Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)
1924-12-25 / 296. szám
22 SZEOED 1924 december 25. Tizenöt évi fegyház volt a legsúlyosabb büntetés, amit a szegedi bíróságok 1924-ben kimondottak. Féltékenységi drámáktól — a rágalmazásokig. Szeged, december 24. (Saját tudósítónktól.) A háború utáni időkben egyre nagyobb szerepet játszanak a mindennapi életben a törvényszékek és az újságok hasábjain egyre nagyobb teret kér a törvényszéki rovat. Megrendültek a lelkek és a háború négymillió halottja után, már nem szenzáció egy-egy nagyobb bünügyi esemény, hiszen, sajnos, mindennaposak lettek a bombák hangjai és a rágalmak kiáltozásai. A boldog béke idejében külön tudósítók utaztak le egy-egy nagyobb bűneset tárgyalásához és az egész világsajtó hetekig erről tárgyalt. Ma már nem érdekes egy újság, amelyben nincs törvényszéki rovat. Gyilkosságok, bombapörök, rágalmazások, betörések, csalások, inzolvenciák ma több helyet kérnek a könyvek lapjainál is. Minden pályán fölösleg van, csak biró kell egyre több, csak ítélkezni kell egyre többször a bűnök fölött. Érdemes széjjel nézni, milyen munkát kellett elvégeznie a szegedi bíróságoknak a megújhodás ötödik esztendejében. Gyilkosságok, féltékenységi drámák. Február 12-e volt az első nagy nap a szegedi törvényszéken. Két város voll izgalomban napokig, két város figyelt minden szóra, Szeged és Vásárhely: ezen a napon kezdte meg tárgyalni a törvényszék Juhász tanácsa Fekete Géza vásárhelyi gyógyszerész féltékenységi tragédiáját. Engelthaller Kálmán atléta bajnok és husz éves fiu barátja volt Feketénének. Egy éjszaka megle$le Fekete Géza, mig a fiu feleségénél volt. Másnap lelőtte feleségét, Engelthaller csak térden menekülhetett. Az első napon zárt tárgyalás. Félváros a törvényszék folyosóján. Bent a teremben olvassák Feketéné naplóját. Kint a folyosón elmerülve könyvet olvas Engelthaller. A therápiát. 13-án délután végre nyilt tárgyalás. Tanúkihallgatások. 14-én még mindig, 15-én itélet: egy évi és nyolc hónapi börtönre Ítélték Feketét erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés miatt. Télváros szomorú szemmel nézett a sápadt elitélt után. Engelthaller könyvet olvasott. Junius 17-én a tábla helybenhagyta ezt az ítéletet. A Kúria csak januárban dönt. Február 17-én olvasta fel a Vild-tanács a Kúria döntését Kövér Lajos tanitó ügyében. Aki megmérgezte feleségét, apósát, majd második feleségél. A Kúria helybenhagyta a tábla halálos Ítéletét. Nem sokkal később Vild Károly fölolvassa, hogy a kormányzó megkegyelmezett. Kövér Lajost élethossziglan átvitték a Cslllagbörtönbe. Három hónap múlva újra gyilkosságot tárgyalt a törvényszék. Kovács András a törvényszéken liz késszurással Buday biró előtt megölte ellenfelél, Tímár Józsefet. A statáriális biróság először halálra itélte, az ujrafelvételnél a Juhász tanács három évi börtönre. December 17-én a tábla még rtem hozott ítéletei, fölküldte az iratokat az igazságügyi orvosi tanácsnak. A Pókay tanács május 21-én itélt a testvérj gyilkos Rutai Imre fölött, aki megölte bátyját Sólya Rozál miatt. Hogy egyedül az övé legyen. A holttestet elásta az udvaron. Tizenöt évi fegyházat kapott. Szeptember 27-én ismét nagy ítélet volt. Négynapos főtárgyalás után ítélkeztek Kopornyik Mária és Nagy Sándor fölött. Kopornyik fölbujtotta Nagy Sándort, hogy 1922 júniusában ölje meg vadházastársát, Kovács Gáspárt, földet ígért neki. A biróság bűnösnek mondta ki őket az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésben és Kopornyikot, mint fölbujtót, Nagy Sándort, mint tettest 15-15 évi fegyházra itélte. December 5-én nyolc és hat évi fegyházat szabott ki a törvényszék. Apagyilkosok fölött Ítélkeztek. Kálmán Pál és László Szentesen megfojtották apjukat, majd a szentes—csongrádi Tisza-hidról bedobták a holttestet a Tiszába. Követ kötöttek apjuk holttestére. Nyolc évet kapott az idősebbik, hatot a fiatalabbik fiu. Merényletek, betörések. Január utolsó napján tárgyalták Olasz Sándorné bűnügyét, aki elkeseredésében behatolt Nikelszky Jenő, makói polgármester szobájába és a polgármester feje felé sújtott egy két literes súlyos tejesüveggel. A polgármester karjával védte ki a támadást és csak kisebb sérüléseket szenvedett. A törvényszék hét hónapi fogházra itélte. Egy hónap múlva a /í/Adsz-tanács előtt állottak a tó komlósi forradalmi fosztogatók, hogy öt év után elvegyék büntetésüket. A forradalom éjszakáján ugyanis 169 tótkomlósi elvakult ember megtámadta a község zsidó ; polgárainak házát. Brüll Hermann házát, lakái sát, boltját teljesen kifosztották, a család . tagjai alig tudtak elmenekülni. A fosztogatók közül 162-en kegyelmet kaptak, mig a hét ; főbünös nyolc hónapi börtönbüntetést kapott ' egyenkint. Március 18-án kerültek a törvényszék elé az úgynevezett szentmihálytelki paprikalázadók, akik 1918 végén egy uj paprikarendelet miatt a Szántó-malomnál kövekkel, kaszákkal, husángokkal akarták széjjelverni a szegedi rendőröket. A 34 vádlott ügyében a főtárgyalást elnapolták, mivel kegyelmi eljárás van folyamatban. A nyári szünet után, szeptemberben kellelt volna megtartani a főtárgyalást a szegedi törvényszéken a csongrádi bombamerénylet ügyében, azonban a bombaügyet kivették a szegedi törvényszék kezéből. Szeptember 27-én hirdette ki a szolnoki törvényszék a felmentő Ítéletet . . . Szeptember 17-én Papp Istvánné állott a Pókay-tanács előtt, akit férje Kovács Amália varrónő miatl elkergette házából. Pappné erre 1 megtámadta Kovács Amáliát és leöntötte zsirszódával. A törvényszék egy évi börtönre és 25 millió kártérítésre itélte az elűzött asszonyt. December huszadikán pedig három, illetve két évi fegyházra ítélték a Napsugár betörőit. Sikkasztások, csalások. A sikkasztások, csalások és más intellektuális bűnügyek mindegyikében nem lehetett ebben az évben megtartani a főtárgyalást. A sort Molnár Géza ügye nyitotta meg, aki a rendőrség sikkasztója néven ismeretes. Kétnapos tárgyalás után öt évi fegyházat kapott 42 rendbeli hivatali sikkasztásért, 60 rendbeli csalásért és 12 rendbeli okirathamisitásért. Kilenc év után, április 15-én került a biróság elé Altrandi Jakab, aki 1915-ben gabonaés takarmányszállilásra kapóit megrendelést a péterváradi hadseregparancsnokságtól. Két hónapi fogházat kapott, annak ellenére, hogy azzal védekezett, hogy a katonaságtól nem 5 kapta egyenesen a megrendelést és a takarmányt azért nem szállította le, mivel nem kapott vízhatlan ponyvát. Május 26 án két és fél évi fegyházra itélte Tarajossy biró Klein Gyula volt hitoktatót különböző csalásokért, majd októberben a tábla szabadlábra helyezte és a bizonyítás megismétléséi rendelte el. Ez már még is történt, a tábla csak az uj évben mond ítéletet. Friedrich István szegedi titkárát, Bonyhárd Jenőt szeptember 14-én egy évi börtönre ítélték sikkasztásokért, majd ezt a büntetést novemberben két és fél évre emelle föl a tábla. Szeptember végén került a törvényszék elé lefogyva és sápadtan Stein Sándor volt főhadnagy és bankhivatalnok, aki, mint az egyik szegedi bank kosztosztályának vezetője, mintegy 20 milliói sikkasztott. Két és fél évi fegyházra ítélték. A tábla is helybenhagyta az ítéletet. Sajtópörök. Az első sajtópör alkalmával kurzusujságirót itélt el a biróság, tüzes Zsirkay Jánost. A még mindig tarpai követ Tölgyes Gyula hírlapírót rágalmazta meg. Fennhéjázó beszéde után negyedmillióra Ítélték, de a Juhász-tanács Este, lámpafény mellett... Irta: Cserzy Mihály. A déli harangszó alighogy elenyészik a külváros igénytelen házai fölött, mint láthatatlan kárpit ereszkedik le gyors iramban a szürkület. Az emberek a jószág-etetésre gondolnak, beülőzik a tyúkokat, megkeverik a malacok és hizók részére az eleséget, kimérik a szemeskukoricái, azután vesszőt és hasított fát készítenek be a tűzhely mellé és a petróleum-lámpást is megtisztogatják. Elcsípi a gazdasszony a bél elégett, kormos fölületét, az üvegjét átlátszóvá tisztogatja s mikor mindezekkel készen vannak, a szürkület sötétebb tónusba megy át és ime, itt van újra az estalkonyat, a hallgató, barátságtalan ádventi est. Ekkorra már jelt adnak az ól lakói, a levágásra váró disznók és hangos sivalkodással követelik a napi konvenciót. — Gyerünk — mondja az ember az aszszonynak —, ötessünk. Az ember öreg. A hetven felé jár. Az aszszony is fölül van a hatvanon, ennélfogva, mint két árnyalak, lassan, imbolyogva mozognak a jószágudvaron, viszik a kétfülü dézsában a .kevertet", a szakajtóban a morzsolt kukoricát és a szokásos „kuj te" ....nézd, nézd" és hasonló riogató szavak kíséretében beleöntik a vájuba a híg lét, melynek alján derce és darált kukorica nehezedik, a fölülelén pedig kenyérhaj darabok úszkálnak. A behizott szemű jószágok mohó étvággyal szürcsölik a pompás eledelt, falják a sűrűjét, csancsogva küldenek le mindent, mert hát azért disznó a disznó, hogy ne válogasson az ételben. A hasuk lassankint kidagad s mikor kinyalják a rágottszélű, piszkos vályúi, az orrukat fölfelé tartják és lusta röfögéssel köszönik meg a vacsorát. Mindezt az öregek nagy nyugalommal nézik. Nem szólnak, csak a gondolataikkal tár! salognak önmagukban s a lelkükben ringatják a boldog érzést, mely a reménységből fakad. Mikor kifelé kattyognak, akkor szakad föl az ember ajkán a szó: — Szilveszterre kés alá valók lösznek. Az asszony utána gondolja: — Ha az Isten is ugy akarja. „ Igen, az Isten, ki mindenek sorsát irányitja. Ő mondja majd meg, hogy lesz-e ujesztendőre disznóorr tormával, vagy szappant főznek-e a keservesen meghizlalt állatokból. Szilveszter még messze rázogatja szakálláról a havat és ki tudja, mire ideér, lesz-e hó és zúzmara. Lesz-e alkalmas idő a disznóölésre. Mikorra beér a szobába Bélteki András meg a felesége, öreg este van. Olyan gyorsan jött ez a feketeség, mint a gondolat. | Az imént még ál lehetett látni a levegőn, most pedig már csak a gágogásukat lehet hallani a vadludaknak, amint a ház fölött épp e percben húznak át a tó irányába. — Hideg lösz — véli Bélteki a ludak húzása után. Az asszony nem válaszol rá. Más gondolat motoszkál a fejében. Egyébként is hallott ő már ilyesmit és mégis enyhe nap következett utána. A régi emberek jóslása sem hiteles, épp ugy, mini a maiaké. Az ura kiszólása mégis megserkenti és már töri is két reszkető kézzel a száraz ágvesszőt, hogy mielőbb begyújthasson. A lámpa fölgyujtásával még vár, mert most nem öt krajcárért adják a petróleum fontját, mint hajdanában, ez okból takarékoskodni kell ezzel is, mint mindennel. A gyufa is megsercen a lakarópapir alján s a másik percben már lánggal ég a rőzse. Várja az apró fahasábokat, hogy meleget onthasson a két petyhüdt test körül, melynek vére lustán folydogál már az erek meszes csatornáin át a maga utján. — Gyújtsd mög hé azt a világot, hogy lássuk mit őszünk. Ezt megint az ember mondja. Az asszony még mindég nem beszél. Noha fordítva lenne rendjén, merthogy a természet ezt eképpen rendezte el az ő nagy bölcsességével, igy adváif nagyobb hatalmat a gyengébb fehérnépnek a dacos természetű férfi fölött. A beszélgetést csak akkor indítja meg Mári néni, mikor az asztalt is letakarította a délről maradt krumplileves elfogyasztása atán és a