Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-27 / 78. szám

ÍM» angnsztus 27. DBLMAGYARORSZAG Az Ítélőtábla alaki okokból elnapolta a Juhász Gyula—Dobay-ügy tárgyalását Dobay ujabb éles támadása a költő ellen. A szegedi Ítélőtáblán szerdán dél­ben kertül sor arra a sajlópörre, ame­lyet a szegedi kurzuslap főszerkesztője és a aNlkoláJ* cima dráma sienője indi'ott Juhász Gyula köllö, a Petőfi­Társaság tagja ellen. A frlebbviteli főtárgyalás! a kurzus-vezér ismét föl­használta arra, hogy éles támadást in­tézzen Juhász Gyula ellen, amelyért nem tartozik felelősséggel. Az elmúlt év szepiemberében — itt keidődik a sajtópör előzménye — a szocialista munkások gyűlést tartottak az egész világon a háború ellen. A szegedi ébiedők eit nem tud'ák sző nélkül hagyni és bolsevistaellenes gyű­lés elmen háborút hirdető gyű­lést tartottak. A gyűlésen felszólaltak a szegedi kurzus-vezérek — a meg­szokott tónusban. Az ébredők gj ülése után Juhász Gyula vezírcikkei irt a Szeged-ben ,Nem akarunk többé..." cimen, amelyben foglalkozott a gyűléssel kap­C'ola'ban a kurzus eszméivel és egyei alakjaival. A cikk foglaliozik Dobay Gyuával is, aki ugyancsak szónokolt a gyűlésen és 61 levitézlett kormány­biztosnak és népszerűtlen népvezérnek nevezi. Ezután sor kerül a kurzus lo­vagjaira, az Okolicsányiakra, Lédere rekre, Héjjasokra, sut Haller litvánra is. A cikk végűi kijelenti, hogy „nem akarunk többi bolsevistát látni, se pi­rosai, se fehéret, se zöldet, se feketit." A cikket Dobay magára nézve sér­tőnek találta és sajtó ulján elkövetett becsületsértés és rágalmazás miatt föl­jelentene Juháaz Gyulát. A törvény­széki tárgyaláson Juhász teljesen egye­dül jelent meg, kije'entetle, hogy álta­lánosságban érlelte a kitételeke', blto­nyitani nem kiván semmit, b'szen a Ledercrek és Okolicsányik dolgait is­méi i mindenki. A kurzus bűneinek Iga­zolása pedig jölülmulná erejit. A törvényszék végül is hárommil­lió korona pénzbüntetésre itél e Juhászt. Dobay sulyosbitásirt felebbezett a Táblához, míg Juhász a bűnösség megállap tása mia.t. A táblai tárgyaláson Hubay előadó ismertette az iratokat, amelynek során megállapította, hogy a törvényszék az összes kitételeket rüértette Dobayra, de alkalmazta a 92. szakaszt, mert Juhász az ellentétes politikai elv védelmében irta meg cikkét. Az iratok ismertetése után dr. Bur­ger Béla védő kérte megállapítani, hogy a gyűlésen mások is mondtak élesen munkásellenes beszédet, így a cikk ki* felezései őreájuk is érthetők. Munkás­ellenes beszédet mondott Balló Isván, Schmidl Ferenc polgárháborúról be­szélt, Tóth Imre pedig hazaárulóknak nyilvánította a szocialista munkásakat. Dobay ekkor idegesen szólalt fd: Nem engedem meg ezzel elposványost­tant az ügyet I Hubay előadó: Ezt lehet kérem is­mertetni, mert a törvényszéken ii saóba­kerűlt ez 1 Ezulán megállapitj«, hogy sző volt erről. Dr. Burger ezután fOlbivja a biróaág figyelmét, hogy Hubay előadó még rgrész korában közreműködött az egy­ben éi Így most nem vehetne részt az Ítélkezésben is. Hubay: Igen, én intéztem el űgyési­koromban ezt az ügyet. A védő ezulán bizonyítási indítványt tesz. Kijelenti, hogy a kitételek általá­nosságra vonatkoznak és csupán a levitézlett kormánybiztos és a népsze­rűtlen népvezér vonatkozhat Dobeyra. Juhász Oyula iró, aki irodalmi tormák között szokta kifejeini gondola'ait. A levitézlett szó egyáltalán nem sértő, nem jelent mást, minthogy már vissza­vonult a kormánybiztos és elvei lejáiiak. Irodalmi értelemben nincs más jelentő­sége és erre szakértők kihallgatását kéri. Dobay kijelenti erre, hogy a ssó azt jelenü, hogy ó dehonesztátó tényekei követett e>. — £n csak akkor követlem el hibát, mondja eiután izgatottan, amikor Juhász ellen nem indüoflam eljárást, nanem futni engedtem. A Tábla mellőzte a szekér:ők kihtll­gatisá*. Etulán tartotta meg Dobay vádbeszédét és egyben éles támadását. E sősorban kérte szigorúan súlyosbítani az ítéletet. Egyszer tslálkczott Juhtsz­szal domsszéki tanyáján és akkor nem történt köiOtiak semmi, másodszor már csak a nevével találkozott a férradalml névsorban, ahol nagyon előkelő helyet foglalt el, mint a radikális pírt al­elnöke. — Nem is vollam tag|a ennek a pártnak, azólt közbe Juhász. Dobay ezután fokozottabb hangnem­ben beszél „Juhász bűneiről". Ó szer­kesztette Dettre Jánoi bestédét éi a színház népbiztoaa akart lenni. — £n futni hagytam 61, mondja, ugy gondoltam, elég dolgon ment ke­reteiül, ez elég leiz neki. De 0 ellenem támadt. Ezután a gyűléssel foglalkozik, kijelenti, hogyr nem is ébredők bivták Össze azt. O különben sem ébredő, jelentette kl, pedig az egy nagyon tiszteletreméltó egyesület. Kijelenti, hogy a cikk .aljasul" rá­galmazza meg öt, jobban már nem is lehet. Muntyán elnök figyelmez'eti itt Dobiyt, amikor izgatottan és hangosan lámadja Juhászt. Erre Dobay ctak annyit mond: — Kérem szlgornan súlyosbítani az ítéletet. Dr. Burger Béla tartotta meg ezután védőbeszédét. — Dobay fél órán át sértegette Juhász Gyu'át, holott az leit volna kö­telessége, hogy jogorvoslatait fejtegesse. Elfogultan kezdek hozzá ehhez a be­szédhez, meri juhász Gyula a leg­nagyobb élő magyar költő, Csokonai, Petőfi és Ady Endre virágja ő. Aki elolvasss a cikk utolsó öt sorát, látja, hogy egy haladó becsületes magyar ember irta, aki konszolidációt, fejlődést és békét akar. — Ezen a gyűlésen provokálás tör­tént a munkássággal izemben. Juhász sobasem tagadta, hogy a munkásságért küzd Önzetlenül, szegény marad és szegény lesz, de köllö. Azon a gyűlé­sen polgárháborút hirdettek. Dobay ii beszelt olt és ekszponálja magát oly célokért, amelyek megérdemlik a kriti­kát. Ez az ügy nem egysierű ügy. III a sojtószabadságrót van szó, a tör­vényszék tétete sérti a sajtószabadsá­got és megölt a kritikát... Az elnök ezért rendreutasítja a védőt. Dr. Burger folytatja: Az egész cikk a lényeg és nem a kiszakító t részek. Sorra veszi az egyes mondatokat Nem lehel rágalmazásnak minősíteni egy­szeri ártatlan mondatokat, amint azt a törvényszék lette. —Juhász Lédererre, Okolícsányirr cél­zott es akkor derűit ki a nagy fa­panama, amelynek köipontjában Haller István állott. A kurzus gyilkosairól és tolvajairól irt Juhász. O csak a Jogos kritikát teljesítette. A cikk bangja azon­ban nem áll arányban a gyűlés hang­jával. — Dobayra csak két kifejezés vonat­kozhat te azok sem sértőek. A tör­vény nem védi a hiúságot. Végűi rá­tér arra. hogy Dobay költségeket siá­moll fel az ügyben. Költség nem Jár annak, aki saját maga Jár el ügyében. Juhász Gyulát nem leket elítélni. Dobay még egyszer nekitámadt Ju­hásznak : — Ez az ember nem érdemel kis*­letet, tisztán a rossz Indalat vezette, hitvány, nyomorult pénzért Ml Végűi fölállott juhász Gyula is, aki eddig nyugodtan ballgatla végig a tár­gyalást. — Ntcoa ctöndes te rOvid leszek, mondta. £n nem gyűlölöm Dobay Gyu­lát, nem is ellene Írtam a cikket, ha olvasni tudna, látná ő Is. Azt már ré­gen tudtam, hogy a „Nikoláj- szer­zője nem tud irni, de hogy olvasat sem... Ax elnök iigyelmeiteti Juhászt, hogy az nem tartozik ide, mire Juhász csak ennyit mond: _ Magyar kö tő vagyok, ludok ugy magyaru'. mint Dobár, tudom, bogy mit jelrn', amit irok I Hosszas tanácskorásra vonu't viisza eiután a Tábla, de liilethozatalra nem került sor. Muntyáa elnök ujyanis ki­hirdette, bogy alaki okokból visszakül­dik az ügyel a törvényszékkel te a tárgyalási elnapolják. A törvényszéknek ugyanis az Ítéletet kézbesítenie kell, mini a védelem kifejtette, a kiadónak te a nyomdának ii. Ennek megtörténte után uj felebbvtteli Jőldrgyalásl tart az ttilőtábla. A polgármester lemondott a! párisi útról. Az öt világrész városai szeptember utolsó hetében nemzetközi kongresszust tartanak az Ot világrész legszebb városá­ban, Parisban. A kongresszus tárgysoro­zatán fontos problémák szerepelnek, olya­nok, amelyek legtöbbje a háború követ­keztében került felszínre és amelyekkel egymagában egyetlen város sem tudna megbirkózni, mert nem tudja, hol kezd­jen hozzá. A párisi kongresszusnak az a célja, hogy valami kapcsolatot teremtsen a városok között, valami hasznos, szoro­sabb nemzetközi kapcsolatot és célja az is, hogy a közös problémák megoldására közös módszereket keressen és dolgoz­zon ki. Erre a nagy érdeklődéssel várt nemzet­közi kongresszusra Szeged városát is meghívták A város tanácsa eleinte — szokás szerint — ugy kezelte a meg­hívást, mint akármilyen más udvariassági aktust, de a tanács egyik tagja, nagyon okosan és nagyon helyesen, megpendí­tette, hogy végre kt kell lépni abból az enervált elszigeteltségből, amely kiszakítja Magyarországot a nemzetközi vérkeringés hálózatából és végűi is önmagára utalt reménytelen sorsukoldussá teszi. A párisi kongresszus nem lesz ugyan az az alka­lom, amellyel Szeged város kiküldendő képviselői megfordíthatják az ország sor­sát, de arra mindenesetre alkalmat ad, hogy Szeged város életjelt adjon magáról. A város tanácsa nagyon fellelkesült erre az érvelésre és elhatározta, hogy nem is egy, hanem négy delegátussal képvisel­teti magát. A tanacs határozata szerint ki kellene mennie dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek, dr. Szendrey Jenő ta­nácsnoknak, Berzenczey Domokos mű­szaki főtanácsosnak és dr. Wolf Ferenc egészségügyi főtanácsosnak, aki a tol­mács és a cicerone szerepére vállalkozott. A párisi utazást Szendrey Jenő késziti elő. Megszerezte az útleveleket, utiprogramot dolgozott ki, amely szerint az expedíció a kongresszus megnyitása előtt tiz nap­pal már útra kelne, hogy előbb Svájcban végeaen némi tanulmányokat. A tanács az utazás költségeinek fedezésére az ex­pedíció minden tagja számára tizenöt ­tizenöt millió koronát utalt ki. A szabadságon levő polgármester egy­másután kapta a lelkesítő leveleket argonauta társaitól. Ragyogó színekkel festették le társai a külföldi, három hétre tervezett kirándulás közhasznú gyönyörű­ségei*. A világ naxy metropolisaiban annyi a látni, a tanulni való, aminek a szegedi körtöltés falain belül is sok hasz­nát lehet majd Idővel venni, fittesitelték a polgármestert az utelőkésiítés egyes mozzanatairól és mindenki azt gondolta, hogy a polgármester szintén örömmel készül a külföldi útra. Annál nagyobb volt azonban a meglepetés, amikor a na­pokban levelet kapott tőle Szendrey Jenő, akivel közli megmásíthatatlan elhatározá­sát, hogy — itthon marad, nem megy Párlsba. A fiatalok menjenek és tanulja­nak, több hasznát vehetik még a szrr­zendő tapasztalatoknak, mint ö. De meg nem is hagyhatja gazdátlanul a várost éppen most, amikor a nagyarányú város­rendezési munkálatok folynak, amikor megkapja a várts a külföldi kölcsönt és megkezdődik a tanyai vasút építése Is — ha ugyan megkezdődik. Berzenczey Do­mokos, a város műszaki ügyeinek inté­zője úgyis kimegy, nem ajánlatos, ha egyszerre lesznek távol a várostól mind a aetten. A polgármester levele nagy lehangolt­ságot keltett a városházán. A tanács tag­jai minden lehetőt megkísérelnek, hogy visszavonassák a polgármesterrel lemondó elhatározását Külön- külOn levelet ir neki mindenki, hogy csak utazzon el nyugod­tan, jól megőrzik majd a várost, akik itt­hon maradnak, de azért komolyan senki sem hiszi, hogy hatása is lehet a rá­beszélésnek, mert ismerik a polgármes­tert. Ha valamit egyszer a fejébe vesz, nem lehet kivenni onnan többé sem szép szóval, sem erőszakkal. A keddi orkán pusztításai. Annak az orkánsierű viharnak a vátos belterületén végzett pusztításaitól, amely kedden délután siágcldott végig a városon, a Délmagyarország szerdal száma részletei tudósítást kötött. A kül­területeken okoiott károkról azonban nem érkeztek pontos lelentések te igy azokról nem is számolhattunk be. A halain« vihar pnsitltáiainak (el­les képe esik mára bontakozott ki, amikor a város hatósága egymáintán kapta meg az erre vonatkozó jelentése­ket a tanyákról. A kár nagysága föl­becstlhetetlen, hiszen a vihar útját min­denütt a pusztulás jelzi. A legnagyobb fo,fordulást a vihar a város körül elhelyezett szérűskertekben okozta, ahol szép sor|lba álltak a sze­gedi gazdák balalmis szalma- él széna­kazlai. A vihar után a legtöbb szérűs­kertből eltűntek a kazlak, a szénát, a szalmát elleregetle a szél és vékony szőnyeget szőtt belőle a környékbeli földek folé. Sok szérűskertben egyetlen, hatalmas kazalba bordia ösue a kisebb kazlakst ugv, bogy az érdekeit gasdák számára megoldhatatlan nehézséget Je­lent a Jelentékeny ériéket reprezentáló szalmalömeg elosztási. Alsótanyán nagyon sok házról kapta le a vihar a tetőt és vitte magával több­száz lépésnyire. Fölborított, Osuerom­bolt sok gazdnági épületet te alig maradt sirtetlen kerités utána. Letarolta a gyümölcsfákat, leverte róluk azt a termést, amit a korábbi jégverések meg­hagytak. Megszaggatta a szőlőültetvé­nyeket Is. Nagy riadalmat okozott a legelőkon legelésző tehenek között. A megrémült allatok vad bőgéise; fa­toltak szét és sok gazdi még ma is keresi eibitango't JószágJit. A Rendetöpilysudvsron két meg­rakott vagont azakitolt le iz olt vesi­trgelő tebervonatról az orkán él egyre fokozódó sebesiéggel bsjtotta végig a nyílt pályán éi dobia le később a sinekröl. Ai elszabadult vagonok messze befutottak a siámófOldek kOié. Szeren­cséré nem borultak fel és igy sértetlen maradt rakonányuk Is, de nehéi él sokáig tarló munkábe ketü t, mig a vasún munkálok »isnavontzolhefták a pályára. Erősen tombolt a vihar Röszkin Is. ahol nagyon sok lakóháznak dobta te a tetejét és nagyon sok kerítést döntött ki Megfosztotta tetejétől az elmúlt Ív­ben épített röszkel plibánidt Is. László Jánoi plébánoi a kártól már Jelentéit tett a kegyúr várói tanácsának éi kérte a megrongált plébáaii sürgős helyre­ál II tát át. A város belterűle én is okozott a vibsr több olyan rongálás*, amelyet csík szerdán vettek ésue az illetéketek. Igy többek között erősen megrongálts a városkán tornyának tetőazerkezelét — az egyik óralap OtsietOréién kiiűl. A tináci intézkedésére a javítási mun­kálatokat már meg is kezdték. A foga­dalmi templom hatalmas állvány szerke­zete sértetlen maradt a vihar utáa, de a templom a .éptetejét egyik-másik he­lyen nagyon megviselte a szil. Így pél­dául az ideiglenes bejárattól Jobbfelé eső időrészeken valósággal szétmor­zsolta a c terepeket. A rongálódások kijavítása minden vonalon lázassn felyik. Jivit|ák már sz ipartestületi szikház tetejit, tatarozzák a szétszórt strandkibinokat éi kabin­hAzakat, állítják helyre a (eldöntött kerítéseket. A le'ört agakat a köztisz­tasági űiem munkásai szedték össze sterdj délelölt él hitalmis társzekere­ken fuvarották ki a városból. De azért még maradi emlékeztető nyom i szo­katlanul nagy vihar után — éppen elég. Kanton blokálását sürgetik Angliától. Hong-Kong, augusztus 26. Hong­Konghan nagy népgyűlés vol', amely az angolok és amerikaiak bojkoltálá­nak megszűntetéséi követelte. A gyűlét határozati Javaslatot hozott, ame'yet ai angol koimáns elé terjeszt. Ebben azt kivánji, hogy Anglia intézzen ullimá­lumot Kantonhoz és követelje a kan. toni kikötő haladéktalan megnyitását. Követelje 'ovábbá a bolsevisták kiuta­sítsál és az angoltllenes propaganda elfo|tási*. Awban a: esetben pedig, ha a kantoni kermány nem engedne etek­nek a kOveteléieknek, fenyegesse meg Kanton Mokllitával.

Next