Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)
1925-09-01 / 82. szám
1925 szeptember 6. DELMAGYARORSZA Q 5 A közigazgatási temetőből. Megemlékeztünk már róla, hogy Taschler Endre főjegyző hivatali hagyatékában sok olyan hátralékot találtak, ami voltaképpen nem is hátralék. Régi közigazgatási emberek hirdették azt az elvet, hogy sose volt jó az a nagy sietség, néha pláne ártis. Mert vannak ügyek, amiket maga az idő intéz el a legtapintatosabban. A gyors nekibuzdulás csak árt. így aztán Taschler restanciái sem restanciák a szó közönséges értelmében, inkább itt bontakozik ki még plasztikusabban a nagytata bölcsessége, amely elhúzta a sokszor lobogó tüz mellől a petróleumot és fiókba zárta. Majd akkor gyujtunk lámpát, ha elmúlt a veszedelem és csakis azért gyújtjuk meg, hogy tisztábban lássunk. Most aztán forma szerint is elintézi dr. Tóth Béla h. főjegyző ezeket az aktákat, hoz belőlük minden tanácsülésre, megértvén elődje finom intencióit, amely csak az volt, ami a mostani elintézési iormát eredményezi: Idejét multa, iélreteendő. A história számára azonban, amely nem huszonnégy órára dolgozik, meg kell menteni belőlük valamit. Ilyenkor állunk meg csodálkozva, ugy tekintünk vissza a múltba, hogy milyen különös világot is éltünk, habár itt van még emléke a küszöbön. Es hogy lógunk csodálkozni néhány év múlva a Ma dolgain I Vasek Ernő például 1920 márciusában átiratot intézett a tanácshoz, mert ugy tudja, hogy sokan sürgetik a közgyűlés összehívásának szükségességét. — Nem akarom, mondja klasszikus stilizálással, a jogkörömbe eső összehívás eddigi és jövőbeli mellőzésének, a szegedi politika és társadalom vezetőivel folytatott tárgyalások eredményeként előállt hosszadalmas indokát adni, csupán Ábrahám és Fáy belügyminiszteri államtitkárok útmutatásaira kívánók rámutatni, ami a viszonyok teljes ismeretén épül föl s ugy szól, hon a mai keresztény és nemzeti iránynak meg nem telelő képviselet összehívása mellőzendő. Valóban, Vasek soha nem jutott abba a helyzetbe, hogy „indokait adhassa", mert hamarosan elmúlt Szegedről, hogy országos viszonylatban fejtsen ki nagyarányú tevékenységet. Szinte rövid hetek múlva már Algner Károly hívja össze a közgyűlést s ezzel bevonul a közéletbe Balogh Lajos. Első indítványa, hogy a Marsteret és a kaszárnyát Horthy Miklós névre kereszteljék, az ünnepség rendezésére kérjék fel Zadravecz Istvánt azzal, hogy püspökké való felszentelését is Szegeden „eszközöltesse". A közgyűlés az indítványt nem tartotta sürgősnek, azt kiadta a tanácsnak azzal, hogy Horthy Miklós érdemeinek, személyéhez méltó módon való megörökítése iránt megfelelő időben terjesszen a közgyűlés elé javaslatot (Ami az idén meg is történt, továbbá folyamatban van a főispán által vezetett emlékmüakció is.) A Zadravecz-rész benne maradt a főjegyző pennájában, nyilván ő maga sem várt volna addig, amig módja van Szegeden „eszközölni" a felszenteltetését. Volt Baloghnak másik nevezetes indítványa is, „a hazaszeretetnek szabályrendelet utján való kötelezővitétele Iránt". Ezt sem fogadta el a közgyűlés, mert a hazaszeretet érzése természetszerű elemi kötelesség. A koronát azonban azzal az indítványával tette föl Balogh Lajos, amelyben — némiképpen homályos. de annál zamatosabb kifejezésekkel — vet történeti visszapillantást az elmúlt időkre, Károlyi Mihályt megbélyegzi és megveti. — Egyben, úgymond, a megbélyegzést a Cslllagbőrtön megfelelő nyílt helyén az utókor megrettentésére kőbe véseti, feje fölé a bitófát is kötelet jelképezve, egy emberi alakot Is bevéset. Eme gonosztevők miatt a magyar ortográfiát akkép változtatja meg, hogy a bűnös vezeték- és keresztnevét kis betűvel írja kl. A közgyűlés, Taschler referádájára, az indítványt azzal adta ki a tanácsnak, hogy a háború és annak következményeiképen jelentkezett események s azokban szereplő személyek felől alkotott hazafias érzéseknek a törvényhatóság komolyságához és tekintélyéhez méltó kifejezése végett tegyen a közgyűlés hez megfelelő javaslatot. Még most is teszi... A szegedi ébredők 1920 junius 27 én Zslrkay János elnökletével nagygyűlést tartottak Szegeden s határozati javaslatukban többek közt „tiltakoztak az egyesületük ellen hamisságból ürügyként kitalált rágalmak és gálád támadásoknak felülő kormányzat ellen*. „Tiltakozunk szemünk fénye, a keresztény magyar férfiak eszményképe, nemzett hadseregünk gyöngyének, Héfjas Ivánnak és bajtársainak méltatlan kisebbítése ellen.' Követelik olyan kormány eljövetelét, amely a keresztény kurzust nem csaléteknek használja fel. . Egyéb kivánságaik: A menekült keresztény magyaroknak katonai rekvirálás utján azonnal biztositsanak lakást. A numerus claususnak a közélet terén való érvényesítésénél vegyék alapul a vagonlakók keresztény-zsidó arányszámát. Az 1914 Junius 1. óta Magyarországra Jött zsidók vagyonát vegyék bűnügyi zárlat alá, őket toloncolják ki. „Az ellenséggel trafikáló, üzleteskedö, egyezkedő, sugóbugó egyéneket, akár zsidók, akár keresztények, akár országgyűlési képviselők, akár államférfiak, tisztviselők, vagy magánszemélyek, — azonnal tartóztassák le." Épp ugy azokat a képviselőket, politikusokat és egyebeket — vagyonuk bünügyi zár alá vételével —, akik a Mávot, a győri ágyugyárat franciáknak akarják bérbeadni. Közhivatalokban, kulturintézetekben és jelentős állásokban levő zsidók és szabadkőművesek azonnal háttérbe szoritandók, helyükbe kipróbált keresztény magyarok kerüljenek. Ne legyen helyük a közellátás szervezeteiben sem. Minden, magát keresztény magyarnak kikiáltó, de valójában a zsidókkal öszszejátszó üzérkedő egyént lehetetlenné kell tenni. A zsidó hadkötelesekből — keresztény vezetés alatt — munkás-zászlóaljakat állítsanak fel. Szigorú sajtó-, színház- és mozicenzurát. A vagyondézsma utján való rendezését az ország pénzügyeinek, végül a földbérleteknek elvételét a zsidóktól. A határozatot megküldték Aigner Károly akkori kormánybiztosnak, hogy terjessze a város közgyűlése elé. Aigner a szervezeti szabályrendelet 11. §-ának b) pontja értelmében át is tette a tanácshoz, megjegyezve, hogy nem téveszti 3zem elöl hangoztatott és most is figyelembe venni kívánt azon intencióját, hogy a közgyűlés politikával egyáltalán ne, csupán adminisztrációs ügyekkel foglalkozzék. Hogy ezekből a pontokból az idők folyamán mik valósultak meg, azt módjában áll mindenkinek megállapítani. De gondoljunk a megszokottnál is nagyobb kegyelettel Taschler Endrére, akinek iróasztalflókját „közigazgatási temetőnek" csúfolta a hivatalos élet. Nem is olyan rossz a jó temető, főleg ha bölcs csősz a sírásója. • MMWMMMMMMI^^ Mindenki fizessen elő a Délmagyarországra! Szerdán kezdik a Beniczky-pör tárgyalását. Csak az Ítélethirdetés leaz nyilvános. Budapest, aufuszlut 31. Beniczky Ödön volt belügyminiszter bünpOrét szept. 2 án tárgyalja Téreky Géza, a büntetőtörvényszék másodelnökének vezetése mellett a biróság. A vádat ez alkalomból Sztrache Q asz táv, a budaptsti ügyészség elnöke fogja képviselni. Az ügyészség, mint ismeretes, Beniczky ellen az Az Újság legutolsó számiban meglelent vallomása miatt emelt vádat. Az ügyészség kormáayzósirtés is tiltott közlés vétsége elmén emelt vádat Beniczky ellen. Ugyancsak tiltott közlés vélsége cimén indult meg az eljárás Agai Béla, a megszűntetett Az Újság főszerkesztője ellen, mert közölte Beaiczky kívánságára a vallomást. A szerdai főtárgyaláson a bíróság minden valószínűség szerint Beniczky ügyét egyesíteni fogja Agaiéval. Erre vall az a körülmény is, hogy Ágai bűnügyét szerdán délelőttre tűzték ki főlárgyalásra. Beniczky ügyében a bíróság alkalmasint még a tárgyalás legelején elrendeli a nyilvánosság kizárását. Vagyis mindvégig zárt tárgyalás lesz. Az erre vonatkozó indítványt Sztrache Qusitáv főügyész terjeszti majd elő, aminek értelmében Így is fog határozni a biróság. Mint már ilyenkor szokás, a vád indítványával izemben a védelem is előterjeszti a miga kivániágát és természetesen arra fogják kérni a bíróságot, hogy nyilt tárgyalást rendeljen el, ne pedig zárt ajtók mögött folyjék a bünpflr. A biróság tagjain, a vád és a védelem képviselőin kivül tebát nem vesz részt a tárgyaláson más, csak két bizalmi férfi. Ugy a vádhatóságnak, mint a védelemnek jogában van a bűnvádi pörrendtartás értelmében két két megbízottját a tárgyalásra bejelenteni, akik ugyan Jelen lesznek a főtárgyaláson, de a főtárgyalás anyagáról nem szabad nyilatkozatok. A tárgyalás sorrendje az len, hogy legelőbb is felveszik Beniczky nacioniléját, amely után az ügyészség képviselője indítványozni fogja a zárt tárgyaiáit. A bíróság határozathozatalra vonul visiza s miután döntött, ismertetik Beniczkynek a Somegyi—Bacsó-gyilkosság ügyében tett vallomását, az Az Újság elkobzott számából. A bizonyítási anyaghoz tartozik még annak a minisztertanácsnak a jegyzökönyve, amely arról emlékezik meg, hogy a kormányzó Beniczky Ödönt a Somogyi—Bacsó-féle gyilkossági bűnpörben felmentette a hivatalos titoktartás kötelezettsége alól, de csak a bírósági személyek előtt való vallomástételre vonatkozóan. Ennek a pörnek i kereteiben más bizonyításra alkalmisint nem ii kerül sor. Utána már esik a pörbeszédek következnek és a biróiág Ítélethozatalra valá visszavonulása. Az ítéletet még szerdán kihirdetik. Az ítélethirdetés alkalmasint nyilvános tárgyaláson lesz, ám az sincs kizárva, hogy az itéletkihirdetés is zárt tárgyaláson történik meg, mert már erre ii volt pre| cedens. Amikor a strand-botrány tanúiból vádlottak lesznek. Barátja! miatt a tüntetés irányitójínak kétmilliójába került «gy ünnepnapi fürdőzés. A hűvös idő beálltával elcsöndesedtek az úgynevezett strand-botrányok, a reidörségi strandblztossig nem szállit ujabb delikvenseket a kihágási biróság elé, meri hiszen a tiszai strandok ezeken a napikon üresen állanak. Mint Jelentettük, a napokban fejeződött be a kihágási biró Ítéletével a boldogisszonynspi botrány és ennek az ügynek érdekes következményei adódtak, amivel ugy látszik az idén lekerül a rendőrség napirendjéről a rövid fürdőruhák ügye. A boldogatszonynapi hangos és rendőrség« ellenes tüntetés után, mint ism¡retes, a rendőrök elsősorban egy Soói Ltszló nevű fiatalember! jelentettek fel, akit azzal vidoltak, hog/ ő volt a mozgatója és leghangosabb szereplője a tüntetésnek. Amikor a fiatalembert a rendőrbiró elé állították, energikusan tagadta, hogy résztvett volna a tüntetésben és erre tanukat nevezett meg. Négy fiatalember nevét Jelentette , be, akik szerinte igazolni tudják ártatlanságát. | A kihágási biró beidézte ezeket a fiatalI I Telefon: irodai 2-58. BELVÁROSI MOZI Nyári helyiség telefonszáma: 16-33. Telefon: pénztári 5-82. I! • n | | mm tüneményes szép filmje: f q I Barbara la Marr flrab szerelem, i! Teleion 11-85. KORZO MOZI Telefon 11-85. Szeptember 1-én, kedden: tüneményes szép filmje: I I Ezt megelőzi: Puszták fia Napkeleti szerelmi regény 7 felvonásban. Vadnyugati történet 5 felvonásban. • Főszereplő: T O M M I X. EIOadások kezdete 5,1 és 9 órakor. III II Szeptember 1-én, kedden: Ne izgulj Tomi: Főszereplő: Dodó Bagdadban. In Ezt bevezeti: 2 felvonásos amerikai burleszk. Előadások kezdete: 5, 7 és B órakor 'V I I I I I
