Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)
1925-07-04 / 39. szám
DELMAOYARORSZAO 1925 julias 4. lelték és huszonötezer aranykoronái kaplak érlük. Az utolsó részié ig e késiQlt terveket azután iratliibi juttatták a moitoha viszonyok, a hiboru. Azóta olt pórusodnak és várják a föltámadás alkalmas pillanatát, amely most talán c érkezeit. A zenepalota hatalmaa telke pedig ott disitelenkedik üresen, elhagyottan a város szivében, az O.oszlánu'cáb-n. Illetékes helyen érdeklődtünk éa megtudtuk, hogy a tervek némi módosítással ma is felhasználhatók A módosítást az leszi szükségessé, hogy a zenepalota — amelyben az eredeti tervek szerint csak néhány nagy lakás lelt volna — jövedelme óbb tegyen, hogy jövedelméból az építési költségeknek jelentékeny részéi amortizálhasst a város. A .Palánk" rendezése. A zenepa ota felépítésével egyidejűleg felmerü t egy másik igen ételrevaló terv, a zenepaio a elhanyagolt környékének rendezése. A város a Nádor-utca, a Bajza-u'ca és Somogyi u ci közölti házak n»gy részét már kisBjátito ta, vagy más módon szerezte meg. Ezeket at ódon, roskadozó házakai le kellene bjntani — a bennük lakó néhány családot ak?rme yk uj bé háiban könnyű 2 szerrel e hilyezhetné a város — és a fc szabadu'ó lelkekre felépülhetnének a vá ós u, modern bé házai. Ezzel a megoldással a város hatósága hármas célt szolgálna: a munkaniiküllséi és a luídihlány enyhili-in kívül rendezné a vJros legrégibb és legszebb réstél, a „Palánk* ot, amely minden vilószinüség szerint igy ismét közp ntja lenne a Belvárosnak. A terv nem megvalósíthatatlan abban esetben, ha megkapja Sz'ged a négymillió »ranykoronts külfö dt kölcsönt. A tanyai vasút ugyanis ne n egészen hárommilliót emészt fel, a megmar.dó egymillió aranykoronából ptdig bőségesen kikciülne ugy a zenepalo'a, m nt a bérhíz építési költsége. A törvényhatósági bizotság a külf'ldi kölcsön ügyében hétfőn renikivüli közgyűlést tart. A kölcsön folyósításának egyik feltétele az, hogy a közgyűlésnek már most meg kell lelőnie a pénz felhaszná'ásának a módját Üdvös lenne tehát, hs a közgyűlés a tanyai vasút (elépítésének kimondásával egyidejűleg kimondaná azt is, hogy felépíti a zenepalotát, amelyre olyan régen áhítozik mar a város nagyszerűen fejlődő zenekullu'ája. 1 AIícb Tern i h'tfőn és kedden a | Belvárosiban. | riarln urtlUfUi a Ti kii LatM-Urut aclMt 300 Ciauu aiiiiMrt. lágy —rtéUrUt ««karúinál kilenc nagylakánal, OUetefckd * annoert lát kat tttfu " • itt uéKttOM kaMaaiM t'J muhttrl «4 M4u taayia •«Méri } ért MliiHim Sok klaebb nagyobb Mézeméi KattanwtotáRáL ÍM 100 millióra Ingyen *a dljmenle.en bizto»it|a minden magyaiorutgl etthieMjéutk ingóaigatt tűzkár ellen a VIUÁQ. Fizessen elö • VlUS politikai rapilapra. A YlO» a legtartalmasabb, legmvcHahb é* legjobban erteafllt napilap. LrtesQlé»el megbízhatók. ktHIOldi hirazolIllatait minden vllágviroaba,: ,«jal mankaUraai Ut|lk ei. Cikkeit 1 legjobb magyar publicUttk írják. EMAietísi ársk I hérs 604)00 K, —peOvrs »0.000 K. Ul elöfioMuick rSgSBn megradil|uk a lapot, az elófcatts csak juliua 1-MI számítódik. Ujabb milliárdos fizetéaképtelenfeég Szegeden. A szegedi fizetésképtelenségek tönkelegéből kiemelkedik Welstfeller Mór Püípök-bszárl rövidántkereakedő kényize ejteiségi üiye Weístfeilw passzívái 1,371,562,173 kotonára unnak. A tartozáa kiegyen'ilésére 50 százalikos egyezséget a Ián 1*11 fel, amll a hitele zők nagyriszbm el Is fogadlak. A n itli'idoi fitelésképlelcnségl ügyben Weiazftiler nevében Ogyvéd|e, dr. Kertész BUs az alábbi ké elmet jutlatta el a kir. törvényriékber, amely le/lemzö a mai gazdasági éleire éi a felfordult üzleti viszonyokra: Tekintetes klr. Törvényszék 1 A körei egy esztendeje dúló gazdasági pingát, sí ennek nyomabiii (ellépő hitelválság és a bazár, rövidáru és a rőlös szakmában bekövetkezett jelentékeny áresés: azok at általános gazdaság okok, amelyek gyenge tőkeerővel megalaporotl (Ízleli existerciá'-'at megrendítették. Hozzájárult ezen általános gazdasági okokhoz az a körülmény la, hogy Üzletem folytathatása céljából magas kamatozású kosztpénzt voltam kénytelen heti kama ra felvenni, ímelv kosztpénz utin fizetett heti kamatok amúgy is megrendült pénzügyi helvretemet jelentékenyen súlyosbították. Mirdrren okok következtében kénytelen voltam lircttseimet megsztlntelni, minekutána összes rendelkezéie nre álló anyagi tartalékaimat igénybe vetlem, hogy kötelezettségemnek elegei tegyek és s fizetésképtelenség bejelentését elkerüljem. Ezen lépés megtételét csak végső stUkség parancsolta meg, miután belátta n, hogy ennek elhalasztása télies anyagi tönkremenetelemet és II gyermekből álló családom létfenntartásának megsemmisülését vonná maga után. Bemutatom egyezségi ajánlatomat, melynek értelmében felajánlom hitelezőimnek követelésük teljes kiegyenlítésére Isrtozásom öszszegének 50 százalékát olyképen, hogy az egyezségi hányad négy egyenlő résziéiben fizetendő, az első részlet s kényszeregvezsél get ió'áhagyó végzés jogerőre emelkedésélót számított O -ik napon, a további részleteketovábbi 9C—t'o nsp alitt tartozom megfizetni. Az egyezkedési eljárás megindult már e legújabb izegedl fizetésképtelenségi ügyben, mert remény van arra, hogy a nagyobbrészt budapesti bi'elezők elfogadják a felajánlóit 50 százalékot A Tábla négyszeres rablógyilbosság miatt halálra Ítélte a békési gyilkosokat A gyulai törvényszék 1925 január 20 án tartott főtárgyalásán négyrendbeli beigazolódott gyilkosáig vádjával kőtél általi halálra ítélte Feselő Sándor és Pataki János bikisi lakosokat. A vádló lak a forradalom utáni években valóságos rémei voltak Békésvármegyének. Végigfosztogatták az egész vármegyéi, ugy hogy 33 esetben igazolódott be a be óréses hpás, amit szervezett bandában követtél el. A vád szerint Feselő Sándor és Pataki János szálláskeresés ürügye alatt behatoltak Fekete Pálné sarksdi (anyájára, ahol a vendéglátás után Fekete Pálnét kaptafával agyonverték és fejét a törzsről levlgták. A borzalmas gyilkosság után a házat éi az áldozatot teljestn kifosztották. Ugyanaznap még Sarkadon 10 betöréses lopást követtek el, ugy hogy a község népe két álló napig netn meri az ucára kimenni a b:ker mozott arca álarcos rablógyilkosok fenyegető magatariása miatt Sarkad uián Békés nagyközség következett. Itt éjszaka ide|én megtámadták Kovács János, Kovács Julianna és Kovács Jánosne békési lakosokat és mindhármukat Jejszecsapásokkal megölték. A szerencsé len áido/atok nyakát ezután elvágták és tovább vándoroltak falurólfalura s mindenhol betöréses lopásokat kötetlek el. Az egész vármegye csendőrsége nyomozod a többszörös rablógyilkosok után, mig végre kikerült a rablógyilkosokat elfogni. Az elaö főtárgyalás alkalmával a vádlottak töredelmes beismerést tettek és bevallották, hegy a szörnyű gyilkosságokat előre megfontolt szándékkal követték el, A nyomor vitle rá őket a bűnre. Sokat szenvedtek a háború alatt s mire hazajöttek, azt látták, hogy itthon mindenki meggazdagodott a ők szegények marad'ak. Munka is le t volna, de a munka nem ízlett. Hirtelen akartak meggazdagodni. Ezért beszélték me* a gyilkossági terveket, amelyeket pontosan végre is hajtottak, A gyulai törvinyszik Fesetö Sándorra is Pataki Jánosra négyrendbeit gyilkosság miatt halálbüntetést szabott ki. Az elitéltek felebbezéasel éltek. A felebbezés folytán igy került az ügy a szegedi királyi tábla Orosz-tanácsa elé. A felebbezés! tárgyalás folyamán az iratok felolvasása u'án a véd- és vádbeszédekre került a sor. A védelem a háborút hozta fel a borzalmas tablógyilkosságok okául és enyhébb ítéletet kért. Dr. Boro*s Dezső főügyész hatalmas vádbeszéd ¡ében a hiláles ítélet helybenhagyását kirte. A háború nem lehet eyhilő körülmény — mondotta—, mivel a háború u'án hazajött hősök lelkében százszoros erővel égeti a béke és a bo dog családi élet után való vágyakozás. A vádbeszéd után Feselő Sándor n'olsó védekezésül szt mondotta, hogy a bábotu vitte rá a gyilkosságokra és ezért enyhébb Ítéletet kért. Pataki szintén kérte a blntítés enyhítését, mire a kir. tábla tanácskozásra vonult vissza. Egy órakor hirdette ki Orosz elnök a kir. tábla iléletét, amely Indokaival is egészében helybenhagyta a gyulai törvényszik halálos ítéletét. Az indokolás szerint beigazolód 3tt az előre megfontolt szándék éi igy a négyszeres rablógyilkosság bűn'etése — kötél általi halál. Az elitéltek felebbeztek a halálos ítélet ellen s kir. Kúriához. További 100 millióra ingyen óo díjmentesen Xí betörés ellen, (nagy mig IU) aiiditia tűzkár ellen) ha egy ul elötizeM »mez. VII.AO kiadóhivatala, Sudopeil, VI., And,a„,.U| 47. Pör az eladott síremlék miatt. Mikor az ember s saját baiá'ára gondol, kOtOlbeiül lisz ábao van sz zal is, hogy mit várhat az elmúlása után. Először is van otthon egy kis kellemetlenség, mert ha az öreg J1 is a háznál, a halottra nem lehet ugyanezt ráfogni. Jönnek az őazinie résztvevők, meg az ilyen alkalomra berendezett arcúak, mondják frázisaikat, (.nyugodjon meg, higyja, neki már jebb"), aztán e'ismételteinek mindazok a jeles mondások, amiket a megboldogult ulolláia hangoztatott (E hiszi-e, szomszédasszony, megéezle, hogy eső lesz I) A temelés a legfőbb pont ezen van minden sül*, a kántor vért izzad, amig remekbe Önti a strófákat, hadd essen ámulatba a világ. Valóban, a világ érzékenyen felzokog és fejcsóválva találgatja, hogyan lehetett ilyen szépen kitalálni. Tőled Is búcsúzom Gera szomszédom, Ugy éltünk mi ketten, akárcsak két rokon, Mig most én az örök végtelenbe esem S odaát a helyet néked megkeresem. Csak az utolsó sornál hökken meg Gera s onszéd. — Jól van, Jól, hát sajnálom szegélyt, de a fene akar olyan gyorsan utána menni. Elvárhat még a halott emlékbeszédet amiként a gyászgyülekezet is elvárja, hogy az özvegy legalább szelid próbát tegyen a sirbaugrással, — aztán elmúlik minden, a toron, ha bánatosan is, de lehet már mosolyogni. Aminek a halott a legjobban örül, az a sírkő. Az emberek e iélkül elfelejtenék, de ez előtt megáll a vándor és tűnődik egy sort a halandóságról. — Császár Pu'yi István, élt 78 évet, mondja és Császár Putyi odalenn megdongetné a mellét, ha en gedné a koporsófödél: Valóban, uram, én ennyit éltem. Minden elmúlik, ciak a s'rkö marad meg, ha le ia kopik betűitől az arany. Kíváncsi emberek úgyis ki tudják lapogatni az u||ukkal, akárcsak a vakok s mondják diadilmaskodva: — Nini, itt meg a Ctászár Putyi alszik. El kellett mindezt elöljáróban mondanunk, hogy méltó jmegirtéssel fogadtassák az alábbi história, úgyis mint pőrtárgy és kegyeleli aktus. Adva van az öreg Csányi Péter, . azaz már hogy vo na ő adva, mikor réI gen meghalt s eltemetkezelt a gyev emelőbe két feleségéve', meg a legénysorban elhalt unokájával egyOtt As már aztán megint az asszonyok dolga, hogyan férnek meg. Elevenen bizonyára nem volnának rá ktphalók. Négy gyermeke volt Péter bácsinak, fázok se élnek már), közülök kettő utód nélkül maradi, a máiik kettő pedig terebélyes család'át alapított Részben Csányiak, részben Horváthok és egyebek ők, mert unokái is vannak immár, komoly emterek. A gyevi teme őben szép, keramitfalu sírbolt Övezte Csányi Pétert, vasrács is diszelge t a liroi, továbbá két köemlék. A bácsi és kit fe'esége neve elfért egy vörös márványon, elle nben az unokája értékesebbet kapott, egy másfélmétrr magas fekete gránit piramist De hát igy is van ez jól, a nagyszülők még szerényebb emberek voltak, eljárt fölöltük az idő, mikor nyugovóra térlek, mig Kalmár Jánoa, az unoka, gyönyörű legénysorból dőlt ki, azt távolabbi népek ís sajnálják, nemcsak a hozzátartozók. — Istenem, de korán ment el, suttogja a szentimentális kisasszony nyári alkonyaton, mikor türelmetlenül várja, szerelmesét randevúra a temetőbe. Ok négyen odalenn megvoltak békében, amig szokatlan eset nem történt. J lnosnak az egyik unokafivére, Csányi Pál. lebontatta a krlp'.a kerítését és eladta a fekete gránitoszloppal együtt nyolcmillió koronáéit. Hogy pedig ne 1 gyen félrevezetve senki, ha tanulmányutat tesz a temetőben s keresni kezdene bizonyos eltávozottakat, — Kalmár János nevét rávésette a közös öregszőlők vörös márványára. M kor az unokalestvérek másik csoportja, a Horváthok, meghallották ezt a kegy elet sértésbe men3 aktust, szörnyen felháborodtak. Tény és való, hogy az ilyesmi! nem lehet szó nélkül hagyni, tenni kell valamit A lovtgkorban megsierveziék a férfiak csapa aikat s üzenetet küld ek, hogy készüljetek ti is, mert jő a leszámolás pil'am a. Ettől függetlenül előhozták az erdőből a személelü remetét, pergamenen ird meg a panaszlevelet a püspöknek, nagy parádéval jöjjön és szentelje fel a közben vénei visszaszerzett sírkövet, különben addig az alatta levőknek nincsen nyugovásuk. Jóit számtalan karinges kispapjától kisérve a püspök, fején a süveg, kezében pásztorbot és igen kérlelte a meny nyei ha almast, állítsa helyre az alantük boldogságának jogfo'yton sságát, nemkülönben az ideá maradtak lelki háborgását ciillapitaa le. Egyúttal elteme le a családi viszálykodásban eleseiteket, akiknek közOs siijára feirat kerüli: — Vándor, á Ij meg és óvakodj a turáni átok ÓL Mondom, valahogy Igy képzelem el lovagkorbeli elintézését a dolognak, — bociássanak meg érte, ha tévedtem volna. De már nem tudom, mi voltam annak idején, mintha ott élnék most ia, kezeiben a remete olvasója, vagy dárda a kezemben, amellyel várfokon leskelődő ellenséget veszek céba, — mindegy, bizonyos, hogy ott voltam. A Horváthok másfelé járhattak, ők ezért ne it ismerik a régi kor szokássit s ezt hozha om fel a mentségükre. Miu'án ugyanis kifogylak a kegyeletsértésen támadt fe háborodásukból s elérkezettnek ládák sz időt a cselekvésre, — megbizták dr. Barta Sándor ügyvédet. hogy pörölje be a Csányiakat az eladott síremlék árának feléért. — A sírkő ugyanis azé, aki állította. Itt Kalmár Jána« anyja akuia megörökíteni f a emlékét, de mivel ő ís leszármazottak nélkül halt meg, az OrO> köSik az oldalági rokonok leltek, egyaránt a Csányiak és a Horvá hok. ... Ugy tudjuk egyébként, bogy egész divat lett az utóbbi időkben a sitkövek eladás-. Nehéz az élet, a háztartásokból sok minden elvándorolt, kénytelenek hát a rászorult népek segítségért a ba'oüj sikhoz fordulni. Kisebb cégek megveszik a márványt legyalulják fel¿0 részét, amely a neveket tartalmazza azzal az igereitel együtt, hogy .sosem felejtünk el", aztán jön az uj halolt hozzátartozója és megy a kő a másik tette öbe. Föltétlenül igaz az igérel, amely az el nem feledéiről szól, hibzen lám ni, mosl is eszükbe jutott, mikor pénzforrást kellett a nagy muszájban keresni.