Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-30 / 81. szám

DBLMAQYARORSZAQ Majdnem lepipáltuk Pizát. A soklajta embertípus között van egy, amely arról ismerhető lel lesjobban, hogy tagjai állandó elfoglaltságuk mellett is ráérnek mindig és mindenre. Kevés kivé­tellel a nyugdíjasok és a komolyabb log­laikoxásnélkQli háztulajdonosok tartoznak ebbe a nyughatatlan kategóriába. Szen­vedélyes hon- és városmentök; közügyé­rek, városatyák, vagy városatyajdöltek. Korán kelnek és programjuk van a nap minden órájára. Ott láthatok mindenütt, ahol mások dolgoznak. Önkéntes fel­ügyelői és hívatlan dlenörel minden mun­kának. Összeráncolt szemöldökkel figyel­nek, kritizálnak, irányítanak mindent, föl­lépésük határozott, szavuk dlentmondást nem tűrően szigorú, csak akkor esnek ki hivatalosnak maszkírozott szerepükből, csak akkor {önnek zavarba, ha valaki egyik-másik megjegyzésükre a lehető les­nyersebb tenorban ezt a varázsigét mondja: — Mi köze hozzá. Ilyenkor elhallgatnak, arcuk dsáppad, vagy elvörösödik — kinek milyen a ter­mészete — és dohogva vonulnak vissza a vesztett csatatérről! A látszat megóvása kedvéért elmormognak néhány fenyegetően csonki mondatot, például igy. — Majd lesz gondom magára ... Vagy pedig ilyenformán: — Majd a polgármester... De ezek már olyan szalmaszálba való kapaszkodások. A vereség tökéletes, még csak tisztességes elvonulásról sem lehet szó, mert a távozó után kíméletlenül ki­én ik a nevetségesség. A közéldi férfiú megsemmisülten botorkál tovább, útköz­ben kifújja a szél lelkéből a szégyent és mire eléri működésének következő stáció ját, már ismét komoly, tekintélyes és tisz­teletet parancsoló. Este firadtan tér haza, megtörli izzadt homlokát és keservesen sóhajtozik a köz érdekében kifejtett munkálkodás haszon­talanságárói. Felesége és unokái ugy te­kintenek föl rá, mint valami mindenható várúrra, akinek szemöldöke ronthat és teremthet száz világot. Kárt azért nem okoznak semmiben, leg­feljebb vaklármát támasztanak és alap­talan rémhíreket terjesztenek. A napokban megálltam az őpülő foga­dalmi templom előtt. Szédülő fejjel néz­tem a hatalmas állványszerkezet legtete­jén légtornázó munkásokat, akik ugy jön­nek mennek a föld és ég között lebegő gerendákon, mintha a biztos földön jár­nák a csárdást. Még énekelnek is hozzá. Pedig egy hibás lépés, egy elvétett moz­dulat és megtanulják a repülés halálos művészetét. Földbegy ökere?elt lábbal álltam ott és lestem az istenkisértő haláltornát. Egyszer csak valaki megérinti a vállannt. Hátra­fordulok. Közéleti férfiv áll nOgöttem. Homlokán komoly reoők cikkáznak és kezében vésztjóslóan leng az ezüstnyelű sétapálca. — Jöjjön csak — mondja suttogva —, mutálok valami olyat, amit még nem lá­tott Es karonragadva már is vonszol magával. Hiába tiltakozom, hogy nem érek rá, sürgős dolgom van, várnak, te­metik az öreganyámat, öreg barátom kér­lelhetetlen. — Fontos közügyről van szól Megadom magamat sorsomnak, azaz jobban mondva bedűlök. Az öreg ur kitartóan huz tovább, végre megáll a sarkon és botjával a körül­állványozott tornyokra mutatva, rémült hangon mondja: — Látja. Odanézek. Nem látok többet, mint az döbb láttam, de azért beldörődve mon­dom : — Persze, hogy látom. — Hát igen — tör ki öreg barátombői az indulat —, én már régen észrevettem. Tudtam, hogy baj lesz. De nem hallgat­tak rám. Nem hitték d. Hiába bizonyí­tottam. Hiába rimánkodtam, hogy vizs­gálják meg pontos műszerekkel, majd meggyőződnek róla, hogy igazam van, hogy as én szemem csalhatatlan. Csak a vállukat vonogatták. Most kész a baj és nem lehet többé elhárítani a katasztrófát. A tornyok össze fognak dőlni és maguk alá temetik a munkásokat Ki vállalja majd a felelősséget ? Nem fog jdent­kezni senki. Én azonban megmondtam ét mosom kezdmet. — De hát miről van szó? — kérdez­tem megriadva, me.t az élénk színekkel ecaddtlutaaztróla átplántálta bdém is a remuietci. — Ugy látszik, vak as ur, vagy rosz­swl lát, — mondta öreg barátom sértő­dötten ás elengedte karomat. Csak hosz­szas könyörgésre adta meg a szükséges felvilágosításokat. — Akinek van szeme és érzéke, az az etső pillantásra észreveheti, hogy ferdén építették a tornyokat. Mindkettő a Gi­zella tér fel« haitik. Eddig azért nem dűl­tek d, mert sulypontjuk még bdűl van az alap kerületén, de ha tiz méterrel ma­gasabb lesz a fal, akkor bekövetkezik a rettenetes katasztrófa. Szuggeráló meggyőződéssel mondta ezekd és sétabotjával illusztrálta előadá­sát. Teljesen a hatása alá kerültem. Összehunyorított szemmel kémleltem a tornyokat és hirtelen én ragadtam meg öreg barátom kai iát. — Igaza van. A tornyok lerdék. Minél tovább néztem, annál jobban és biztosabban láttam ferdeségüket Már-már attól iéltem, hogy ott előttem kövdkezik be a rettenetes katasztrófa. És az állvá­nyozó munkások mit sem sejtve folytatták vészetkihivó légt .imájukat. Borzongva távoztam és elhatároztam, hogy tapasztalatomra felhívom az illetékes körök ligydmét. Délután volt, amikor az illetékes körök nem tartanak hivatalos órát, igy nyugod­tan sétáltam át Újszegedre. A hídfőnél találkoztam egy másik ismerősömmel. Neki is szigorú volt az arca és az ő kezében is ezüstnyaku sétabot ficánkolt. — Nézze szerkesztő ur — mondta ko­moran — a Ingadalmi templom tornyai egy szép napon eldőlnek a Tisza felé. Innen, a hídról jól látható, hogy milyen ferdék. Mindennap eljövök ide, hogy innen, biztos távolságból figyeljem a fej leményeket, mert hiába szóltam illetékes helyen. Kinevetlek. Odanéztem és kitartó nézés után én is felfedeztem a tornyok ferdeségét. Gyanús volt ugyan, hogy az imént a Gizella tér felé akartak eldőlni a tornyok, most meg a Tisza felé hajladoznak, de ezt a gyanút egyelőre a tudat alá szorította a szemem­mel latolt valóság. Nem szóltam senkinek, de alig váriam a holnapot, hogy patáliát csinálhassak a mérnöki hivatalban. Már korán reggel — szinte kapunyitás előu — ott strázsáltam a bérházban és lestem az illetékes kört 1921 angnt7tas 30 A percek csigalassúsággal kúsztak, de néhány Orökkévdóság után megérkezdt. Lassan, komótosan jött fölfelé a lépcsőn, arcán a kellemesen átaludt éjszaka nyu­galma mosolygott, ami még fokozta ben­nem a méltatlankodás indulatát. Minden S llanatban bekövetkezhdik a katasztrófa ő, az illetékes kör, akinek visdnie kdl a borzalmas feldősséget, nyugodton alszik. Bevonszoltam a szobájába ¿s rázártam az ajtót. — Uram! — káltottam rá. A foga­dalmi temlom tornyait ferdére építették! A saját stememmd tapasztaltam. Elfognak dűlni a tornyok! — Tessék — kérdezte szelíden az ille­tékes. - Ferdék a tornyok ? Eszük ágá­ban sincs. Otyan egyenesek azok, hogyha egyenesebbek lennének, már csalnának. — En láttam, hogy ferdék. — Optikai csalódás. — Az én szemem nem csslódik. — Mindenkinek a szeme csalódik. Közben az illetékes kör papirt és ce­ruzát vett elő. Két párhuzamos egyenest rajzolt a papírra. . — Ugy e ezek párhuzamosak? — kér­dezte. — Igen. Ezután az egyik egyenest bal felé irá­nyuló, a másikat jobbtelé irányuló vona­lakkal satírozta be. Aztán megmutatta ismét — Párhuzamosak most is? — Most nem párhuzamosak, ügy lát szik, mintha alul szétnyitnának. — Ugy látszik, mert ez is optikai csa­lódás. A toronynál is hasonló az eset. Olt az állványszerkezet a ferde satirozás. Vigyázunk mi kérem a toronyra, mérjük azt minden pillanatban. Pedig érdekes dolog sülne kt belőle, ha csakugyan fer­dén épültek volna. A szegedi ferde torony lepipálná Pizát. De hát mi nem enged­hetjűk meg magunknak ezt a luxust. Megsemmisülve távoztam és alig várom, hogy öreg barátaimnak lerajzolhassam azokat a bizonyító erejű ferde egyeneseket. Tom. A Délmagyarország támogatja a munkásságot, a munkásság támogassa a Délmagyarországot. Leirer Lőrinc elsó rágalmazás! pőrét tárgyalta a biintetőjárásblróság. Budapest, augusztus 29. Ismeretei, hogy Leirer Lőrinc aajtópOit indított mindama lapok dlen, amelyek az ő esetével foglalkoztak. De pOrt indított Füredi Mór utján Sipoly Ferenc ügy­védje Róth Béa ellen is, aki a húsz­millió koronás pOrben, amelyet mint nyomravezető indított meg a kitűzött jutalomdijérl, ellene «értő kijelentése­ket tdt. Á'litólag azt mondta volna az ügy­véd, hagy Le'rer nem apai szeretettel, hanem egészen mástermészetü vonza­lommal viseltetett leánya iránt. A Róth Béla ellen megindított rágalma­zási és meghalt ember kegye elének megsértés! pőrét szombiton tárgyalta a büntetőjárás bíróságon dr. Pungur Árpád birű. Amig dr. Róth Béla vádlottat ki­hallgatták, az ügyészség indítványt terjesztett elő, bogy dr. Füredi Mór ügyvéd ne legyen jden a tárgyaló­teremben, mert esetleg neki is tana­ként kdl szerrptlnie az ügyben. A biró ezt el is rendelte és bozzálogott dr. Róth kihallgatásához. Róth azzd védekezett, hogy 0 nem ugy mondta, hogy Ldrer máitermészetü vonzalom­mal viseltetett leánya iránt, hanem azt értette, bogy nem részesítette leányát megtelelő nevelésben. Az ügyész azon a címen, hogy a védő tárgyaláson használta a sértő ki­fejezést, közérdekből nem vdte át a vád képvisddét. Miután dr. Füredi át­vette a pótmagánvádat, indítványt ter­jesztett elő, hogy a bíróság hallgasson ki tobb tanút arra vonitkozólag, bogy a sértő kifejezések tényleg elhangzottak és nem voltak félreérthetők. A bíróság d napolta a tárgyalást, egyben köte­lezte a főmagánvádlót, bogy nyolc na­pon belOi jelentse be tanúit. A bét Friedl&ndert még nem szembesítették egymással Debrecenben. Budapest, augusztus 29. A rendőr« ség megállapítása szerint eddig Össze­sen 27 darab hamiaitott milliós bmk­jegy keroli forgalombi az ország kü­lönböző részdn. Tegnap Szolnokon fedeztek 1« hamis milliósokat, ezt megelőzően a Fdvidéken, Budapesten, a Bicskában, a Duat-Tisza közén. A rendőrség kétségtelennek tartja, bogy egész vidékeket e'árasztottak ilyen ha­misítványokkal és biztosra veszik, bogy napról-napra ujabb jelenlések érkeznek majd bamis milliósok felfedezéséről. A »kapitányságon a Siathmáry de* tek ívcsoporton kívül ma már aSchndl ddektívcioportot is a milliósok ügyében való nyomozásul bízták meg. A kél csoport detektiv az ország különböző részdn folytatják a nyomozási A be­érkezett jelentések azt a meggyőződést kdük a főkapitányságon, hogy rövidé­ren »ikerül teljes lényt deri'eni az ügyben. Az eddigi megállapítások szerint a forgalomba került hamis milliósok mind egy gyártmányúak. A rendőr­ségnek etdnte az volt a gyanúja, hogy kát pénzhamisító bandát kdl leleplezni, de ma már kétségtelennek tartiák, hogy egy és ugyinaz a társaság készttette több klisé és több próbanyomat után a ham» milliósokat. A technikailag U­tünöen felszerelt társaság működéit összefüggésben áll a bácsmadarad bamasitó társasággal. Kétségtelen azon­ban, bogy a 27 milliós bankjegyd nem Bácsmadarason készítették, ha* nem nyilván külföldről hozták be. As olasdlszkd és sátoraljaújhelyi hamis milliósok ügyében a debreceni királyi Ugyéuség vezdl a vizsgálatot. Az ott nyomozó budapesti detektívek ma délután azl a jelentést küldték, bogy mindeaideig nem szembesítették Fríedlánder Sámuelt az újpesti Fried­lánder Frigyes Lipóttal. A debreceni ügyészség dtöl a szembesítéstől várja a döntő fordulatot. Ugylátaiik azonban, a helyzet Debrecenben még nem érett meg arra, hogy a két unokatestvért szembesitsék. Endrényi —Tankönyv Tisza Lajea klral 43 (Fatara Myéa) Filc kalapok minden aiiaben ét minAiéfben tlO—ZQO aaa* koionálo kaphatók US Balla Etuska ndikalap ualonlában, Tifia L.-kdrul (PüapSk-baaár). Átalakításokat modellek után készítek. PITOS KÁR ФФФФФФФФФФФФФФФФФФФФФФФФФФФф^ф^фффффффф DÓCZI IMRE i i RÉSZIT: Ottoman, matrac, IliggOny, agy- «> intil­leniül a leriohntn; bór. gobe­lin, moket, brokátaelyem íl brokát­pluss uruzoba garnitúrákat a legueb­b-.n , börbutorok attestciét lek;Aa­léfgel. >a|at találmányú toteligyat leg­olcsóbban. VALLAT ALBERT (Hld) UCC X S. VESSÉK niOQVáZÖONII 11 Legfinomabb " filckalapok tizenhat féle színben, a legújabb tormákban megérkeztek. Fehér ISo ezer, színes Uo ezer. Mclcaka lales Iskola ucca 31. szám alatt Átalakításokat sjo sin készítek HÚSZTA MIHÁLY Uedflny *a Faipari VáUBlala lókat ucca «a Toldi u saruk ac « • • s * Portálokat Üzleti redőnyöket Napellenző ponyvátat Ablakredőnyöket Vá'Z' motettákat Ablakokat, ajtókat és Mit din asztalos munkát Külön javítóműhely roitanan kfrjen AraJAnlalot. 73 CSERÉPKÁLYHÁK különféle szin- és méretben kaphatók Landeeberg cementárugyárában. art WILHELM ELLA iparművészeti tanfolyamai szeptemberben megkezdődnek. Tananyag lámpoernyőkészités, bőrmunko, butik, fém­domborités, perzsa szőnyeg, gobeiinszó­vés, velencei és halasi csipke és minden­nemű kézimunka.ytmOmk* Petaa a-uii«. M Cseréptető- és ház ja vitást Uj tér 4. Teletoo reí. Njrujodt BetttheMal. nakMpsMteéeet аса «ta,» kereskedelmi vállalathoz tékrs kere tetik. _ jullió loiai. Rtailetea sllsiBlSkat )S MUNKA- fiUctrt t lap kia4d*mUiaba. a BndeM pArial *• bácsi kelapu j donságokkal megérkeztem. TiaateleUel: Somocyt ucea ZS. ax. Házias, magyaros ételek lalelea ebéd I odra teoooo t EMd-vacaora I Mra Sooooo k nt IstvAn" étkaad6ben MadScb ucca I, ref templom m8f<Mt. Aboaaaaek allo«adUtnak t - Olctd arak IN Férfiöltöny, téli és átmeneti kabát szövetek legjobban és legolcsóbban Friedmannál, Szeged, Korzó Mozi-ház. Széchenyi tér. w

Next

/
Oldalképek
Tartalom