Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-23 / 175. szám

1925 december 73. DELMAQYARORSZAO Vitriolos merénylet a Royal-szállodában. Kedden kora reggel a kenyerselány vitriollal öntötte le a rendőrtanácsost Súlyos következményű merénylet a tanácsos szállodai lakásán. — A szem­klinikán súlyos sebekkel fekszik a szerencsétlen áldozat. Kedden reggel — alig lehetett bét óra — riadtan ualadUk a szállodában, orvosért tele­fonáltak, rendőrök JOttek; egy szerencsétlen ember sulyoi fájdalmaktól gyötörve kiáltott segítségért, egy idősebb kinézésű nő pedig m igát ót kikelve, kétségbeesetten kiáltozod. Súlyos vitriolos dráma JátszCdott le a Royal­szálloda egyik szobájában. Egy Idősebb kenyeres­klay, aki már hosszabb tdő óta szerelmivel gyötörte a rendőrtanácsost, a kora reggeli órák boa vitriollal öntötte le a rendőrtanácsost. A szerencsétlen rendöttanácsos igen suljos sebeket szenvedett, ebben a pillanatoan kérdés az, váljon visszanyeri-e látóképességét. H. L. rendőrtanácsos Erdéyből került Sze­gedre, abonnan az összeomlás után menekülnie kellett. Igen megbízható, kötelességét híven és pontosan teljesítő tisztviselőnek ismerte mindenki és amikor a vidéki rendőrségek államrendőr­siggi alakultak át, tanácsosi raagbaa került ő is a rendőrséghez. Fölöttes hatósaga a szegedi kerületi fökapi ánysághoz osztotta be, ahol ai elmúlt évek alatt Igen eredményes és fölöttes hatósága által mindig becsült munkát végzett. A rendöttanácsos, amikor Szegedre keiüit, az idegen városban alig ismeri valakit, de nem is kivánt mozgalmas életet élni, uj isme­retségeket kölni. Teljesen visszavonalt, csöndes életet élt, csupán a szinbázat és a moiit ke­reste fet olykor olykor. Nőtlen ember lévén, a Royal-szállodában bérelt már évekkel ezelőtt lakást, abol az I. ero. 34. számú tágas, szép szobát nyitották ki számára. H. L meg akkor is megtartotta ezt a szobát, amikor a szállodai lakás lényegesen többe került, mint a bútoro­zott szoba, — de a tanácsos egyedülálló em­ber volt, aki meg volt elégedve a csöndes szállodai lakással és nem szerelett lakást vál­toztatni. Mikor évek előtt Szegedre került, azonnal Goiwald Rezső Próféta éttermét kereste fel és «mikor a vendéglő tulajdonosa kiköltözött a Próféta épületéből és átvette a Hági Ütemet, a tanácsos is esik helyiséget változtatott, de megmaradt egy konyhánál. Meg volt elégedve a konyhával es nem keresett magának uj ven­déglőt. Már a régi Prófétában feltűnt olykor-olykor a szemlélőknek, hogy Hajós Qyőzöné kenyeres­lány, akit csak Jolán néven iamertekaz éttermi körökben, néba többet forgolódik annál a tá­voli csöndes asztalnál, ahol a tanácsos egyedül megvonulva fogyasztotta el ebédjét, vagy vacso­ráját. Ezek a jelenetek a későbbi Hagiban is megismétlődtek, de az étteremben nem tulaj­donitoltak nagyjelentőségű ezeknek a forgoló­dásoknak, mivel Hajós Győzőnét ugy ismerték, mint aki idősebb kora ellenére sem veti meg a púdert és a ruzsot. Az étteiemben azután nem vettek észre semmit és csak kedden délelőtt tudtak meg egyes dolgokat és állitották össze. Az egyes jelenetek közötti összefüggéseket, amikor oda az étterembe is leszivárgott a bor­zalmas, súlyos következményű vitriolos dráma hire. Mindegyik illetékes helyen a legnagyobb tit­kolódzással kezelik ezt az ügyet és ridegen el­zárkóznak a sajtó képviselőinek informálása elöl. így azután nem lehet pontosan tisztázni egyes fontos részleteket. Elsősorban nem lehel pontosan megállapítani azt, hogy mikor ment fel a szállodába, az I. emelet 34 es csöndes szobába a 37 ives kenyereslány, Hajós Qyő­zöné hélffin nem teljesített szolgálatot az ét* teremben, mivel a mozgalmas vasárnap után hétfőn mindig szabadnapja van, így azt sem lehet tudni, merre Járt délután és mikor mehe­tett fel a szállodába, anélkül, hogy észrevették volna. Amennyire a mély titkolódzásból rekonstruálni lehet a megtörtént eseményeket, a súlyos vitriolos dráma körülbelül így játszódott le: Hajós Győzőné.ől a benfenlesek tudták, hogy már régebb idő óta üldözte a magányos, egye­dülálló és visszavonult életet élö rendőrtaná­CSOBI. Hajós Győzönének, a kenyeres Jolánnak egyibkint seraülő lánya van is már régebben külön kelleti válni firjitől, akivel az utóbbi évek alatt sohasem érintkezett. Bejelentő lap­jára csak annyi van irva: Hajós Győzőni, kü­lönváUan il, egy gyermeke van, 1889-ben született Milykuton, a Báró Jóslka acca 3. számú házban van lakása. Reigel hét óra lehetett akkor, amikor « csendes elsőemeleti szobából hirtelen magából kikelve, ruháját tépdesve, haját felborzolva, szinte önkívületi állapotban, az őrültségig fel­izgatva rohant le a lépcsőn Hajós Győzőni Érthetetlen és kétségbeesett szavakat kiabál kétségbeesetten és magából kikelve. Auim leért a foyerbe, nem szaladt ki az uccára, vsgv a kávéházba, hsnem azonnal berontott a szál loda irodájába. Leírhatatlan izgatott és felhaj­szolt állapotban volt és kimerülten roskadt le egy szikre. Erihetetlen, szinte rémes szavakat kiáltozott, de nem adott megérthető feleletet Chapek Jenő portás kérdéseire. A portásnak azonnal gyanúsnak tűnt fel a dolog és azonnal felsietett az elsöemeleli szo bába. A szoba ajtaja nyitva volt és a szeren­csitlen rendőrtanácsos kitsigbeeseiten kiáltozott fojtott hangon segítségért Irtózatos fájdalmai közepette. Kezével elfödte arcát, a fájdalom el­torzította vonásiit. Az ö szavaiból sem lehetett azonnal kivenni a történtek részleteit, csuptn annyit lehetett megállapítani, hogy a szerencsét­len embert valamivel leöntötték. Azonnal orvosért telefonáltak és néány perc múlva ott volt a szállodában dr. Rapaport Ssmu. Ekkor már meg lehefett állapítani azt, hogy vltrhlos merénylet történt, a szinte önkí­vületi állapotban livő Hajós Győzőni egy kis üveg tartalmával véglgöniittt a tanácsos arcát A maró, irtózatos méreg végigfolyt a szeren­csétlen ember egyik szemén, fájdalmas sebeket mirva, még mielőtt a tanácsos védekezhetett volns, a Jelekből azt lehet megállapítani, hogy a kenyeres folán orvul követte el a merényle­tet, a szerencsétlen tanácsos nem tudott véde­kezni. Az első segrfly után azonnal kocsit hozatlak és a tanácsost, aki alig tudott uralkodni kínzó­gyötrő fájdalmain, bevitték a szemklinikára. Itt azonnal megtettek minden szükséges intézke­dést, de kevés remény van arra, hogy a szeren­csétlen tanácsos visszanyeri szenének látását. A még mindig önkívületi állapotban levő asszony még folyton izgatottan kiáltozva ott maradt a szállodai irodában és még akkor sem lett lépéseket a menekülésre, amikor már meg­jelentek a rendőrség emberei is. Még mindig érihetetlen szavakat kiáltozott és nagysokára csak ennyit lebeiett megérteni: — Leöntöttem ... vitriol... Nem lehetett tőle összefüggő mondatokat ki­venni én nem lehetett kihallgatni. A rendőrsé­gen ped g a legridegebben elzárkóznak az infor­málás eioi. A helyzet ma az, hogy Hajós Győ­zőné a rendőrség fogdájának lakója, a szeren­csétlen rendőrtanácsos pedig súlyos állapotban fekszik a klinikán. Anglia 10 millió font kölcsönt ad Törökországnak, ha alávetik magukat a Népszövetség döntésének. szövetségnek a Mosszul-kirdésben hozott dön­tésinek. Az angol kormány egy másik föfel­tétele, hogy Törökország csak Angliában vásá­rolhat vasúti anyagokat és ipari cikkeket. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lon­donból jelentik: Pénzügyi körökben ast be­szélik, hogy az angol kormány tízmillió fontos kölcsönt helyezeti killiásba Törökországnak, ha az angorat kormány aláveti magát a Nép­Felmentették a fiugyilkos apát. önvédelemből ragadott fiara fadorongot. (Budapesti tudósítónk teleionjelentése,) Pécs­ről jelentik: A pécsi törvényszék ma tárgyalta Moravecz János pécsváradi földbirtokos bűn­ügyét, aki, mint azt annakidején a Délmagyar­ország is megirla, szeptember 2 án fiát egy fadoronggal agyonütötte. A főtárgyalás során kiderült, hogy Moravecz fia 38 éves házsártos ember volt, aki állandóan verte feleségét, gyermekeit és apját is és halálát is egy ilyen verekedés alkalmával lelte. A fin vasvillával támadt apjára, aki ekkor önvéde­lemből egy fadoronggal ugy fejbesujtotta, hogy néhány nap múlva meghajt. A törvényszék a jogos önvédelmet btigazolt­j nak látva, Moraveczet felmentette és elrendelte azonnali szabadlabrabeiyezését. KMN Tornai Rézsi hazajön. Visszavonták a feljelentést a milliárdos sikkasztó ügyében. (iBudapesti tudósttónk telefonjelentése.) Két­évvel ezelőtt nagy fe tünést keltett az a nagy­arányú sikkasztás, amelyet a Fatermelö R. T. egy alkalmazottja, Tornai Rózsi követett el a vállalat terhére, majd nyomtalanul eltűnt a nyomozók elöl. Az össteg mai értékében meg­haladja a négymilliárd koronát, amit annak­idején magával vitt. Később Párisból küldött értesítést, hogy ott szegényesen él és szeretne hazatérni. Az egyezkedő tárgyalások ezirány­ban meg is indultak és ma végre eredményre vezettek, amennyiben a károsult részvénytársa­ság a feljelentést Tornai Rózsival szemben visszavonta s Igy most zavartalanul haza­térhet. Szeged a világ legboldogabb városa . . . Szeged város törvényhatósági bizottsága ked­den alig másfélórás tárgyalással elintézte a város legfontosabb kérdését, a jörő évi költ­ségvetést. Ebből a másfélórából legalább egy órát a pécsi szén bőbeszédű ügynöke foglalt le magának, tehát marsdt körülbelül harminc perc a költségvetés általános és részletes ismerteté­sére, valamint mis városatyák felszólalására és a tanács egyes tagjainak a válaszára. Hang­súlyoznunk kell, hogy ezek a számok nem túl­zottak, hiszen a közgyűlés négy órakor kezdő­dőit és a költségvetés tárgyalására csak fél­ölkor kerülhetett sor, amikor elintézték a költ­ségvetést megelőző tucatnyi tanácsi előterjesz­téseket. Éppen hatot ütött a városháza torony­órája, amikor a polgármes er elfogadottnak nyilvánította a költségvetést és féihétkor már elhangzott a tárgysorozat utolsó pontjára, az egyetlen interpellációra is az interpelláló város­atya viszonválasza. Azt már nagyon sokszor megállapítottuk, hogy Szeged város törvényhatósági bizottsága tehetetlenné öregedett, de sohasem hittük volna, hogy megállapításunkhoz ilyen nyomós érvet szolgáltat maga az elaggott közgyűlés. Régen tapasztaljuk azt is, hogy ez a közgyűlés kriti­kátlan szavazó masinája a város tanácsának, illetve a város polgármesterének, de nem mer­tük volna eddig feltételezni, hogy már lét­jogosultságának látszatát sem védelmezi leg­alább néhány objektív megjegyzéssel. Es most kalapot keli emelnünk a bőbeszédű Balogh Lajos előtt. Az 1926 évi költségvetés tárgyalá­sánál kizárólag ő „emelkedett a helyzet ma­gaslatára". Közel húszszor szólalt fel — igaz, hogy a jobbérzésü városatyák felszólalásait Jel­nek vették a dohányzóterembe való kivonulásra — de a bosszantóan bőbeszédű szénügynök legalább megmutatta, hogy lehet kifogásolni valót találni a tanács javaslatában. Több mint nyalcvanmilliárd korona sorsáról döntölt a közgyűlés kedd délutánjának más­fél órája alatt és döntött a város jövő évi sor­sáról is. Döntött anélkül, hogy egyetlen komo­lyabb, lényegbevágóbb felszólalás hangzott volna el. Ha a kölisegveiés targyalását egy teljesen tájékozatlan Idegen hallgatta volna végig, az föltétlenül szt bíbelte volns, hogy Szeged a

Next