Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-03 / 78. szám

1924 április 3. órás ülések mellett 110 óra áll a nemzetgyűlés rendelkezésére. 'Olyan tervekről, amelyek szerint 10 óránál hosszabb, vagy pláne permanens üléseket tartanának, ezidőszerint nincsen szó. Scitovszky Béla házelnök a parlamenti ülésszak befejezésére vonatkozólag a következőkben nyi­latkozott : „A ciklus befejezése ügyében eddig még nem foglalt állást a kormánypárt és igy még nem tudjuk biztosan, hogy mikor kerül sor az ülésszak berekesztésére." Tdrv a nemzetgyűlés uj ülésszakáról. Politikai körökben felvetődölt az a gondolat, hogy a nemzetgyűlés a közeljövőben befejezi a jelenlegi ciklust és uj ciklust kezd meg. Erre egyesek felfogása szerint a husvéii ünnep volna a legalkalmasebb időpont. A szanálási javasla­tokkal ugyanis húsvétig végezhet a Ház. Az uj ciklusban újra kell választani a Ház összes tisztvistlőkarát az elnök kivételével, továbbá teljesen újra kell összeállítani a bizott­ságokat. A javaslatok közül azokat, amelyeknek tárgyalását már megkezdte a Ház, újra kellene kezdeni. Természetesen az összes interpellációk ad akta kerülnének. A nemzetgyűlés vagy húsvét után fejezi be ülésszakát, vagy pedig a nyári síünet előtt. Az eredeti terv szerint julius, augusztus és szeptember hóban kapna szabad­ságot a Ház és igy októberberben kezdődnék meg az uj parlamenti ciklus. MMMMMMMMMMIMMMIMWMMMMM Mozgalom indult a szegedi hidvám eltörléseért Szeged, április 2. (Saját tudósítónktól.) Szeged város törvényhatósági bizottságának márciusi közgyűlése — mint ismeretes — a kereskedelmi és iperkamara előterjesztése alapján készült tanácsi javadat értelmében lényegesen redukálta a közúti hid fölemelt vámtarifáját. A kérdés tárgyalása alkalmával Balogh Károly tanácsnok olyan értelmű kijelentést tett, amely szerint a redukáit vám jövedelme csupán a kezelési költségek fedezésére elég, de már a hid fenn­tartására nem jut belőle Bemmi. Ha valóban igy áll a helyzet, akkor véleményünk szerint a hidvámok további fenntartása egyáltalában nem indokolt, mert hiszen nincs semmi szűkség olyan vámra, amely fölemészti önmagát és nem gyarapítja a város bevételeit. A szegedi hidra vonatkozó törvény pedig határozottan kimondja, hogy a város a hid fenntartási költségeinek fedezésére vámot vethet ki a hidon való át­kelésre, de olyan törvény nincs, amely arra hatalmazná fel a várost, hogy a vámkezelési költségek fedezéseért adóztassa meg a hid közönségét. A redukált szegedi hidvámnak tehát nincs létjogosultsága és éppen ezért teljesen indokolt az a mozgalom, amely a közgyűlés után indult meg a törvényhatósági bizottság kereskedő és iparos tagjai, valamint az ujszegedi lakosok körében, amely a hidvámok teljes eltörlését célozza. Kérni fogják a kereskedelmi minisztert, hogy vonja vissza a városnak azt a jogát, amelynek alapján vámot szed a közüli bidon és utasitsa a város hatóságát, hogy a közúti hidat a száztizszázalékos útadó jövedelméből tartsa fenn, az útadó ebben az évben úgyis többmilliárd korona jövedelmet hoz. A hidvám eltörlése a városi polgárságot mentesitené egy terhes és igazságtalan adótól, amely — különösen a szegényebb emberek egyetlen nyári üdülésének lehetőségét veszé­lyezteti. A hidvámok ezenkívül elriasztják a Tisza balpartján fekvő községek lakosságát attól, hogy terményeikkel felkeressék a szegedi piacot, ami pedig a város iparát és keres­kedelmét károsítja meg. A közutak és a közúti hidak fenntartása egyébként is az utögyi ható­frgof kötelessége és as útügyi hatóság a száz­tízszázalékos útadó hoiribiiis jövedelmébe! bőséges fedezetet talál a szegedi hid fenntartá­sra. Az utolsó 80-90 százalékát úgyis a 2K? 'ak08íá8 Hali, tehát méltánytalan minden JörüImények közölt a?, togy a városi lakos­még külön hidvámokiral is megterheljék. SZBQBP 3 Franciaország ismét szankciókkal fenyegetőzik. Páris, április 2. A Petit Párisién azt a szen zációs értesülést közli, hogy amennyiben a Ruhr-vidékiek megtagadnák a micum-szerződés aláírását, a francia kormány újból életbelépteti a szankciókat. Bochum, április 2. A bányamunkásokkal foly­tatott tárgyalás folyamán a micum-szerződés képviselői a szankciók újból való élelbelépteté- . sével fenyegetődznek. A munkás kiküldötteknek arra a kérdésére, hogy mi történnék április 15-e után, a szerződés képviselői kijelentették, hogy amennyiben a szállításokban fennakadás állna be, a megszálló hatalmak ezt a passziv ellenállás kezdetének tekintik, ami a mult esztendőben életbeléptetett következményekkel járna. EGYSZER fizet, H SZEGED"­DE 2 LAPBAN HIRDET, HA HIRDETÉSÉT A wri¥>Yriiri Anglia ratifikálja a lausannei szerződést. London, április 2. Az alsóházban Macdonald miniszterenök beismerte, hogy a lausannei békeszerződés sok olyat tartalmaz, amivel nem értenek egyet. Nagy britanniinak azonban ratifi­kálnia kell a lausannei szerződést, mert külön­ben nem lesz vége a hadiállapotnak és külön­ben nem jöhetnek létre sem megállapodások, sem barátságos kapcsolatok és nem volna le­hetséges az együttműködés. Macdonald felemelitette, hogy a szerződést Olaszország már ratifikálta és Franciaország, valnmint japán is ratifikálni fogja. Törökország nem hajlandó bárkit is kinevezni a szerződésben előirt bizottságokba mindaddig, amig a szer­ződést nem ratifikálták. Irak natárainak meg­állapítása függőkérdés marad. A habozás po­litikája ezen a világtájon zavargásokra adhat okot. A vizsgálat szerint nem ünnepelték Piroskáékat. Szeged, április 2. (Saját tudósítónktól.) A csongrádi bombamerénylettel kapcsolatban le­tartóztatott Piroska-testvérek szabadlábrahelye­zése alkalmával csaknem minden ftvárosi és vidéki újságban olyan tudósítás jelent meg, amely szerint a hazaérkező Piroskáékat csong­rádi elvbarátaik nagy ünnepléssel fogadták. A csongrádi fogadtatás ügyét Fábidn Béla interpelláció keretében pertraktálta a nemzet­gyűlésen és Pesthy Pál igazságügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy fzigoru vizsgálatot rendel el ebben az ügyben. A szegedi főügyészség kedden meg is kapta az igazsá&ügyminisztertől a telefonutasitást a nyomozss azonnaii megindítására. Az utasítás érteimében Zombory János vizsgálóbíró, dr. Balázs Sándor ügyész, Bopkó János detektiv­felügyelő és Horváth Jáncs detektívetoport­vezető szerdán kimentek Csongrádra, ahol két fővárosi detektív is csatlakozott hozzájuk és azonnal megkezdték a nyomozást. A nyomozóbizottság megállapította, hogy pén­teken délután, Piroskáék érkezésekor tizenöt­és barátai — várakozott az állomáson. A cso­portban volt Forgó Ferenc is, akit bűnsegéd­séggel vádoltak a ctongrádi bűnügyben. A vonat megérkezéstkor a kis csoport tagjai a kiszálló Piroskáékhoz futottak, közrefogtak és hangosan üdvözölték őket. A hivatalos meg­állapítás szerint azonban ennek a fogadtatásnak nem volt ünneplés jellege, a rokonok és a ba­rátok csupán a Piroska-testvérek szabadulásá­nak örül.ek és igy bűntett feldicsérése nem fordult elő. A vonatból kiszállt utasok kíván­csiságból állták körül a csoportosulást és ez keltette az ünneplő tömeg impresszióját. Meg­állapította a nyomozóbizottság azt is, hogy délben Piroskáéimái az esti órákig elhúzódó ebéd volt, este pedig társasvacsorára gyűltek össze a KazaniCiky-féle vendéglőben. Elhang­zott a vacsorán néhány pohárköszöntő is, d« formális szónoklatot csak Piroska János tartott, aki Kossuth Lajos bebörtönözésével hasonlította össze háromhónapi vizsgálati fogságát. A bizottság tagjai szerdán este már vissza is érkeztek Szegedre és holnap elkészítik a vizs­gálat eredményéről szóló jelentésűket, amelynek lényege az lesz, hogy bűntett feldicsérése miatt M FELADJA .'.'», husz főből álló csoport — a vád ottak rokonai | senki ellen sem indítható eljárás. MMMIMMMMMMMMM^^ A középiskolai reform vitája. Budapest, április 2. A nemzetgyűlés szerdai ülését 11- kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az indítvány és interpellációs könyv felolva­sása után a középiskolák reformjáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására térnek át. Homonnay Tivadar örömmel üdvözli a kul­tuszminiszter javaslatát. Kéri a kultuszminisztert, hogy rövid időn belül terjesszen be törvény­javaslatot a tanárképzésről, valamint a szak­oktatásról. Nagy súlyt kell helyezni a nevelésre, az ifjúságot hazafias és vallásos szellemben kell nevelni. A javaslatot elfogadja. Lendvai István hosszasan foglalkozik azzal, hogy a tegnapi ülésen, amikor azt mendta, hogy az uj iskolatípus hermafrodita tipus, nem használt inparlamentáns kifejezést, nem érti tehát, miért utasította rendre az elnök és miért volt a miniszter ideges? Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ne tegye kritika tárgyává az elnöki ténykedéseket. Lendvai: Ztitvay Tibor működésével foglal­kozik, azután kijelenti, hogy Zsitvay Tibor csak Héjjas Iván kegyelméből képviselő. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy nem engedheti meg, hogy az elnöki működést bárki is kritika tárgyává legye. Figyelmezteti a szó­nokot, hogy ne térjen el a tárgytól, mert külön­ben megvonja téle a szót. Lendvai újra megállapítja, hogy nem hasz­nált inpulamentáris kifejezést. Megállapítja, hogy az elemi iskolaoktatás ügye van nálunk legin­kább elhanyagolva, azt kellene törvényhozásiig rendezni. A javaslatot nem fogadja el. Pakots Józtfcf: Nem fogadja el a javaslatot, mert a jószándékon tul nem lát benne komoly utasításokat. A középiskola csak általános mű­veltséget nyújt, de nem nevel az életre. Jó tanárokra, jó tantervre és jó tankönyvekre vau szükség. Kifogásolja, hogy a tanárok heti óra­számát fel akarják emelni. A tanárok terhes munkát végeznek, nem szabad őket még job­ban megterhelni. A tanárképiés válságba jutott. A budapesti Pázmány Egyetem második félévért összesen 8 tanárjelölt iratkozott be. Ez onnan van, mert a rossz fizetés miatt senki sem akar tanár lenni. Tötvényellenesnek tartja a felvételi vizsgákat, köve eli a numerus clausus eltörlését. Foglalkozik a kultuszminisztert ért támadások­kal. Megem iti, hogy a kultuszminiszter bocsá­natkéréssel intézte el a közte és Zilahi-Kiss közt felmerült ügyet, holott szigorúbban, szigo­rúbb eljárással példát kellett volna statuálni. Rupert Rezső azt fejtegeti, hogy elsősorban a népoktatást kell fejleszteni és ezen a téren nem szabad visszariadni semmiféle áldozatok­tői. Sürgeti a tanár- és tanitógyakornokok anyagi helyzetének javítását. A numeius clausus eltör­lését kívánja. A javaslatot nem frgadja el. Csík József: Célszerűnek tartotta volna, ha a kultuszminiszter az iskolák reformjának munkáját az elemi és népiskolák reformjánál kezdette volna. A javaslatot nen fogadja el. Miután több felszólaló nincsen, az elnök a vitát berekeszti, majd napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés csütörtök délelőtt 10 órakor le«z a mai napirenddel. Ezutén áttérnek az interpellációkra. Első interpelláló Zsirkay János, aki a fővám­hivatalokban uralkodó állapotokról, mulasztá­sokról, törvényellenességekről és a csempészés­nél való eljárásokról terjeszt be interpellációt. Konkrét eseteket emlit fel. Interpellációjában kérdi, hajlandó-e a pénzügyminiszter a fövám­hivatalban tapasztalt mulasztásokat, valamim a hivatali rovancsolások elmaradása miau a

Next