Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)
1925-10-16 / 120. szám
2 DELMAQYARORSZAQ 1925 október 16. 1921 legközelebbi ülésin benyújtja az Olaszország- tött megállapodást, amelynek Olaszország feli gal kötött kereskedelmi egyezményről szőlő ja- is megvan a lehetősige. vaslatot, amely kölcsönösen számos cikkre ad —A legközelebbi napokban — monáotta iarljaengedminyt. Még a hé! folyamán b:ter- mig a miaiszttr — sor kerül a szerb—magyar Jesiti ezenkívül Walkó Ltjos a Jugoszláviával kereskedelmi tárgyalótokra Is. a vasúti tranziiő forgalomra vonatkozólag köA cseh parlament a magyar kormány ellen és Rákosi Mátyás megmentéséért. Prága október 15. A cseh kommunistapárt egyes lapok ama hírére, hogy Rákosi Mátyást statáriális uton itélik el, akcót indított a magyar kormány ellen. Az akció során táviratot intéztek Benea külügyminiszterhez s felkérték, tegyen diplomáciai uton liptseket Rákosi megvidise irdekiben. Ugyanakkor a parlamenti kommunistaklub érintkezésbe lépett egyrészt a szocialista pártokkal, másrészt a házelnökséggel az irányban, hogy aparlamenl tegye magáivá Rákosi ügyit. Burian (kommunista^ felhívta a figyelmet arra, ami Budapesten készül s a leghatározottabban tiltakozott Rákosi kivégzése ellen, amit közönsiges gyilkosságnak minősit, minthogy Rákoii csupán a muskasság megszervezésére utazott haza. Fel kell lépni — mondja a szónok — a magyar kormány bestiá'is szándéka ellen as egész parlament tekintélyével. Schaeffer (német szociáldemokrata) pártja nevében jelenti be tiltakozását Rákosi kivégzése ellen. Rtuczek (független kommunista) csatlakozik a tiltó akcióhoz és kéri a parlamentet, hogy spontán állásfoglalásával adjon nyomatékot a magyar kormány bűnös szándékával szemben való megvetésének. Aiter a kormányban helyet foglaló cseh szociáldemokrata párt nevében tesz nyilatkozatot. Horthy kormánya ki akarja végezni Rákosit. Ez ellen a vérszomjas szándék ellen protesálni kell. Itt a Horihy-kormány reakciós módszeréről s az emberek kínvallatásáról van szó, ami örök szégyene marad a mai magyar rezsimnek. Nem a lanyha végrehajtás, hanem az aránytalanul súlyos adéteher okozza a nagy hátralékot. Miért piszkoa a vízvezeték vizt? — A közigazgatási bizottság ülést. A közigazgatási bizottság csütörtök délután négy órakor tartotta meg dr. Aigner Károly főispán elnökletével rendes, októberi ülését, amelyen szokatlanul érdekes ügyek kerültek tárgyalás alá. A polgármesteri jelentés tudomásulvétele után Fodor Jenő adóügyi tanácsnok ismertetett néhány megfelebbezett tanácsi határozatot. A dohánygyár például megfelebbezte a tanácsnak azt a határozatát, amelyben kötelezte a dohánygyárat, hogy a telepére kivetett vizdijat fizesse meg. A dohánygyár igazgatósága azzal érvel lelebbezésében, hogy a gyártelep vízszükségletét saját ártézi kútjával biztosítja. A közigazgatási bizottság a felebbezés elutasításával mégis jóváhagyta a tanács javaslatát, mert a vízdíj nincs összefüggésben a tényleges vízfogyasztással — a szabályrendelet szerint. Az adóügyi felebbezések letárgyalása után Hegedűs Antal tb. tanácsnok ismertetett egy régóta húzódó bonyodalmas épitési ügyet. Moskovltz Miksa évekkel ezelőtt megvásárolt a Szikra-gyufagyár körül egy holdnyi területet. Eredetileg gallérgyárat akart létesíteni rája, de később meggondolta és a területet 250 négyszögöles házhelyekké parcellázta fel és hat ilyen házhelyen épitési engedély nélkül lakóházakat épttett. Ezeket a házakat később eladta különböző rendű és rangú lakásnélkülieknek. A város hatósága tudomást szerzett erről a telepalapitásról, mert a hat ház felépült és laktak is benne. A helyszínre kiszállt bizottság megállapította, hogy az építkezés szabálytalan, tüz- és életveszélyes. A tanács a bizottság jelentése alapján elrendelte a Moskovltztelep lebontását, de tekintettel a nagy lakásinségre, határozatának végrehajtását 1928 ig felfüggesztette. Moskovltz Miksát ellenben háromlllió korona pénzbirsággal sújtotta és tőle a további építkezések engedélyének kiadását megtagadta. Moskovltz a tanács határozatát megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, amely több felszólalás után ugy határozott, hogy az ügyet uj határozathozatal céljából visszaadja a tanácsnak. A bizottságnak ugyanis az az álláspontja, hogy a tanács eredeti határozatával ártatlan embereket, a felépült házak jelenlegi tulajáonosait sújtja, pedig a szabálytalanságot a házak építtetője és eladója, Moskovltz követte el, akinek eljárásában határozott rosszhiszeműséget lát a bizottság. Ezután dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos terjesztette elő jelentését a város egészségügyi helyzetéről. A jelentés szerint a helyzet kissé Kedvezőtlen, mert a kanyarós, vörhenyes és hasihagymázos megbetegedések száma emelkedett. A ielentés végén felolvasta a tiszti főorvos a következő litografált mondatot is: nA vízvezeték a hó folyamán üzemképeségének megfelelő vizet szállított Erre a mondatra építette fel dr. Aigner Károly főispán felszólalásá', amelyben kifejtene, hogy a szegedi vizmüteiep vizét nem tartja kifogástalannak egészségügyi szempontból sem. Az utóbbi időben ugyanis a laikus ii nagyon sok idegen anyagot, piszkot észlelhet a vízvezeték vízében, különösen a reggeli órákban. Ajánlatos lenne, ha a vizet Riegl professzorral vizsgáltatná meg a város és a tiszti főorvos utána nézne, hogy a mérnöki hivatal rendszeresen ellenőrzi e a vízmüveket ? A tiszti főorvos a főispán felszólalására ugy nyilatkozott, hogy a városi vizmüteiep vizéből, a népjóléti miniszter rendelete értelmében, minden hónapban felküldenek az országos vegyvizsgáló állomáshoz tiz palackkal és a vegyvizsgáló állomás a viz-analízis eredményét mindig közli a mérnöki hivatallal, de a főorvosi hivatallal nem. A vízbe idegen anyag csakis a vezetéken keresztül kerülhet, már pedig a vezeték általában nagyon rossz. Rendbehozása azonban olyan sokba kerülne, hogy arra a város a jelenlegi viszonyok között nem gondolhat. Annyi azonban bizonyos, hogy a vizmülelep berendezését legutoljára 1923ban tisztították. A bizottság a főispán indítványára elhatározta, hogy átir a polgármesterhez és a vizmüteiep tisztaságának fontosabb ellenőrzését kéri. Dr. Petkóczy Lajos rendőrlanácsos terjesztette elő ezután a rendőrség jelentését, majd dr. Kolb Árpád pénzügy igazgató jelentés? következett. A pénzügyigazgató elmondotta, hogy az adózó polgárság 3,819.585 aranykorona adótartozásából hatvan százalék az idei adóhátralék. Mivel tudomása szerint minden vonalon megindult a szigorított adóvégrehajtás és megtörtentek a záiogolások, egyelőre a városi adóhivatal felelősségének kimondása iránt nem tesz javaslatot, megvárja a végrehajtások eredményét. Dr. Pap Róbert szólalt fel a pénzügyigazgató jelentéséhez. Kijelentette; hogy a nagy adóhátraléknak nem a lanyha végrehajtás az oka, hanem az, amire a legutóbbi rendkivüli közgyűlésen a törvényhatósági bizottság egyes tagjai rámutattak. Az ott elhangzott és adatokkal igazolt felszólalások szerint a szegedi polgárság megadóztatása aránytalanul súlyosabb, mint akár a fővárosé, akár Debrecené. Itt az adók meghaladják a polgárság teherbíró képességét. Ezért rótták meg a várost a legnagyobb betegápolási hozzájárulással is. Dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató ezzel szemben egy pénzügyminiszteri statisztikára hivatkozik, amely szerint Szeged az ötödik helyen van az | adózás kategóriájában. Dr. Kalmár Szilveszter az ügyészség, Oravetz Győző az államépitészeti hivatal jelentését mutatta be. A főispán bejelentette, hogy a vasúti és hajózási főfelügyelővel folytatott személyes megbeszélése eredményeképen az őszi menetrendet valószínűleg ugy váitóztatja meg a MÁV, hogy az a vonat, amely most kilenc óra 20 perckor indul Budapestről Szeged felé, a jövőben tizenegy órakor fog indulni, tehát azok a szegediek, akin színházba mennek Pesten, még ugyanaznap visszajöhetnek. Indítványozza, hogy a biztonság kedvéért a közigazgatási bizottság is kérje a menetrend ilyen megváltoztatását a kereskedelmi minisztertől. A bizottság elfogadta a főispán indítványát és az ülés az állategészségi felügyelőség jelentésével hat órakor ért véget. Az előkészített fegyelmi ügyek letárgyalására most sem került sor, mert a fegyelmi választmánynak csak egy választott tagja jelenhetett meg az ülésen, már pedig a törvény értelmében legalább két választott tag jelenléte szQksége3 a törvényszerű határozatok meghozatalához. Helytelen kenyérfogyasztás. A háború és a kötött forgalom alatt az ország fogyasztóközönségének jogos panasza volt azon kenyérlisztre, melyet ez idő alatt kapott. A magas kiőrlés folytán ez oly sok korpát tartalmazott és oly sötétszinü volt, hogy a jobb kenyérliszthez szokott közönségünk csak más hiányában fogyasztotta és ettől a tulbarna liszttől úgyszólván megcsömörlött. A szabadforgalom helyreállításával a fogyasztók kárpótolni akarván magukat a sok nélkülözésért, a másik végletbe estek és csak fehér lisztből készült kenyeret fogyasztanak. Ezen eljárás, a külföldön eszközölt orvosi megfigyelések eredményei alapján, közegészségügyi szempontból kifogásolandó. Kormányunk is megkísérelni próbálta, hogy a népet a barnább kenyérnek, főleg a rozskenyérnek fokozott fogyasztására szoktassa, azonban ezen kísérlet, ahogy ezt a Budapesten megejtett kísérletek mutatják, a közöuség ellenállása következtében meghiusult. Az Unió Sütőiparosok Lapja, a Pesti Napló londoni levelezőjének egy tudósítása alapján igen érdekes híreket közöl, hogy mikép viselkedik a külföld az észszerű kenyérfogyasztás előmozdítása tekintetében. Amerikában és Angliában egészségügyi szempontból a kormányok komoly akciót indítottak a barnább kenyér fogyasztásának érdekében és ezen akció élén Angliában az orvosok állanak, kik tudományos és népszerű újságcikkekkel törekszenek a fogyasztóközönséget felvilágosítani. Világtekintélynek elismert angol és amerikai tudósok véleménye szerint ugyanis a barnakenyér fogyasztása sokkal előnyösebb és egészségesebb az emberi szervezetre, mint a fehérllsztből készült kenyéré, mely ha nem is okozója, de feltétlenül előmozdítója néhány nagyon veszedelmes betegségnek és ezek között elsősorban a ráknak és cukorbajnak, mely betegségek terjedését a háború után meg lehetett figyelni. Ezen orvosi tekintélyek annyira mennek a fehérkenyér veszedelmének és a barnakenyér egészséges voltának hirdetésében, hogy egyenesen a halálozás arányszámának jelentékeny csökkenését várják a barnakenyér fogyasztásának emelkedésétől. Ezen nagyhorderejű állításaik bizonyítására statisztikai adatokat vonultatnak fel, melyek — tekintve hiteles voltukat — hatalmas érvül szolgálnak a barna kenyér mellett. Igy a svéd, norvég és dán orvosok megállapítása szerint ezen országokban a háború alatt a halálozási arányszám 26 tót 38 százalékkal csökkent. A háborús évek alatt ugyanis Anglia erősen ellenőrizte a semleges államok gabonabehozatalát és azt C3ak az okvetlenül szükséges mennyiségre engedélyezte, ugy, hogy a semlegesek kénytelenek voltak barnább egységes őrlésű buza és rozslisztek használatára áttérni. A halálozás csökkenését különféle okokra vezetik vissza ezen országok tudósai, megegyezvén abban, hogy az nagyrészt a barnakenyérre való kényszerült áttérésnek tulajdonitható. A dán orvosok kísérleti klinikákat rendeztek be a kérdés tisztázására, amelyekben 10—10 főből álló embercsoÍ ortokkal végeztek kísérleteket. A kisérleti alanyok özül azok, melyek első két hétben barna kenyér mellett pontosan megállapított egyéb ételmennyiséget fogyasztottak, pontosan megállapított szellemi és fizikai munkát végeztek. Ezen munkateljesítmény a második két hétben fehérkenyér fogyasztása mellett ugyanannyi egyéb életmennyiség adagolásánál 25—30 százalékkal csökkent, úgyszintén a testi kondíció észrevehető módon megromlott. A dán börtönökben végzett kísérletek azt mutatták, hogy a tisztán barnakenyérre és vizre Ítélt fegyencek heteken keresztül hibátlan testi kondícióban maradtak, mig azok, akik fehér kenyeret kaptak, hamarosan legyengültek. Az angol pékek szerint az Angliában végzett propaganda már eredményre vezetett, amennyiben a barnakenyér fogyasztása 100—150 százalékkal emelkedett. Legnagyobb érdekességgel bír az angol pékek azon eszrevétele, hogy a különböző sportokat üző fiatalság az orvosok és a trénerek rábeszélésére teljesen áttért a barnakenyér fogyasztására. Kívánatos volna, hogy a mi magyar fogyasztókÖ7önségünk, okulva a fent említett külföldi észrevételeken, eltérne azon balhittől, hogy a fehérkenyér táplálóbb, mint a barnáb lisztekből sült. Ezen tévhitet ugyanis megcáfolják a vegyi kísérletek, melyek azt mutatják, hogy az ötös és hatos lisztek több oly tápláló savakat tartalmaznak, melyek az emberi test fenntartásához és gyarapodásához szükségesek, mint a fehérebb lisztfajták, melyek kizaróiagos élvezete káros hatással van az emberi szervezetre, épp ugy, mint azon népfajok, melyek kizárólagosan rb.szsel táplálkoznak, bizonyos betegségeknek vannak kitéve. Szükséges lenne, hogy az oly magas nivón álló magyar orvosi kar az itt felvetett kétdés tisztázásával kísérletek utján foglaikozzo i, hogy ezen, közegészségügyünkre nézre Rnnvita fontos kérdés kielégitő módon megoldassák. Talán ezáltal sikerülni fog népünket meggyőzni arról, hogy eltérve a fehérkenyér fogyasztástól, a barna- vagy félbarnakenyér fogyasztására térjen át. Aczél Géza.
