Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-05 / 29. szám
Szeged, l»24 febrsár 5. SZEOED 8 —— Befejezték az Osztrák-Magyar Bank likvidálási konferenciáját. Bics, febiuár 4. Az Osztrák Nemzeti Bank közli: Február 2-án befejezték »z OsztrákMagyar Bank felszámolói által egybebivott konferenciáját, amelyen Magyarország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviseltették magukat. Az uiódáüamok megegyeztek a tekintetben, bogy az Osztrák-Magyar Banknak azokat a jelzálogköveteléseit, amelyeknek a területükön fekvő ingatlanok fedezetet nyújtanak, a felszámolási tömegtől megváltják. A konferencia elé terjesztett többi kérdésben is teijes megegyezés jött létre. Wilson meghalt. London, február 3. A Reuter-iroda wishjrgtoni távirata szerint Wilson, az Egyesült Államok volt elnöke meghalt. Washington, február 4. Wilson halála délelőtt 11 óra 15 perckor (amerikai idő) következett be anéifcü'. hogy a beteg visszanyerte volna eszméletét. Reggeltől kezdve Wilson szívverése egyre gyengült; az elhunyt négy év óta véredényeimeszesedésben szenvedett. Washington, február 4. Az elhunyt Wilson ágyánál halála pillanatában felesége, leánya, valamint orvosa volt jelen. A volt elnök halálét azonnal jelentették a világ minden tája felé. Az elhunyt Özvegyének az eísö részvétnyilatkozatot Coolidge elnök tette; azóta részvéínyilatkozatok a világ minden tájáról érkeztek. Washington, február 4. Coolidge elnök az arc erikát néphez intézett proklamációjában a következőkép emlékezik meg az eíhunyt elnökről : — Wilson nagy Idealizmusával, amely sohasem hsgyta cserben, belevitte népünket a világháborúba s az emberiség törekvéseinek olyan derekasan adoít kifejezést, hogy az egész világ figyelmét felkellette és az Egyesült Államoknak uj és nem várt befolyást biztosított az emberiség számára. Wilson 1856-ban született. Apai részről skót, anyai részről ir származású volt. Az előbbitől, aki ; kiváló egyházi férfiú volt, örökölte minden bizony- • nyal szónoki tehetségét, mig édesanyjától, az elnyomott ir nemzet osztályosától, a szabadság eszméje iránt való rajongást és az ábrándozásra való hajlamot kapta. Jogi tanulmányainak befejezése után 1884-ben Atlanta városában nyitott ügyvédi irodát, majd amikor ez sehogy sem akart fellendülni, az elméleti jogtudománynak szentelte magát s visszatért az egyetemre. Nemsokára megjelent az első nagy munkája, amelyben az amerikai kormányzási rendszert vette bírálat alá s ez a munka egyszerre ismertté tette a nevét. Princeton egyeteme' magántanárnak hivta meg 1885-ben, majd 1888-ban nyilvános rendes tanár lett. Kezdetben jogbölcseletet és nemzetgazdaságtant ad elő, majd 1895-től kezdve csak a jogi karon működik. Az egyetem 1902-ben elnökévé választja. Nyolc évet tölt ebben a diszes méltóságban, amikor hirneve és a választók bizalma 1910-ben New-Jersey állam kormányzójává teszi. Demokráciát hirdetett már egyetemi tanár korában is és ebben a szellemben irt egy sereg állami bölcseleti müvet. Wilson abban az időben tűnt fel, amikor a nagy gazdasági válság, a nagytőke térhódítása és a trösztök elhatalmasodása rendkívül súlyossá tette az amerikai kispolgárság életét. Nem csoda tehát, hogy Wilson demokratikus programja 1912. évi elnökválasztáskor meghódította a szavazók többségét. Az 1914-ben kitört világháború meglepetésszerűen érte Amerikát, amely túlnyomó többségében kétségkívül a benemavatkozás politikáját akarta követni. Wilson maga is ezt az álláspontot hangoztatta s igen valószínű, hogy amikor 1916-ban másodszor is elnökké választották, a szavazók erre voltak tekintettel. A történetírás feladata lesz, hogy megjelölje igazi okait annak a nagy változásnak, mely az Egyesült Államokat háborús fellépésre birta. Nagy szerepe volt ebben Amerika gazdasági érdekeinek is> de nagy az ántánt propagandájának is. Wilson idealizmusában kereszteshadjáratra hivta fel az Egyesült Államokat a „kis népek elnyomói", a „militarizmus képviselői" és az „emberi jogokat lábbal tipró" központi hatalmak ellen. A hires 14 wilsoni pont nemcsak Amerikában és a semleges országokban talált termékeny talajra, hanem nálunk is hatalmas visszhangot keltett. A világ közvéleménye uj fejezetet várt attól a békétől, amelyet a 14 pont alapján kellett volna megkötni, egy uj korszakot, amelyben a jog és az igazság győzelme és a világbéke biztosítva lesz. A • valóság azóta megcáfolta az ábrándozást s nem kell bővebben ecsetelnünk, mint váltották készpénzre a győztes hatalmak a nemes elveket. A kereskedői hitelek és az adófizetés ügye a Kereskedők Szövetségének ülésén (A Szeged tudósítójától.) A Kereskedők Szö- kereskedő osztálynak e panaszait a Jegyintézet í.A I/a.^IM oitiftUatn haitiből! ti»->aiAi4a£n£l Rtrtvá fpS7Í áa r»lu t<4_ vétségé szombaton Óltováy Károly elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgysorozatán három fontos tárgy: az uj ipsrtörvény ismertetése, a kereskedői hitelei: és az adófizetési anomáliák ügye szerepelt. Vértes Miksa ügyvezető elnök a szövetség folyó ügyeiről számolt be, majd dr. Landesberg Jenő ismertette az uj iparlörvénynek azon rendelkezéseit, melyek a kereskedőket közelebbről érintik. Ezek a rendelkezések különös jelentőséggel bimak a kereskedők céghisználatára vonatkozóig, amelyekhez most már minden kereskedőnek cégtábláján alkalmazkodnia kell. tábSíl8f,rlhÍvla la8iai gyeimét, hogy cégmSÖKS^W81 a 'örvény rendelkezésének SJSS™ ,gal8!^, nehogy ennek elmulsszDr S^FSÍ,kihá!á8i elJ*rás induljon meg. S ken es a sajtóban sürgetik a mezőffázdasáf?i \aSeí ataSS* — ^20? nak tétlenek a Kereskedők sem, akik elsősorban érzik a deflációs politika 8myos hátrányát, a J egy intézet és ennek következtében a bankok szükreszabott hitelpolitikáját, A folyton fokozódó drágaság az árubeszerzés terén mind nehezebb feladat elé állt jak keressedóinkeí, a rendelkezésre álló saját töke mindinkább elégtelennek bizonyul és kereskedői osztályunknak létkérdésévé vált a legális kamat ellenében nyújtott kielégítő hitel. — A szegedi kereskedőtársadalom is súlyosan érzi a megfelelő hitel hiányát, amely abban találja magyarázatát, hogy a Jegyintézet szükreszabott korlátok között bocsát hitelt bankjaink rendelkezésére. A szövetség elnöki tanácsa elhatározta, hogy a Lloyd Társulattal együtt a helybeli vezetőségénél szóvá teszi és oly kérelmet fog előterjeszteni, hogy a kereskedőosztálynak a Jegyintézet részben közvetlenül, részben pedig a bankok utján bocsásson árubeszerzés céljára tágabb keretekben hitelt rendelkezésre. Ha a Jegyintézet a bankok hitelkontingensét megfelelő mértékben emeli, ugy ezeknek módjukban fog állni kereskedőinket kielégítő módon hiteltökékkel támogatni. A jelenlegi helyzet sürgős orvoslásra vár, mert az erősen érezhető hitelhiány gazdasági életünk meg. bénításával fenyeget. Az ülés következő tárgyaként Szigeti Ernő szóvátetle azokat a nehézségeket, amelyekkel ma a városi adóhivatalban az adótartozását lelkiismeretesen fizetni kívánó adózónak meg kell küldenie. A kir. pénztlgyigazgatóság a meafelebbezeít adótételekről nem értesíti a városi adóhivatalt, ez utóbbi folyamatba teszi a végrehajtásokat oly tartozások erejéig if, amelyek felebbezéssel vannak megtámadva és igy esedékeseknek nem tekinthetők, ami az adózó közönség számára csak felesleges zaklatást jelent. További nagy sérelem az is, hogy a városi adóhivatal ma az adózó kívánságára meg sem tudja állapítani szabatosan, hogy milyen összeggel tartozik az egyes adózó. Ennek megállapítása éppen azon okból, mert a kir. pénzflevCatóság és a városi adóhivatal kivetési és behajtási munkálataikkal el1 vannak maradva, leküzdhetetlen nehézségbe ütköző. Az adózó joggal várhatja el, hogy sz adósaiban rövid idő alatt és nem napokon keresztül való ácsorgás után kapjon pontos értesítést arról, hogy minden időpontban mennyit tesz ki az adótartozása. A szövetség elhatározta, hogy ezen sérelmek orvoslása céljából eljár a pén-ügyigazgatónál, valamint a városi adóhivatal fejénél. 1546 ló, 6 öszvér, 9 szamár. Szeged huafogyssztási statisztikájából. {Saját tudósítónktól.) Hiva'alos kimutatás szerint Szeged az elmúlt esztendőben 1546 lovat, 6 öszvért és 9 szamarat fogyaszfott. Tizenkét lovat el kelle t kobozni, mert közélelmezésre nem voltek alkalmasak, viszont 31 néhai paripa esett kényszervágásnak áldozatul. A szamarakkal nem volt baj, ami feltűnő ellentétben áll a közélettel, ahol ök csinálják a legtöbb galyibát, többnyire a róluk elnevezett létra utján. Épp igy semmi említeni való nincs a neutrális öszvérről. A lovak iránt tavaly januáiban mutatkozott a legélénkebb kereslet, mert akkor 210 darab fogyott el belőlük. Februárban már 150 re esett ez a szám s csak márciusban tért vissza ismét 171-re. amit nyilván ugy lehet megmagyarázni, hogy elmúlván a farsang, meglaposodának a bugyellárisok és átváltozott a közmondás is erre a formára: Ha nincs marha, jó a ló is. Ju'iusban és augusztusban a legkisebb a szám (73 és 77), a szórványos kényszervágás pedig novemberben rekordot ér el, nmikor 9-re rug. (A szegény párákkal együtt, amelyek ekkor rúgtak u'olsóí.) A 9 szamár közül januárban 2, juniusban 3 került vágóhidra. Akik ismerik a húsát, különös csemegének mondják. A statisztika azt bizonyítja, hogy lassankint mégis csak megszokja a közönség a lóhúst, amelytől a finyásság ugy irtózik. Pedig akármilyen sablón, nem lehet e hallgatni, hogy szegény a legtisztább állat és finyásabb az embernél is. A népszerű disznó nevéhez méltóan él és táplálkozik, de a ló inkább megeszi szükségből s zsúpszalmán mint a füstös szénát. Moslékhoz még nem nyúlt a ló, szivesebben felfordul. Épp olyan utolsó állat szokásaiban, tisztaságot illetően, a kacsa, mégis hányan rajonganak érte. Szegeden nehezen szokták meg a lóhúst, sokáig csak suttyomban lopakodtak be az emberek a lómészárszékbe, mig ma egész nyíltan keresik a lófelsárt, a hidegfelvágottjait. Általános közélelmezési cikké azért sokára válik. Ide uj generáció kellene, amely nevelésénél, irányításánál fogva átlépi a konzervativizmus korlátjait. Az első lőmészárszék körülbelül husz év előtt nyilt meg Szegeden s akkor ugy beszéltek róla, mint ritka szenzációról. Sokan nem is tudták, merre van s akadtak, akik csak mesének tartották. Pedig ott volt valahol a Boldogasszony-sugárut s a Zerge-utca táján. Azonban ott volt Lapu bácsi is, akinek neve beletartozik ebbe a történelembe. A régi generáció bizonyára emlékezik még a bozontos kis öreg tűzoltóra, aki kötelességtudó és derék szolgálatát a bizonyos pihenőt jelentő szinházi őrséggel végezte be, majd nyugdíjba ment. Lapu bácsi fölötte népszerű volt, sok történetet tudott mesélni hajdani cifra primadonnákról, akik mezitlábosan végezték s épp ugy elmeditált mezítlábasokról, akik bársonyba, selyembe jutottak. Nyugdiját kitűnően élvezte Lapu bácsi, még pedig állandóan az utcán. — üregem, szólította meg egyszer egy ismerőse, sose mehetek erre, hogy ne találkozzam magával. — Ne higyje, tekintetes ur, hogy csavargok, felelte az öreg. Azt én nem teszem. De megnyílt erre mifelénk egy lómészárszék, az Isten akárhová tegye, hát azért vagyok az utcán. — Ugy szereti? — Szereli a korság, aki kitöri. De ha itt vagyok mindig körülötte, az emberekben fölébred a tisztességérzés, szégyenkeznek és nem mernek bemenni hust venni. Hát azért vagyok itt, hogy szégyenkezzenek. Így buktatta meg Lapu bácsi legyőzhetetlen ellenszenve az első szegedi lómészárszéket. Mikor aztán meghalt a kis öreg, föllendült ez az iparág is. Az emberek szemérmetességét megtörte a drágaság. Millerand elnököt többszáz Irepülígép klsiri el Píágába. Prágából táviratozzak: Millerand francia köztársasági elnök prágai látogatásával kapcsolatban nagy repülőszemlére készülnek. A szemlén többszaz modern francia repülőgép fog részt venni. A repülőgépek útjában mindenütt követni fogják az elnököt.
