Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-10 / 233. szám

4 SZBC1BD 1294 október 10. getíe, hogy az állam nem képes a felekezeti iskolák terheit teljesen magára vállalni. Mayer János ajánlatára a bázszabályrevizló megalkotására alkotandó 33-as bizottságba a párt 12 tagot delegál. Marschall Ferenc a mezőgazdasági hitel kér­désében tesz előterjesztést. Bad János miniszter azonnal válaszol. Min­den törekvésnek oda kell irányulnia, hogy az ország pénzügyi helyzetének rendbehozása mellett a gazdasági élet minden ágát is meg­izmositsák. Nem szenved bet kétséget, hogy az országnak már csak agrár jellegénél fogva is a legnagyobb gondot kell fordítania az erőteljes mezőgazdaság kibontakozására. Egészséges gazdasági élet csakis egészséges alapon nyugvó hitelélet mellett bontakozhat ki. A mezőgazdasági hitelraktárak kérdésével be­hatóan foglalkozott a kormány. A Nemzeti Bank az arra hivatott egyéb pénzintézete bevonásával a kérdés megoldása előtt áll. Az a pénzügyi politika helyes, amely anélkül, hogy veszélyez­tetné az államháztartás egyensúlyát, erősíti a gazdasági alanyokat és ezután igyekszik jöve­delmének fokozására. Neubauer Ferenc a kisüst ügyében terjeszti elő a kisgaidák panaszait. Ehhez a kérdéshez Csontos Imre, Kuna P. András, Potacsi Dénes szóltak hozzá, majd pedig a pénzügyminiszter felszólalása után ugy határoztak, hogy ebben a kérdésben a legközelebbi pártértekezleten fog­nak dönteni. Az értekezlet egynegyed 10 órakor ért véget. A főszámvevő uj vétó-joga. Óvást emelt a színházi épület javítása ellen. Telefon 1 I—85 Korzó IWozi Telefon 1 1-8 5 Október 10., 11., 12-én, pénteken, szombaton és vasárnap nyolcadik felesége. Alfréd Savoir vígjátéka 6 felvban. Főszereplő: Glória Swanson. Szeged, október 9. (Saját tudósítónktól.) A városok háztartásának szanálásáról szóló kormányrendelet értelmében n városi szám­vevőség főnökének, a főszámvevőnek értékes és használható vétójoga van. Óvási emelhet minden olyan tanácsi határozat ellen, amelynek végrehajtása megbillentheti a város pénzügyei­nek egyensúlyát. A megóvatolt tanácsi határo­zatot végre sem lehet hajtani addig, amig a közgyűlés nem dönt az óvás falött. Ez a fő­számvevői vétójog tulajdonképen nem is uj­keletű intézmény, mert a magva, kevésbé ve­szedelmes formában ugyan, de megtalálható a régi városi szabályrendeletek között is. A fő­számvevő a szabályrendeletek értelmében a múltban is óvást emelhetett a tanácsi határo­zatok ellen, de köteles volt végrehajtani a ha­tározatot, ha a tanács ujabb határozattal fenn­tartotta azt. Scultéty Sándor főszámvevő már ki is pró­bálta ezt a vadonatúj vétójogát. Óvást emelt ugyanis azok ellen a tanácsi határozatok ellen, amelyekkel a szinház külső és belső tatarozá­sára két tételben százbetvennyolcmillió koronát szavazott meg a tanács. Beadványában arra kérte a tanácsot, hogy helyezze hatályon kivűl ezeket a határozatokat, mert végrehajtásukhoz nincs a városnak alkalmas fedezete, ujabb pót­hitel, a jövedelemforrások kimerülése követ­keztében nem jelölhető ki, a jövő évi költség­vetést pedig már letárgyalta a pénzügyi bi­zottság. Abban az esetben, ha a tanács nem helyezi hatályon kivül a határozatokat, be­jelenti a főszámvevő, hogy hivatalból óvást emel ellenük. A szerdai tanácsülésen meglehetős kavaro­dást okozott a főszámvevői vetó. A tanács nem tudta hirtelen, hogy haragudjon-e érle, vagy nem, mert hát mégis csak furcsa, hogy valaki, aki nem is fölöttes hatósága a magisztrátus­nak, tiltakozzon akármityen tanácsi ténykedés ellen. Dehát a rendelet az rendelet és az meg­adja a főszámvevőnek ezt a vétójogot. Dr. Qaál Endre ugyan nagyon kardoskodott, hogy végre kell hajtani a határozatot a régi sza­bályok alapján, de a tanács mégis az uj ren­delet szellemében hozta meg határozatát. Hogy a tekintély i> megóvassék, meg a törvényes rendelet követelményei is betartassanak, ki­mondta a tanács, hogy eredeti határozatait változatlanul fenntartja, a főszámvevői óvást a közgyűlés elé terjeszti ét a közgyűlés döntéséig a határozatok végrehajtását felfüggeszti. Tehát a közgyűlés dönti majd el, bogy kijavitják-e a színházi épület külső és behö hibáit, illetve, hogy van-e pénze a városnak a színház­javítás költségeire. Mivel már színházról volt szó, Gaál Endre a színházi lü'és ügyét is elreferálta. Elmondotta, hogy a városi mérnökség tervezetet dolgozott ki a szinház fütőszerkezetének átalakítására. A tervezet megvalósítása 260 millió koronába kerülne és tiz százalékkal csökkentené a fűtési költségeket, ami évi tízmillió korona megtaka­rítást jelentene, tehát huszonhat év alatt térülne csak meg az uj beruházás költsége — ha idő­közben el nem pusztulna az egész. A kultur­szenátor szükségesnek tartotta, hogy a mérnök­ség tervezetét egy kivül álló szakértővel felül­biráltassa. A szakértőnek az a véleménye, hogy a tervezet jó ugyan, de nem éri meg azt a pénzt, amibe kerülne. Szerinte jobb lenne, ha a szinház szabadon álló zsinórpadlása fölé' mennyezetet húznának, így a meleg nem távoz­hatna el a zsinórpadlás fölötti tetőnyilásokon. A tanács elhatározta, hogy a mennyezetépités tervezetét és költségvetését elkészittei a mér­nöki hivatallal és ha nem lesz drága, vagy nem obstruálja meg Scultéty Sándor — talán meg. is csináltatja. zennégynapi fogház — bigámiáért. Egyidejűleg: A párisi Olympiád. Előadások kezdete: Hétköznap 5, 7 és 9 órakor. Vasá-inap 3, 5, 7 és 9 órakor. Szeged, október 9. (Saját tudósítónktól.) A sze­gedi törvényszék Juhász-tanácsa csütörtökön dél­előtt igen érdekes, kettős házassági bűnügyben tartotta meg a főtárgyalást. Amint a legutóbbi idők kettős házassági bünpöreinél leggyakrabban elő­fordul, most is hadifogságban kötötték az első házasságot, a fiatalember el is hozta Magyar­országba orosz feleségét, rövidesen azonban — ismét megnősült és magyar lányt vett el feleségül. Erdélyi István budapesti fiatalember még a há­ború elején bevonult katonának. Az orosz háború utolsó évében azután orosz fogságba esett és vé­gigkóborolta egész Oroszországot. 1919-ben végre megfelelő álláshoz jutott és Tomszkban minden meggondolás nélkül feleségül vette Olestsuk Joze­fint. A házasságot azonban nemcsak bolseviki mó­don kötötték meg, hanem esküvői szertartást is tartottak a tomszki templomban, amely után a lel­kész szabályszerű házasságlevelet is kiállított. Erdélyi 1922-ben végre haza tudott jönni Ma­gyarországba és magával hozta orosz feleségét is. Kilenc hónapig éltek együtt és kilenc hónap alatt állandóan hangoztatta Erdélyi, hogy Olestsuk Jozefin neki hites felesége, hiszen még házassági levelük is van. A kilencedik hónap végén azután Erdélyi megismerkedett Vőneki Erzsébettel, majd néhány hét múlva otthagyta feleségét. | |Az orosz asszony, mikor arról értesült, hogy térje feleségül akarja venni Vőneki Erzsébetet, ezt fölkereste és figyelmeztette, hogy ne menjen Er­délyihez, mert ő hites felesége neki. A menyasz­szony azonban lakonikusan igy válaszolt: — Nem hallgatok én ilyen tingli-tangli nőre 1 A fiatal pár ekkor lejött Szegedre Budapestről, polgármesteri diszpenzációt szereztek és minden további nélkül megesküdtek. Nem volt kihirdetés és igy az esküvőről senki sem szerezhetett tudo­mást és igy az anyakönyvvezető minden további nélkül összeadta őket. Olestsuk Jozefin pedig hiába sirt, könyörgött, Erdélyi nem is állott szóba vele és az orosz, jó családból való szerencsétlen asszony cselédnek szegődött el, hogy fenntart­hassa magát. Végső elkeseredésében feljelentést tett bigámia miatt férje és az uj feleség ellen. A szegedi ügyészség vádat is emelt ugy Vőneki Erzsébet, miét Erdélyi István ellen kettős házas­ság büntette miatt. A csütörtöki főtárgyaláson csak a két asszony jelent meg, Erdélyi ismeretlen he­lyen tartózkodik. Vőneki Erzsébet védekezésében előadta, hogy őt már a házasságkötése után kereste fel Erdélyi felesége és igy ő csak későn tudta meg, hogy Erdélyi már egyszer megnősült Oroszországban. Majd később azzal védekezett, hogy az első há­zasság ugy sem érvényes,, mert azt a bolseviki Oroszországban kötötték. Izgalmas volt a szembe­sítés, amikor a szerencsétlen orosz asszony Vőneki Erzsébet szemébe mondta, hogy sirva könyörgött neki, hogy ne menjen hozzá, hagyja meg az urát, hiszen hites házasok. A törvényszék ezután kihirdette Ítéletét, amely szerint az orosz lelkész bizonyítványa alapján bű­nösnek mondották ki a kettős házasság vétségé­ben Vőneki Erzsébetet és ezért az enyhítő körül­mények miatt tizennégynapi fogházra Ítélték. Erdélyi ellen a törvényszék nyomozólevelet adott ki, hogy őt is felelősségre tudják vonni a bigá­miáért. Vőneki Erzsébet az Ítélet után ismét hangoz­tatta, hogy férje csak szovjetházasságot kötött és igy ő nem bűnös. Feiebbezett. A szerencsétlen orosz asszony pedig kissé megnyugodva, férj nél­kül, felutazott Budapestre — cselédnek. Rubinstein Erna hegedümüvésznő kedden. 518 Jegyek Endrényioél. Holyizüko alatt minden elfogadható áron részletre is elad olajfestményeket Engel Lajos mttkereskedése. 100 Csodás gobelinek érkeztek Seelenf reundhoz 523 Tisza Lajos-körut 48. Részletfizetésre^ i BLAU IGNÁC Szeged, Kelemen-utca 5. sz. felöltöket, átmeneti és téli kabátokat, szörras­bundákat raktárról és mérték után is szállít: Angol uri szabóság.

Next