Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-05 / 29. szám

Szeged, l»24 febrsár 5. SZEOED 8 —— Befejezték az Osztrák-Magyar Bank likvidálási konferenciáját. Bics, febiuár 4. Az Osztrák Nemzeti Bank közli: Február 2-án befejezték »z Osztrák­Magyar Bank felszámolói által egybebivott kon­ferenciáját, amelyen Magyarország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Románia, Jugo­szlávia és Csehszlovákia képviseltették magukat. Az uiódáüamok megegyeztek a tekintetben, bogy az Osztrák-Magyar Banknak azokat a jelzálog­követeléseit, amelyeknek a területükön fekvő ingatlanok fedezetet nyújtanak, a felszámolási tömegtől megváltják. A konferencia elé terjesztett többi kérdésben is teijes megegyezés jött létre. Wilson meghalt. London, február 3. A Reuter-iroda wishjrg­toni távirata szerint Wilson, az Egyesült Álla­mok volt elnöke meghalt. Washington, február 4. Wilson halála dél­előtt 11 óra 15 perckor (amerikai idő) követ­kezett be anéifcü'. hogy a beteg visszanyerte volna eszméletét. Reggeltől kezdve Wilson szív­verése egyre gyengült; az elhunyt négy év óta véredényeimeszesedésben szenvedett. Washington, február 4. Az elhunyt Wilson ágyánál halála pillanatában felesége, leánya, valamint orvosa volt jelen. A volt elnök halálét azonnal jelentették a világ minden tája felé. Az elhunyt Özvegyének az eísö részvétnyilatkozatot Coolidge elnök tette; azóta részvéínyilatkozatok a világ minden tájáról érkeztek. Washington, február 4. Coolidge elnök az arc erikát néphez intézett proklamációjában a következőkép emlékezik meg az eíhunyt el­nökről : — Wilson nagy Idealizmusával, amely soha­sem hsgyta cserben, belevitte népünket a világ­háborúba s az emberiség törekvéseinek olyan derekasan adoít kifejezést, hogy az egész világ figyelmét felkellette és az Egyesült Államoknak uj és nem várt befolyást biztosított az emberi­ség számára. Wilson 1856-ban született. Apai részről skót, anyai részről ir származású volt. Az előbbitől, aki ; kiváló egyházi férfiú volt, örökölte minden bizony- • nyal szónoki tehetségét, mig édesanyjától, az el­nyomott ir nemzet osztályosától, a szabadság esz­méje iránt való rajongást és az ábrándozásra való hajlamot kapta. Jogi tanulmányainak befejezése után 1884-ben Atlanta városában nyitott ügyvédi irodát, majd amikor ez sehogy sem akart fellen­dülni, az elméleti jogtudománynak szentelte ma­gát s visszatért az egyetemre. Nemsokára megje­lent az első nagy munkája, amelyben az amerikai kormányzási rendszert vette bírálat alá s ez a munka egyszerre ismertté tette a nevét. Princeton egyeteme' magántanárnak hivta meg 1885-ben, majd 1888-ban nyilvános rendes tanár lett. Kez­detben jogbölcseletet és nemzetgazdaságtant ad elő, majd 1895-től kezdve csak a jogi karon mű­ködik. Az egyetem 1902-ben elnökévé választja. Nyolc évet tölt ebben a diszes méltóságban, ami­kor hirneve és a választók bizalma 1910-ben New-Jersey állam kormányzójává teszi. Demokrá­ciát hirdetett már egyetemi tanár korában is és ebben a szellemben irt egy sereg állami bölcseleti müvet. Wilson abban az időben tűnt fel, amikor a nagy gazdasági válság, a nagytőke térhódítása és a trösztök elhatalmasodása rendkívül súlyossá tette az amerikai kispolgárság életét. Nem csoda tehát, hogy Wilson demokratikus programja 1912. évi elnökválasztáskor meghódította a szavazók többségét. Az 1914-ben kitört világháború meglepetésszerűen érte Amerikát, amely túlnyomó többségében két­ségkívül a benemavatkozás politikáját akarta kö­vetni. Wilson maga is ezt az álláspontot hangoz­tatta s igen valószínű, hogy amikor 1916-ban másodszor is elnökké választották, a szavazók erre voltak tekintettel. A történetírás feladata lesz, hogy megjelölje igazi okait annak a nagy változásnak, mely az Egyesült Államokat háborús fellépésre birta. Nagy szerepe volt ebben Amerika gazdasági érdekeinek is> de nagy az ántánt propagandájának is. Wilson idealizmusában kereszteshadjáratra hivta fel az Egyesült Államokat a „kis népek elnyomói", a „militarizmus képviselői" és az „emberi jogokat lábbal tipró" központi hatalmak ellen. A hires 14 wilsoni pont nemcsak Amerikában és a semleges országokban talált termékeny talajra, hanem nálunk is hatalmas visszhangot keltett. A világ közvéle­ménye uj fejezetet várt attól a békétől, amelyet a 14 pont alapján kellett volna megkötni, egy uj korszakot, amelyben a jog és az igazság győzelme és a világbéke biztosítva lesz. A • valóság azóta megcáfolta az ábrándozást s nem kell bővebben ecsetelnünk, mint váltották készpénzre a győztes hatalmak a nemes elveket. A kereskedői hitelek és az adófizetés ügye a Kereskedők Szövetségének ülésén (A Szeged tudósítójától.) A Kereskedők Szö- kereskedő osztálynak e panaszait a Jegyintézet í.A I/a.^IM oitiftUatn haitiből! ti»->aiAi4a£n£l Rtrtvá fpS7Í áa r»lu t<4_ vétségé szombaton Óltováy Károly elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgysorozatán há­rom fontos tárgy: az uj ipsrtörvény ismerte­tése, a kereskedői hitelei: és az adófizetési ano­máliák ügye szerepelt. Vértes Miksa ügyvezető elnök a szövetség folyó ügyeiről számolt be, majd dr. Landesberg Jenő ismertette az uj iparlörvénynek azon ren­delkezéseit, melyek a kereskedőket közelebbről érintik. Ezek a rendelkezések különös jelentő­séggel bimak a kereskedők céghisználatára vonatkozóig, amelyekhez most már minden kereskedőnek cégtábláján alkalmazkodnia kell. tábSíl8f,rlhÍvla la8iai gyeimét, hogy cég­mSÖKS^W81 a 'örvény rendelkezésének SJSS™ ,gal8!^, nehogy ennek elmulssz­Dr S^FSÍ,kihá!á8i elJ*rás induljon meg. S ken es a sajtóban sürgetik a mezőffázdasáf?i \aSeí ataSS* — ^20? nak tétlenek a Kereskedők sem, akik elsősor­ban érzik a deflációs politika 8myos hátrányát, a J egy intézet és ennek következtében a bankok szükreszabott hitelpolitikáját, A folyton foko­zódó drágaság az árubeszerzés terén mind ne­hezebb feladat elé állt jak keressedóinkeí, a rendelkezésre álló saját töke mindinkább elég­telennek bizonyul és kereskedői osztályunknak létkérdésévé vált a legális kamat ellenében nyújtott kielégítő hitel. — A szegedi kereskedőtársadalom is súlyo­san érzi a megfelelő hitel hiányát, amely abban találja magyarázatát, hogy a Jegyintézet szükre­szabott korlátok között bocsát hitelt bankjaink rendelkezésére. A szövetség elnöki tanácsa el­határozta, hogy a Lloyd Társulattal együtt a helybeli vezetőségénél szóvá teszi és oly ké­relmet fog előterjeszteni, hogy a kereskedőosz­tálynak a Jegyintézet részben közvetlenül, rész­ben pedig a bankok utján bocsásson árube­szerzés céljára tágabb keretekben hitelt rendel­kezésre. Ha a Jegyintézet a bankok hitelkontin­gensét megfelelő mértékben emeli, ugy ezek­nek módjukban fog állni kereskedőinket kielé­gítő módon hiteltökékkel támogatni. A jelen­legi helyzet sürgős orvoslásra vár, mert az erő­sen érezhető hitelhiány gazdasági életünk meg. bénításával fenyeget. Az ülés következő tárgyaként Szigeti Ernő szóvátetle azokat a nehézségeket, amelyekkel ma a városi adóhivatalban az adótartozását lelkiismeretesen fizetni kívánó adózónak meg kell küldenie. A kir. pénztlgyigazgatóság a meafelebbezeít adótételekről nem értesíti a vá­rosi adóhivatalt, ez utóbbi folyamatba teszi a végrehajtásokat oly tartozások erejéig if, ame­lyek felebbezéssel vannak megtámadva és igy esedékeseknek nem tekinthetők, ami az adózó közönség számára csak felesleges zaklatást je­lent. További nagy sérelem az is, hogy a vá­rosi adóhivatal ma az adózó kívánságára meg sem tudja állapítani szabatosan, hogy milyen összeggel tartozik az egyes adózó. Ennek meg­állapítása éppen azon okból, mert a kir. pénz­flevCatóság és a városi adóhivatal kivetési és behajtási munkálataikkal el1 vannak maradva, leküzdhetetlen nehézségbe ütköző. Az adózó joggal várhatja el, hogy sz adósaiban rövid idő alatt és nem napokon keresztül való ácsor­gás után kapjon pontos értesítést arról, hogy minden időpontban mennyit tesz ki az adótar­tozása. A szövetség elhatározta, hogy ezen sé­relmek orvoslása céljából eljár a pén-ügyigaz­gatónál, valamint a városi adóhivatal fejénél. 1546 ló, 6 öszvér, 9 szamár. Szeged huafogyssztási statisztikájából. {Saját tudósítónktól.) Hiva'alos kimutatás sze­rint Szeged az elmúlt esztendőben 1546 lovat, 6 öszvért és 9 szamarat fogyaszfott. Tizenkét lovat el kelle t kobozni, mert közélelmezésre nem voltek alkalmasak, viszont 31 néhai paripa esett kényszervágásnak áldozatul. A szamarak­kal nem volt baj, ami feltűnő ellentétben áll a közélettel, ahol ök csinálják a legtöbb galyibát, többnyire a róluk elnevezett létra utján. Épp igy semmi említeni való nincs a neutrális ösz­vérről. A lovak iránt tavaly januáiban mutatkozott a legélénkebb kereslet, mert akkor 210 darab fo­gyott el belőlük. Februárban már 150 re esett ez a szám s csak márciusban tért vissza ismét 171-re. amit nyilván ugy lehet megmagyarázni, hogy elmúlván a farsang, meglaposodának a bugyellárisok és átváltozott a közmondás is erre a formára: Ha nincs marha, jó a ló is. Ju'iusban és augusztusban a legkisebb a szám (73 és 77), a szórványos kényszervágás pedig novemberben rekordot ér el, nmikor 9-re rug. (A szegény párákkal együtt, amelyek ekkor rúg­tak u'olsóí.) A 9 szamár közül januárban 2, juniusban 3 került vágóhidra. Akik ismerik a húsát, külö­nös csemegének mondják. A statisztika azt bizonyítja, hogy lassankint mégis csak megszokja a közönség a lóhúst, amelytől a finyásság ugy irtózik. Pedig akár­milyen sablón, nem lehet e hallgatni, hogy sze­gény a legtisztább állat és finyásabb az ember­nél is. A népszerű disznó nevéhez méltóan él és táplálkozik, de a ló inkább megeszi szük­ségből s zsúpszalmán mint a füstös szénát. Moslékhoz még nem nyúlt a ló, szivesebben felfordul. Épp olyan utolsó állat szokásaiban, tisztaságot illetően, a kacsa, mégis hányan ra­jonganak érte. Szegeden nehezen szokták meg a lóhúst, so­káig csak suttyomban lopakodtak be az em­berek a lómészárszékbe, mig ma egész nyíltan keresik a lófelsárt, a hidegfelvágottjait. Általá­nos közélelmezési cikké azért sokára válik. Ide uj generáció kellene, amely nevelésénél, irányí­tásánál fogva átlépi a konzervativizmus kor­látjait. Az első lőmészárszék körülbelül husz év előtt nyilt meg Szegeden s akkor ugy beszéltek róla, mint ritka szenzációról. Sokan nem is tudták, merre van s akadtak, akik csak mesé­nek tartották. Pedig ott volt valahol a Boldog­asszony-sugárut s a Zerge-utca táján. Azonban ott volt Lapu bácsi is, akinek neve beletartozik ebbe a történelembe. A régi gene­ráció bizonyára emlékezik még a bozontos kis öreg tűzoltóra, aki kötelességtudó és derék szolgálatát a bizonyos pihenőt jelentő szinházi őrséggel végezte be, majd nyugdíjba ment. Lapu bácsi fölötte népszerű volt, sok történetet tudott mesélni hajdani cifra primadonnákról, akik mezitlábosan végezték s épp ugy elmedi­tált mezítlábasokról, akik bársonyba, selyembe jutottak. Nyugdiját kitűnően élvezte Lapu bácsi, még pedig állandóan az utcán. — üregem, szólította meg egyszer egy is­merőse, sose mehetek erre, hogy ne találkoz­zam magával. — Ne higyje, tekintetes ur, hogy csavargok, felelte az öreg. Azt én nem teszem. De meg­nyílt erre mifelénk egy lómészárszék, az Isten akárhová tegye, hát azért vagyok az utcán. — Ugy szereti? — Szereli a korság, aki kitöri. De ha itt vagyok mindig körülötte, az emberekben föl­ébred a tisztességérzés, szégyenkeznek és nem mernek bemenni hust venni. Hát azért vagyok itt, hogy szégyenkezzenek. Így buktatta meg Lapu bácsi legyőzhetetlen ellenszenve az első szegedi lómészárszéket. Mikor aztán meghalt a kis öreg, föllendült ez az iparág is. Az emberek szemérmetességét megtörte a drágaság. Millerand elnököt többszáz Irepülígép kl­siri el Píágába. Prágából táviratozzak: Mil­lerand francia köztársasági elnök prágai láto­gatásával kapcsolatban nagy repülőszemlére ké­szülnek. A szemlén többszaz modern francia repülőgép fog részt venni. A repülőgépek útjá­ban mindenütt követni fogják az elnököt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom