Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-07 / 64. szám

DBLMAOYARORSZAO 192S auguutu 7. Hollét Lajos New-Zeelandból hazajött Caongrádra — nősülni. Kallót Lajos dvégezle Ctongrádon a négy elemi iskolát, vállára akast­lotta kspájál és elment dolgozni Dol­goson reggelifii estig, fiatalemberré serdalt és ugy érezte, hogy sorsa a többi ciongrádi szegény ember torsa less, akik reggeltfii eetig dolgosnak * földjén és öregségükre, mikor kezflkbfil a ksps nye'e, nincs tanyájuk, ahol csendts pipa­saA mellett várják meg szt sz időt, eljön értük a csontosujju, ke­haláL Kotlát Lajos pedig la­nyát akart, szépet, ctendcset ét elha­tározta, hogy kivándorol. Ery hideg, m hajnalon, 1911 jsnutr 22-én felült a csongrádi álló sáson a vicinális III. osztályára és elindult messze idegenbe, amelyet nem ismert, ds amelyben hitt és sbová vágyódott. Már áprilii U-én is érkesett Níw-Zseland Tuita­nevü falucakájába, ahol akkor egy állomás, egy siállods és egy otszáguti kováctmdhely volt. Koitál Ltjos jelentkezeit s halótá­gokcál és földet vásárolt — részlet­t izeiéi re. Kl'encvenkét bold földet ní­xelt ki msgánsk, aminek árát 80 font­ben állapították meg. Mrgegyettek és Kollát Lsjos csongrádi illetfiiégü, refor­mátus msgysr dolgozni kezdett. Tizen­négy évig dolgozott és tizennégy év alatt házst épített s földiére, kutst va­rázsolt e ébr, istállókat emelt lovainak és kifizette a föld árát. Most 92 hold földje van Tuatapere határában, ko­csija, lova, tehenei, juhsi, ctak egy hiányzik még a tökéletes boldogtág­hoz, ss asszony. Kollát Ltjos tehát gondol merészet és nsgyot, legyet vált egy Nápolyig menő hajóra és h zijön Csongrádra — nősülni. Itt, Szegeden akadtam rá, készséges emberek között. Megkértem, hogy meséljen valamit arról a távoli világ ról, amely ott van valahol a Csendes­Oceán haragos hullámsi közölt. Ko<lát Lajos elmosolyodik, megöbliti torkát a szaymazi homokival és mesélni kezd: — Tizennégy évvel ezelőtt vándorol tam ki New Zeelandba és tizennégy évig dolgoztam, bogy az enyém legyen mindaz, amit akartam. Földet adott részletre az állam, évi öt százalékos kamat mellett. Májusban fizettem ki az utolsó részletet, most már az enyém mind a kilencvenkét hold, amiért 14 évvel ezelőtt dolgozni kezdtem. Két éve laktam már kint, mikor képviselő­válasz ás voll Nekem nem volt szavs­zaü jogom, mert nem voltam seelsndi honos. Levelet irtain a miniszternek, bogy honosítani akarom magamat, mire szép bosszú levé választ kaptam, amelyben megirták, hogy két tanúval igazoltam két évi ottlakásomat és erre megadják a bonosságo'. A levél be­fejezése igy szólott: .Hűséges szolgád, HISSLAP miniszter.* — Amikor megvolt az igazolás, el­küldtem és erre jött ez az okmány bonosságróL Erős papirost tereget ki előttem és a papiroson lord Liverpool kormányzó igazolja, bogy Kollát Lsjos csongrádi farmer eleget tett a new icelandi alkotmány szerint a honcság követelményeinek és esézt fölvették az áUampolgátok közé. Aztán elmeséli Kollát Lajos, hogy Ncw-Zeelandban minden 21 éves férfi és nő választó és választható. rttmfat jegyzi meg, bogy ide­New-Zedand Időjárása a mi májusi időj írásunk isk felel meg, leginkább zabot termestlenek, de s szőlő, kuko­rica nem terem meg. Nemzeti italuk a sör, de ezt is csak reggel 9-töl esle 6-ig lehet kspni. Az emberek nspi nyolc órái dolgoznsk és átlsgot keresel nspi 15 sh lling, de aki erős favágás­sal akarja kenyerd megkeresni, az heli 10 fontot it keres. Adót cisk a havi 1000 fontot meghaladó jőveddem után szednek, Legnépszerűbb köziekedéd eszköz a Ford-autó. 148 fonlba kerül egy és minden harmadik embernek autója van A rádió villany és teldon minden ta­nyában bent van és a gramofon telje­sen ismeretlen fogalommá vált. Kollát Lajos májút végén indult hazafdé és visszsfelé már csongrádi ssszonyt visz a farmjára. Negyven mil­lióba kerül a az ut és ez sz öiszeg a mai viszonyok között még hozomány­nak ia beillik. Kollát Lsjos is ugy gondoljs és negyven millió koronát költ sz ssszonyrs, aki megoiztji vde s fsrmi csendestéget és hozzásegiti ahhoz, hogy gyerekek kacagjanak a tuatapere-i nap­sü'ésben. Ur György. mert csak cégy elemit 1 azonban majdnem meg­rvtselőnek. Az ország tat a háborudöUi Magysr­80 főből álló psrtameatje van, amdybő 7§ európ i és csak régy a bennszülött képv.selö. A nyolcvan 1 három pártból áll: re­Uberális és munkáspárt, miniszterelnökét, Massey-i 1012 ben az ekeszarva mdlől vitték el miniszterelnöknek és most májusban bah meg. Utódja reformpárti teretoök lett. A képviselőket évre választják és dnl tiz van, ott szavazó körletet állítanak fel A ssavazás természetesen titkot és a a korteskadéd szigorúan büntetik. A Délmagyarország Szegeden és környékén az egyetlen liberális lap. Fennállásának biz­tosítéka és ereje a független polgárok és munkások támogatása. Barátság és toalett. Egy primadonna sokmilliós pöre. Hódmezővásárhely, augusztus 6. (A Déimaeyarország tudósítójától.) A hód­mezővásárhelyi járásbíróság elölt olyan pör tárgyalását kezdték meg, amely ha nem is annyira világratzólóan érdekes, mint a daytoni pör, Vátáthe'y határain tul is bizonyára érdeklődést fog kel­teni a maga szerényebb kereld között. A felperes — Szegeden is ösmert h'lgy rgvik kedves, csinos primadon­nája Andor Zsigmond színtársulatának. A pör világért sem bünpör, csak egy­szerű kis magánjogi keretet dapján indult, de sokat beszélnek ró a Hód­mezővásárhelyen. Az ügy a kővetkező: A művésznőnek volt egy jóbarátja Vásárhelyen, aki — a fdptresi panasz szerint — bizonyos ruhsszámlák ki­egyenlítésére tdt igére el, smdyel azon­ban nem váltott be, noha már a meg­rendelés is az igéret alapjin történi A járásbirósági első tárgysláson, amely néhány nappd ezdött folyt le Vásárhelyen, érdemi hslározat nem tör­tént, amennyiben a járásbíróság elren- ! delte a bizonyítás kiegészítésit, annak I felderítése végeit, hogy a beperelt ga­vallér valóban titl-e előzetes tgérelet a ruhaszámlák klegyealttésire s ba telt, mekkora ősszegről volt szó benne. A primadonna kövddése ugyanis sok millió. Az ujabb tárgyalást szeptember 17-n tüztik kl a vásárhelyi járásbíróságon. Ez slkalommal eskü alatt ki fogják hallgatni az alperes úriemberi is és ugyancsak ez slkalommal szemtől­szembe fognak állani a hajdani ba­rátok. Itteni jogászköiökben máris élénk vita tárgyát képezi a szenzációs pör anyaga. Kíváncsian várják az dperes beismerő, vagy be nem ismerő nyilat­kozatát, amelytől az a további jogi kérdés Is függ, hogy a szerződő fdek egyezsége — ha valóban létrejött — nem eUenkeslk-e az erkölcsikkel. A tör. vény ugyanis a Jó erkölcsikkel ellen­tétben álló szerződéseknek nem tulajdo­nit Joghatályt. Mert — hiába — szép a barátság, de a jog és a törvény, ime még a barátságot is kvalifikálhatja. Akik elfelejfenek magyarul Dudapest, augusztus 6. A Keleti-pálya­udvaron kivOi, elkülönített hetyen, nagy csoport ember, többnyire asszonyok meg lányok. Szörnyen izgatottak, csak egy egy nyurga sQldőtisasszony büszke. Azok rudat tartanak a kezűkben, a rud tetején, kartonlapon, hatalmas római szám. Meg­számlálom, a XIII. a legnagyobb. Néhány tevékeny uraOrgOlődik körülöt­tük, csupa rendezés, szervezés, közben száz kérdés és ugyanannyi feidet, biztatáa. — Csak egy csöpp türelmet kérek, azonnal itt lesznek. A fedeti mellékvágányon pontosan tiz órakor begördül a vonat. Fehér főkötős, ápolónő külsejű urinők jeennek meg a kocsik ajtajában, viszont az ablakok mö­gött néhány buksi fej. Érdekes, luigy nem tódulnak az ablakhoz, állanak a kocsi kö­zepén, kis fTitlmV'ftltip a fejükön, karju­kon a kabát, csak állanak gyámoltalanul, várva, hogy ml lesz. Akármilyen szigorú a rendezés, egy­néhány ember, ssszooy idekerül. — Gyerek vonat, mondják minden in­dokolás nélkül egészen Ismeretlenekhez intézve a szól most jött Belgiumból. — Hányan vannak? Est as egyik fehérruhás néne mondja meg. Engedelmet kérek töieigy, szellemi­leg, a néoe ásóért, hissen hs szürke is ahaja. a lánya kislányosaa rózsás és te­ktntetében a jóttevés elbájoló lángja. — Négyszáznegyvenegyet hatunk haza. Mind egészségesek. Előbb cerimónlákon kdl átesni, hivata­los arak jdennek meg, szinte leltárt vesz­nek föl az apróságokról, ami természetes is. De as döretütekedett szülők már ott sürögnek az ablakon. — Micike, Péterke! beszélni. Hát ez szomorúság sz anyai azivnek, de caak pillanatig sebez a tüskéje. — Megtanulsz megint hamar, ne sirj. Szóba állok egymásután az apróságok­kal és rájövök, hogy nem Hruschik Mar­gitka az egyetlen, akivel megeseti ez a különös baj. Kerül tizennégy éves lány is, aki nem tud magyarul, az édes ma­gyar anyanydvet elűzte másfél év alatt apró agyából a flamand. De ez a ritka­ság, mert a nyelv-elfelejtés mégis csak s 6-8 éveseknél fordul elő. — Nem jobb anyukánál? — kérdi ma­gánkívül a lányát Timárné Újpestről. A gyerek közömbös, mintha a lelke még most is ott lebegne a tulipánok, a a fehérebb éjszakák honában s öregesen rázza a fejét. — Nem. — Ott jobb volt ? — Jobb. Van-e gonosz, előretörő, önző felnőttek között valaki olyan kegyetlen, mint ami­lyen a gyerek tjd lenni ? ímhol ni Tárkányi Sándor, mindössze hat évet; arca olyan pulók, mintha bőd­ként állandóan kövér legelőkhöz szokott tehenen csüggött volna, — most nem akar kijönni a kocsiból Beldogózkodik az ülés kartájába s bár csak szóval csa­logatjik, ö ou keres menedéket. - — Sanyika, kis fiam, gyere 1 Sanyika nem mozdul, végű! is fdragad­ják, ugy viszik. De akkor meg rugdalózik, valósággal birkózik. — Különös gyerek, mondja a néne. Tegnap este letérdelt és ugy rimánkodott, hogy vigyük vissza. 0 nem akar haza­önnl Nem akar a szüleire ráismerni, azok megdöbbenve viszik a villamoshoz. — Te se mégy többet idegenbe, mor­mogja az apja, egyszerű, becsületes Iparos. Szegény ember, körülvesszük, vigasz­taljuk, hogy ne vegye a lelkére, hiszen olyan kicsi még Sanyika, hogy fogalma sincs róla, mit csinál. De az ember arca komor, nagyon a szivére ment ez az d­idegenedés, íáradtan legyint a kezével — Eh... Mutatom neki Bogáti Bílát, aki meg ae mukkan, mert szintén elfelejtette s magyar nyelvet, de nem vigasztalódik rajta. — Tudsz-e, kislányom, magyarul ? — állítok meg egy másiksl — Tudom. — Magyar vagy, — Én vagyok a magyar. Szinte énekdvt mondja ezt, azzd a vontatott, dallamos hangon, amely a fla­mandban nekünk érthetetlenül hangsúlyoz hangsúlyra nem váró szavakai — Kijött a gyakorlatból, mentegeti az anyja. Szép tőled, hogy nem felejtetted d — Nagysád, fordul egy feldűlt anya a nénéhez, tessék kiengedni a lányomat. — Csak egy perc türelem I Most derül ki, hogy mire valók a ró­mai számmal ellátó« táblák. Csoporto­sítva vannak a gyerekek, ugy bocsátják hozzájuk a szülőket ia. Hirtelen népes lesz a perron, kiabálás, sírás, rengeteg hisztéria. A gyerekek le­jönnek a zocsiból, amelyben ötven órá­nál nagyobbidötttltOtlek s bambábbak lesznek a rendesnél is* — Mióta vannak künn? — Legalább hat hónapja, de van, aki két esztendő óta. A szülök nyalábolják Id az apróságo­kat, akik futtában mosakodhattak, mert sokuknak maszatos az arca. As is meg­lehet azonban, hogy ss anyai púder és könny keverék pUntáiódott át rájuk. Pol­gári etem a nagyobbik rész, azért gyanús piros lottók jelennek meg hirtelen az apró­ságok arcán. _ — Megismersz ? Én vagyok a te mád. A gyerek csodálkozva bámul, idegent látna maga dött.^^ Margtta'teí]es nevén Hruschik Margitnak hívják, most keserves sírásra lakaid. — Ne busulj, aranyom, csendesíti anyja, hát Itthon vagy végre. Jó dolgod less minálunk is. Margitka szinte vigasztalhatatlannak lát­szik s motyog néhány szói. — Mit mondá s, szentem/ A gyerek beszél, de flamandul Egy nagyobb leányka magyarázza meg. -Azért busul, néni, mert elfelejtett magyarul s most nem tud az anyukájával Jgy én. — Oh, vannak ott a magyar lányoki — feleli & A hangsúlyt s „lányok"-« helyezi Egyre jobban özönlenek az Aatwer­perben vonatra rakott kis vándorok. Tiszta a kocsijuk, az ágyak azonban jórészt még vetetlen. Erre nem Jutott Idő az utolsó órák Izgalmában. Szó aincs róla, nem mindnyája vadóc, de való, bogy sok van köztük. Az Itthoni szűkös viszonyokból páratlan jómódba cseppentek s ahogy as apróság — szüleit elvesztve — csak s cerimóniákra tud via az uj ruhára, a hintóra, —ép ki apró kerékvágásából esesket a | nyaral tatátok kai. Vigyázzatok, szülők, edzétak meg jól sziveteket a viszontlátáskor. Találkozom Vertán Klárikával is, a csanádvármegyei főjegyző tizenhárom éves kis lánya most jött meg két éri távoOd után. Ejti ssépen, tisztán a magyar aaót, édesapja nem győri szomjas tOlld ma " - Ed szeretem, Klárika, mondom MN. hoey nem felejtett d mag Rám emeli okos barna — Nem lehet azt Ez a mqadás (Jen egyébért, amit littiin. alfalaltanl щп>1 L Ч"1™- , .V „tj to megffgasztait mis* Varga Mihály JSL Szegőd, Irtdl •.«. Ttléfei 4«. kötéláru, zsineg, zsák. kMOafi fonalak és háló tsphslá.

Next