Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)
1925-11-18 / 146. szám
1926 november 18. DELMAGYARORSZAQ 3 Ébredő vezérek mentési akciója a Belvárosi Bank kényszeregyezségi ügyében. A nyilvánosság előtt nem ismeretfen a szegedi Belvárosi Bank flgye, amely immár bőnapok óla folyik a szegedi törvényszék elölt. A bank kényszeregyezségi flgye most már a másodszori szavazás után az utolsó stádiumba került azzal, hogy a törvinyszik jóváhagyta a negyvenszázalékos egyezséget. Most azután olyan dolgok kerültek nyilvánosságra, amelyek még a mai időkben is meglepetésként hatnak. Arról van szó ugyanis, bogy egyes ibredővezérek — akiknek neve Orgovánnyal és Izsákkal kapcsolatban lett nevezetes —, Interveniáltak a Bzsldóu-bank érdekében. A hirek arról számolnak be, hogy Hijjas Ivánon kivül állítólag Prónay Pál és esetleg Eckhardt Tibor voltak azok, akik közbeléptek a bank érdekében, illetőleg a szegedi ébredők elnöke ügyében. Ezzel az intervencióval pedfg a hiressé lett ébredővezérek meg kivánták akadályozni, ami nélkülük is megtörténik, hogy a bank csődbe kerüljön, illetőleg, bogy a szegedi ébredők elnöke ellen erélyesebb rendszabályokról tegyenek majd inditványt. A Délmagyarország munkatársa erről a ritka érdekességű ügyről a következőket jelentheti: A Belvárosi Banknak, mint ismeretes, öt igazgatósági tagja volt, Bach Arthur, Kroó Ferenc, Gannle Arnold, özv. Réder Győzőné és dr. Szécsényi István, a szegedi ébredők elnöke. A bank, mint még emlékezetes, a Vörös István-féle Kereskedelmi és Gazdasági R.-T. milliárdos tartozása miatt fizetési nehézségekbe került, aminek végül is az lett az eredménye, bogy kénytelen volt kényszeregyezséget kérni a szegedi törvényszéktől. A bank negyvenszázalékot kínált föl a hitelezőknek. Az első szavazás előtt az volt a helyzet, hogy a kétharmad többség meglesz. Ezen a tárgyaláson azonban olyan tumultuózus és hangos jelenetek adódtak, aminőkre még nem volt példa a szegedi torvényszék tárgyaló termeiben. A szavazás megkezdése előtt ugyanis szólásra emelkedett dr. Lévay Ferenc ügyvéd, akinek neve a nyugatmagyarországi fölkelés és a szegedi ébredők régebbi mozgalmai kapcsán vált ki a többi szegedi ügyvéd neve közül és aki beszédében követelte a kényszeregyezségi eljárás azonnal való beszüntetését és a bank összes igazgatósági tagjainak azonnali letartóztatását és a bűnvádi eljárás megindítását. Ez a beszéd olyan hatást váltott ki a hitelezők egyrészéből, hogy a tumultuózus jelenetek után nem járt eredménnyel a szavazás. A szavazást két hét mul?a meg kellett ismételni. Dr. Léiay Ferenc ismét hangos agitác ót kezdett, munkáját azonban nem fejezhette be, mivel az elnöklő dr. Kulir Rezső törvényszéki biró elejét vette a hangos jelenetek kiprovokálásának. Hiába volt Lévay minden erőlködése, a szavazást lefolytatták. A hitelezőknek több mint kétharmad része az ajánlatot elfogadta. A kényszeregyezségi eljárás ezzel még azonban nem fejeződött be, sőt azzal sem, hogy a törvényszék az egyezséget Jóváhagyta. Es most kapcsolódik bele a „zsidó"-bank ügyébe az ébredővezérek szerepe. Dr. Lévay Ferenc még ezek után is hangoztatta uton-u félen, bogy nem nyugszik bele az Ítéletbe, hanem meg fogja felebbezni a bíróság végzését. Hangoztatta azt is, hogy moit már az ügyészségtől fogja követelni a közbelépést. Erre azután a legkülönbözőbb helyekről intervenciók kezdődtek meg, hogy Lévayt ebbeli szándékától eltérítsék. Az intervenciók nem sikerültek. Ekkor elhatározták, hogy személyes, illetve levélbeli beavatkozásra kérnek fel ibredővezéreket, Lévay régi bajtársait. Ez a munka sikerrel is járt, amit mutat az a tény, hogy állítólag Héjjas Iván és mások tekintélyük egész salyával közbevetették magukat az egykori nyugatmagyarországi harcosnál a Belvárosi Bank érdekében. A Délmagyarország munkatársának értesülése szerint az egyik intervenciós levél störege a következő: Kedves Barátom I Nagyon szeretném, ha a Belvárosi Bank ügyében elfoglalt agresszív álláspontodat megváltoztatnád. Az elvi kapcsolat és a régi bajtársiasság nevében kérlek, tedd szí meg nekem és h dd a Belvárosi Bank ügyét a maga utján haladni. Abban a reményben, hogy kérésemet, mely nem egyéni érdekem, tejeslteni fogod, bajtársi szeretettel köszöntelek is keresni fogom az alkalmat, hogy neked azt személyesen is megköszönjem. Dr. Lévay Ferenc meglepetéssel vette tudomásul ezt a levelet és elhatározta, hogy még ezek uián sem hajlandó engedni álláspontjából. Értesülésünk szerint a levélre a következő válaszlevelet adta postára: „... az ÉME-nek cégérét ebben az ügyben nem tartom méltónak és így annál nagyobb a megdöbbenésem, hogy Hozzád mertek fordulni. jogod látni, helyes az, amii cselekedtem és cselekszem. Síjnálom, hogy fogadtad az ez ügyben nálad járt ismeretlen kilíncselőket, mert szerintem bizaárulással egyenlő, ba nem próbálnám megmenteni a betevők érdekeit" Erről a nagy feltűnést kelleti intervencióról és levelezésről egyébként megkérdeztük magát dr. Lévay Ferencet is, aki a következőket mondotta: — Nálam tényleg interveniáltak sokan, de sokan bizonyos okokból a Belvárosi Bank érdekében. Egy levelei tényleg kaptam, a levél írójának magas személyét azonban nem árulhatom el. A levelére választ is adtam, amelyet szóval is elmondottam több nálam személyesen is interveniáló koriftuinak. En nem vagyok EME tag és nem is rettenek meg senkitől és Kereken megmondhatom neked, hogy engem semmitől. Csak azon lepődtem meg, bogy ai nem vesz le senki a lábamról, mert in megyek a magam utján. Én a szegedi ébredők elnöke irdekibea semmit sem teszek is kisőbb be interveniáló személyek tényleg (ettek lépéseket ebben az^ügyben." Vir György. A hadikőlcsőn valorizációjának kérdése. ,Karitatív valorizáció ?" — Bud miniszter nyilatkozni fog a nemzetgyűlésen. Budapest, november 17. A Ház folyosóján Bud János pénzügyminiszternek ma Is fölhozták a hadikölciönök valorizációinak kérdéséi, amit most még aktuálisabbá tettek az ismeretlen politikai agitátorok által kiragasztott plakátok. A miniszter most is azt hangsúlyozta, hogy a valorizálás, még ha akár csak ötszázalikos lenne is, az állam Utalapját veszilyeztetni. Arra az ellenvetésre, hogy az özvegyek, árvák, jótékony- és nyugdíjintézetek hsdikölcsönét mégis valorizálni kellene, a miniszter kijelentette, hogy erről majd nyilatkozik a nyilvánossúg előtt. Némelyek ugy vilik, hogy lesz mégis bizonyos fokú, úgynevezett karitatív, emberbaráti valorizáció. Mis „jól értesüllek" szerint lesz valorizáció az árvák és a teljesen elszegényedettek részére, még pedig elig Jelentős. Ait hiszik, hogy Bud miniszter a költségvetési vita befejezésekor, valószínűleg már e hét végén nagyobb beszédet mond és abban nyilatkozik a hadikölcsön valorizációjának kérdéséről is. Mit mond a primadonna az ellene tett feljelentésekről ? Kovács Kató moziszinésznő szeretne lenni. Nagyváradi hírek szerint Kovács Kató, a szegedi színház volt primadonnája ellen Gróf László várad! színigazgató bűnvádi feijelentést tett. A primadonna ugyanis váradi megjelenése után állítólag negyvenhétezer leit vett fel anélkül, hogy a szerződés pontjait betartotta volna. Kovács Kató alig játszott néhány estén Váradon, amikor minden bejelentés nélkül egyszerűen összecsomagolt és Szegedre utazott. Szerződésszegésébe a színigazgató nem nyugodott bele, hanem feljelentette Kovács Katót a szineszszövetségnél és egyben megtette ellene a bűnvádi feljeleníést is. Feljelentést tettek erre ezenkivüi a nagyváradi kereskedők is, akik hitelbe vásárolt portékáikat siránkozták vissza és kereseteket adtak be a bíróságokhoz Kovács Kató ellen. A primadonna azóta szegedi lakos. Szerződésnélküli. A Kassban lakik s most vett tudomást a váradi hirekről, ameiyek a bűnvádi feljelentésekről beszélnek. Amint kijelenti, nem veszi komolyan a feljelentést híreket. Nem az első esete. Nagyváradra azért szerződött le, mert Andor Zsigmond nem akarta gázsiemelési kérelmét teljesiteni. Ekkor nagyon megharagudott s amint mondja, truccból szerződött le Váradra. Már tudta előre, hogy Váradon nem fog kitartani s bevallása szerint csak 20.000 lei előleget vett fel, amelyből tlzenötezret közben már le is fizetett, ugy hogy a 47.000 lei előleg mese, kitalálás és fantasztikum. A nagyváradi kereskedőkeí még nem is ismeri. Alig tartózkodott két héten át Váradon s igy kevés alkalma volt az ottani kereskedőkkel megismerkedni. Abban az esetben, ha a szinészszövetség a tényleg megtörtént szerződésszegésért esetleg évekre eltiltaná a fellépéstől, moziszinésznőnek menne. Régi vágya, álma a mozi, amely talán nem lesz olyan küzdelmes, mint a színház. Gazdasági ismétlőés középiskolákat állítanak fel Szegeden. A karcagi földmivesiskola tragédiája. Az utóbbi években egyre erélyesebben hangsúlyozzák a politikusok az ország agrárjellegét és az államhatalom egyre nagyobb összegeket áldoz az agrárérdekek előmozdítására, ba ez a néha indokolatlanul bőkezű áldozatkészség nem is mentes bizonyos pártpolitikai céloktól. Hogy Magyarország agrárállam, az bizonyos, hogy a földmives osztály támogatása szükségei, az is kétségtelen; de a jelszó hangoztatása, bogy „Magyaromig agrárállam", sajnos, néhány olyan halva szülelett intézményt hivoit életre, amelyeknek alkalmas feltételek mellett hasznos és fontos szerepük lehetne a magyar agrikulturában. De hit a pártpolitika szempontjából sohasem a gyikorlst, hanem elsősorban a jelszó és „as elv" a fontos. Iskolapéldája ennek a politikai gazdálkodásnak a karcagi földmiveiiakola eeele. Csontos Imre szülőfalujában felállított földmivesiskola programja nagyon fontoi mezőgazdasági kérdés megoldását célozta. Az iskola legfontosibb célja az volt, hogy a szikestöld megjavításának azt a módját, amelyet a szarvasiak sikerrel alkalmaztak, elierjesszik az égisz országban. A kormány a jövő évi költségvetésbe háromszázmillió koronát vett fel az iskola fejlesztésére. Az idén, tekintettel arra, hogy Karcag vidékén nagy szárazság pusztított és a termés többszázezer holdnyi területen pusztult el, a kormány azial is segíteni akart a karcagi gazdákon, hogy több gazdaifju teljesen ingyenes felvételét és két évi teljes ellátását engedélyezte a földmi* veiiikolábs. Ezt hirdetményben közölték a község gazdaközönségével; azonban moit, amikor meg kellett volna nyitni az iskolát, meglepetéssel látták, hogy egyetlen gazdaifju sem akadt, aki felvitelit kirte volna a töldmivesiskolába. Ezt $ különös tünetet a magyar paraszt tulzolt konzervativizmusával magyarázzák, ezzel szemben a karcagi földmivesiskola sorsán nem igen segiteaek. Szegednek ncn Csontos Imre a képviselője és talán ez az oka annak, hogy a magyar agrikulturának ez a tiszeparti fölárosa alig jön számba olyankor, amikor valamilyen mezőgazdasági intézet elhelyezéséről van sző. Pedig a szegedi gazdákban lenne hajlandóság arra, hogy mezőgazdasági ismereteiket bővítsék. Ez« már számtalan esetben bebizonyították. Kérdést intéztünk dr. Gulácst Sándorhoz, a Gazdasági Egyesület igazgatójához, hogy az egyesület nem kisérli-e meg a karcagi löldmiveaiikols megszerzésit. Dr. Gulácsí Sándor határozott nemmel feleit, majd a következőket mondotta: — Több mint tíz évvel ezelőtt elhatározták már, hogy Szegeden felállüják a gazdasági isméilő iskolákat ai ismétlő-köteles gazdsifjak
