Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-04 / 160. szám

4 DBLMAQYARORSZAO 1921 december 13. Borbála Fetrakova szegedi élete Az idei első őszi napon ismerkedtem meg Bor­bála Fetrakovával. Kora reggel volt, alig jának az uccán s akik jártak, azok is műhelybe, gyárba, irodába iparkodó, sietős emberek voltak, akik nem sokat törődtek a mi furcsa, egymás beszédét alig értő barátkozásunkkal. Borbála Fetrakova rám várt. Erős, piros arcú orosz nő, aki játékos könnyedséggel tartotta egyik karján kisleányát, aki már járó gyermek ugyan, de gyönge testecskéje mégis az orosz-anyuka iz­mos karjára kívánkozott. Másik karjára egy óriási telt kifliskosár nehezedett. Borbála Fetrakova: süteményárus a szegedi piacon. Ez a mestersége. Ebből él ó és három­éves gyermeke. * Az okosszemü kislánnyal előbb kerültem isme­retségbe. De ennek is története van. Október kö­zepén egy hűvösre iordult esővert délben, meg­fogta valaki a karomat, valaki, aki asszony és anya, akinek még tud fájni a mások szenvedése és nem kis szemrehányással mondta; — És maga ezt elnézi, hogy ez egész télen itt legyen . . .? Mirevaló akkor az újság? Ez a körúton volt, a „Fánika' nevű gyümölcs­árus-asszony kosara előtt, aki télen-nyáron, eső­ben-fagyban árulja a portékáját. Odanézek az asszonyra, a kosárra, az almákra, már már azt hiszem, hogy az öreg kofáról vaQ szó, amikor még jobban szemügyre veszem a helyzetet és akkor látom, — Uramisten —, a zu­hogó esőben, a nagy kosárban, a pirosió almák között: egy öklömnyi kislány is üldögél. — Hogy én ezt eddig nem láttam! . — Pedig itt van ez már legalább három esz­tendeje, — erősíti társam —, hisz itt nevelkedik szegényke az almák társaságában. Itt nőtt fel. De a télre mégse maradhat Itt. Hát nem. Ez az egy: bizonyos. Fánika: beteg, idős, mozdulni is alig tudó nő. Kié tehát ez a kis rózsaszínű almavirág?... # A kosárban üldögélő kislány az orosz Borbála Fetrakova gyermeke. Mindketten „Fániká"-nál lak­nak albérletben és mivel a „mozgó" piaci árus anya nem cipelheti magával gyermekét, a „lakás­adónő" vigyáz rá, aki egész nap egyhelyen árul. Beültetik reggel a kislányt az almák közé és estig az öreg kofa szárnyai alatt repdes. Nyáron nap­nyugtakor, télen alkonyatkor jön értük Borbála Fetrakova és mindkettőjüket haza — szállítja. Mert Fánika egyik oldala béna és tehetetlenebb mint a gyermek ... Egy bölcsőbe, kis kerekes gyermek­kocsiba rakják az árut, közepébe a kislányt s igy járogatja orosz Borbála Fetrakova a magyar Ég alatt a kenyérkereső életutat. * Borbála Fetrakova „regénye" sok asszonytár­sáéval azonos. Magyar hadifogoly Oroszországból hozta Szegedre, mint hites asszonyt és itteni rövid együttélés után — elhagyta ... Így került a szegedi uccára süteményárusnak Fetrakova Borbála s igy lett a pirosló almák test­vérkéje — társa: a magyar—orosz kisleányvirág... • Vájjon mire gondolhat ez a nő, ez az orosz hó­mezőkről Idecipelt és idejuttatott teremtés, aki nyelvünket is alig érti és mégkevésbbé értheti meg, a maga nyűgös, ezerbaju, ezerfájdalmu emberi és asszonyi sorsát... ? Hogyan láthatja itt a dolgokat, a világot, az embereket ez a magyar földön uccára dobott ide­gen lélek, ez a kitaszított feleség, vesszőzött lelkű anya? * Borbála Fetrakova a Tiszapartra is jár. Amint nézegeti a Tisza fényes tükrét: orosz sziv köny­nyeivel lesz gazdagabb a ml folyónk ... Eszébe jut-e ilyenkor a Volga, vagy a Don, vagy az orosz mezőkön pihen meg szegény asz­szony-lelke, amelyekre mint álomfelhő hull az orosz havas, fehér tél sugárözöne .. . • — Jók itt az emberek — mondja Borbála Fetra­kova —, veszik a süteményt és — szeretik a gyermeket... A Fánika is. És mindenki... A kislányt elhelyeztük a Napközi Otthonban és Borbála Fetrakova most már teljesen nyugodt, derűs, sőt: boldog is. jókedvűen árulja a kifliket. — Én szívesen dolgozom — mondja —, eltartom a kislányt és magamat... Az apáról alig beszél. Nem bántja egyetlen szóval se. — Nincs neki pénze ... bizonyára nem tud rólunk gondoskodni és azért is küldött el ben­nünket ... Ezekben a mentegető, megértő, alázatos és meg­bocsájtó szavakban otvad föl a Borbála Fetrakova mélyértelmű asszonyi lénye ... A magyar férfi kidobta őt az uccára, de azért ő egyetlen szóval se bántja gyermekének apját, azt. akit egykor szeretett. Vagy talán — még most is f * Furcsa gondolatai vannak néha az embernek. Igy képzelődöm: holnap korán reggel a Borbála Fetrakova férje olvasni fogja e lapot, fölrémlik előtte az orosz fogság tengernyi kínja, átk?, szen­vedése, viziós látomásaiban reá fog tekinteni a Bot bála Fetrakova két őz-szeme, reá mosolyog a kislány őszibarack-arca és a Szeged vidéki magyar fiu gyorsan lóra, kocsira pattan és meg sem áll a Napközi Otthon házáig ... Hazaviszi onnan gyermekét, kis fehér rácsos ágyat vesz neki és mivel most már közeledik a Mikulás, egy nyuszit, egy krampuszt és egy babát is csomagoltat hozzá ... Hogy tetszene ez jászai Marínak, a nagy heroi­nának, aki most három esztendeje akciót indított a magyar földre hozott és elhagyott orosz nők és anyák védelme érdekében, Hs Borbála Fetrakova ? . .. 0 le fog borulni a havas éjszakában, a szegedi ég alatt és megcsókolja az ucca követ. Vásárhelyi Joli a. Nekihajtott a vonatnak a pálinkázó Lantos Antal, utasa meghalt, kocsija összetörött. Háromhónapi fogházra Ítélték. Még az elmúlt évben a csongrádi vasúti bid előtt szerenc8éllentég történt, amelynek balá­los áldozata is volt, Lanios Antal Csongrád felé hajtotta kétlovas kocsiját, amelyen Gulyás Ferenc gazdálkodó is utazott. Útközben bepálin­káztak és hevesen beszélgettek. Lantos nem nézett előre, nem figyeli sehová, egyszerűen ráhajlott a vasúti sinekre. Ekkor érkezett oda s csongrádi személyvonat, amely darabokra törte a kocsit, a lovak fölágaskodtak, menekülni azonban nem tudtak, a kit utas pedig a moz­dony kerekei alá került. Qulyás Ferenc még a helyszínen meghalt, mig Lin oj súlyos sérülé­seket szenvedett. Az ügyészség közveszilyü cselekminy miatt inditolt bűnvádi eljárást a gondatlan Lantos Antal ellen. A törvényszéki főtárgyaláson Lantos azzal védekezett, hogy nagy por volt az ország­úton, szil fujt, nem tehetett előrelátni, a moz­donyvezető nem adott felt, ő már csak a sine­ken vette észre a vonatot és egy szempillan­tás után bekövetkezett a katasztrófa. A vizs­gálóbíró azonnal kiszállott a helyszínre, azon­nal hozzáfogott Qulyás kihallgatásához, aki caak annyit mondod, hofv „pálinkát ittunk. Gulyás Ferencnek hívnak.* Amikor ezeket a szavakat kimondotta, ott, a vasúti tölléa mel­lett meghall. A törvényszék hárombónapi fogházra ¿s egy­millióra ítélte LaHtos Antalt, mert cselekményé­vel, bogy vakon hajtott, előtdizhette volaa azt, hogy veszélybe kerül az égisz vonat, az uta­sok, valamint a vasúti pálya is. Fölebbezés folytán került ez az agy ma a szegedi ítélőtábla elé. Az íratok ismertetése után dr. Botoss Dezaö fő agyész és dr. Welsz Márton védő mondották el a pörbeszédeket. A Tábla megsemmisítette a törvényszék ítéletét és Lantost gonáatíanságbót elkövetett emberölés vétségébea mondotta kt bűnösnek és háromhó­napi fogháxbflntcléare ítélte. A Tábla szerint ugyanis a vádlott gondatlanságból nem ron­gálta meg a vonatot, banem az ő gondatlan hajtása miatt halt meg Gulyás Ferenc. A védő semmiségi panasza miatt most a Kúria elé ke­rül az ügy. Az idén sem lesz korcsolyapálya Szegeden. A tél az idén siokatlanul köszöntölt be és a meteorológusok azzal rémítgetik a szegény embereket, hogy hosszura nyúlik és nagyon kemény lesz. Ezen a jósláson csak a korcso­lyázás nemes sportjának bivei örvendeznének, ba örömüket nem zavarná meg valami egé­szen furcsa és egészen érthetetlen dolog. Sze­geden, abol számos tekintélyes sportegyesület működik, ahol több, mint negyed évszázada egyesületük van a korcsolyázóknak, évek óta nincsen korcsolyapálya és sajnos, egyelőre ki­látás sem lehet arra, hogy ebben az évben még lehessen. Van ugyan néhány viaállásos terület a város közvetlen közelében, amelyen néha jégkéreg is keletkezik, ha nagyon fagyos a léi, ezeken kor­csolfáigatnak is azok, akik nem igen törődnek az ölea pocsolyák fölött lestlkedö életvesiedel­mekkel, de olyan korcsolyapálya, amely kielé­gítené a komoly korcsolyázók igényeit, amely •zámoltevő tényező lehetne a város sportéleté­ben, nem akad ebben a száznegyvenezer la­kosú váróiban, A város falain kivül eső befa­gyott pocsolyák jegét nem gondozza senki, de ba gondozna is, a város központjától olyan messzire esnek, bogy komoly érdeklődésre nem tarthatnak siámot. Ezeknek a vad jegeknek a megközelítési ideje ugyanis legalább egy fél­óra — villamoson, mivel pedig világításról ezeken szó sem lebet ét mivel a téli délutánok túlságosan rövidek, alig egy félórányi idö ma­radna a korcsolyázásra; ezért pedig nem na­gyon érdemes a nagy útra vállalkozni. Valamikor volt Szegeden modern korcsolya­pálya megfelelő gondozással, világitással és melegedőpavillonnal, de ez a pálya évekkel ezelőtt megszűnt és azóta a körletparancsnok­ság nyári sportpályájául szolgál. A szegedi Kor­csolyázó Egyesü'et évek óla folytatja az alkui a pálya visszaszerzéséért, de eredménytelenül. Valószínű, hogy pör is lesz a dologból, mert annakidején a város azzal a föltétellel engedte át a korcsolyaleret a MOVÉ-nek, ha azt télen jégpálya létesítésére mindig átengedi a Kor­csolyázó Egyesületnek. Az egyezkedő tárgya­lások — értesülésünk szerint — nem vezettek eredményre és igy a szegedi korcsolyázók az idén sem juthatnak elfogadhaió pályához. Már az elmuli évben fölmeiült az a terv, hogy vegye a város a \ kezébe a kérdést és intézze el ugy, hogy valamelyik alkalmas téren létesíttessen uj korcsolyapályát. A korcsolya­téri pálya ugy sem lenne elég tágas, különö­sen most nem, amikor a szegedi sportsmanek számát erősen megnövelte az egyetem ifjúsága. A szakértők megállapítása szériát ennek a terv­nek a megvalósítása nem kíván elviselhetetle­nül nagy áldozatot a várostól és az uj kor­csolyapályát fölépítheti a város annak az ösz­szegnek a keretében, amelyet különböző sport célokra fölvett a pénzügyi bizottság a jövő évi költségvetésbe. Ha egy év alatt nem is szerel­hetné föl a modern sport összes követel­ményeivel, de az alapját föltétlenül megvet­hetné és azután évről-évre fokozatosan fejleszt­hetné. De jégpályára föltétlenül szükség van ebben a nagy városban. TÁNCTANF^LYAMOri X kezdődnek december hó 1-én X \RÉVÉSZ BÉLA | 1 TÁNCISKOLÁJÁBAN J 1 Tisza-szálló, I. em. X 7 rjr Jelentkezés naponta délután 6 órától. | egy füzér idei füge füge 6000 K senöprunné HTTien uccu w, 9o —II. -II- 11. n. i> Délvidéki csemegecsarnok Ko3suth L. sugárut 8. mai reklámcikkei: 1-a valódi liptói 46 ooo K helyett 36.ooo K j csak l-a császárhű* 75.ooo K heiyett 60 ooo K j m.'a Csak korlátolt mennyiségben kaphatók I ao es C2 SZÖVET nagy választékban olcsó áron kapható HOLTZER és TÁRSÁNÁL VÁR U. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom