Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-13 / 286. szám

1934 desember 13 SZIf l!D A cseh küldöttség talán már szombaton elhagyja Budapestet (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) A Magyar- ; ország és Csehország kormányainak megbizottai kőzött kereskedelmi szerződés megkötésére irá- ; nyúló tárgyalások három nap óta serényen foly- . nak. A tárgyalások alapja részletes tarifaszerződés, ' amely azután mintegy kiindulási alapja lesz a többi állammal — elsősorban az utódállamokkal — létesítendő hasonló megállapodásoknak. A két delegáció már kicserélte előterjesztéseit, amelyek szerint rendezni kivánják a mezőgazda- . sági, ipari és kereskedelmi cikkek kölcsönös be­engedését és általában az egész áruforgalmat. A küldöttségek most külön-külön tanulmányozzák ezeket a propoziciókat, számításokat végeznek, statisztikai adatokat állítanak össze, de délutánon­WWVWMWWW VMMMMMMMMMM A Magyarországtól elvett javakat felbecslö bizottság^Budapesten. ként együttes tárgyalásokat folytatnak. Teljes meg­egyezés esetén is a két delegáció vezetője kor­mánya elé terjeszti a megállapodást és csupán a két kormány előzetes jóváhagyása után lehet szó a szerződés szabatos megszövegezéséről és vég­leges alakba való foglalásáról. Pénteken és szombaton a tárgyalások előre­láthatóan annyira előrehaladnak, bogy a cseh delegáció valószínűleg már szombaton elhagyja Budapestet, ami természetesen egyáltalán nem jelenti a tárgyalások megszakadását. A cseh meg­bízottak azért utaznak vissza Prágába, hogy ujabb instrukciókat kérjenek és esetleg kiegészítsék sta­tisztikai adatanyagukat. (Budapesti tudósttónk telefonjelentise.) A békeszerződés érelmében idegen állami síuve­rénités alá kei ülő magyar á'lami javak értéke­lése ügyében szombaton reggel az Orient­exprestzel Budapestre érkezik a következő bi­20 tság : Se' wcitzer, a Comiié des Bien? Cédés elnöke, Fir h angol, R'gotti olasz éa Koller, az utódállamok kö. ös delegátusa, valamint Monmouth titkár. A delegáció budapesti tar­tózkodásának célja a magyar jav<k felértékelé­sével kapcsolatos általános kérdések tisztázása, valamint a Párisban a jóvátételi bizottság előtt folyó értékelési nunka programjának meg­áll pitáss. Ez a bizotts/g a magyar jóvátétel szempontjából, amelynek pontcs összegét tudva­lévőit g a jóváiéte i bizottság megállapította, nagyon fen os n unkát fog most elvégezni. A bizottságnak rendelkezésére bocsátják mind­azokat az adatokat, amelyekbő pontosan össze­állítható mindazoknak a magyar javaknak az irtike, amelyeket Románia, a cseh-szlovák köz­társaság és Jugoszlávia vett tl Magyarország­tól a békeszerződések alapján. Mindazoknak a javaknak az értéke, amelyek a magyar állam tulajdonát alkották és jelenleg az elszakított területen vann k, mint Magyarország jóvátételi fizetései számolandók el. A végleges elszámo­lást a jóvátételi bizottság Párisban eszközli, az a bizottság, amely holnap érkezik Buda­pestre, kizárólag e végleges elszámoló hoz szükséges pontos számadalokat bocsá js a pá­risi jóvátételi bizottság rendelkezésére. Az érték megállapítása az utódállarrok kép­viseőjének hozzászólása után történik ugy hogy ebben a tekineben is Budapesten dönthetnek azokban a vitás kérdéstkben, amelyek esetleg felmerülhetriinek. A felértéke éi egyebként ge­nerálisan történik és ennek részleteit és a meg­oldás módozatéit a bizottság budapesti tanács­• tojása idején fogja megál apitani. A kisebbségek védelmének és a lakók kicserélésének kérdése a népszövetségi tanácsban. Róma, december 12. A népszövetségi tanács nyilvános ülésén a svéd képviselő, Beck jelentést tett a törökországi és iraki határkérdésről. Bejelen­tette, hogy azt a határozatot, amelyet a brüsszeli tanácsülésen hoztak a két ország ideiglenes hatá­rára vonatkozólag, minden nehézség nélkül végre­hajtották. A tanács foglalkozott ezután a Görögországban élő albán származású muzulmánokkal és ezzel kapcsolatban általában a kisebbségek védelmével, valamint a lakosság kicserélésével. Quineur de Leon előadó kijelentette, hogy a kisebbségi szerződések kötelezik a Nemzetek Szö­vetségét annak biztosítására, hogy a csere ne érintse azon egyéneket, akik az alól mentességet kívánnak a maguk részéről. A tanács elfogadta Quineur de Leon javaslatát. Ezután Salandra olasz delegátus ismertette azon jelentéseket, amelyek Franciaország és Német­ország közt a versaillesi szerződés rendelkezései tekintetében a Saar-vidékre vonatkozólag fennáll­nak. A tanács elfogadta Salandra jelentését. Az ülés végén Chamberlain emelkedett szólásra. Angliába visszatérve, még nagyobb tisztelet érzé­sét viszi magával — mondotta — a Nemzetek Szövetsége iránt, melynek jóakaratát és a szívélyes együttműködésre vonatkozó törekvéseit ismét ta­pasztalta. Az ülés végén ezután Melló Franco elnök kö­szönetet mondott Chamberlainnak azon támoga­tásért, amelyet a Nemzetek Szövetsége tanácsának nyújtott. Vasárnap lesz az utolsó mise az öreg Szent Demeter-templomban. tárgyalták le a szomszédos Pallavicni uradalomra bejelentett igényeket. A nyilvános lárgya áson a város érdekeit dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész képviselte, aki tegnsp érkezett h za Budapestről és érdeklő­désünkre a következő felvilágosítást adta : — A tárgyalóbizoltság elóterjesz'ése a város kö­zönségét leginkább érdeklő tápéi rét flgyére vonat­kozólag azv 1',hogy a földnélküli tápéi lakosokigé­nyiit, amelyeknek kiépítésére körülbelül ezerszáz katasz'rális hold szükséges, a város tápét ritl birtokából 25 ives lejáratú 1—2 holdas bir­parcellákkal eligttse kl a biróság. A tárgyaló­bizottság azt is javasolta, hogy a biróság kötelezze a várost a tápéi rétnek a belvizektől való men'esitésíre, abban az ese ben pedig, ha a város erre nem válla kozna, mondji ki a biróság a kirdfses terület megváltását. — A város képviseletében élőszóvá! és írás­ban is megtettem az előadói javaslatra indokolt észrevételeimet. Kértem, Irgy a biróság ne kötelezze a v írost belvízmentesítésre, mert ez a Körös—Tisza—Maros Ármentesitési Társulat alapszabály szerű kötelességei fcözé tartozik. Ez a társulat különben a Tisza és a Maros árvizei ellen is fenntartja a védőtöltéseket, de gyakor­ta i akadálya is van annak, hogy a tápéi rétet kivonják a társulat kötelékéből, amit a törvény sem engedne meg. Ezenkívül a rét belvizmen­tesit'se olyan szoros kapcsola ban vai a társu'at körzetével, hogy ez a kérdés csak az egé3z körzetre megállapított egységes tervezet szerint oldható meg. — E ős reményem van egyébkén! arra, hogy az OFB a jogosul'nak talál' igényeket tényleg 25 éves bérletekkel fogja kielégíteni Ítéletével, amelyet annak idején majd Írásban közöl az érdekeltekkel. Elmondotta még a főügyész, hogy az OFB a tápéi rét ügyével egyidejűleg a Pallavicini féle uradalomra beje'entett igényekkel is foglalkozott. Az uradalmat dr. Szakács József nemzetgyűlési képvise ő kép iselle, a hitbizomány haszon­élvezőit d'. Polgár Pé'er, a Pallavicini-ursdalom el'en intézett megváltási eljárásban érdekelt özvegy Helmann Sándornét ped'g dr. Grüner István. A Pallavicini-ursdalom ügyére vonat­kozólag a tárgyaló bizottság e'ő'erjesztésének az volt a lényege, hogy a törvény érteimébea ugy is leadni köteles váltságíö deket vegye el az OFB a jogos igények ki.légifésére, az ura­dalom t)bbi részét azonban, amelynek nagy . rászét bérbeadás u ján hasznosítják, mentesítse I a biróság a megváltás alól. ... | Rágalmazási pör egy képvi­í selőtestíileti közgyűlés után. Szeged, december 12. (Saját tudósítónktól.) A fogadalmi templom kereszthajóját karácsony első napján szenteli fel dr. Glattfelder Gyula megyéspüs­pök ünnepi nagymisével. Az épülő templom szé­dítően magas, de még mindig csonka falai tövé­ben elárvultan, szürkén, kopottan zsugorodik össze a Palánk régi, Szent Demeter emlékének szentelt temploma. Tornyának felső részét, a hagymáját közbiztonsági okokból már hónapokkal ezelőtt le­szerelték és azóta a valamikor büszke bronzkupo­lát suta sisak helyettesíti. Sötét hajóját — amely­nek faláról szakadatlanul hull az öreg vakolat­vasárnapról-vasárnapra zsúfolásig megtöltötték a belvárosi hivek. Az öreg templom széles kapuja most örökre becsukódik. Vasárnap tartják meg benne az utolsó misét, hétfőn már elnémul Szent Demeter temp­loma és némán várja be sorsának beteljesedését. Orgonája már a büszke, uj templom kereszthajó­jában áll, oltárait, képeit, szobrait, padsorait és ereklyéit pedig a jövő héten szállítják át oda. A hurcolkodást hétfőn kezdik meg és utána, kará­csony ünnepének első napjáig, nem lesz mise a Belvárosban. Karácsony után aztán hamarosan megkezdik a kiürített templom lebontását. Az évszázados fala­kat széttöri a kőművesek csákánya. Lehet, hogy a romboló csákányok Jézuska ecetfáit is elpusztít­ják, amelyek ott fönn kapaszkodtak, a templom omladozó homlokfalának párkányán, pedig kegye­letes dolog lenne, ha a fiatal facsemetéket el­ültetnék valahol, az uj templom mellett. A tápéi rét és a Pallavicini-uradalom megváltása az OFB előtt. Szeged, december 12. (Sóját tudósítónktól.) A városi földek egy jelentékeny részére — mint ismeretes — a földbir oktFrvény rendel­kezéseire való hivatkozással többrendbeli igényt jelentettek be azok, akik a törvény értelmében valam lyen cimén igényjogosultak. Az Országos Földbirtckre-de?ő Biróság az igénylések leg­nagyobb részét letárgyalta már és kihirdetett eddigi ítéletei azt bizonyítják, hogy az OFB is elismerte a v^ros jelenlegi földbirtokpolitikájá­nak szociális jellegét. A v^ros hatósápa ugyíiiis a bíróságnál arra hivatkozott, hogy a váró i földbirtokok nem v nhatík oly*in elbírálás alá, mint a magánbirtokok, ir.erl a városi birokok jövedelméből a város egész közön égc íészese­dik. Hivatkozott a város hatósága arra is, hogy Szegeden ősidők óta szociáis volt a város földbirtokrendszere, mert a váro&í földek tul­niomó nagy részét apró parcellákban bárlik a födnélkühek és a városi bérföldeken közel hétezer család él. A viros birtokai közül a legnagyobb vesze­delem a tápéi réi földeket fenyegette, erre ugyanis főképen a Tápé község földnélkü i lakosai jelengették be igényüket é» mindent el­követtek, hogy valóságos, vagy vélt jogaikat érvényesítsek. A tspéi rétre bejelentett igényeket az ügyben eljáró biró és tárgyaló bizottság már le argyalta és az OFB az ügy nyilvános elCadásút december 9 ére tüz-e ki. Ugyanakkor Szeged, december 12. (Saját tudósttónktól.) Február 18 án viharos közgyü ése volt Mind­szent község kípvsslőtestoietének. A tárgysoro­zat után egyes képviselőtestületi tagok firtatni kezdték, bogy mi is van a község szenével, amelyet a község pénzén rendeltek meg. A vita hevében azu'áa Kardos István képviselőtestü­leti tag kijelentette, hegy Antal András községi fő|egyző a négy vagon szénből ötvenegy má­zsát magán&k utalt ki. Mikor a testület bizal­matlankodni tozdett ebben a vádban, Kardos a nagyterem falára mutatott, ahol az a jegyzék állott a falon nyilvánosan, amely föltűntetle, hogy ki mennyi szenet kapott a község szené­l bői. A jegyzékben pedig az foglaltatott, hogy a főjegyző 51 mázsa szenet utaltatott ki. Erre azután Kardos István ezeket mondta: '} — Lássátok, igy gazdálkodott a jegyző, el­, vitte a község ötvenegy mázsa szenét is csak ezerkitszázötven koronát tizetett összesen 1 | Nagy vihar támadt e;u'án, ezt az ügyet so­káig kommentálták a községben, majd Antal f András főjegyző feljelentést tett rágalmazás [ miatt Kardos ellen és erre Csongrádmegye al­' ispánja meg is adta a felhatalmazást. Az érde­r kes rágalmazási pör pénteken ferrült a szegedi • törvényszék Vild-tanfesa elé. í Kardos István slőad'a, hogy ő megnézte a ! nyilvános jegyzéket és fölháborodott, hogy a : jegyző csak 1250 koronát fizetett félvagon | szénért. Különben is Antal ma már nem jegy­zője Mindszentnek. | Antal főjegyző előadta, hogy ő csak kétszer öt mázffa íienet kapott, az ötvenegyes Sídmot b'lehamisilottdk a i<yilvinos jegyzékbe. * Korom Gáspár, Bak ony Illés éí Györffy Ist-

Next

/
Oldalképek
Tartalom