésére. (MTI). Budapest, szeptember 17. Beivatott helyen sem luúják még Bethlen István gróf miniszter­elnök meg jövetelének időpontját. A miniszter­elnök Qenftöl nem küldött értesítést haztérke­zéséröi, ugy hogy a miniszterelnökségen csak arról vannak internálva, bogy Bethlen Qenftöl [ már elutazott, de Bécsbe ma délig még nem érkeze t meg. Vakszfnű, hogy a dclutén folya- I mán érkezik meg az osztrák fővárosba, ahon­nan azonnal tovább indul hazafelé és holnap reggel hét órakor étkezik meg az Orient Expres­sel a nyugati pályaudvarra. Daruvdry Géza kelügyminiszter hazaérkezésének időpontja is bizonytalan. Valószínűnek tartják, hogy a kül­ügyminiszter a miniszterelnökkel egyidőben ér­kezik haza. Bethlen István gróf hazaérkezése

Next