Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-04 / 39. szám

DELMAOYARORSZAO 1925 julias 4. lelték és huszonötezer aranykoronái kaplak érlük. Az utolsó részié ig e ké­siQlt terveket azután iratliibi juttatták a moitoha viszonyok, a hiboru. Azóta olt pórusodnak és várják a föltámadás alkalmas pillanatát, amely most talán c érkezeit. A zenepalota hatalmaa telke pedig ott disitelenkedik üresen, elha­gyottan a város szivében, az O.oszlán­u'cáb-n. Illetékes helyen érdeklődtünk éa meg­tudtuk, hogy a tervek némi módosítás­sal ma is felhasználhatók A módosí­tást az leszi szükségessé, hogy a zene­palota — amelyben az eredeti tervek szerint csak néhány nagy lakás lelt volna — jövedelme óbb tegyen, hogy jövedelméból az építési költségeknek jelentékeny részéi amortizálhasst a város. A .Palánk" rendezése. A zenepa ota felépítésével egyidejűleg felmerü t egy másik igen ételrevaló terv, a zenepaio a elhanyagolt környékének rendezése. A város a Nádor-utca, a Bajza-u'ca és Somogyi u ci közölti há­zak n»gy részét már kisBjátito ta, vagy más módon szerezte meg. Ezeket at ódon, roskadozó házakai le kellene bjntani — a bennük lakó néhány csalá­dot ak?rme yk uj bé háiban könnyű 2 szerrel e hilyezhetné a város — és a fc szabadu'ó lelkekre felépülhetnének a vá ós u, modern bé házai. Ezzel a megoldással a város hatósága hármas célt szolgálna: a munkaniiküllséi és a luídihlány enyhili-in kívül rendezné a vJros legrégibb és legszebb réstél, a „Palánk* ot, amely minden vilószinü­ség szerint igy ismét közp ntja lenne a Belvárosnak. A terv nem megvalósít­hatatlan abban esetben, ha megkapja Sz'ged a négymillió »ranykoronts kül­fö dt kölcsönt. A tanyai vasút ugyanis ne n egészen hárommilliót emészt fel, a megmar.dó egymillió aranykoroná­ból ptdig bőségesen kikciülne ugy a zenepalo'a, m nt a bérhíz építési költ­sége. A törvényhatósági bizotság a kül­f'ldi kölcsön ügyében hétfőn reniki­vüli közgyűlést tart. A kölcsön folyó­sításának egyik feltétele az, hogy a köz­gyűlésnek már most meg kell lelőnie a pénz felhaszná'ásának a módját Üd­vös lenne tehát, hs a közgyűlés a ta­nyai vasút (elépítésének kimondásával egyidejűleg kimondaná azt is, hogy fel­építi a zenepalotát, amelyre olyan régen áhítozik mar a város nagyszerűen fej­lődő zenekullu'ája. 1 AIícb Tern i h'tfőn és kedden a | Belvárosiban. | riarln urtlUfUi a Ti kii LatM-Urut aclMt 300 Ciauu aiiiiMrt. lágy —rtéUrUt ««karúinál kilenc nagylakánal, OUetefckd * annoert lát kat tttfu " • itt uéKttOM kaMaaiM t'J muhttrl «4 M4u taayia •«Méri } ért MliiHim Sok klaebb nagyobb Mézeméi KattanwtotáRáL ÍM 100 millióra Ingyen *a dljmenle.en bizto»it|a minden magyaiorutgl etthieMjéutk ingóaigatt tűzkár ellen a VIUÁQ. Fizessen elö • VlUS politikai rapilapra. A YlO» a legtartalmasabb, legmvcHahb é* legjobban erteafllt napilap. LrtesQ­lé»el megbízhatók. ktHIOldi hirazol­Illatait minden vllágviroaba,: ,«jal mankaUraai Ut|lk ei. Cikkeit 1 leg­jobb magyar publicUttk írják. EMAietísi ársk I hérs 604)00 K, —peOvrs »0.000 K. Ul elöfioMuick rSgSBn megradil­|uk a lapot, az elófcatts csak juliua 1-MI számítódik. Ujabb milliárdos fizetéaképtelenfeég Szegeden. A szegedi fizetésképtelenségek tön­kelegéből kiemelkedik Welstfeller Mór Püípök-bszárl rövidántkereakedő kény­ize ejteiségi üiye Weístfeilw passzí­vái 1,371,562,173 kotonára unnak. A tartozáa kiegyen'ilésére 50 százalikos egyezséget a Ián 1*11 fel, amll a hitele zők nagyriszbm el Is fogadlak. A n itli'idoi fitelésképlelcnségl ügy­ben Weiazftiler nevében Ogyvéd|e, dr. Kertész BUs az alábbi ké elmet jut­latta el a kir. törvényriékber, amely le/lemzö a mai gazdasági éleire éi a felfordult üzleti viszonyokra: Tekintetes klr. Törvényszék 1 A körei egy esztendeje dúló gazdasági pingát, sí ennek nyomabiii (ellépő hitelválság és a bazár, rövidáru és a rőlös szakmában bekövetke­zett jelentékeny áresés: azok at általános gazdaság okok, amelyek gyenge tőkeerővel megalaporotl (Ízleli existerciá'-'at megrendí­tették. Hozzájárult ezen általános gazdasági okokhoz az a körülmény la, hogy Üzletem folytathatása céljából magas kamatozású kosztpénzt voltam kénytelen heti kama ra felvenni, ímelv kosztpénz utin fizetett heti kamatok amúgy is megrendült pénzügyi helv­retemet jelentékenyen súlyosbították. Mird­rren okok következtében kénytelen voltam lircttseimet megsztlntelni, minekutána összes rendelkezéie nre álló anyagi tartalékaimat igénybe vetlem, hogy kötelezettségemnek elegei tegyek és s fizetésképtelenség bejelen­tését elkerüljem. Ezen lépés megtételét csak végső stUkség parancsolta meg, miután be­látta n, hogy ennek elhalasztása télies anyagi tönkremenetelemet és II gyermekből álló családom létfenntartásának megsemmisülését vonná maga után. Bemutatom egyezségi ajánlatomat, melynek értelmében felajánlom hitelezőimnek követe­lésük teljes kiegyenlítésére Isrtozásom ösz­szegének 50 százalékát olyképen, hogy az egyezségi hányad négy egyenlő résziéiben fizetendő, az első részlet s kényszeregvezsél get ió'áhagyó végzés jogerőre emelkedésélót számított O -ik napon, a további részleteke­további 9C—t'o nsp alitt tartozom meg­fizetni. Az egyezkedési eljárás megindult már e legújabb izegedl fizetésképtelen­ségi ügyben, mert remény van arra, hogy a nagyobbrészt budapesti bi'ele­zők elfogadják a felajánlóit 50 szá­zalékot A Tábla négyszeres rablógyilbosság miatt halálra Ítélte a békési gyilkosokat A gyulai törvényszék 1925 január 20 án tartott főtárgyalásán négyrendbeli beigazolódott gyilkosáig vádjával kőtél általi halálra ítélte Feselő Sándor és Pataki János bikisi lakosokat. A vádló lak a forradalom utáni évek­ben valóságos rémei voltak Békésvár­megyének. Végigfosztogatták az egész vármegyéi, ugy hogy 33 esetben igazo­lódott be a be óréses hpás, amit szer­vezett bandában követtél el. A vád szerint Feselő Sándor és Pa­taki János szálláskeresés ürügye alatt behatoltak Fekete Pálné sarksdi (anyá­jára, ahol a vendéglátás után Fekete Pálnét kaptafával agyonverték és fejét a törzsről levlgták. A borzalmas gyil­kosság után a házat éi az áldozatot telje­stn kifosztották. Ugyanaznap még Sar­kadon 10 betöréses lopást követtek el, ugy hogy a község népe két álló napig netn meri az ucára kimenni a b:ker mozott arca álarcos rablógyilkosok fe­nyegető magatariása miatt Sarkad uián Békés nagyközség követ­kezett. Itt éjszaka ide|én megtámadták Kovács János, Kovács Julianna és Kovács Jánosne békési lakosokat és mindhár­mukat Jejszecsapásokkal megölték. A szerencsé len áido/atok nyakát ezután elvágták és tovább vándoroltak faluról­falura s mindenhol betöréses lopásokat kötetlek el. Az egész vármegye csendőrsége nyo­mozod a többszörös rablógyilkosok után, mig végre kikerült a rablógyilkoso­kat elfogni. Az elaö főtárgyalás alkalmával a vádlottak töredelmes beismerést tettek és bevallották, hegy a szörnyű gyilkos­ságokat előre megfontolt szándékkal követték el, A nyomor vitle rá őket a bűnre. Sokat szenvedtek a háború alatt s mire hazajöttek, azt látták, hogy itthon mindenki meggazdagodott a ők szegé­nyek marad'ak. Munka is le t volna, de a munka nem ízlett. Hirtelen akar­tak meggazdagodni. Ezért beszélték me* a gyilkossági terveket, amelyeket pontosan végre is hajtottak, A gyulai törvinyszik Fesetö Sándorra is Pataki Jánosra négyrendbeit gyilkos­ság miatt halálbüntetést szabott ki. Az elitéltek felebbezéasel éltek. A felebbezés folytán igy került az ügy a szegedi királyi tábla Orosz-ta­nácsa elé. A felebbezés! tárgyalás fo­lyamán az iratok felolvasása u'án a véd- és vádbeszédekre került a sor. A védelem a háborút hozta fel a borzal­mas tablógyilkosságok okául és enyhébb ítéletet kért. Dr. Boro*s Dezső főügyész hatalmas vádbeszéd ¡ében a hiláles ítélet helyben­hagyását kirte. A háború nem lehet eyhilő körülmény — mondotta—, mi­vel a háború u'án hazajött hősök lel­kében százszoros erővel égeti a béke és a bo dog családi élet után való vágyakozás. A vádbeszéd után Feselő Sándor n'olsó védekezésül szt mondotta, hogy a bábotu vitte rá a gyilkosságokra és ezért enyhébb Ítéletet kért. Pataki szin­tén kérte a blntítés enyhítését, mire a kir. tábla tanácskozásra vonult vissza. Egy órakor hirdette ki Orosz elnök a kir. tábla iléletét, amely Indokaival is egészében helybenhagyta a gyulai törvényszik halálos ítéletét. Az indoko­lás szerint beigazolód 3tt az előre meg­fontolt szándék éi igy a négyszeres rablógyilkosság bűn'etése — kötél általi halál. Az elitéltek felebbeztek a halálos íté­let ellen s kir. Kúriához. További 100 millióra ingyen óo díjmentesen Xí betörés ellen, (nagy mig IU) aiiditia tűzkár ellen) ha egy ul elötizeM »mez. VII.AO kiadóhivatala, Sudopeil, VI., And,a„,.U| 47. Pör az eladott síremlék miatt. Mikor az ember s saját baiá'ára gondol, kOtOlbeiül lisz ábao van sz zal is, hogy mit várhat az elmúlása után. Először is van otthon egy kis kel­lemetlenség, mert ha az öreg J1 is a háznál, a halottra nem lehet ugyanezt ráfogni. Jönnek az őazinie résztvevők, meg az ilyen alkalomra berendezett arcúak, mondják frázisaikat, (.nyugod­jon meg, higyja, neki már jebb"), aztán e'ismételteinek mindazok a jeles mondások, amiket a megboldogult ulolláia hangoztatott (E hiszi-e, szom­szédasszony, megéezle, hogy eső lesz I) A temelés a legfőbb pont ezen van minden sül*, a kántor vért izzad, amig remekbe Önti a strófákat, hadd essen ámulatba a világ. Valóban, a világ ér­zékenyen felzokog és fejcsóválva ta­lálgatja, hogyan lehetett ilyen szépen kitalálni. Tőled Is búcsúzom Gera szomszédom, Ugy éltünk mi ketten, akárcsak két rokon, Mig most én az örök végtelenbe esem S odaát a helyet néked megkeresem. Csak az utolsó sornál hökken meg Gera s onszéd. — Jól van, Jól, hát sajnálom sze­gélyt, de a fene akar olyan gyorsan utána menni. Elvárhat még a halott emlékbeszé­det amiként a gyászgyülekezet is el­várja, hogy az özvegy legalább szelid próbát tegyen a sirbaugrással, — aztán elmúlik minden, a toron, ha bánato­san is, de lehet már mosolyogni. Aminek a halott a legjobban örül, az a sírkő. Az emberek e iélkül el­felejtenék, de ez előtt megáll a vándor és tűnődik egy sort a halandóságról. — Császár Pu'yi István, élt 78 évet, mondja és Császár Putyi oda­lenn megdongetné a mellét, ha en gedné a koporsófödél: Valóban, uram, én ennyit éltem. Minden elmúlik, ciak a s'rkö ma­rad meg, ha le ia kopik betűitől az arany. Kíváncsi emberek úgyis ki tud­ják lapogatni az u||ukkal, akárcsak a vakok s mondják diadilmaskodva: — Nini, itt meg a Ctászár Putyi alszik. El kellett mindezt elöljáróban mon­danunk, hogy méltó jmegirtéssel fo­gadtassák az alábbi história, úgyis mint pőrtárgy és kegyeleli aktus. Adva van az öreg Csányi Péter, . azaz már hogy vo na ő adva, mikor ré­I gen meghalt s eltemetkezelt a gyev emelőbe két feleségéve', meg a legény­sorban elhalt unokájával egyOtt As már aztán megint az asszonyok dolga, hogyan férnek meg. Elevenen bizo­nyára nem volnának rá ktphalók. Négy gyermeke volt Péter bácsinak, fázok se élnek már), közülök kettő utód nélkül maradi, a máiik kettő pe­dig terebélyes család'át alapított Rész­ben Csányiak, részben Horváthok és egyebek ők, mert unokái is vannak immár, komoly emterek. A gyevi teme őben szép, keramit­falu sírbolt Övezte Csányi Pétert, vas­rács is diszelge t a liroi, továbbá két köemlék. A bácsi és kit fe'esége neve elfért egy vörös márványon, elle nben az unokája értékesebbet kapott, egy másfélmétrr magas fekete gránit pira­mist De hát igy is van ez jól, a nagy­szülők még szerényebb emberek vol­tak, eljárt fölöltük az idő, mikor nyu­govóra térlek, mig Kalmár Jánoa, az unoka, gyönyörű legénysorból dőlt ki, azt távolabbi népek ís sajnálják, nem­csak a hozzátartozók. — Istenem, de korán ment el, sut­togja a szentimentális kisasszony nyári alkonyaton, mikor türelmetlenül várja, szerelmesét randevúra a temetőbe. Ok négyen odalenn megvoltak bé­kében, amig szokatlan eset nem tör­tént. J lnosnak az egyik unokafivére, Csányi Pál. lebontatta a krlp'.a keríté­sét és eladta a fekete gránitoszloppal együtt nyolcmillió koronáéit. Hogy pedig ne 1 gyen félrevezetve senki, ha tanulmányutat tesz a teme­tőben s keresni kezdene bizonyos el­távozottakat, — Kalmár János nevét rávésette a közös öregszőlők vörös márványára. M kor az unokalestvérek másik cso­portja, a Horváthok, meghallották ezt a kegy elet sértésbe men3 aktust, ször­nyen felháborodtak. Tény és való, hogy az ilyesmi! nem lehet szó nélkül hagyni, tenni kell va­lamit A lovtgkorban megsierveziék a férfiak csapa aikat s üzenetet küld ek, hogy készüljetek ti is, mert jő a leszá­molás pil'am a. Ettől függetlenül elő­hozták az erdőből a személelü remetét, pergamenen ird meg a panaszlevelet a püspöknek, nagy parádéval jöjjön és szentelje fel a közben vénei visszaszer­zett sírkövet, különben addig az alatta levőknek nincsen nyugovásuk. Jóit számtalan karinges kispapjától kisérve a püspök, fején a süveg, kezé­ben pásztorbot és igen kérlelte a meny nyei ha almast, állítsa helyre az alan­tük boldogságának jogfo'yton sságát, nemkülönben az ideá maradtak lelki háborgását ciillapitaa le. Egyúttal elteme le a családi viszály­kodásban eleseiteket, akiknek közOs siijára feirat kerüli: — Vándor, á Ij meg és óvakodj a turáni átok ÓL Mondom, valahogy Igy képzelem el lovagkorbeli elintézését a dolognak, — bociássanak meg érte, ha tévedtem volna. De már nem tudom, mi voltam annak idején, mintha ott élnék most ia, kezeiben a remete olvasója, vagy dárda a kezemben, amellyel várfokon leskelődő ellenséget veszek céba, — mindegy, bizonyos, hogy ott voltam. A Horváthok másfelé járhattak, ők ezért ne it ismerik a régi kor szokássit s ezt hozha om fel a mentségükre. Mi­u'án ugyanis kifogylak a kegyeletsér­tésen támadt fe háborodásukból s elér­kezettnek ládák sz időt a cselekvésre, — megbizták dr. Barta Sándor ügyvé­det. hogy pörölje be a Csányiakat az eladott síremlék árának feléért. — A sírkő ugyanis azé, aki állította. Itt Kalmár Jána« anyja akuia megörö­kíteni f a emlékét, de mivel ő ís le­származottak nélkül halt meg, az OrO> köSik az oldalági rokonok leltek, egy­aránt a Csányiak és a Horvá hok. ... Ugy tudjuk egyébként, bogy egész divat lett az utóbbi időkben a sitkövek eladás-. Nehéz az élet, a ház­tartásokból sok minden elvándorolt, kénytelenek hát a rászorult népek se­gítségért a ba'oüj sikhoz fordulni. Ki­sebb cégek megveszik a márványt le­gyalulják fel¿0 részét, amely a neveket tartalmazza azzal az igereitel együtt, hogy .sosem felejtünk el", aztán jön az uj halolt hozzátartozója és megy a kő a másik tette öbe. Föltétlenül igaz az igérel, amely az el nem feledéiről szól, hibzen lám ni, mosl is eszükbe jutott, mikor pénzfor­rást kellett a nagy muszájban keresni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom